Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-25 / 301. szám
1974. december 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 13 Hét város — hét nyilatkozat Megpezsdült a sportélet Eredmények — gondok — tervek Megyénk hét városát jártuk be, hogy a tanácsok elnök- helyetteseitől választ kapjunk a következő kérdésekre: Elé- gedettek-e városuk sportjával? Mennyit költöttek 1974-ben a testkultúrára és mennyi pénz jut a sportra 1975-ben? Milyen sportlétesítmény építése kezdődik, tart, vagy fejeződik be az új esztendőben? A sport melyik területén várnak előrelépést a közeljövőben? Mozgalmas esztendő jövőre pedig a 30 ezer forin- Iáikon belül" négy kispályát tos anyagi segítség mellett építenek. A jövő esztendő 25 ezret költünk a sportléte- nagy terve az, hogy egyesít*- sítmények karbantartására, ve a bázisszervek segítőszáh- Az új esztendőben két tenisz- dékát egy minden sportágat pálya, két röplabdapálya, egy átfogó városi sportegyesületet nagyméretű bitumenes kézi- alakítsunk. E szervezeti vál- labda-pálya készül el nagy- tozástól aztán valamennyi részt társadalmi munkával. A versenyágban jelentős előre- vállalatok és az üzemek „fa- lépést várunk majd. Az üvegpalota m m m mm © építőt Tornacsarnokot építenek Munkahelyük egy év óta a Tiszaüget. Ezért talán irigyelni is lehet őket. hiszen az öreg fák alatt talán még a munka is könnyebben halad. Az építők reggel kiballag- r*ak, aztán betonoznak, falaznak, hegesztenek. Munkájukat nagy érdeklődéssel figyeli a város. Tudják ezt és Molnár István művezető, a gazda minden mozdulatukon érződik a felelősség. A jubiláló Szolnok egyik legszebb sportlétesítményét készítik ők. A sportcsarnokot, a 40 milliós, pompás üvegpalotát. A csarnok még a technikai csodákhoz szokott ember számára is meghökkentő. Amikor úgv másfél évvel ezelőtt a tervrajzát meglátta egynémely kivitelezőie'ölt. vette a kalapját és odébbáll! A Szolnok megvei építőipari Vállalat dolgozói fogtak végül is neki a nem mindennapi „munkadarabnak”. Hogy nagyobb, monumentálisabb munkájuk volt. az biztos De ennél igényesebb munkát követelő, nagyobb fegyelmet szakértelmet kívánó. aligha„Bizony az alapozásnál szőrösen néztük a colostokot, és ide, vagy oda egv centi nem nagyon számított. Aztán mikor jött a tervező, és kemény hangon korrekciót követelt. bizony meglepődtünk”, így vélekednek a mélyépítők, akik a csarnokot tartó cölöpöket a földbe verték. — Ott voltunk a Zagyvaparti lakótelep építésénél. Mi állványoztuk mind a két tizennyolc emeletes* és a vízügyi székházat. Elmondhatjuk, hogy könnyű dolgunk volt Nyugodt, sík felületek mellett kellett építeni az állványerdőt. Behunyt szemmel tudtuk mikor, melyik blokk következik. Itt minden centiméter hajlik, ívelődik, — tulajdonképpen úgy végeztük a munkánkat hogy csak most látjuk — mi kerekedik ki belőle. A napokban meglepődtünk. mikor azt az utasítást kaptuk, hogy vegyük le a tetőszerkezetet tartó drótköteleket. Vártuk, hogy hull a kerek fedőlap is utána. Nem jött. Már tartja a hegesztés. Nagy István, a 15 éve együtt dolgozó Varga Mihájv ács brigád tagja vélekedik így. Munkatársaival Danyi Mátéval szerelik együtt az állványokat. — Ha elhozom ide a feleségem, későbben a gyereket, hát elmondom majd nekik. — itt dolgoztam, benne van az én munkám is. — Mert az ember büszke arra, hogy amit megfogott, abból valami nagyszerű jött ki. A tetőn égzengést produkálnak a Ganz-Vili esek. Hegesztenek, egyengetnek, ötkilós kalapáccsal verik a dübörgő lemezt. Bencsák Ferenc, Haris István és a többiek már csak legyintenek a hátborzongató zajra. Nevetnek: — A nyáron már nem ijedünk meg, akárhogy dörög, villámlik is. Megszokjuk. Molnár István művezető a gazda. Neki mindig „észnél kell lenni.” — Bizony, amikor dolgoznak, nekem ott a helyem. Az ilencslk Ferenc, a GANZ- VILL hegesztője üvegezőkkel például kitartottam olykor este tízig is. Haragszik ezért a csarnokra? Értetlenül néz rám. — Haragudni, miért? Csak már készen lennel __ M olnár Ernő Mezőtúr: Városunkban mozgalmas évet zártunk: harminchét különböző versenyt rendeztünk Mezőtúron, közöttük olyanokat is, amelyeket országos érdeklődés kísért. A Magyar Néphadsereg Bajnokság atlétikai versenyeinek a városi sportkombinátunk adott helyet. Nagy sikere volt az OSN keretében a városi tornaünnepélynek is. A minőségi szakosztályok közül a Szabó Lajos SE skeet-lövőinek országos egyéni és csapatbajnoki győzelme kívánkozik az élre. És ha mindehhez hozzátesszük, hogy a MAFC az idén hívta életre ökölvívó szakosztályát, úgy gondoljuk nincs okunkj elégedetlenségre. 1974-ben 400 ezer forint volt a sportpálya fenntartásának költsége és 150 ezer forintot fordítottunk a korszerűsítésre. A sportkombinátban négy tenisz pályát építettünk, felújítottuk a tekepályát és még 80 ezer forintot „kapartunk össze” a sportegyesületek támogatására. Átadás előtt áll az újvárosi iskola tornaterme, mely 240 ezer forintba került. A hetvenötös esztendő során nagyobb terveink ninSzalóki László, Jászberény: — Jó hapok járnak Jászberény sportjára! A Lehel SC néhány nagyszerűen szereplő szakosztálya — a női röp- labdázók, asztaliteniszezők, atléták, sákkozók, birkózók — sikerei nyomán városunkban mindinkább ráterelődik a figyelem a sportra. Az eredménynél nincs jobb propagandája a sportmozgalomnak, — régi igazság ez. S ahogy születnek a sikerek, úgy kerül elő egyre több anyagi támogat4s is: a tanács a város üzemeivel együtt 1974-ben 2,5 millió forintot fordított a sportmozgalomra. A Lehel erőfeszítései közismertek, ők az idén egy sport- csarnokot építettek. Az új esztendőben sem lesznek szűkmarkúak a sport támogatói: több mint 3 milcsenek. Az üzemek, vállalatok területén kispályák építését szorgalmazzuk majd. A Vörös Október Tsz és a városi tanács már e téren is jó példát mutatott. Gyűjtjük a pénzt az V. ötéves terv nagy fejlesztési feladatára: a városi sportpálya területén egy fedett munkacsarnokot hozunk tető alá. Létesítménygondok miatt már nem panaszkodhatunk, most már azon kell fáradoznunk, hogy élni is tudjunk a lehetőségeinkkel. Szeretnénk, ha a Szabó Lajos SE sportlövői továbbra is sportáguk élén maradnának, a Honvéd labdarúgói az első hat között végeznének az NB Ill-ban, de a MAFC futballistáit is az NB III-ba várjuk. Nagy terveink vannak az atlétákkal, hiszen célul tűzték elénk, hogy a szakosztályt a közeljövőben B kategóriájúvá fejlesszük, örülnénk ha minél többet hallana a megye sport közvéleménye ökölvívóinkról, kajakozóinkról, s az ifjúsági versenyzőink száma a sikerek nyomán jelentősen gyarapodna. lió forintot fordítunk a sportmozgalom céljaira. Külön örömünkre szolgál, hogy a gazdasági vezetők mindinkább egyetértenek az országos és a megyei sportvezetés célkitűzéseivel, felismerik a tömegsport jelentőségét s ennek megfelelően támogatják is azt. Az új esztendőben a Hűtőgépgyár továbbfejleszti sportkómbinát- ját, de bővül a városi sporttelep is: új edzőpályával gazdagodik, s egyáltalán: igyekszünk mind több helyet biztosítani az oktatási intézményeknek a testedzésre. Szeretnénk, ha 1975-ben minőségi szakosztályaink fejlődésében nem állna be törés, ami pedig a tömegsportot illeti, különösen az iskolák tanulóiból kívánunk egyre többet látni a versenypályákon. Ducza Katalin, Túrkeve: Amikor a sportról esik szó, szívesebben beszélek a jövőről, mint a jelenről. A tanácsi irányítás a sportmozgalomban Túrkevén kedvezően érezteti hatását. Korábban a város sportjáért az AFIT egyesülete vállalta a garanciát. Bármennyire is nagy volt az autójavító sportvezetőinek tenniakarása, nem tudták a város sportéletét áthatni. Bőven voltak fehér foltok ilyenek voltak a munkahelyi versenyek, de visz- szamaradt az iskolai sport is. A tanácsi irányítás kezdetén sportbizottságokat alakítottunk, ezenkívül összehívtuk a város üzemeinek, szövetkezeteinek vezetőit, s közösen próbáltunk úrrá lenni a gondokon. A legnagyobb gondunk talán a tornaterem- hiány volt. Felépült a középiskolánk — hogy, hogy- nem tornaterem nélkül. A fedett létesítmény hiányának aztán kárát látták az atléták, birkózók, labdarúgók is. A város sportszerető gazdasági vezetői bátorítottak bennünket abban, hogy egy sport- csarnok építéséhez kezdjünk, A nyáron az egyetemisták már alapokat ásták, s rövidesen elkezdődik az építése annak a közel 8T millió forintba kerülő tornacsarnoknak amelyben egy 42x30 méteres játéktér kap helyet. A ligetünkben edzőpálya- sort építünk ki, ugró és futópályákkal, ahol az atlétikának szeretnénk otthont teremteni. Ha a jelenlegi nagy nekibuzdulás a következő évben is töretlen lesz, Túrkeve sportélete is városi rangra emelkedhet. Kiu?ró eredmények nélkül Kóródi Antalné, Török- szentmiklós: — Kár is lenne tagadni, városunk érdeklődésének homr lokterében jelenleg nem a sport áll. Számos urbanizációs feladattal kell megbirkóznunk, s ez leköti anyagi erőnket. A város sportéletének kiugró eredményei nincsenek, vannak tehetséges atlétáink, birkózóink, súlyemelőink, ám az egész várost átfogó társadalmi összefogás a sportéletben várat magára. Ennek megteremtése a jövő feladata lesz. TörökszentEzrek a pályákon Oláh Lajos, Kisújszállás: — A városi tanács különösen az utóbbi két esztendőben kísérte élénk figyelemmel Kisújszállás sportéletét, s bár a versenyeredmények ezt nem tükrözik, mégis némi fejlődésről kell beszámolnunk. Az utóbbi években az öt sportegyesület szakosztályainak száma nyolcról tízre növekedett. Szervezettebben, következetesebben foglalkoznak az egyes sportágakkal. Szinte a semmiből teremtődött meg örvendetes módon a város súlyemelő sportja, s a kisújszállási erős miklós sportjára 1974-ben 500 ezer forintot költöttünk, és kevesebbet az új esztendőben sem fogunk, — igaz lényegesen többet sem. A legégetőbb gond a fedett létesítmények hiánya, éppen ezért a hetvenötös évben egy tornaterem építését tervezzük, elkészül a sportpálya öltözősora is. Bár a tanács különösebb segítséget nem tud nyújtani a mezőgazdasági szakközépiskola tornatermének építéséhez, reméljük a sportlétesítményt így is rövidesen átadják majd rendeltetésének. emberek a közelmúltban már figyelemreméltó eredményeket is elértek. Szép eredmények születtek női és férfi kosárlabdában, asztaliteniszben, és átmeneti visszaesés után reméljük rövidesen jó híreket hallunk majd a sakkozókról Is. A tömegsportmunka is rendszeresebb és tartalmasabb lett. 1972-ben kétezer dolgozó vett részt a a sport- rendezvényeken, az Idén pedig már négy és félezren. Az idei költségvetésből 40 ezer forint támogatást biztosítottunk a sport számára, Csak a tanács áldozatkész Tóth István, Karcag: — Ami van kevés — és a \ közeljövőben sem ígérhetünk túl sokat. így jellemezhetnénk napjainkban városunk sportéletét. Sajnos nálunk a tanácsi irányítás sem hozott szélesebb lehetőségeket, hiszen mint közismert az iparosítással járó gondok foglalják le erőinket. Természetesen a szűkös anyagiak mellett is vigasztalóbb lehetne a kép, ám egyelőre hiányzik a tenniakarás azokból, akik segíthetnének. Szemléletbeli változásra van szükség a munkahelyi és a tömegszervezeti vezetőknél. De, hogy ezt hol, mikor és ki kezdje, — ebben egyelőre tanácstalanok vagyunk. Rangiához méltóan Bíró Boldizsár, Szolnok: Ami a minőségi sportot illeti: az idei évben 8 csapatunk jutott be a Nemzeti Bajnokságba és mindössze kettő búcsúzott. A tömegsportban olyan ugrásszerű a fejlődés, hogy egyszerűen nem lehet kielégíteni az igényeket sem pályával, sem pedig szervezéssel. Elmondhatom hát, hogy a város sportjával elégedettek vagyunk. Az egyesületi összevonások, szakmai csoportosítások jótékony hatása érződik Szolnok sportéletén. Koncentrálódtak az erők, igy a követelményeknek nagyobb felelősséggel tudnak eleget tenni a klubokban, szakosztályokban. A tanács erejéhez mérten — sőt néha azon felül is — támogatja a sportot: 1974-ben hárommilliót költöttünk a tanácsi költségvetésből sportcélokra, 1975-ben pedig több mint négymilliót fordítunk testedzésre. Az idén készült el véglegesen a MÁV munkacsarnoka, és fejeződött be a tiszaligeti stadion komplex építése. Kiépült a jubileumi, játszó- és sportpark s a 900 év — 9 kispálya mozgalom keretében nyolc játéktér áll készen. Ugyancsak mozgalmas lesz a jubileumi év is. A legnagyobb és leglátványosabb eredmény kétségtelenül a tiszaligeti körcsarnok átadása lesz, ahol rögtön rangos nemzetközi versennyel — a kosárlabda IBV tornával — nyitjuk a kapukat. A MÁV sporttelepén korszerűsítik az atlétikai versenypályát, a ti- szaligetben az MHSZ pedig egy fedett lőtér építéséhez kezd. A városban három is-; Korábban az úttörő olimpiákon jól csengett a karcagi versenyzők neve, különösen birkózásban, asztaliteniszben és sakkban értek el szép helyezést. Jelenleg a legifjabbak sem tudják megismételni e szép eredményeket. Az idén 600 ezer forintot fordítottunk sportcélokra, 1975-ben 50 ezerrel többet kívánunk áldozni rá. Az elkövetkezendő év nem lesz „történelmi fordulat” Karcag sportjában, de az ötödik ötéves tervben már — ezt megígérhetjük, — sokkal nagyobb léptekkel próbáljuk utolérni az előttünk haladókat. kola számára építünk tornatermet, s néhány hosszabb távú fejlesztés is elkezdődik. Készül a Zagyva felduzzasztásának terve, mely végleges megoldásában egy nyugalmas víztükröt biztosít majd a vízisportok számára. A Tiszali- getben a jelenlegi csónaktározók mellett egy evezősház építése kezdődik, mely a versenyhajók tárolására szolgál majd. A meglévő létesítmény pedig a tömegsport és turisztikai igények kielégítését biztosító csónakkölcsönzőnek ad helyet. Ugyancsak készülnek a Holt-Tisza kiépítésének tervei is; ott nemzetközi szintű kajak-kenu és evezős versenypályát kívánunk létesíteni. Á Tiszaligetben a jelenlegi strandfürdő területén egy fedett medence szolgálja majd a sportolók téli felkészülését. A Zagyva-part hullámterületében és a Tiszaligetben erdei tornapálya építése folyik, és ugyancsak a Zagyva parton kap helvet a lakóhelyi testedzés céljait szolgáló nagyméretű labdarúgó pálya. Reméljük nem törik meg a pályaépítés lendülete, s a 900 év — 9 kispálya akció végül is 14 !ns- pályát hoz majd. A városi tanács vezetői örömmel látják, hogy a rangos nemzetközi rendezvények kapcsán — melyeknek az utóbbi időkben Szolnok adott otthont — mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a sport iránt. Ezt a „jó szelet” kívántuk erősíteni a jövőben. Megnyugtató feltételeket szeretnénk teremteni a tömegsport számára és a lehetőséget az előrelépéshez a minőségi sportban. Palágyi Béla Az üzemek támogatásával
