Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-29 / 303. szám

71974. decetríber 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á krampácsolók — ma A kisújszállási MÁV Pá­lyafenntartási Főnökségnek csaknem félezer dolgozója •van, 90 százalékuk fizikai munkás. Munkahelyük Sza­bóiból Püspökladányig, on­nan Biharkeresztesig vagy ,Szeghalomig. Kisújszállástól Kál-Kápolnáig terjed. Négy megyében dolgoznak mo­dern gépeikkel. Már nem kasznál ja cl őket a krampá- csolás, jut energiájuk hasz­nos dolgokra, önmaguk és a közösség építésére is. A kongresszusi munkaver­senyben a 33 s/.ocialista bri­gád részfelajánlásokat is tett: április 4 - re, május 1-re, vj/súlasnapra, alkotmányunk ünnepére, november 7-re. ÜM u nk áj ukat négy edévenkent értékélik, a versenybizottság :figyelemmei kíséri, hogyan teljesítik vállalásaikat. A brigádoknak más ötletük is volt: mivel mindegyik más­más területen dolgozik, föl­kutatták az adott terület felszabadulásának időpontját és történetét. Egyhetes ünne­pi műszakot -tartottak: löbb­Az ifjúgárdisták megyei Seregszemléin többször is ta­lálkoztam llyés Istvánnal, az ifjúgárdisták megyei pa­rancsnokával. Nem egyszer meg akartam kérdezni, mi az. ami ennyire a fiatalok­hoz köti, honnan veszi azt az erőt és frissességet, azt » hozzáértést, amivel mun­káját végzi? De erre csak utóbb nyílt lehetőség. —. Aki az ifjúsági mozga­lomban nevelkedett —mon­dotta beszélgetésünkkor —, az soha nem tud' elszakadni attól, tgy vagyok ezzel én is.' Amikor Kecskeméten él­tem, az úttörő honvédelmi század kiképzését segítettem. Hadijátékokat, lövészeteket rendeztünk a fiataloknak, s közben városi ifjúgárdista szakaszokat is patronáltam. Miután Szolnokra kerültem, hamarosan megbíztak az Ifjú Gárda megyei parancs­noki tisztségével. Szeretem ezt a munkát és a fiatalokat. — Milyen feladatai van­nak egy ifjúgarda parancs­noknak? — Ez eléggé összetett fel­it datköft jelent. Csak néhá­nyat említek: irányítani kell a parancsnokságot, s meg­határozni a soronlevő fel­adatokat. Parancsnoki érte­■ kezleteket, továbbképző tá­letmunkát vállaltak, növel­tek a munka intenzitását, rendbetetlék környezetüket, ünnepi brigádgyűléseken megemlékeztek a felszaba­dulás történelmi eseményei­ről. A brigádtagok megér­tették a gyors áruszállítás és rakodás népgazdasági jelen­tőségét: az őszi csúcsforga­lom idején egy munkaszüne­ti napot a záhonyi vasúti csomóponton töltöttek — munkával. Több mint két és félezer tonna árut raklak ki a vagonokból társadalmi munkában. Lehetne még sorolni. VersenyfeLajánlá- saikban csaknem félmillió forintos megtakarítást ter­veztek az idén, de már egy­milliót takarítottak meg no­vember 7-ig. Ezen túl például megtakarítottak 43 vágány­zári órát, ami jelentősen gyorsította az áruszállítást, és értékét alig lehet pénz­ben kifejezni. Év_i feladatai­kat már december elején teljesítették. A munkások elég jelentős- hányada nem végezte el az általános iskola nyolc osztá­borokat, szemléket kell szer­vezni, harci túrákat kiírni. Természetesen segítjük, irá­nyítjuk a járási-városi pa­rancsnokságok munkáját is. Szeretnénk elérni, hogy a KISZ következő kongresszu­sáig minden üzemnek le­gyen ifjúgárda szakasza. És minden esztendőben fel kell készülnünk a megyei és az országos szemlére. — Hogyan szerepeltek ed­dig a Szolnok megyeiek az országos szemléken? — Csak arról beszélek, amióta én vagyok a parancs­nok. 1973-ban hetedik he­lyet értünk el, 1974-ben pe­dig negyedikek lettünk. Meggyőződésem, a csapat­ban benne volt a második heiy és csak minimális pontszámmal szorultunk hátrább. Mindenképp előre­léptünk, ami az egyes ver­senyszámokban mérhető is volt. Ha az eddigi felkészü­lési rendet tudjuk tartani, 1975-ben jobb helyezésre számíthatunk. — V.z, úgy gondolom, an­nál inkább is fontos lenne, mert 1975-ben a mi megyénk kapta meg az országos szem­le rendezési jogát. — Igen, ez megtiszteltetés számunkra, de egyben nagy erőpróbája is lesz az egész megyei Ifjú Gárdának. — Mi a legjobb ezeken, a szemléken? — A különböző helyekről érkező fiatalok megismerik egymást, barátokat szerez­nek, gyarapodnak tapaszta­lataik és sok élményben van részük. Ezek a szemlék a fiatalok romantika utáni vá­gyát is kielégítik. Így aztán később majd. elmondhatják, hogy milyen nagyszerű dol­gok történtek velük fiata­labb korukban. Egyébként a táborok eddig seht fegyel­mi leg, sem erkölcsileg nem okoztak gondot. Ilyés István ..civilben” a néphadsereg tisztje. Tudja, hogy csak úgy maradhat egyszerre jó honvéd tiszt és ifjúgárdista, ha továbbra is szivvel-lélékkel, hivatástu­dattal teljesíti, amit' elvál­lalt. Tóth Gyula Más most az élőt Jászszentandrás tanyás te­lepülés. a lakosság mintegy fele a falun kívüli részen él. — Tudja, mikor kezdett itt változni a világ? Ami­kor meglett a szövetkezet — magyarázta Podmaniczki Ferenc. — A többség addig nem tudta, mi a színház. Dolgozott hajnaltól éjszaká­ig a maga cselédjeként. Ma? Higgye el, az egyszerű nap­számos ember is lé tudja mérni, hogy jobban él. Tu­dom, mert én is tanyai em­ber vagyok, ma is a tanya­siak között elek. De más­képpen, mint valamikor. — Miképpen'? — Hát van villanyunk, nálunk is van tévé, rádió, mosógép. Három fiam Pes­ten szakmai tanul, a negye­dik most hatodikos, előfize­tünk újságokra, szaklapok­ra ... mit mondjak még? Más most az élet, mint ré­gen. — És látja, mégis fo­gyunk. Ma már az ötven­évesnek se nagyon akaród- zik kint élni a tanyán, hát még a húszeszténdősnek. Egyik a másika után megv be a faluba. Dehát érthető, ha beköltözik a szomszéd, ő minek maradjon? Egyedül? Hiszen az asszohynak is job­lyát. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen az embe­reket felőrlő krampácsolás nem hagyott energiát a ta­nulásra. Ma már száz embert tömörítő mozgó pályamesterí alakulat csinálja a nagyobb, sürgősebb munkákat, a többi munkás kisebb javításokat végez, felügyel a vasúti pá­lyára. Marad erő a tanulás­ra. Harmincnégyen készül­nek vasútépítő és karbantartó szakmunkásvizsgára, har­minchárom munkás végzi az általános iskolát, tízen kö­zépiskolába i árnak, hárman egyetemre, főiskolára. A bri­gádok sű'""” °"'ii _ városi, debreceni, szolnoki színházaknak... Száz kilométeres sebesség­gel suhan a villanyvonat. Az utasok kinéznek az ablakon: a töltés mellett munkások allnak. A vonaton ülők sem­mit sem tudnak róluk, még arcukat se'm látják. Néha azonban lassít a vonat, meg­áll. Ilyenkor meg kell nézni őket jól. — körmendi —• Az ifjúgárdistak élés» — Holnap este megnézzük a Vígszínházban a Cseresz- nyéskertet, — olyan termé­szetesen mondta ezt, mint az állandóan színházba járó pestiek. Holott Podmaniczki • Ferenc, a jászszgntandrási Haladás Termelőszövetkezet kertészeti brigádvezetője a Felső-tanyán él a családjá­val. Ha előzőleg nem beszéltem volna Deme Pál oárttitkár- ral, bizonyára elcsodálko­zom azon, ahogyan a bri­gádvezető. ez a mosolygós, piros-barna arcú őszes hajú ember a pesti színházbame- nést említette. — A mi feladatunk — ma­gyarázta korábban Deme Pál —. hogy . a gazdasági jólé­tünkhöz emeljük az embe­rek kulturális igényét. Mert mi nem panaszkodhatunk. Négy éve még 17 ezer fo­rint volt egy ember átlag- keresete a közös gazdaság­ban. tavaly már meghalad­ta a 36 ezer forintot. És, hogy a tagok tudati szín­vonala is emelkedjen, ne csak az anyagi helyzete, eb­ben nagyon sok tennivalót találtak maguknak pártalap- szervezetünk tagjai. Ma még csak a kezdetnél vagyunk, de elkezdődött valami új, és ez a fontos. ban esik, ha szót válthat a szomszédasszonnyal. Tudja, kik voltak az elsők az el­költözésben? Néhány párt­tag. ök aztán vitték maguk után a többieket is. — Maga párttag? — Én igen és a Felső-la- nvai pártcsoport bizalmija. — Hogyan tud dolgozni egy tanyai pártcsoport ? — Talán könnyebben, mint másutt. A tanyai embert minden érdekli, mert még­iscsak mes'sze van a falu kö­zösségétől. a helyi hírek ké­sőbben jutnak el hozzá. Mi a pártcsooortüléseket nvá- ron este. télen kora délután, de mindig munka után tart­juk. Olyanok vagyunk, mint egy család, mi tizenkelten ... Az idősebbek bizalmatlanok ... és beszél az ..átpoliti­zált” órákról, amikor maguk között mégiscsak könnyeb­ben vitatkoznak, kérdezős­ködnek az emberek. „A pár- tonkívüliek elvárják tőlünk, hogy mi tájékozottabbak le­gyünk. hogy tőlünk tudják meg először, hogyan tovább. Már ezért is meg kell tar­tani a megbeszéléseket ’. És a tanyai ember — főként az idősebbje bizalmatlan is: ezért nemcsak a szavak hí­ve. szeret meggyőződni a saját szemével valaminek az igazáról. agitálniuk kellett az embe­reket, hogy jöjjenek segíte­ni. Most már maguk vál­lalkoztak a művelődési húz bővítésére is. Beleolvastam a brigád­naplókba — tizenhat szocia­lista brigád dolgozik a szö­vetkezetben — és Ilyen fel­jegyzéseket találtam: jár­tunk az Uránia csillagvizs­gálóban; megnéztük Szent­endrén a múzeumot; voltunk a debreceni virágkarneválon; színházlátogatással zárult Pesten a program. Soroljam még tovább? A termelőszö­vetkezetnek ezerkétszáz tag­ja Van, közülük hétszáznál többen nyugdíjasok. A mint­egy négyszáz dolgozó tag kö­zül százkílertcveneft szocia­lista brigádtagok, rendszere­sen részt vesznek politikai oktatásokon, járnak színház­ba, kirándulni, filmklubba, könyvtárba, társadalmi mun­kára. együtt a férjekkel és a feleségekkel. Köztük van­nak a tanyán élők is. Tapossuk a sarat Deme Pállal a szentandrási határ­ban. Tóth Jenő mezőőrékhez igyekszünk, a Járástanya 60. szám alá. Csali amikor ke­zet fogtam a házigazdával, meg a feleségével, ismer­tünk egymásra: találkoztunk már akkor, amikor a társa­dalmi munkában épített mű­velődési házukról írtam. — Elnézést, hogy kicsit széjjel vagyunk — mondja a<. asszony —, de lakzi volt nálunk, megnősült a fiunk. — Egyik pártcsoportülés • után elmondtuk, hogv a sző­lőt helikopterről fogják per­metezni. Nem hitték az em­berek. hogy az jó lesz. Be­bújtak a tőkék közé, hogy érezzék, jól hullik-e a per­met. Mások meg ' a kalapju­kat tették a Szőlőkaróra, és amikor látták, hogy perme- tes leit, megnyugodtak. Vagy mondjam, mekkorát fordult nálunk az idén a világ? Ed­dig mindig ii háztáji kuko- ‘ ficában volt a legnagyobb termés, most. az idén, hogy u szövetkezet a bajai kuko­ricatermesztési rendszerhez csatlakozott, ez másképp ala­kult, a közös földről több mint 65 mázsát takarítottak be hektáronként. Nos. ezek változtatják meg a falusi ember gondolkodását. Mi alakítja a falusi, a ta­nyai ember gondolat- és ér­zelem világát? Hatással van arra sok minden. Deme Pál szerint elsősorban a szocia­lista brigádmozgalom, amely­ben a kommunisták párt- megbízatásaikat is teljesítik. Valamikor el sem tudták volna képzelni, hogy hétvé­gén a községi óvoda építé­sén dolgozzanak az embe­rek társadalmi munkában. Először a kommunistáknak A fiatalok tudják, mit akarnak — Társadalmi esküvőt tar­tottak — mondta a házigaz­da. — Szép volt. — Mit szóltak itt a lá­nyán az emberek a társa­dalmi esküvőhöz? — Megszokják már. Én kommunista vagyok. úgy neveltem a fiam is. De a ná­szom se szólt ellene, pedig ő eljárogat a templomba: a fiatalok tudják, mit akar­nak. Aztán meg rrtár mi sem vagyunk olyanok, mint 1Ü—20 évvel ezelőtt voltunk, — Az uram párt vezetőségi tag — szól közbe az asz- szony. Látszott rajta, na­gyon büszke a férje „funk­ciójára”. — Én patronálom a Járás­tanyai pártcsoportot. Össze­tartozunk. Látná csak. mi­lyen kíváncsiak itt a tagok, és elsősorban a közös dol­gai iránt. Erjed itt nálunk az élet. mint ősszel a szent­andrási szőlő léve. És tud­ja milyen jó szőlők vannak errefelé, milyen finom, za­matos a szentandrási bor? Varga Viktória Vállalták — teljesítették Szocialista brgádmefők tanácskozása a Volánnál A Volán 7. sz. Vállalatá­nál minden év végén meg­tartjuk a szocialista brigá­dok vezetőinek tanácskozá­sát. A 159 szocialista brigád és a vállalat vezetői együttesen értékelik az év gazdasági eredmé­nyeit és a munkaverseny tapasztalatait. Így került sor tegnap erre a kiemelkedő vállalati ese­ményre. amelyen részt vett Árvái István, uz. SF.MT ve­zető titkára is. A tanácskozás előadója Kerekes Ferenc igazgató volt. Elmondta, hogy a vál­lalat akcióprogramjában foglalt főbb célkitűzések megvalósultak. A szocialista brigádok vállalták, hogy a negyedik ótéves terv utaskilométer tervét batáridő előtt telje­sítik. At értékelés azt mu­tatja — időarányosan —, hogy a tervteljesítéssel 10 nappal előbbre vannak. Ugyanez a helyzet az áru­szállításnál is, ahol 14 nap az előny. A vállalásokban fontos szerepet kapott az energiatakarékosság is. Az autóbuszvezetőik több mint százezer, a tehergepkocst- vezetőik pedig közel 80 ezer fdrintot takarítottak meg ebben az évben. Különösen ügyeltek a közúti biztonságra és az üzemi balesetek csök­kentésére. A tröszt 24 vállalata köpött a közúti balesetelhárítási versenyben évek óta. így az idén is második-harmadik helyen vannak. Az áruszállítási feladatok megszaporodtak a tavalyi évhez viszonyítva. A 7. sz. Volán dolgozói szinte csúcs- forgalmat bonyolítottak le február óta. A két kórte­rmin ista műszak és a Volán műszak nagy segítség volt a terménybetakarításban. Kerekes Éerenc szólt ar­ról is. hogy az átlagkereset emelkedését az idén 2.8 szá­zalékkal tervezték, de az eredmények lehetővé teszik ennek 5 százalékos növeke­dését is. A vállalati nyereség , mintegy 6 millió forint­tal haladja meg a tava­lyit. Az igazgató nem kerülte e! az év közben előadódott gondokat sem. Elmondta, hogy különösen Szolnokon, a 4-es út építése miatt gya­kori volt a járatkimaradás cs a késés. Majd végül u jövő évi ter­vekről beszélt, ezután pedig a brigád vezetők hozzászólá­sai következték. A tizenhét felszólaló közül BeilCsik Ferenc, a Tisza An­tal brigád vezetője fölhívta a figyelmet a daruk jobb kihasználására. Tánczos An­tal a gumikkal s az igen drága teherautó-ponyvákkal való takarékosságról beszélt. Nagy tetszést aratott Fehér József hozzászólása, aki az elkallódó menetlevelekről, s arról szólt, hogyan kapcso­lódjanak be a munkások a vállalati vezetésbe. HUSZONNYOLC FÉLli HfJtADÁSTECHNIKAI TEíIMCKET — vagy ezekhez kapcsolódó részegységeket — gyárt a budapesti Hiradasíechnika Szövetkezet balaton- lcllei gyáregysége. Új termék .sorozatgyártása is megkezdődött. Szalagon készül a képkcrcsős tv-kamera. Termékeiket javarészt exportálják Ki tágult világ

Next

/
Oldalképek
Tartalom