Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-03 / 282. szám

m 4 SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 1974 december 9: Portugália Alvaro Cunlial körútja Alvaro Cunhal. ,a Portugál KP főtitkára a hét végén látogatást tett az ország észa­ki vidékén. Kőrútjának ta­pasztalatai azt mutatták, hogy a Portugál Kommunis­ta Párt szilárd bázissal, lel­kes aktivistákkal és széles tömegekkel rendelkezik az ország északi, elmaradottabb körzeteiben is. ahol pedig közismerten nagyobb az egy­ház és a reakció befolyása. Alvaro Cunhal két nap alatt négy városba látogatott el. részt vett és beszédet mondott Aveiróban, Bragá- ban, Vila Realban és Vila Nova de Gayában rendezett nagygyűléseken. Bár ápri­lis 25 óta mindenütt igen élénk a politikai aktivitás, ezek a gyűlések több eset­ben is „helyi rekordot” je­lentettek, olyan sok embert vonzott a PKP főtitkárának személye és a kommunisták mondanivalója, s rendkívül forró, lelkes hangulat alakult ki. Aveiróban. a Lisszabon és Porto között fekvő negyven­ezer lakosú ipari-mezőgazda­sági központban körülbelül ötezren hallgatták meg Alva­ro Cunhal szavait. 7 Különösen jelentős volt a bragai gyűlés. A Portótól északra fekvő, hatvanezer lakosú Braga a templomok városa. Braga érseke annyi­ra kompromitáltatta magát a bukott rezsim idején, hogy még a papság soraiban is sokan nyilvánosan követel­ték távozását. A város Fa­tima után a legjelentősebb egyházi központ. A fölötte emelke.dő hegyekben három templomot világítanak meg késő este is a fényszórók. Alvaro Cunhal gyűléséhez azonban a hasonló megmoz­dulások színhelyéül szolgáló városi színház kicsinek bizo­nyult és olyan jelenetek zaj­lottak le. amire még nem volt példa az épület törté­netében. Az ezernyolcszáz emberre méretezett nézőté­ren több 'mint négyezren szorongták, miután egyszerű­en áttörték a szervezők kor­donját és még az előcsarnok­ban a folyosókon is vagy kétezren hallgatták a Por­tugal Kommunista Párt fő­titkárát. Bár ko"' -'em minden részvevő volt párt harcosa, a gyűlés végén a tömeg együtt énekele az Avanta Camaradá-t. a kom- m-.nigták dalát. Titkos határozatok Mint az A1 Ahram című félhivatalos kairói lap tegna­pi számában hírül adja, az arab olajexportáló országok olajügyi minisztereinek bah- reini tanácskozásán „nagyje­lentőségű titkos határozato­kat hoztak minden eshető­ségre azt követően, hogy az Egyesült Államoknak sikerül egységes frontba tomöritenie az olajfogyasztó országokat az arab olajtermelők ellen”. Az OAPEC 13. miniszteri ta­nácsülése vasárnap ért vé­get Bahreinban. A tanácsko­zásról további részletek nem láttak napvilágot. Kövek és városok Lengyelországi entlekek A Palota tér, az Öváros bejárata a Krakkói Külváros utca felöl, a Zsigmond emlékművel m A Lengyelországban járt sokezer magyar ' turista már meggyő­ződhetett a méreteiben, költ­ségeiben és társadalmi nem­zeti jelentőségében egyaránt páratlan, hatalmas munkáról, amely a felszabadulás óta folyik Lengyelországban, s amelynek célja a lengyel történelem évszázadainak emlékeit kövekben — épü­letekben, épületegyüttesek­ben, városrészekben -r- meg­őrizni, a világháborús pusz­títások után konzerválni, ese­tenként rekonstruálni. Igen, rekonstruálni, újjá­építeni. A lengyel művészet- történészek, építészek, res­taurátorok világosan megkü­lönböztetik egymástól a res­taurálás és a rekonstruálás fogalmát. Az előbbi a meg­maradt és többé-kevésbé sértetlen építmények eredeti, vagy legjellemzőbb alakjá­nak visszaállítását, konzervá­lását, az utóbbi a 90 száza­lékos pusztulásból megújho- dó, vagy a semmiből újra­álmodott múlt elénk vará­zsolásának művészetét je­lenti. Méghozzá sajátosan lengyel művészetét, tudomá­nyát! A magyar történelem is viharos volt, nálunk is az anyagi műveltség pótolhatat­lan értékei vesztek el visz- szahozhatatlanul. Mégsem próbáljuk felépíteni újra a visegrádi palotát, a csesz- neki várat, vagy a margit­szigeti kolostorok egyikét. El­vi különbözésről van/szó? — Egyáltalán nem — mondta Zachwatowicz pro­fesszor, a lengyel műemlék- védelem „nagy örege”, a' varsói óváros újrateremtője. T- Ahhoz azonban, hogy megértse az egész probléma bonyolultságát, el kell ma­gyaráznom önnek néhány dolgot. Varsónál maradva, a város 1945-ben ugyanolyan helyzetben volt, mint az önök Budája 1686-ban, a tö­rök kiűzésekor. Gyakorlati­lag megsemmisült. Nem egy­szerűen a „normális” hadi- cselekmények következmé­nyeként. A fasisztáknak már 1939-ben, Lengyelország el­foglalásakor kész „Deutsche Stadt Warschau” tervük volt. A felszabaduláskor megtalált irat értelmében a régi, történelmi, lengyel Warszawa módszeres lerom­bolása után sokkal kisebb és monumentálisán ízléstelen náci német várost kívántak építeni. A lengyeleknek a németek kiszolgálására a Visztulán túl zárt övezetet szántak. A varsói gettó szisztematikus lerombolása, a varsói felkelés utáni robban­tásos pusztítás mind e terv szerint történt. Fényképeket tesz elém, — Nézze ezeket a képe­ket! A királyi palotát, a Lazienski kastélyt ábrázol­ják 1944-ből. Figyelje meg a falba fúrt apró lyukakat. Dinamit-patronok elhelyezé­sére szolgáltak. A vandál pusztítás előjelei. A professzor ezt követően a felszabadulás utáni hely­reállítás terveiről beszélt. A kihalt romváros, az egykori Varsó jövendőbeli sorsáról. Egyesek örök emlékeztetőül akarták meghagyni a romo­kat Körvasutat építettek volna köré a látogatóknak és Varsót másutt szándékoztak felépíteni. Mások a romok helyén teljesen új, modem nagyvárost képzeltek el. Vé­gül is az az elképzelés győ­zött, amely a varsói Öváros egészének rekonstrukcióját és az egyebütt fellelhető egyes emlékek konzerválását ter­vezte. — Nemzeti okai voltak en­nek — mondta Zachwato­wicz. — Be akartuk bizonyí­tani, hogy nem lehet egy nemzetet és kultúráját, év­ezredes történelmét semmis­sé tenni, s még az emlékét is kiirtani. Amit csináltunk — az „új” műenilékek építé­sére gondolok — talán nem, mindenben felel meg a tu­dományosság szigorú mércé­jének. Figyelembe kellett vennünk azonban a lengyel nemzeti érzést, azt, hogy Varsó a lengyel történelem, a lengyel államiság jelképe. Igyekeztünk lehetőleg min­dent eredeti formájában fel­állítani, illetve helyrehozni. Sok-sok minden megkönnyí­tette ezt. A megszállás alatt egyszerű varsóiak mentették az értékeket, bútorokat, be­rendezési tárgyakat, képe­ket, bizonyítván, hogy szá­gyobb atomjégtörője. az Ar- tika, « megkezdte próbaútját. A legkorszerűbb műszaki be­rendezésekkel felszerelt Ark­tiks hossza 140 méter, szé­lessége pedig 30 méter. Egy­mítanak Lengyelország visz- szaállítására, a felszabadulás­ra. Ezek a leletek, a marad­ványok és 'az a rendszeres grafikai munka, amelyet még a háború előtt a képző- művészeti főiskolások rajzo­lási stílusgyakorlataikon vé­geztek — szinte mindegyik épületről volt hű ábrázolás! — nos, mindez sokat segí­tett. Az eredeti térvek meg­mentése egyébként maga is regényszámba megy. Pincék­ben, befalazott odúkban rej­tegettük, végül vidéken ér­ték meg a felszabadulást A piactér, az óváros szűk és hangulatos utcácskái, el­dugott terei a- , konzerváló munka sikereiről tanúskod­nak. Az ujjáépitők nem ke­rülték meg a ma igényeit sem. A korhű külsők mögött a keskeny házak emeletei­nek, belső tereinek összevo­násával modern lakások, iro­dák, éttermek kaotak helyet. A kitiltott autók, az utcá­kon sétáló, vagy siető ember­tömeg, a sűrű. hangulatos üzlethálózat, a házakból ki­szűrődő hangok és zene ta­núsítják: az Óváros újra él. Dérer Miklós szerre három évre elegendő uránt képes „tankolni”, de élelmiszerért gyakrabban vissza kell térnie. Két auto­mata vezérlésű atomreaktor működik benne. A hajón összesen 1280 helyiség van. (Folytatjuk) Három évenként tankol A legnagyobb atomjégtörö Elkészült a világ legna­Veneranda úr meaállított az utcán egy járókelőt: — Bocsánat... — szólt — nem kapott ön képeslapot Firenzéből? — Mit óhajt...? — csodál­kozott a járókelő, mintha nem jól értette volna. — Azt kérdeztem —1 is­mételte Veneranda — hogy nem kapott ön képeslapot Firenzéből? — Miért kaptam volna képeslapot Firenzéből? — Azt én nem tudom... — felelte Veneranda úr — ta­lán van ott ismerőse, vagv ami még jobb, valami ro­kona. — Sem ismerősöm, sem rokonom Firenzében! — Akkof érthető, miért nem kapott képeslapot Fi­renzéből. Az lenne aztán a furcsa, ha kapott volna, Carlo Mandzoni Képeslap Firenzéből amikor se ismerőse, se ro­kona nincsen ott! — De az ördögbe is! — kiáltott fel amaz —, mondja meg végre, mit kíván tőlem? — Én? Egyáltalán sem­mit! — felelte Veneranda. — Egyszerűen csak érdekel a dolog. Végül is, nekem tel­jesen mindegy, hogy ön ka­pott-e képeslapot Firenzé­ből, vagy sem! — Hát akkor... — hülede- zett az ismeretlen, és alig jutott szóhoz —, mire valók ezek az ostoba kérdések? — A kérdések olyanok, mint a kérdések — válaszolt nyugodtan Veneranda — és Fordította: A „belpolitikai Kissinger” A Times Magazin vasárna­pi számában, washingtoni keltezéssel olyan értesülést közölt, amely szerint Ford elnök Nelson Rockefellert — alelnöki tisztségében történő megerősítése után — egy nagy hatáskörrel felruházott „belpolitikai Kissingernek” kiván;a kinevezni Egv meg­felelő „agytröszt” kiválasztá­sa és irányítása révén Roc­kefeller az amerikai belpoli­tika szinte minden területé­ért felelne. elsősorban az ország természeti és pénzügyi forrásainak felhasználásáért, az infláció és a munkanélkü­liség fokozódó problémáinak megoldásáért. Távirányítású Szovjet tudósok és kutatók „Tajga” elnevezéssel újfajta, hordozható, rádió távirányí­tással működő készüléket szerkesztettek a földkéreg titkainak felderítésére. A műszer 10 ezer méteres mélységig használható. A megfelelő — rendsze­rint nehezen megközelíthe­tő — helyre kitelepített „Tajga” automatikusan fel­fogja a föld mélyéből érke­A Dunlop cég új üzemet épített, ahol a különböző anyagú, 1,60 méter széles­ségben készülő, a gumiab­roncsok betétjeként szolgáló szöveteket percenkénti 70 méteres sebességgel hőkeze­lik és fürdetik a hengersoro­kon. A modern gépkocsi ab­roncsok erősitőbetétje kü­lönféle műanyagokból — fő­ként műselyemből, nylonból és poliészterből — készül, melyet minden esetben ra­gasztással visznek fel a gu­mifelületre. Az abroncsok­kal szemben támasztott eev­Felhalmozolt ömlesztett anyagnak egyik helyről a másikra való gyors és egy­szerű elszállításához, átraká­sához tervezték a mérnökök a polipmarkolót. Olyan he­lyen alkalmazható, ahol nincs lehetőség rakodógép és szállítószalag, illetve vala­miféle daru használatára. A polipmarkoló kezelője a ki­nyúló, kettéágazó kar vé­mérőműszer • ző szeizmikus hullámokat, azokat magnetofonszalagra rögzíti, majd központi táv­utasításra a diszpécser-köz­pontba továbbítja a tárolt információkat. A készülék főként a kőolaj- és földgáz­lelőhelyek után kutató geo­lógusok munkáját könnyíti meg. A legnagyobb szibériai hidegben is kifogástalanul működik. re fokozottabb követelmé­nyek, a betétanyag és a gu­mi közötti kapcsolat — azaz a ragasztás — maximális biztonságát kívánják meg. Műselyem alkalmazása ese­tén a ragasztási művelet ön­magában is elegendő, de a nylonszövetű réteg csak to­vábbi hőkezelés hatására ért el a megfelelő minőséget, a poliészter anyagú burkola­tok pedig speciális ragasz­tóanyaguk miatt ie^nveinek magas hőmérsékle való szárítást. gén lévő foggantyúba beépí­tett emeltyűkkel irányítja a berendezés mozgását. A po­lipmarkoló közel 1 köbmé­ter ömlesztett anyag „beke­belezésére” és továbbítására alkalmas. Különösen jó szol­gálatot tesz az emelő-rako- dó-berendezés az építőanya­gok illetve a kazánházi szén rövid távon való mózgatásá- ban. Toxikomániás állatok Az emberiség egyik átká­nak, a kábítószerfogyasztás­nak világtérképét sajnos már megrajzolták. Érdekes azonban, hogy nemcsak az ember menekül a kábítósze­rek keltette hamis világba, hanem egyes állatok is elő­szeretettel fogyasztanak al­kaloidatartalmú növényeket, és kedvelik az ópium-, és dohányfüstöt. Egyes állatok toximániájával kapcsolatban Ronald Siegel amerikai far­makológus végzett néhány éven keresztül beható kísér­leteket. „Részeg, mint a rigó”. Franciaország szőlőtermelő vidékein járja ez a közmon­dás, ahol megfigvelték. hogy szüret táján a szőlő kisaj­tolt, erjedt magjaira a rigók milyen előszeretettel csap­nak rá. Ausztrália egyes tá­jain gyakran látnj „részeg” papagájokat. Ezek hódító nektárt szívnak, elalszanak és nem egyeseiben leesnek a fákról. Sokszor, csák órák múlva térnek magukhoz, hogy folytassák mindennapi életüket. Mexikó északi vi­dékein a pásztorok és csikó­sok reme a csűdfű, egy ló­heréhez hasonló növény, ameiyból a lovak és a ju­hok előszeretettel lakmároz- nak. Egyes állatok füstszeretete szintén régi megfigyelés. Csókák, seregélyek szívesen telepednek meg füstölgő ké­mények tetején. Ausztráliai pintyek a füstfelhőben vidá­man nyújtóznak és néha ko­mikus taglejtések kíséreté­ben, valóságos pantomim je­leneteket játszanak le. Úszó távvezetékoszlop Szovjet szakemberek kü­lönleges, pontonokra támasz­kodó távvezetéktartó oszlo­pot terveztek. A szokatlan megoldásra azért volt szük­ség, hogy megkönnyítsék az erősáramú távvezetékek épí­tőinek feladatát. Az „úszó oszlop” három támaszkodás! pontját rácsos tartószerkezettel kötötték össze, így végeredményben egy merev, stabil rendszert kaptak. Amennyiben állóvíz felszínére telepítik az úszó oszlopot, a pontonokat biz­tonságosan lehorgonyozzák. Az erősáramú távvezték ál­talában megenged annyi moz­gást, amennyi az oszlopkoro­na kilengése. ŰJ FÖLDMUNKAGÉPEINKBE £. V. M. NEHÉZGÉPKEZELŐ VIZSGÁVAL RENDELKEZŐ SZEMÉLYT AZONNALI BELÉPÉSSEL, Jö KERESETI LEHETŐSÉGGEL \ ' FELVESZÜNK. Lakást biztosítani nem tudunk. JELENTKEZÉS: Építőipari Szövetkezet, Mezőtúr, Bajcsy Zs. u. 37/a. \ semmi ostobaság. On tehát Firenzéből nem kapott ké­peslapot. Akkor miért csi­nál ebből olyan nagy tra­gédiát? Ha annyira szeretne képeslapot kapni Firenzéből, küldjön oda valakit! — De a telkébe is...7 — akart valamit mondani az ismeretlen, de Veneranda úr a szavába vágott: — Ebből elég! — kiáltott fel — törődjön a saját dol­gaival és ne játsszon az ide­geimmel! Mérgelődve indult útjára, valamit mormogott maga elé és a fejét csóválta. Fordította: Antalfy István Polipmarkoló Biztonságosabb gumiabroncsok

Next

/
Oldalképek
Tartalom