Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-19 / 296. szám

XXV. évf. 296. sz. 1971. dec. 19., csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR “3 / Demokratikusan - fegyelmezelíen A fejlődés az ellentétek harca — tanultuk az első sze­mináriumok egyikén. De hogyan lesz akkor fejlő­dés a szocializmusban, a kommunizmusban? — — kérdeztük nydmban, mert naívul hittünk az eszményi álla­potok megvalósulásában. S most pedig, néha értetlenül ál­lunk a szokatlan, új ellentmondások láttán. S előfordul, hogy az idő távlatában, megtisztult, megszépült múltbeli állapo­tokat idealizáljuk. Pedig tudjuk, hogy az óhajtott célok, a vágyak esetenként felülkerekedtek a józan belátáson, a reális megfontoláson. Minden döntés, — bármennyire körültekintő és mentes a szubjektivizmustól — kockázattal jár. Ez napjaink szemi­náriumi tétele. Többek között azért is, mert a döntés megold feladatokat, ellentmondásokat, de — az élet már csak ilyen újabbakat szül. A célok elérése, s nyomban a soronkövetke- zők kitűzése, a hozzájuk vezető út tisztázása — a perspektíva — az ambíciók forrása, a politikailag legaktívabb, a közélet iránt elkötelezett emberek biztonságos cselekvésének alap­ja. A távlatok felvázolásánál eleve a jelen és a jövő érdekei, a ma fogyasztása és a holnap lehetőségei ütköznek össze. Biztosan lehetne, sőt kellene többet költeni például jö­vőre a meglévő jövedelmi aránytalanságok felszámolására, a tejesítmények honorálására, az árak stabilizálására, lakások, iskolák építésére. De nem mondhatunk le az új ötéves terv első esztendeiben és a távolabbi jövőben a termelési, gazda­sági, műszaki lehetőségeket bővítő fejlesztésekről, beruházá­sokról, a jólét holnapi forrásainak megalapozásáról. A jelen és a jövő szükségleteinek optimális összhangjá­hoz az adott időszak gazdasági növekedése teremt kedvező feltételeket. (Ha nagyobb a nemzeti jövedelem, több juthat fogyasztásra és fejlesztésre is.) Am a gazdasági növekedés egyszerűbb, extenzív útja, a termelés mennyiségi növelésének lehetősége igen korlátozott. Az új munkaerő-források gyakor­latilag elapadtak, ez közismert. A piaci feltételek romlását már kevésbé veszik figyelembe a vállalati tervezéskor. Pe­tiig az ipari termékek jelentős részének értékesítése egyre nehezebb a termeléshez szükséges energiahordozók, nyers- es alapanyagok beszerzése egyre költségesebb. A magyar népgazdaság fejlődésének belső ellentmon­dásait szándékainktól és érdekeinktől függetlenül felerősítik a külső tényezők. A tőkés világpiaci infláció, a pénzügyi és gazdasági . válság, az energia- és nyersanyagkrízis 1974-ben számottevően növelte a költségve­tés hiányát, csökkentette az ország devizabevételeit. A nem­zeti jövedelem idei növekményének jelentős részét felemész­tette tőkés külkereskedelmünk csjerearányromlása. Nevezete­sen az, hogy a tőkés import árszínvonala lényegesen gyor­sabban nőtt, mint az exporté. S további devizabevételkiesést okozott a közös piaci országok húsimportjának egyoldalú le­állítása. E tényeket figyelembe véve nyilvánvaló; az igénvek és a lehetőségek összhangja az elért életszínvonal stabilizálása csak a gazdasági növekedés intenzív módszerével valósít­ható meg. Ideje tehát komolyan venni a gazdasági hatékony­ság oly gyakran hangoztatott követelményét: az ésszerű anyag- és energia takarékosságot, a munkaerő- és az álló­eszközök jobb kihasználását, a készletek csökkentését, a ter­melés szerkezetének gyorsabb átalakítását, a minőség javítá­sát, a koncentrált fejlesztést, a beruházás megvalósításának gyorsítását. S az idei év nagy tanulsága, hogy fokozottan szá­molni kell a tőkés külkereskedelem bizonytalansági ténye­zőivel. E bizonytalansági faktor csökkentése és a hatékony­ság fokozása egyaránt feltételezi a szocialista gazdasági in­tegráció elmélyítését és kibontakozását A népgazdaság alapproblémáit különféle részellentmon- dások szövik át meg át. Leggyakrabban az egyéni és a cso­port érdekek kerülnek szembe a nagyobb közösségével, a társadaloméval. A vélt és jogos sérelmek, az egyéni és a vállalati igények, a régi és az újra teremtődő jövedelmi aránytalanságok az érdekütközésnek mind megannyi forrása. Bár elvben ezek az ellentmondások a fejlődés hajtóerői, a gyakorlatban mégis sokszor az erők szétforgácsolásához, a fegyelem, a morál lazulásához, az előrehaladás ütemének le­fékezéséhez vezetnek. Elsősorban azért, mert a társadalom tudatossága, szervezettsége, az ösztönzés, a gazdasági sza­bályozás rendszere, következésképpen a cselekvőkészség és az önfegyelem nincs mindig összhangban a feladatokkal, a kor kívánalmaival. A felszabadulás 30. évfordulójára, pártunk XI. kongresz- szusára készülve minden szinten számadást készítenek a megtett útról és hosszabb távon mérik fel a tennivalókat. Nincs olyan dolgozó kollektíva, lakóhelyi közösség, család az országban, amely ne tapasztalna számottevő változást, a gazdálkodás, a szociális gondoskodás, az életkörülmények alakulásában. Persze gondok, problémák most is vannak. De ezek már nem a régiek, hanem a változások következményei. Merjünk hát szembenézni velük új módon, a feszítőerőket a társadalmi, gazdasági haladás szolgálatába állítva. A tennivalók, a feladatok nem csökkentek, nem is lettek könnyebbek. Sőt! Mind a jövő esztendő, mind az új ötéves terv formálódó célkitűzései szá­molnak a realitásokkal, s valóraváltásuk nagy erőfeszítések­re készteti a vállalatokat, a szövetkezeteket, a munkahelyi kollektívákat, az egész népgazdaságot. De képesek lesznek-e minden szinten a valóban hatékony módszerek megválasztá­sára. a tömegek mozgósítására, kellő szervezettségre, tuda­tosságra? A válasz nem könnyű, lényege a vezetés színvona­lának emelése. S a kongresszusi, a jubileumi készülődés jó alkalom erre. Reális, mélyreható helyzetelemzés, az ellent­mondások és a belső tartalékok bátor feltárásában, demokra­tikus módszerek a célok, a feladatok meghatározásában, a döntések előkészítésében, következetesség és fegyelem a vég­rehajtásban— ezek előrehaladásunk sarokpontjai. Kovács József Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács tegnap ülést tartott. Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese tá­jékoztatta a kormányt a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság decem­ber 9—13. között Havanná­ban tartott negyedik ülés­szakáról. A tárgyalások so­rán megvitatták a két or­szág közötti együttműködés további bővítésének lehető­ségeit. A kormány a tájé­koztatót jóváhagyólag tudo­másul vette és határozatot hozott a tárgyalásokból adó­dó szükséges intézkedésekre. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a magyar—szovjet tudományos műszaki együttműködési egyezmény aláírásának 25. évfordulójával kapcsolatos ünnepségekről szóló jelen­tést. A budapesti és moszk­vai ünnepségek során foly­tatott tárgyalások alapján a kormány utasította az érde­kelt minisztereket és orszá­gos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy tegyék meg az együttműködés továbbfejlesz­tésére. a tervszerűség továb­bi fokozására szolgáló intéz­kedéseket. A munkaügyi miniszter je­lentést tett a munkások szak­mai továbbképzésének ta­pasztalatairól, és javaslatot terjesztett elő a munkáskép­zés további fejlesztésére. A továbbképzésben részt vevő munkások száma 1975 vé­géig eléri összlétszámúk 12 százalékát. A kormány úgy határozott, hogy a jól be­vált oktatási formák mellett bevezetik a mester-szakmun­kás továbbképzést és az er­re épülő művezetőképzést Utasította a munkaügyi mi­nisztert, hogy a szakmunkás- képzési alap felhasználási szabályainak módosítására irányuló intézkedéseket te­gye meg. A kormány megtárgyalta az egészségügyi miniszter előterjesztését az üzemegész­ségügy és az üzemorvosi há­lózat továbbfejlesztéséről. A jelentés megállapítja, az . üzemorvosi tevékenység I nagymértékben hozzájárult I ahhoz, hogy a dolgozók mun­kakörülményei az elmúlt években kedvezően alakul­tak. A korábban tömegesen előforduló foglalkozási beteg­ségek száma jelentősen csök­kent, ugyanakkor új foglal­kozási ártalmak jelentkez­tek. A kormány határozatot hozott az üzemegészségügy továbbfejlesztésére, az üzem­orvosi szolgálat bővítésére és az üzemekben végzett egész­ségügyi munka nagyobb el­ismerésére. A Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta a saját és bizottságai, továbbá a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság 1975 első félévi mun­katervét A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt MA: Gazdasági fejlődésünk új feltételei ☆ Közös úton nagyobb lehetőséggel * Mit követett e1 a négus? •sír A pálya újabb állomásu ☆ A sajtó nagyhatalom ■fr Sakkélet ☆ Stirlitz — civilben KONGRESSZUSI MUNK.4SI KÉR Felavatták a Szajol— Békéscsaba—Lökösháza villamosított vasútvonalat Kádár János és Fock Jenő fogadta Petr Miadenovot (Tudósítónktól) Szerda éjféltől már az új menetrend szerint közleked­nek a Saajol—Békéscsaba— Lökösháza között villamosí­tott, 118 kilométer hosszú vonalszakaszon. A villamos felső vezeték építőinek kong­resszusi munkasikerét jelzi, hogy szerdán Békéscsabán ünnepi külsőségek között fel­avatták a magyar és az európai vasúti törzshálózat­nak ezt a fontos útvonalát Az ünnepségekre különvo- níittal érkeztek a vendégek, köztük Urban Lajos, a MÁV vezérigazgatója. A békéscsa­bai! MÁV-állomáson rende­zett rövid ünnepségen jelké­pesen elvágták a vasútvonal megnyitását jelentő nemzeti­színű szalagot, majd a vá­rosi Kulich Gyula ifjúsági és űttőrőházban rendezett ün­nepségen méltatták az épí­tők kiemelkedő munkasike­reit. A vendégek soraiban ott voltak a Romániából ■ érke­zett vasúti küldöttek ,és Ro­mánia budapesti nagykövet­ségének képviselői, Békés megye párt- és állami veze­tői is. , A vasútvonal villamosítá­sának befejezéséről dr. Hol­ló Lajos, a KPM vasúti fő­osztálya, tervgazdasági mű­szaki-fejlesztési szakosztá­lyának vezetője tett jelen­tést, majd Urbán Lajos MÁV-vezérigazgató mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyoz­ta. hogy a Szajol—Lököshá- za—román határ—Curtici kö­zötti vasútvonal vülamosítá­(FolytatAs c X oldalon.) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap a Központi Bi­zottság székházában fogadta Petr Mladenovot, a Bolgár Népköztársaság külügymi­niszterét. Focit Jenő, a Miniszterta­nács elnöke szerdán szintén (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János tegnap fogadta Petr Mladenov bolgár ■ kül­ügyminisztert L POSITÁSOK — HÍ KEK — TUDÓSÍTÁStH^HÍREK Gáspár Sándor látogatása Tatabányán Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára tegnap látogatást tett Tatabányán. A vendéget a Komárom me­gyei Pártbizottság székházá­ban Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Kiss István, megyei tanács­elnök és Budai Károly, az SZMT vezető titkára fogad­ta, és tájékoztatta a megye társadalmi, gazdasági és po­litikai helyzetéről.' Gáspár Sándor ezután felkereste a tatabányai szénbányák köz­ponti irodáját, majd a szén­bányák központi műhelyébe látogatott, ahol elbeszélgetett a munkásokkal. Magyar—NDK építésügyi együttműködési tárgyalások Karlheinz Martini, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság építésügyi államtitkára és Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes december 17—18-án tárgyalásokat folytatott Bu­dapesten a két ország épí­tésügyi együttműködésének idei eredményeiről, a jövő évi közös munkákról és az 1976 és 1980 évek közötti tervek koordinációjáról. Ülésezett a KISZ Központi Bizottsága Tegnap délelőtt dr. Maró- thy Lászlónak, a KISZ KB első tiktárának elnökletével összeült a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Az ülé­sen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A tanács­kozás első témájaként Pász­tor Gabriella, a KISZ KB titkára szóit az ifjúsági par­lamentek főbb tapasztalatai­ról. a fiatalokat érintő leg­fontosabb kérdésekről. Rá­mutatott: az ifjúsági parla­mentek az idei esztendő leg­jelentősebb ifjúságpolitikai fórumai voltak. Elérték alap­vető céljukat: a fiatalok a szocialista demokrácia új, közvetlen formájával gazda­godtak. Orvosi értekezlet A megyei egészségügyi in­tézmények vezetői, valamint a járási- városi főorvosok ta­nácskoztak tegnap délelőtt Szolnokon a megyei tanács­nál. Szó volt többek között a községi körzeti orvosok mun­kájáról, szakmai irányításá­ról. Dr. Karácsony János nagykörűi körzeti orvos, a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének megyei titkára arról számolt be, hogy az egyesület hogyan segíti a körzeti orvosok te­vékenységét. Értékelték a fogorvosi ellátás körzetesíté­sének tapasztalatait is. Az értekezleten bejelentet­ték, hogy az egészségügyi dolgozók munkaidejének csökkentését január 1-től az egész megyében bevezetik minden intézménynél és minden szolgálatnál. A mun­kaidő csökkentését többlet szabadnapok kiadásával old­ják meg, Teljesítette tervét a Szolnoki Papírgyár A Szolnoki Papírgyár idei tervében 25 775 tonna papír gyártása és 15 640 tonna pa­pír feldolgozása szerepelt. A gyár dolgozói december 13- án teljesítették tervüket. így év végére 1000 tonnával több papírt fognak termelni, a pa­pírfeldolgozásban pedig sze­retnék elérni a 450 tonna többletet. Egy mondatban — Szobek Andrást, a párt- és a munkásmozgalom régi harcosát 80. születésnapja al­kalmából az MSZMP Köz­ponti Bizottsága levélben köszöntötte. — A Magyar Tudományos Akadémia másfél százados jubileumát köszöntő kiadvá­nyok sorában az Akadémia könyvtára megjelentette a Magyar Tudományos Akadé­mia állandó bizottságai című kézikönyvet. — Elkészült Szekszárdon a város második nagy hőköz- pontja, a Déli Fűtőmű. __. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom