Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-29 / 303. szám

A MEGYEI P A R f B IZ;0 TTSÁ G É S A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR XXV. évf. 303. az. 1974. dec. 29., vasárnap Társadalmunk és demokráciánk H azánkban felszabadulásunk első percétől kezdve nyíltan hirdettük: szocialista demokráciát aka­runk, ez létünk fejlődésünk alapja. Alkotmá­nyunk például első mondatában leszögezi: A Magyar Nép­köztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. És a jo­gokkal együtt a demokratikus beleszólási, ellenőrzési lehe­tőséget is biztosítja minden állampolgár számára a szo­cialista demokrácia intézményei, formái révén. Hosszú évek tapasztalatai bizonyították, hogy a szo­cialista demokrácia társadalmunk fejlődésének nélkülöz­hetetlen eleme. Különösen az elmúlt években tapasztalhat­tuk a demokratikus politikai fejlődés, ellenőrzés érdekében tett intézkedéseket, az állami és gazdasági irányításban végbement decentralizáló, önállóságnövelő folyamatokat. A szocialista demokrácia egyre nagyobb teret kap a megyei, városi, helyi tanácsuk hatáskörének növelésében, az önálló tervezési módszerek kialakulásában. A szakszervezetek­nek, az ifjúsági szervezeteknek mind nagyobb a beleszólási joga a döntésekbe, egyre jobban működik a társadalmi nyilvánosság valamennyi fóruma. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának irányelvei a párt XI. kongresszusára ezt így fogal­mazta meg: „A két kongresszus közölt a part kezdemé­nyezésére tett intézkedések előmozdították az államélet és a szocialistát demokrácia fejlesztései. Ennek eredményeként tervszerűbbé vált a munka, fokozódott a tömegek aktivi­tása, az állampolgárok érdekeltsége és felelőssége a szo­cialista építésben, a társadalmi élet minden területén.” Az irányelvek megfogalmazzák, azt is, hogy a X. kongresszus állásfoglalása alapján a szocialista államigazgatási szer­veinek tevékenységi köre, önállóságuk, felelősségük megnőtt. T ermészetesen az állásfoglalás, az irányelvek, az alkotott törvények a szocialista demokrácia szé­lesítésének csupán lehetőségeit, alapjait terem­tik meg. Ezért is szól az irányelvek arról, hogy a dolgozó tömegek a politikai közélet, valamint az áilamfelet minden területén és szintjén nagyobb arányban, hatékonyabban kapcsolódjanak be az ügyek intézésébe. Tovább kell erősí­teni a törvényhozás társadalmi nyilvánosságát, elfogadás előtt szélesebb körben és rendszeresebben' kell megvitatni a tervezeteket, és hasznosítani az állampolgárok, a társa­dalmi szervek észrevételeit, javaslatait. Tennivaló tehát bőven van. s ez jelzi azt a tényt is, hogy a feltételek megteremtésével együtt nem nőtt és szé­lesedett megfelelően annak tartalma, , a demokratikus .kqz- szellem. Nyilvánvaló, hogy a közszellem átalakulása, erősö­dése nehéz, bonyolult folyamat, s ezt előzte meg a cselek­vést segítő jogi és politikai intézmények fejlesztése. Köz­tudott az is, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése fel­tételezi, igényli, hogy társadalmink minden rétegében a demokrata szellemű, gondolkodású ember legyen az álta­lános és uralkodó típus. A kongresszusi irányelvek a következőképpen fogal­maz: „Az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia alap­vető része, amely lehetőséget ad a vállalati gazdálkodásba, a helyi és közügyekbe való beleszólásra; növeli a dolgozok felelősségtudatát, fokozza aktivitásukat. Az üzemi demok­rácia jelenlegi működésé és hatékonysága nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmúban, mind mód­szereiben tovább kell fejleszteni”. Az idézetnek ez a má­sodik része rendkívül figyelemre' méltó, mert nem csupán a gondokat jelzi, de a feladatokat is egyértelműen meg­határozza. Sokan attól tartanak ugyanis, hogy az üzemi demok­rácia fejlesztése a munkafegyelem ellentéte. Pontosabban a demokráciát állítják szembe a fegyelemmel. Sok vezető elmondja teleidül azt, hogy a demokráciával járó jogokat gyorsan megtanulják, szívesen alkalmazzák az emberek, de a demokráciával jaró követelményekről szívesebben hall­gatnak. A „másik fél” viszont azt vallja, hogy az üzemi demokráciával nem is olyan egyszerű élni, hiszen ha meg­bírálnak egy vezetőt, áz a legközelebbi alkalommal ala­posan „visszalő”. _A kérdés ezekután adott: kell-e félteni az üzemi fegyelmet az üzemi demokrácia fejlődésétől,_ a közfegyelmet a szocialista demokrácia terebélyesedésétől? A válasz egyértelmű! A szocialista demokrácia nem gyengíti, hanem erősíti a társadalmi fegyelmet, de csak­is akkor, ha az emberek tudatában határozottan gyöke­ret ver az élv: a demokrácia nem azonos a liberalizmus­sal. Kádár János ez év tavaszán Nyíregyházán mondott be­szédében hangsúlyozta: „Mi nem féltjük a hatalmat attól, hogy a dolgozó emberek is beleszólnak a döntésekbe, el­lenkezőleg: a szocialista demokrácia továbbfejlesztésén azt értjük, hogv a munkások, a parasztemberek^ az ^értelmisé­giek, általában minél több dolgozó — megfelelő fórumo­kon és módon — beleszólhasson az irányítás, a vezetés kérdéseibe”. Ma már szinte lehetetlen kikerülni a demok­ratikus fórumokat, n döntések meghozatala előtt. Gyako­ribb viszont, hogy a döntéseknél a dolgozok véleménye már nem érvényesül, a meghallgatus tulajdonképpen csak a „játékszabályok betartására” volt jó. A szocialista .demokrácia szűkítése az embereket passzivitásra készteti, megfosztja őket attól a le­hetőségtől, hogy jogaikkal élve erősítsék demok­ráciánkat, a dolgozó nép hatalmát. Szélesítése, erősítése vi­szont a társadalmi fejlődés egyik legjelentősebb mozgató rugója lehet. Ide kívánkozik I/cnin tanítása: „Szocialista demokráciáról akkor beszélhetünk, ha a tömegek minden­ről tudnak, mindenről véleményt tudnak, alkotni, és min­dent tudatosan tesznek”. Ez az, ami a társadalom fejlődé­sinek nélkülözhetetlen elemévé teszi a szocialista demok­ráciát.-ti. G.v. Egynrló pár a Szovje unióba — Túlteljesül évi tervét a T¥M ÉV VÉGE! 1 TISZA CIPŐGYÁRBAN ÉS A VEGYIMÜVEKBEV Az esztendő utolsó napjaihoz közeledve egymás után . érkeznek a hírek: a megyei üzemek, vállalatok teljesítették éves tervüket. Ezúttal a két „milliárdos” gyár a Tisza Cipő és a Tiszamenti Vegyiművek termelési eredményeiről szá­molunk be. Kedvező évzárásra számí­tanak Martfűn, a Tisza Cipő­gyárban. A 10 milliomodik pár cipő már november vé­gére elkészült és így december 31-ig várhatóan 10 millió 900 ezer lábbelit gyártanak. Gumitalp-gyártásban is tel­jesítik a IV. ötéves terv 1974-es évére előirányzotta­kat, az idén mintegy 30 mil­lió pár készül. Az év első tizenegy hónap­jában 950 ezer pár cipőt szállítottak a Szovjetunióba. A szállítási határidők pontos betartása mellett sikerült minimálisra csökkenteni a reklamációt is. Míg tavaly több mint 20 ezer pár cipő minőségét kifogásolta a szov­jet partner, addig az idén csupán 2400 reklamáció ér­kezett — ez a Szovjetunióba szállított cipők 0,25 száza­léka. Nagymértékben nőtt az idén a tőkés export is. November végén már több mint egymillió 800 ezer pá­rat adtak át partnereiknek, ami azt is jelenti, hogy az év végéig csaknem egymillió párral több cipő kerül tő­kés exportra, mint 1973-ban. A termelési eredmények javítását a gyár dolgozói a termelékenység jelentős nö­velésével érték el. Martfűn bizakodóan vár­jál: az éV végét, az árbevé­tel eléri az egymilliárd 700 millió forintot. A jó évzárás kedvezően módosította a dolgozók bérét is. Az év eleji nyersanyag­hiány ellenére teljesíti idei tervét a Tiszamenti Vegyi­művek. A hatékony munka­versenynek is köszönhető, hogy minden termékből „hozták” a tervezett meny- nyiséget, sőt egyes gyártmá­nyokból túlteljesítés várha­tó. Kénsavból, porfestékből, kriolitbol a teljesítés jelen­tősen meghaladja a tervezet­tet, míg a műtrágyákból, amelyekből félévkor még 40 ezer tonna lemaradás volt, teljesítik az előirányzotta­kat. A termelés értéke, mi­vel növekedésének üteme( változatlan, az év végéig várhatóan meghaladja a másfélmilliárd forintot. Az év eleji alapanyag- hiány ellenére jő gaz­dasági évet zárnak a TVM-ben. Tovább nőtt az export és a tőkés országokba szállított termékek értéke meghaladja az ötmillió dollárt. A terv­teljesítésben jelentősen köz­rejátszott a termelékenység­növekedés. Változatlan lét­szám mellett, nagyobb ha­tékonysággal érték el a ter­vet meghaladó eredményei­ket. Ma: Heti külpolitikai összefoglaló (2. oldal) Kitágult világ A krampácsolók — ma (3. oldal) Etiópia ébren A napsugár nyomában jártak (4. oldal) A megyei pártbizottsá 1975. évi gazdaság­politikai irányelvei (o—6 a oldal) „Hagy út” előtt a MÁV atléták (7. oldal) Tegnap a Fővárosi Műve­lődési Házban megkezdődött a középiskolások V. orszá­gos parlamentjének tanács­kozása. A cTiákparlament 300 kül­dötte egyaránt képviselte az ország munkástanuló-, gim­náziumi és szakközépiskolai tanuló ifjúságát, s jelen vol­tak a gyors- és gépíró isko­lák képviselői is. Dr. Cosztonyi János ok­tatási államtitkár tartott vi­taindító előadást, amelyben egyebek között beszámolt a IV. diákparlamenten elhang­zott interpellációk és az ott elfogadott ajánlások sor­sáról. A referátumot élénk vita követte. Milyen legyen a mai diákideái? — tették föl többen is a kérdést. Válasz­ként pedig úgy fogalmaztak: olyan tanuló, olyan ifiveze­tő,' aki példamutató a ta­nulmányi munkában és te­vékenykedik a közösség ne­velésében; ha kell vitázik, érvel, adott esetben vállalja az „ütközést” Is a lógósok­kal és kötelességüket elmu­lasztókkal. Felvetették a diák-küldöttek, hogy közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgát további tantárgyakra kellene kiterjeszteni. Számos észrevétel hangzott el arra vonatkozóan, hogyan, mi­ként lehetne korszerűsíteni a szakmunkásképző intézet tanterveit, tananyagát. Az V. országos diókparla- ment vasárnap szekcióülé­sekkel folytatja munkáját. E alázott a Bajbakor vezeíte szovjel küldolísé^ Tegnap elutazott Magyar- országról az a küldöttség, amely Ny. K. Bajbakounak, a Szovjetunió 'Miniszterta­nácsa elnökhelyettesének, a Szovjetunió Állami Tervbi­zottsága elnökének vezetésé­vel tárgyalásokat folytatott Lázár Györggyel, a Minisz­tertanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal el­nökével a magyar—szovjet gazdásági kapcsolatok fej­lesztése, valamint az 1976— 80-ra szóló árucsereforga- lom fontos kérdéseiről. A két delegáció tagjai vol­tak dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter, dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár. Kovács Gyula külkereskedelmi miniszter­helyettes, illetve Ny. Hz. Pa- tolicsev, a Szovjetunió kül­kereskedelmi minisztere, N. N. Inozemcev, a Szovjet­unió Állami TervbizotGágá- nak . elnökhelyettese és V. Sz. Alhimov, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszter- helyettese. ,A szovjet delegáció bú­csúztatására a Ferihegyi re- nülőtéren megielent Lázár György, dr. Bíró József, dr. Hetényi István, Kovács Gyula. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe és B. P. Ivanov ve­zérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet Déli hadseregcsoport pa­rancsnoka. , 1 IX)SlTÁSOK -- IJlREK — TUDÓSÍTÁSOK^­Csepeli ifivezetök Karcagon Három napot töltött Kar­cagon 35 csepeli ifivezető. Az úttörőmozgalomban dol­gozó fiatalok pénteken ér­keztek Karcagra, ahol ellá­togattak a múzeumba, Kán­tor Sándor fazekasműhelyé­be és a rizshántoló malom­ba. Tegnapi kirándultak Haj­dúszoboszlóra, majd este a karcagi' ifjúsági klubban is­merkedési esten találkoztak a karcagi ifi vezetőkkel, lila délelőtt az úttöroházban ki­cserélik tapasztalataikat a csepeli és a karcagi úttörő­vezetők, majd a háromnapos program befejezéseként meg­ismerkednek a Talajművelé­si Kutató Intézet munkájá­val. Koszorúzás Kegyeletes emlékezés szín­helye volt tegnap a buda­pesti, Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonja. Születésének 80. évfordulója alkalmából a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Partizán Szövetség képvise­lői megkoszorúzták Gavró Fajos hős magyar interna­cionalista síremlékét. Kötött gazdálkodás a gázolajra, a benzinre A Minisztertanács határo­zata alapján 1975 január 1-én új termelői árak lépnek élet­be azokban az iparágakban, ahol az importanyagok nagy­arányú világpiaci áremelke­dése miatt a gazdasági kal­kuláció már nem nyugszik reális alapokon. A termelői árintézkedések a kőolajbá nyászatot, a kőolajfeldolgozó ipart, a szénbányászatot, a kohászatot, a gépipar egyes ágazatait, a vegyipart, a ru­házati ipart, valamint az áruszállítást érinti. Az 1975. évi • népgazdasági tervről ho­zott minisztertanácsi határo­zat alapján a minisztériu­mok és a főhatóságok fel­ügyelete alatt működő gaz­dálkodó egységek 1975. ja­nuár 1-től a gázolajat, a tü­zelőolajat és a benzint csak a részükre megállapított mennyiség mértékéig szerez­hetnek be. A részletes szabá­lyozást a nehézipari minisz­ter rendelete tartalmazza. A lakosság üzemanyag- és tü­zelőolaj vásárlása nem esik korlátozás alá. Leninváros címere Leninváros új címert és zászlót kapott. A pajzs ala­kú, függőleges irányban sö­tétkék és vörös mezőre osz­tott címer vörös mezejében Leninváros . ipari jellegére utaló tizenegy jelkép kapott helyet, míg a sötétkék mező­ben két vízszintes ezüst csík látható, amely a várost ha­tároló Tisza és Sajó folyókat jelképezi. A két ezüst csík közötti kék színű mezőben aranykoszorús ötágú csillag díszük. A város zászlaja vi­lágoskék alapú, arany sze­géllyel és rojtokkal, közepén a város címerével, felette Le­ninváros felirattal. Igazolvány-megújítás A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy a közalkalmazot­tak, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosai, a nemzetgondozottak és csa­ládtagjaik féláru utazási kedvezményre jqgosító iga­zolványai 1975 március 31-ig érvényesek. A MÁV felhívja az ilyen igazolványuk tulajdonosai­nak figyelmét, hogy ezek ki­cserélését 1975 február 1. és március 31 között kérjék az illetékes vasútigazgatóságtól. Az igazolványok kiállításá­hoz egy darab 4x3 centimé­ter nagyságú, fél évnél nem régebbi, más célokra még nem használt arckép szüksé­ges. Az igazolvány kiállítási ♦ és térítési dija továbbra is Eö forint. Egy mondatban Szegeden a postai re­konstrukció során áz új ECT—500-as jelzésű távhívó berendezést is üzembe he­lyezték, s ez lehetővé tette, hogy szombaton 12 órától Szeged is bekapcsolódjék az orszáaos telefon-távhívó for­galomba. — Patikamúzeumnak ren­dezik be Székesfehérváron a város rendkívül szép, 1-8. századi „Fekete sas” elneve­zésű gyógyszertárát. Megkezdődött az V. országos diák parlament

Next

/
Oldalképek
Tartalom