Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

1974. december 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 13 Hét város — hét nyilatkozat Megpezsdült a sportélet Eredmények — gondok — tervek Megyénk hét városát jártuk be, hogy a tanácsok elnök- helyetteseitől választ kapjunk a következő kérdésekre: Elé- gedettek-e városuk sportjával? Mennyit költöttek 1974-ben a testkultúrára és mennyi pénz jut a sportra 1975-ben? Mi­lyen sportlétesítmény építése kezdődik, tart, vagy fejeződik be az új esztendőben? A sport melyik területén várnak elő­relépést a közeljövőben? Mozgalmas esztendő jövőre pedig a 30 ezer forin- Iáikon belül" négy kispályát tos anyagi segítség mellett építenek. A jövő esztendő 25 ezret költünk a sportléte- nagy terve az, hogy egyesít*- sítmények karbantartására, ve a bázisszervek segítőszáh- Az új esztendőben két tenisz- dékát egy minden sportágat pálya, két röplabdapálya, egy átfogó városi sportegyesületet nagyméretű bitumenes kézi- alakítsunk. E szervezeti vál- labda-pálya készül el nagy- tozástól aztán valamennyi részt társadalmi munkával. A versenyágban jelentős előre- vállalatok és az üzemek „fa- lépést várunk majd. Az üvegpalota m m m mm © építőt Tornacsarnokot építenek Munkahelyük egy év óta a Tiszaüget. Ezért talán iri­gyelni is lehet őket. hiszen az öreg fák alatt talán még a munka is könnyebben ha­lad. Az építők reggel kiballag- r*ak, aztán betonoznak, fa­laznak, hegesztenek. Munká­jukat nagy érdeklődéssel fi­gyeli a város. Tudják ezt és Molnár István művezető, a gazda minden mozdulatukon érző­dik a felelősség. A jubiláló Szolnok egyik legszebb sportlétesítményét készítik ők. A sportcsarnokot, a 40 milliós, pompás üvegpalotát. A csarnok még a technikai csodákhoz szokott ember számára is meghökkentő. Amikor úgv másfél évvel ezelőtt a tervrajzát meglátta egynémely kivitelezőie'ölt. vette a kalapját és odébb­áll! A Szolnok megvei épí­tőipari Vállalat dolgozói fog­tak végül is neki a nem min­dennapi „munkadarabnak”. Hogy nagyobb, monumentá­lisabb munkájuk volt. az biztos De ennél igényesebb munkát követelő, nagyobb fegyelmet szakértelmet kí­vánó. aligha­„Bizony az alapozásnál szőrösen néztük a colostokot, és ide, vagy oda egv centi nem nagyon számított. Aztán mikor jött a tervező, és ke­mény hangon korrekciót kö­vetelt. bizony meglepődtünk”, így vélekednek a mélyépítők, akik a csarnokot tartó cölö­pöket a földbe verték. — Ott voltunk a Zagyva­parti lakótelep építésénél. Mi állványoztuk mind a két ti­zennyolc emeletes* és a víz­ügyi székházat. Elmondhat­juk, hogy könnyű dolgunk volt Nyugodt, sík felületek mellett kellett építeni az áll­ványerdőt. Behunyt szemmel tudtuk mikor, melyik blokk következik. Itt minden cen­timéter hajlik, ívelődik, — tulajdonképpen úgy végeztük a munkánkat hogy csak most látjuk — mi kerekedik ki belőle. A napokban meg­lepődtünk. mikor azt az uta­sítást kaptuk, hogy vegyük le a tetőszerkezetet tartó drótköteleket. Vártuk, hogy hull a kerek fedőlap is utá­na. Nem jött. Már tartja a hegesztés. Nagy István, a 15 éve együtt dolgozó Varga Mihájv ács brigád tagja vé­lekedik így. Munkatársaival Danyi Mátéval szerelik együtt az állványokat. — Ha elhozom ide a fele­ségem, későbben a gyereket, hát elmondom majd nekik. — itt dolgoztam, benne van az én munkám is. — Mert az ember büszke arra, hogy amit megfogott, abból vala­mi nagyszerű jött ki. A tetőn égzengést produ­kálnak a Ganz-Vili esek. He­gesztenek, egyengetnek, öt­kilós kalapáccsal verik a dü­börgő lemezt. Bencsák Fe­renc, Haris István és a töb­biek már csak legyintenek a hátborzongató zajra. Nevet­nek: — A nyáron már nem ijedünk meg, akárhogy dö­rög, villámlik is. Megszok­juk. Molnár István művezető a gazda. Neki mindig „észnél kell lenni.” — Bizony, amikor dolgoz­nak, nekem ott a helyem. Az ilencslk Ferenc, a GANZ- VILL hegesztője üvegezőkkel például kitartot­tam olykor este tízig is. Haragszik ezért a csarnok­ra? Értetlenül néz rám. — Haragudni, miért? Csak már készen lennel __ M olnár Ernő Mezőtúr: Városunkban mozgalmas évet zártunk: harminchét kü­lönböző versenyt rendeztünk Mezőtúron, közöttük olyano­kat is, amelyeket országos érdeklődés kísért. A Magyar Néphadsereg Bajnokság atlé­tikai versenyeinek a városi sportkombinátunk adott he­lyet. Nagy sikere volt az OSN keretében a városi tor­naünnepélynek is. A minősé­gi szakosztályok közül a Sza­bó Lajos SE skeet-lövőinek országos egyéni és csapatbaj­noki győzelme kívánkozik az élre. És ha mindehhez hoz­zátesszük, hogy a MAFC az idén hívta életre ökölvívó szakosztályát, úgy gondoljuk nincs okunkj elégedetlenségre. 1974-ben 400 ezer forint volt a sportpálya fenntartá­sának költsége és 150 ezer forintot fordítottunk a kor­szerűsítésre. A sportkombi­nátban négy tenisz pályát építettünk, felújítottuk a te­kepályát és még 80 ezer fo­rintot „kapartunk össze” a sportegyesületek támogatásá­ra. Átadás előtt áll az újvá­rosi iskola tornaterme, mely 240 ezer forintba került. A hetvenötös esztendő so­rán nagyobb terveink nin­Szalóki László, Jászberény: — Jó hapok járnak Jászbe­rény sportjára! A Lehel SC néhány nagyszerűen szerep­lő szakosztálya — a női röp- labdázók, asztaliteniszezők, atléták, sákkozók, birkózók — sikerei nyomán városunk­ban mindinkább ráterelődik a figyelem a sportra. Az eredménynél nincs jobb pro­pagandája a sportmozgalom­nak, — régi igazság ez. S ahogy születnek a sikerek, úgy kerül elő egyre több anyagi támogat4s is: a tanács a város üzemeivel együtt 1974-ben 2,5 millió forintot fordított a sportmozgalomra. A Lehel erőfeszítései közis­mertek, ők az idén egy sport- csarnokot építettek. Az új esztendőben sem lesznek szűkmarkúak a sport támogatói: több mint 3 mil­csenek. Az üzemek, vállala­tok területén kispályák épí­tését szorgalmazzuk majd. A Vörös Október Tsz és a vá­rosi tanács már e téren is jó példát mutatott. Gyűjtjük a pénzt az V. ötéves terv nagy fejlesztési feladatára: a váro­si sportpálya területén egy fedett munkacsarnokot ho­zunk tető alá. Létesítmény­gondok miatt már nem pa­naszkodhatunk, most már azon kell fáradoznunk, hogy élni is tudjunk a lehetősé­geinkkel. Szeretnénk, ha a Szabó La­jos SE sportlövői továbbra is sportáguk élén maradnának, a Honvéd labdarúgói az első hat között végeznének az NB Ill-ban, de a MAFC futbal­listáit is az NB III-ba vár­juk. Nagy terveink vannak az atlétákkal, hiszen célul tűzték elénk, hogy a szak­osztályt a közeljövőben B kategóriájúvá fejlesszük, örülnénk ha minél többet hallana a megye sport köz­véleménye ökölvívóinkról, kajakozóinkról, s az ifjúsági versenyzőink száma a sike­rek nyomán jelentősen gya­rapodna. lió forintot fordítunk a sportmozgalom céljaira. Kü­lön örömünkre szolgál, hogy a gazdasági vezetők mind­inkább egyetértenek az or­szágos és a megyei sportve­zetés célkitűzéseivel, felis­merik a tömegsport jelentő­ségét s ennek megfelelően támogatják is azt. Az új esz­tendőben a Hűtőgépgyár to­vábbfejleszti sportkómbinát- ját, de bővül a városi sport­telep is: új edzőpályával gaz­dagodik, s egyáltalán: igyek­szünk mind több helyet biz­tosítani az oktatási intézmé­nyeknek a testedzésre. Szeretnénk, ha 1975-ben minőségi szakosztályaink fej­lődésében nem állna be törés, ami pedig a tömegsportot il­leti, különösen az iskolák ta­nulóiból kívánunk egyre töb­bet látni a versenypályákon. Ducza Katalin, Túrkeve: Amikor a sportról esik szó, szívesebben beszélek a jövő­ről, mint a jelenről. A taná­csi irányítás a sportmozga­lomban Túrkevén kedvezően érezteti hatását. Korábban a város sportjáért az AFIT egyesülete vállalta a garan­ciát. Bármennyire is nagy volt az autójavító sportveze­tőinek tenniakarása, nem tudták a város sportéletét át­hatni. Bőven voltak fehér foltok ilyenek voltak a mun­kahelyi versenyek, de visz- szamaradt az iskolai sport is. A tanácsi irányítás kezdetén sportbizottságokat alakítot­tunk, ezenkívül összehívtuk a város üzemeinek, szövetkeze­teinek vezetőit, s közösen próbáltunk úrrá lenni a gondokon. A legnagyobb gondunk talán a tornaterem- hiány volt. Felépült a kö­zépiskolánk — hogy, hogy- nem tornaterem nélkül. A fedett létesítmény hiányának aztán kárát látták az atléták, birkózók, labdarúgók is. A város sportszerető gazdasági vezetői bátorítottak bennün­ket abban, hogy egy sport- csarnok építéséhez kezdjünk, A nyáron az egyetemisták már alapokat ásták, s rö­videsen elkezdődik az építé­se annak a közel 8T millió fo­rintba kerülő tornacsarnok­nak amelyben egy 42x30 mé­teres játéktér kap helyet. A ligetünkben edzőpálya- sort építünk ki, ugró és fu­tópályákkal, ahol az atléti­kának szeretnénk otthont te­remteni. Ha a jelenlegi nagy neki­buzdulás a következő évben is töretlen lesz, Túrkeve sportélete is városi rangra emelkedhet. Kiu?ró eredmények nélkül Kóródi Antalné, Török- szentmiklós: — Kár is lenne tagadni, vá­rosunk érdeklődésének homr lokterében jelenleg nem a sport áll. Számos urbanizá­ciós feladattal kell megbir­kóznunk, s ez leköti anyagi erőnket. A város sportéleté­nek kiugró eredményei nin­csenek, vannak tehetséges at­létáink, birkózóink, súlyeme­lőink, ám az egész várost át­fogó társadalmi összefogás a sportéletben várat magára. Ennek megteremtése a jö­vő feladata lesz. Törökszent­Ezrek a pályákon Oláh Lajos, Kisújszállás: — A városi tanács különö­sen az utóbbi két esztendő­ben kísérte élénk figyelem­mel Kisújszállás sportéletét, s bár a versenyeredmények ezt nem tükrözik, mégis né­mi fejlődésről kell beszá­molnunk. Az utóbbi években az öt sportegyesület szakosz­tályainak száma nyolcról tíz­re növekedett. Szervezetteb­ben, következetesebben fog­lalkoznak az egyes sport­ágakkal. Szinte a semmiből teremtődött meg örvendetes módon a város súlyemelő sportja, s a kisújszállási erős miklós sportjára 1974-ben 500 ezer forintot költöttünk, és kevesebbet az új esztendő­ben sem fogunk, — igaz lé­nyegesen többet sem. A legégetőbb gond a fedett létesítmények hiánya, éppen ezért a hetvenötös évben egy tornaterem építését tervez­zük, elkészül a sportpálya öltözősora is. Bár a tanács különösebb segítséget nem tud nyújtani a mezőgazdasá­gi szakközépiskola torna­termének építéséhez, remél­jük a sportlétesítményt így is rövidesen átadják majd rendeltetésének. emberek a közelmúltban már figyelemreméltó eredménye­ket is elértek. Szép eredmé­nyek születtek női és férfi kosárlabdában, asztalitenisz­ben, és átmeneti visszaesés után reméljük rövidesen jó híreket hallunk majd a sak­kozókról Is. A tömegsportmunka is rendszeresebb és tartalma­sabb lett. 1972-ben kétezer dolgozó vett részt a a sport- rendezvényeken, az Idén pedig már négy és félezren. Az idei költségvetésből 40 ezer forint támogatást bizto­sítottunk a sport számára, Csak a tanács áldozatkész Tóth István, Karcag: — Ami van kevés — és a \ közeljövőben sem ígérhetünk túl sokat. így jellemezhet­nénk napjainkban városunk sportéletét. Sajnos nálunk a tanácsi irányítás sem hozott szélesebb lehetőségeket, hi­szen mint közismert az ipa­rosítással járó gondok foglal­ják le erőinket. Természete­sen a szűkös anyagiak mel­lett is vigasztalóbb lehetne a kép, ám egyelőre hiányzik a tenniakarás azokból, akik se­gíthetnének. Szemléletbeli változásra van szükség a munkahelyi és a tömegszer­vezeti vezetőknél. De, hogy ezt hol, mikor és ki kezdje, — ebben egyelőre tanácsta­lanok vagyunk. Rangiához méltóan Bíró Boldizsár, Szolnok: Ami a minőségi sportot il­leti: az idei évben 8 csapa­tunk jutott be a Nemzeti Bajnokságba és mindössze kettő búcsúzott. A tömeg­sportban olyan ugrásszerű a fejlődés, hogy egyszerűen nem lehet kielégíteni az igé­nyeket sem pályával, sem pedig szervezéssel. Elmond­hatom hát, hogy a város sportjával elégedettek va­gyunk. Az egyesületi összevoná­sok, szakmai csoportosítások jótékony hatása érződik Szolnok sportéletén. Kon­centrálódtak az erők, igy a követelményeknek nagyobb felelősséggel tudnak eleget tenni a klubokban, szakosz­tályokban. A tanács erejéhez mérten — sőt néha azon fe­lül is — támogatja a sportot: 1974-ben hárommilliót köl­töttünk a tanácsi költségve­tésből sportcélokra, 1975-ben pedig több mint négymilliót fordítunk testedzésre. Az idén készült el véglegesen a MÁV munkacsarnoka, és fe­jeződött be a tiszaligeti sta­dion komplex építése. Ki­épült a jubileumi, játszó- és sportpark s a 900 év — 9 kispálya mozgalom keretében nyolc játéktér áll készen. Ugyancsak mozgalmas lesz a jubileumi év is. A legna­gyobb és leglátványosabb eredmény kétségtelenül a ti­szaligeti körcsarnok átadása lesz, ahol rögtön rangos nemzetközi versennyel — a kosárlabda IBV tornával — nyitjuk a kapukat. A MÁV sporttelepén korszerűsítik az atlétikai versenypályát, a ti- szaligetben az MHSZ pedig egy fedett lőtér építéséhez kezd. A városban három is-; Korábban az úttörő olimpi­ákon jól csengett a karcagi versenyzők neve, különösen birkózásban, asztaliteniszben és sakkban értek el szép he­lyezést. Jelenleg a legifjab­bak sem tudják megismétel­ni e szép eredményeket. Az idén 600 ezer forintot fordítottunk sportcélokra, 1975-ben 50 ezerrel többet kí­vánunk áldozni rá. Az elkö­vetkezendő év nem lesz „tör­ténelmi fordulat” Karcag sportjában, de az ötödik öt­éves tervben már — ezt meg­ígérhetjük, — sokkal na­gyobb léptekkel próbáljuk utolérni az előttünk haladó­kat. kola számára építünk torna­termet, s néhány hosszabb távú fejlesztés is elkezdődik. Készül a Zagyva felduzzasz­tásának terve, mely végleges megoldásában egy nyugalmas víztükröt biztosít majd a ví­zisportok számára. A Tiszali- getben a jelenlegi csónaktá­rozók mellett egy evezősház építése kezdődik, mely a ver­senyhajók tárolására szolgál majd. A meglévő létesítmény pedig a tömegsport és turisz­tikai igények kielégítését biz­tosító csónakkölcsönzőnek ad helyet. Ugyancsak készülnek a Holt-Tisza kiépítésének tervei is; ott nemzetközi szintű kajak-kenu és evezős versenypályát kívánunk lé­tesíteni. Á Tiszaligetben a je­lenlegi strandfürdő terüle­tén egy fedett medence szol­gálja majd a sportolók téli felkészülését. A Zagyva-part hullámterületében és a Ti­szaligetben erdei tornapálya építése folyik, és ugyancsak a Zagyva parton kap helvet a lakóhelyi testedzés céljait szolgáló nagyméretű labda­rúgó pálya. Reméljük nem törik meg a pályaépítés len­dülete, s a 900 év — 9 kis­pálya akció végül is 14 !ns- pályát hoz majd. A városi tanács vezetői örömmel látják, hogy a ran­gos nemzetközi rendezvények kapcsán — melyeknek az utóbbi időkben Szolnok adott otthont — mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a sport iránt. Ezt a „jó szelet” kívántuk erősíteni a jövő­ben. Megnyugtató feltétele­ket szeretnénk teremteni a tömegsport számára és a le­hetőséget az előrelépéshez a minőségi sportban. Palágyi Béla Az üzemek támogatásával

Next

/
Oldalképek
Tartalom