Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-29 / 303. szám
A MEGYEI P A R f B IZ;0 TTSÁ G É S A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR XXV. évf. 303. az. 1974. dec. 29., vasárnap Társadalmunk és demokráciánk H azánkban felszabadulásunk első percétől kezdve nyíltan hirdettük: szocialista demokráciát akarunk, ez létünk fejlődésünk alapja. Alkotmányunk például első mondatában leszögezi: A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. És a jogokkal együtt a demokratikus beleszólási, ellenőrzési lehetőséget is biztosítja minden állampolgár számára a szocialista demokrácia intézményei, formái révén. Hosszú évek tapasztalatai bizonyították, hogy a szocialista demokrácia társadalmunk fejlődésének nélkülözhetetlen eleme. Különösen az elmúlt években tapasztalhattuk a demokratikus politikai fejlődés, ellenőrzés érdekében tett intézkedéseket, az állami és gazdasági irányításban végbement decentralizáló, önállóságnövelő folyamatokat. A szocialista demokrácia egyre nagyobb teret kap a megyei, városi, helyi tanácsuk hatáskörének növelésében, az önálló tervezési módszerek kialakulásában. A szakszervezeteknek, az ifjúsági szervezeteknek mind nagyobb a beleszólási joga a döntésekbe, egyre jobban működik a társadalmi nyilvánosság valamennyi fóruma. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XI. kongresszusára ezt így fogalmazta meg: „A két kongresszus közölt a part kezdeményezésére tett intézkedések előmozdították az államélet és a szocialistát demokrácia fejlesztései. Ennek eredményeként tervszerűbbé vált a munka, fokozódott a tömegek aktivitása, az állampolgárok érdekeltsége és felelőssége a szocialista építésben, a társadalmi élet minden területén.” Az irányelvek megfogalmazzák, azt is, hogy a X. kongresszus állásfoglalása alapján a szocialista államigazgatási szerveinek tevékenységi köre, önállóságuk, felelősségük megnőtt. T ermészetesen az állásfoglalás, az irányelvek, az alkotott törvények a szocialista demokrácia szélesítésének csupán lehetőségeit, alapjait teremtik meg. Ezért is szól az irányelvek arról, hogy a dolgozó tömegek a politikai közélet, valamint az áilamfelet minden területén és szintjén nagyobb arányban, hatékonyabban kapcsolódjanak be az ügyek intézésébe. Tovább kell erősíteni a törvényhozás társadalmi nyilvánosságát, elfogadás előtt szélesebb körben és rendszeresebben' kell megvitatni a tervezeteket, és hasznosítani az állampolgárok, a társadalmi szervek észrevételeit, javaslatait. Tennivaló tehát bőven van. s ez jelzi azt a tényt is, hogy a feltételek megteremtésével együtt nem nőtt és szélesedett megfelelően annak tartalma, , a demokratikus .kqz- szellem. Nyilvánvaló, hogy a közszellem átalakulása, erősödése nehéz, bonyolult folyamat, s ezt előzte meg a cselekvést segítő jogi és politikai intézmények fejlesztése. Köztudott az is, hogy a szocialista demokrácia fejlesztése feltételezi, igényli, hogy társadalmink minden rétegében a demokrata szellemű, gondolkodású ember legyen az általános és uralkodó típus. A kongresszusi irányelvek a következőképpen fogalmaz: „Az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia alapvető része, amely lehetőséget ad a vállalati gazdálkodásba, a helyi és közügyekbe való beleszólásra; növeli a dolgozok felelősségtudatát, fokozza aktivitásukat. Az üzemi demokrácia jelenlegi működésé és hatékonysága nem felel meg a követelményeknek, ezért mind tartalmúban, mind módszereiben tovább kell fejleszteni”. Az idézetnek ez a második része rendkívül figyelemre' méltó, mert nem csupán a gondokat jelzi, de a feladatokat is egyértelműen meghatározza. Sokan attól tartanak ugyanis, hogy az üzemi demokrácia fejlesztése a munkafegyelem ellentéte. Pontosabban a demokráciát állítják szembe a fegyelemmel. Sok vezető elmondja teleidül azt, hogy a demokráciával járó jogokat gyorsan megtanulják, szívesen alkalmazzák az emberek, de a demokráciával jaró követelményekről szívesebben hallgatnak. A „másik fél” viszont azt vallja, hogy az üzemi demokráciával nem is olyan egyszerű élni, hiszen ha megbírálnak egy vezetőt, áz a legközelebbi alkalommal alaposan „visszalő”. _A kérdés ezekután adott: kell-e félteni az üzemi fegyelmet az üzemi demokrácia fejlődésétől,_ a közfegyelmet a szocialista demokrácia terebélyesedésétől? A válasz egyértelmű! A szocialista demokrácia nem gyengíti, hanem erősíti a társadalmi fegyelmet, de csakis akkor, ha az emberek tudatában határozottan gyökeret ver az élv: a demokrácia nem azonos a liberalizmussal. Kádár János ez év tavaszán Nyíregyházán mondott beszédében hangsúlyozta: „Mi nem féltjük a hatalmat attól, hogy a dolgozó emberek is beleszólnak a döntésekbe, ellenkezőleg: a szocialista demokrácia továbbfejlesztésén azt értjük, hogv a munkások, a parasztemberek^ az ^értelmiségiek, általában minél több dolgozó — megfelelő fórumokon és módon — beleszólhasson az irányítás, a vezetés kérdéseibe”. Ma már szinte lehetetlen kikerülni a demokratikus fórumokat, n döntések meghozatala előtt. Gyakoribb viszont, hogy a döntéseknél a dolgozok véleménye már nem érvényesül, a meghallgatus tulajdonképpen csak a „játékszabályok betartására” volt jó. A szocialista .demokrácia szűkítése az embereket passzivitásra készteti, megfosztja őket attól a lehetőségtől, hogy jogaikkal élve erősítsék demokráciánkat, a dolgozó nép hatalmát. Szélesítése, erősítése viszont a társadalmi fejlődés egyik legjelentősebb mozgató rugója lehet. Ide kívánkozik I/cnin tanítása: „Szocialista demokráciáról akkor beszélhetünk, ha a tömegek mindenről tudnak, mindenről véleményt tudnak, alkotni, és mindent tudatosan tesznek”. Ez az, ami a társadalom fejlődésinek nélkülözhetetlen elemévé teszi a szocialista demokráciát.-ti. G.v. Egynrló pár a Szovje unióba — Túlteljesül évi tervét a T¥M ÉV VÉGE! 1 TISZA CIPŐGYÁRBAN ÉS A VEGYIMÜVEKBEV Az esztendő utolsó napjaihoz közeledve egymás után . érkeznek a hírek: a megyei üzemek, vállalatok teljesítették éves tervüket. Ezúttal a két „milliárdos” gyár a Tisza Cipő és a Tiszamenti Vegyiművek termelési eredményeiről számolunk be. Kedvező évzárásra számítanak Martfűn, a Tisza Cipőgyárban. A 10 milliomodik pár cipő már november végére elkészült és így december 31-ig várhatóan 10 millió 900 ezer lábbelit gyártanak. Gumitalp-gyártásban is teljesítik a IV. ötéves terv 1974-es évére előirányzottakat, az idén mintegy 30 millió pár készül. Az év első tizenegy hónapjában 950 ezer pár cipőt szállítottak a Szovjetunióba. A szállítási határidők pontos betartása mellett sikerült minimálisra csökkenteni a reklamációt is. Míg tavaly több mint 20 ezer pár cipő minőségét kifogásolta a szovjet partner, addig az idén csupán 2400 reklamáció érkezett — ez a Szovjetunióba szállított cipők 0,25 százaléka. Nagymértékben nőtt az idén a tőkés export is. November végén már több mint egymillió 800 ezer párat adtak át partnereiknek, ami azt is jelenti, hogy az év végéig csaknem egymillió párral több cipő kerül tőkés exportra, mint 1973-ban. A termelési eredmények javítását a gyár dolgozói a termelékenység jelentős növelésével érték el. Martfűn bizakodóan várjál: az éV végét, az árbevétel eléri az egymilliárd 700 millió forintot. A jó évzárás kedvezően módosította a dolgozók bérét is. Az év eleji nyersanyaghiány ellenére teljesíti idei tervét a Tiszamenti Vegyiművek. A hatékony munkaversenynek is köszönhető, hogy minden termékből „hozták” a tervezett meny- nyiséget, sőt egyes gyártmányokból túlteljesítés várható. Kénsavból, porfestékből, kriolitbol a teljesítés jelentősen meghaladja a tervezettet, míg a műtrágyákból, amelyekből félévkor még 40 ezer tonna lemaradás volt, teljesítik az előirányzottakat. A termelés értéke, mivel növekedésének üteme( változatlan, az év végéig várhatóan meghaladja a másfélmilliárd forintot. Az év eleji alapanyag- hiány ellenére jő gazdasági évet zárnak a TVM-ben. Tovább nőtt az export és a tőkés országokba szállított termékek értéke meghaladja az ötmillió dollárt. A tervteljesítésben jelentősen közrejátszott a termelékenységnövekedés. Változatlan létszám mellett, nagyobb hatékonysággal érték el a tervet meghaladó eredményeiket. Ma: Heti külpolitikai összefoglaló (2. oldal) Kitágult világ A krampácsolók — ma (3. oldal) Etiópia ébren A napsugár nyomában jártak (4. oldal) A megyei pártbizottsá 1975. évi gazdaságpolitikai irányelvei (o—6 a oldal) „Hagy út” előtt a MÁV atléták (7. oldal) Tegnap a Fővárosi Művelődési Házban megkezdődött a középiskolások V. országos parlamentjének tanácskozása. A cTiákparlament 300 küldötte egyaránt képviselte az ország munkástanuló-, gimnáziumi és szakközépiskolai tanuló ifjúságát, s jelen voltak a gyors- és gépíró iskolák képviselői is. Dr. Cosztonyi János oktatási államtitkár tartott vitaindító előadást, amelyben egyebek között beszámolt a IV. diákparlamenten elhangzott interpellációk és az ott elfogadott ajánlások sorsáról. A referátumot élénk vita követte. Milyen legyen a mai diákideái? — tették föl többen is a kérdést. Válaszként pedig úgy fogalmaztak: olyan tanuló, olyan ifivezető,' aki példamutató a tanulmányi munkában és tevékenykedik a közösség nevelésében; ha kell vitázik, érvel, adott esetben vállalja az „ütközést” Is a lógósokkal és kötelességüket elmulasztókkal. Felvetették a diák-küldöttek, hogy közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgát további tantárgyakra kellene kiterjeszteni. Számos észrevétel hangzott el arra vonatkozóan, hogyan, miként lehetne korszerűsíteni a szakmunkásképző intézet tanterveit, tananyagát. Az V. országos diókparla- ment vasárnap szekcióülésekkel folytatja munkáját. E alázott a Bajbakor vezeíte szovjel küldolísé^ Tegnap elutazott Magyar- országról az a küldöttség, amely Ny. K. Bajbakounak, a Szovjetunió 'Minisztertanácsa elnökhelyettesének, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének vezetésével tárgyalásokat folytatott Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével a magyar—szovjet gazdásági kapcsolatok fejlesztése, valamint az 1976— 80-ra szóló árucsereforga- lom fontos kérdéseiről. A két delegáció tagjai voltak dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár. Kovács Gyula külkereskedelmi miniszterhelyettes, illetve Ny. Hz. Pa- tolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, N. N. Inozemcev, a Szovjetunió Állami TervbizotGágá- nak . elnökhelyettese és V. Sz. Alhimov, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszter- helyettese. ,A szovjet delegáció búcsúztatására a Ferihegyi re- nülőtéren megielent Lázár György, dr. Bíró József, dr. Hetényi István, Kovács Gyula. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és B. P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet Déli hadseregcsoport parancsnoka. , 1 IX)SlTÁSOK -- IJlREK — TUDÓSÍTÁSOK^Csepeli ifivezetök Karcagon Három napot töltött Karcagon 35 csepeli ifivezető. Az úttörőmozgalomban dolgozó fiatalok pénteken érkeztek Karcagra, ahol ellátogattak a múzeumba, Kántor Sándor fazekasműhelyébe és a rizshántoló malomba. Tegnapi kirándultak Hajdúszoboszlóra, majd este a karcagi' ifjúsági klubban ismerkedési esten találkoztak a karcagi ifi vezetőkkel, lila délelőtt az úttöroházban kicserélik tapasztalataikat a csepeli és a karcagi úttörővezetők, majd a háromnapos program befejezéseként megismerkednek a Talajművelési Kutató Intézet munkájával. Koszorúzás Kegyeletes emlékezés színhelye volt tegnap a budapesti, Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonja. Születésének 80. évfordulója alkalmából a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Partizán Szövetség képviselői megkoszorúzták Gavró Fajos hős magyar internacionalista síremlékét. Kötött gazdálkodás a gázolajra, a benzinre A Minisztertanács határozata alapján 1975 január 1-én új termelői árak lépnek életbe azokban az iparágakban, ahol az importanyagok nagyarányú világpiaci áremelkedése miatt a gazdasági kalkuláció már nem nyugszik reális alapokon. A termelői árintézkedések a kőolajbá nyászatot, a kőolajfeldolgozó ipart, a szénbányászatot, a kohászatot, a gépipar egyes ágazatait, a vegyipart, a ruházati ipart, valamint az áruszállítást érinti. Az 1975. évi • népgazdasági tervről hozott minisztertanácsi határozat alapján a minisztériumok és a főhatóságok felügyelete alatt működő gazdálkodó egységek 1975. január 1-től a gázolajat, a tüzelőolajat és a benzint csak a részükre megállapított mennyiség mértékéig szerezhetnek be. A részletes szabályozást a nehézipari miniszter rendelete tartalmazza. A lakosság üzemanyag- és tüzelőolaj vásárlása nem esik korlátozás alá. Leninváros címere Leninváros új címert és zászlót kapott. A pajzs alakú, függőleges irányban sötétkék és vörös mezőre osztott címer vörös mezejében Leninváros . ipari jellegére utaló tizenegy jelkép kapott helyet, míg a sötétkék mezőben két vízszintes ezüst csík látható, amely a várost határoló Tisza és Sajó folyókat jelképezi. A két ezüst csík közötti kék színű mezőben aranykoszorús ötágú csillag díszük. A város zászlaja világoskék alapú, arany szegéllyel és rojtokkal, közepén a város címerével, felette Leninváros felirattal. Igazolvány-megújítás A MÁV vezérigazgatósága közli, hogy a közalkalmazottak, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosai, a nemzetgondozottak és családtagjaik féláru utazási kedvezményre jqgosító igazolványai 1975 március 31-ig érvényesek. A MÁV felhívja az ilyen igazolványuk tulajdonosainak figyelmét, hogy ezek kicserélését 1975 február 1. és március 31 között kérjék az illetékes vasútigazgatóságtól. Az igazolványok kiállításához egy darab 4x3 centiméter nagyságú, fél évnél nem régebbi, más célokra még nem használt arckép szükséges. Az igazolvány kiállítási ♦ és térítési dija továbbra is Eö forint. Egy mondatban Szegeden a postai rekonstrukció során áz új ECT—500-as jelzésű távhívó berendezést is üzembe helyezték, s ez lehetővé tette, hogy szombaton 12 órától Szeged is bekapcsolódjék az orszáaos telefon-távhívó forgalomba. — Patikamúzeumnak rendezik be Székesfehérváron a város rendkívül szép, 1-8. századi „Fekete sas” elnevezésű gyógyszertárát. Megkezdődött az V. országos diák parlament