Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

1974. december 25. SZÓLNIK MEGYEI NÉPLAP 5 Áz éiet minősége röröksj^ntmiklóe — Békéscsaba 90 81 Nagy mérkőzés — a rádióban Döntőben a szocialista brigádok válogatottja As ötvenes érek vé­gén és a hatvanas évek ele­jén, amikor nálunk is elő­térbe került a fogyasztói igé­nyek kielégítése és a növe­kedés problémája, sokan el­érendő abszolút mintának te­kintették a fejlett kapitalista országok nemzeti jövedelmé­nek imponáló mutatóit. Ezek az emberek nem vették fi­gyelembe azokat a struktu­rális — történelmi, társadal­mi, termelési, elosztási stb. —. viszonyokat, amelyek a kétségtelen adatok mögött megbújtak. Azonban nekik is ki kellett ábrándulni a szá­mok bűvöletéből. amikor 1968 után az úgynevezett jó­léti tárasadalom problémái sűrítve és a világháború óta soha nem tapasztalt élesség­gel jelentkeztek. Diákzavargások, polgári engedetlenségi mozgalmak, merényletsorozatok, gyorsu­ló infláció, energiaválság, a hagyományos parlamentáris demokrácia funkcióképtelen­sége, Watergate-ügy, puccsok és puccskísérletek — és még sorolhatnánk az elmúlt hat­hét év eseményeit. S köz­ben a kapitalizmus nagy el­lentmondásai : a társadalmi termelés egyéni elsajátítása, az elosztás aránytalanságai, a végletek szélsőségei. „ kul­túra áru voltából eredő za­varok — mind megmaradtak. Sőt, úgy tűnik, éppen ezek okozták a válságnak joggal nevezhető helyzetet. Nyilvánvaló, hogy ez a tár­sadalmi-gazdasági modell nem lehet számunkra példa. Természetesen az anyagi alapok, a fogyasztás megfe­lelő és ésszerű arányait és mértékét nem tagadjuk. Azonban a jövő szocialista társadalmát nem lehet egy­síkúén csak az állandóan nö­vekvő magasszintű fogyasz­tás uralmának tekinteni. Más, összetettebb és humá­nusabb oldalról kell közelí­tenünk. Nem az egyszerű mennyiségi növekedés, ha­nem a minőségi változás fe­lől : az életnek ®gy maga- sabbrendű minőségét kell nyújtanunk a versenyben. Erre a mi ideológiailag erő­sebben motivált, másszóval értékeltben sokkal gazdagabb és orientáltabb társadalmunk feltétlenül alkalmasabb, mint az emberi viszonylatokat do­logiakká módosító kapitaliz­mus. Melyek a minőségi életet biztosító, illetve elősegítő té­nyezők? Anélkül, hogy a kérdést véglegesen megválaszolnánk, vagy elérendő mennyiségi mutatókat tűznénk ki. ehe­lyütt csak néhány fontosabb összefüggésre szeretnénk rá­mutatni. Feltétlenül ilyen a természeti környezet megfe­lelő — ahogyan a készü­lő környezetvédelmi törvé­nyünkben szerepel: „ember­hez méltó” — színvonala. A környezeti ártalmaknak (le­vegő és légszennyeződés, zaj­ártalom, stb.) lehető meg­szüntetése és csökkentése, a zöldterületek, a lakó- és ipartelepek optimális elhe­lyezése és aránya, az ..érin­tetlen” természet megőrzése és fejlesztése, a rekreációs területek biztosítása tartozik ide. Vagyis a feladat a ter­mészet átalakítása és legyő­zése 1 fivett a természet fel- használása. a további rom­bolás elkerülése és ahol le­het. a károk kijavítása. Csak ilyen természeti kör­nyezetben van értelme a tár­sadalmi környezet átalakítá­sának is. Ebben a munkában — úgy hisszük — a kapita­lizmus megdöntésével és a szocializmus alapjainak a le­rakásával (ezen a tulajdon- viszonyok átalakításán túl a tökéletesebb szociálpolitikai megoldásokat, az alkotmá­nyosan biztosított létbizton­ságot és a kulturális forradal­mat értjük) „csalj” az alap­vető feladatokat teljesítettük. A lényeg, a szocializmus ad­ta lehetőségek kereteinek ki­töltése még hátra, helyeseb­ben folyamatban van. Azt mindenesetre újra le kell szögezni, hogy a mi társadal­mi modellünk eltérő jellege nem a javak hiányában vagy az alacsonyrendű fogyasztás­ban van. Mindenképpen biz­tosítani kell a lehetőséget a társadalom egésze számára bizonyos mennyiségű áru és szolgáltatás megszerzésére. Az azonos vagy iobb minő­ségű fogyasztási cikkeink strukturális megoszlásának viszont feltétlenül másnak kell lennie. Máshogyan kife­jezve: más fogyasztási és szükséglet-sorrendet kell ki­alakítanunk. Olyat, amelyben a magas színvonalon kielégí­tett biológiai igények mel­lett, nem a megszerezhető tárgyak számának növelése (az extenzív fogyasztás), ha­nem a kellő mennyiségek el­fogyasztása és a kulturális értékek elsajátítása játssza a fő szerepet. Amelyben tehát az értel­mes é* birtoklásmentes fo­gyasztás művészetét sajátít­hatjuk el. Azaz használiuk és nem birtokoljuk a java­kat. Ennek kialakítása — ha a tények mögé nézünk, felis­merhetjük —• szemünk láttá­ra történik: csökken a két véglet. a szegénység és a gazdagság közötti távolság; igyekszünk a luxuskinövése­ket lenyírbálni és a pénz tő- késítésését megakadályozni. Különböző intézkedésekkel megelőzzük a társadalom szerkezetének megkövesedé- sét és elősegítjük az egyes rétegek mobilitását. C«~k a* intalános jómód, a viszonylag magas életszínvonal és az értelmes sorrendiséget követő fogyasz­tás — többé-kevésbé mérhe­tő kategóriák — talaján ala­kulhat ki az a magasrendű kultúrával telített szocialista életmód és életstílus, vagyis a sajátos társadalmi helyzetű egyének és csoportok min­dennapi tevékenységének tartalma és területe, önmeg­valósításának mikéntje. Amely nemcsak egyszerűen a társadalmi munkamegosz­tásban elfoglalt helynek, ha­nem az othfii örömteli alko­tó tevékenységnek is -mani- fesztációja. Amely kortól, életkortól, nemtől, érdeklő­déstől, a szabadidő-tevékeny­ség és a munkaidő-tevékeny­ség kapcsolatától nem füg­getlen ugyan, de különbözik minden múlttól, só# a formá­lódó-javuló jelentől isa mert a megvalósítandó szocializ­mus életminősége. D. M. Kattan a magnó gombja. Ismerős hangokat őriz a sza­lag. öten hallgatják. Figyel­nek minden szóra, újra át­élik az izgalmas perceket. — Emlékszel erre a kér­désre. .. Milyen idegesek vol­tunk. .. Ez én vagyok, de furcsa a hangom... Ha most kellene válaszolnom, bizto­san mást mondanék... A magnószalag egy vetél­kedőt rögzített, amely de­cember 7-én, szombaton hangzott el a Kossuth rádió­ban. A résztvevők: Török- szentmiklós és Békéscsaba csapatai. A törökszentmiklósiak ha­tan voltak. Kovács József ügyvitelszervező, Kiss Éva utólkalkulátor, Kiss Sándor diszpécser, Hajdú Péter mű­szerész, Tercsák János _ ko­operátor és a csapatvezető Hossó Ferenc technológus. — Hogy is kezdődött? — ismétli meg a kérdést Kovács József. — Januárban Híres Kiss Éva történetek — nagy egyéni­ségek címmel esemény játék- sorozat kezdődött a rádióban. A műsor szerkesztői a játék rendszeres hallgatói részere vetélkedőt hirdetett. Tavasz- szal a törökszentmiklósi Já­rási Művelődési Központtól levelet írtak a rádiónak, hogy városunkban a szocialista brigádok kulturális vetélke­dőjét az idén is megrende­zik és a kérdéseket az ese- ményjáték-sorozat témáiból állítják össze. Nem sokkal utánunk Békéscsabáról is jött hasonló levél a szerkesz­íFT-ví-y-'j'-x'-' ggggggg • • Kovács József tőnek. Ügy határoztak a rá­dióban, hogy a két csapatot versenyre hívják. Röviden ennyi a történet. — Nem éppen ennyi — szól közbe Kiss Éva. — Novem­ber 2-án volt a városi vetél­kedő, amelyen tizenkét szo­cialista brigád vett részt. Ezekből a brigádokból került ki az a hat ember, aki sze­repelt a rádióban. Kovács József a Baromfifeldolgozó Vállalat Ifjú Gárda, Hajdú Péter a Finommechanikai Vállalat Apolló brigádjának tagja. Négyen a BMG török­szentmiklósi gyáregységének dolgozói vagyunk, Tercsák Já­nos a Radnóti, Hossó Fe­renc a Bánki Dónát, Kiss Sándor a Kállai Éva, én pe­dig a Március 8. brigádot képviseltem. A vezetőnk saj­nos most nem lehet közöt­tünk, mert továbbképzésen van Hajdúszoboszlón. — Miután jelentkeztek a vállalkozó szellemű emberek, megkezdődött a komoly munka — emlékszik vissza Kiss Sándor a novemberi na­pokra. — Szinte minden este a könyvtárban talált ben­nünket. Jegyzeteltünk, oi­Kiss Sándor vasfűnk, tanultunk, ötször- hatszor meghallgattuk mag­nóról a hangjátékokat. Em­lítettük, hogy a vetélkedő té­mája hat rádiójáték volt. Sorrendben: A Pheideász per, A köpönyegforgató, A félelem alagútja, A ködbe­vesző nyomozás, Egv ember a barrikádon és az Altamirai- ügy. Mindenki egy hangjá­tékból készült. Megkapta a hozzátartozó anyagokat és a rövid egy hónap alatt meg­próbálta rendszerezni. — Természetesen segítőink is voltak — mondja Hajdú Péter, aki a csapat legfiata­labb tagja, húszéves. — Sza­bó Sándor a könyvtáros, Nyáry László, Darabont An­na és Boda Imre a művelő­dési központ munkatársai nélkül nehezen boldogul­tunk volna, ök mondták meg, hogy mit olvassunk, ők sze­rezték meg a szükséges jegy­zeteket tanulmányokat, lexi­konokat. Figyelemmel kí­sérték a felkészülésünket. Személyenként négy-öt köny­vet kellett átlapozni, mert nem tudtuk mit követelnek. Az összefüggésekre kíván­csiak-e, vagy a lexikális tu­dásra. — Az utolsó napok már elég ideges hangulatban tel­tek — idézi fel újra Tercsák János. — Nem találtuk a he» lyünket, szerettünk voln már túl lenni mindenen. E érkezett az utazás napj Este a vonaton, — hogy eU< reljem a gondolatainkat „nagy mérkőzésről” — í inkvizíciós kínzásokról mi séltem. Másodszor akkor let tünk idegesék, amikor meg láttuk a rádió épületét. Est még beszélgettünk a békés csabai csapattal és a műsor szerkesztőkkel. Kicsit meg zavart bennünket az ellen fél magabiztossága, de úg> gondoltuk, majd lesz vala hogy. Szombaton reggel be mentünk a stúdióba. Gom bóc szorította a torkunkat Az adás 8.42-kor kezdődött Először is bemutatkoztunk A mikrofon láttán neken alig jött ki hang a torkomon pedig igen szeretek beszél» — Az első szavakat olya’ mély hangon mondtam, hog nem ismertem magamra — teszi hozzá Kiss Sándor. — Hajdú Péter Zavarban voltam, mert min denki figyelte az embert. — Számomra a legkíno­sabb pillanat a dupla vag> semmi játékban volt, mert i- csapat elvesztett miattam né hány pontot — vallja be ki csit szégyenkezve Kovács Jó zsef. — Két villámkérdé még ment, a harmadikná rontottam. A kérdés: a rene szánsz eszmék terjedésé nagyban elősegített egy fel fedezés, az évszám 1445. Ér azonnal rávágtam, hog' Amerika felfedezése, de ak kor már eszembe is jutott, hogy az 149’2-ben volt. Javí tani már nem lehetett... — Nem haragudtunk rá, in kább azon igyekeztünk, hog' a többi sikerüljön — mond ja engesztelőén Kiss Éva — Összesen két feladat fo gott ki rajtunk. A vetélked után az utcán, a munkahe lyen megállítottak bennün két. Gratuláltak, örültek hogy jól szerepeltünk, hog győztünk. A rádióban mé, hasonló három vetélkedő les és a döntőben a győztese) mérkőznek. Mi már ott le szünk... Egymás szavába vágva m sélik tovább a rádiós élme nyékét. A hangzavarban alu Tercsák János vesszük észre, hogv a mag­nószalagra felvett vetélkedő befeleződött. Már csak any- nyit hallunk: a végeredmény 90:81 Törökszentmiklós javá­ra. Szekeres Edit-I hatékony sáv növeléséért Jobb munkaszervezéssel fokozottabb ellenőrzéssel A mezőtúri NEB vizsgálata A mezőtúri váróéi Népi Ellenőrzési Bizottság a kö­zelmúltban vizsgálta a város ipari és mezőgazdasági üze­meiben az üzem- és munka- szervezés helyzetét. A vizs­gálat során megállapították, hogy a különböző vállalatok, üzemek között a szervezés­ben jelentős színvonalbeli különbségek vannak. Jó kez­deményezésekkel, átgondolt munka- és üzemszervezéssel a mezőtúri VILLGÉP Válla­latnál és a Béke Termelő­szövetkezetnél találkoztak többek közölt. itt , távlati szervezésfejlesztési tervet is készítettek a szakemberek, örvendetes, hogy több olyan korszerűen szervezett üzem is van, ahol nemcsak a ve­zetők, de a munkáskollektí- vák javaslatait is rendszere­sen értékelik és megvalósít­ják. Ugyanakkor néhány üzemben csupán látszatintéz­kedésekre. vagy még arra sem futotta. Pedig a tartalé­kok feltárása. a termelékeny- ég növelése elképzelhetet- en az egyre korszerűbb nunka- és üzemszervezés élküL A Népi Ellenőrzési Bizott­ság a vállalatoknál,, szövet­kezeteknél a belső ellenőr­zés helyzetét is elemezte, és megállapította, hogy a vizs­gált gazdálkodó egységek többsége nem is alkalmaz belső ellenőrt. S ahol van is ilyen státusz, a gazdasági ve­zetők a vállalati döntések előkészítésében csak nagyon ritkán igénylik a belső elle­nőrzés véleményét Ezen a téren a mezőtúri üzemek je­lentős részében sürgős szem­léletbeli változtatásra van szükség, A belső ellenőrzés meg­szervezése a vállalat gazda­sági vezetőinek feladata, hi­szen elsősorban nekik van — nekik kell. hogy legyen — szükségük annak munkájára. A jóbb, a takarékosabb gaz­dálkodást, „ hatékony elle­nőrzés ugyanis nagymérték­ben elősegítheti. Az ellenőr­ző, felügyelő bizottságok vi­szont a gyakorlatban — sze­mélyi összetételük és kép­zettségük miatt — csak hiá­nyosan tudják ellátni felada­tukat Működésük többnyire formális, az ellenőrzés terv­szerűtlen és nem alapos. A mezőtúri NEB határoza­ta mind a munka- és üzem- szervezés. mind a belső elle­nőrzés felülvizsgálatát és megjavítását előíüa azoknak az ipari és mezőgazdasági üzemeknek, ahol hiányossá­gokat tártak feL Készül a torontáli szőnyeg s jászárokszállási Háziipari Sző­nyegszövő Szövetkezetben. Ez már „ráadás”, hiszen a szö­vetkezet november végén teljesített® idei tervét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom