Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-15 / 293. szám

!974. december 13. 3 SZOLNOK ME 3E El NÉPLAP Munkavédelmi vetélkedő Kiskörén Vízügyi munkavédelmi vetélkedőt rendezett Kiskö­rén a vízlépcső igazgatási épületében a Középtiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság. Ki­lenc, háromtagú csapat a játék első részében „Kiskö­rei totó” címmel adott szá­mot a vízlépcsővel kapcsola­tos tudnivalókról, az igazga­tóság életéről és politikai, gazdasági ismereteiről. A ve­télkedő második részében munkavédelmi kérdések­re válaszoltak a ver­senyzők. A legjobb teljesít­ményt nyújtó brigád három­ezer. a legjobb egyéni ver­senyző ezerötszáz forint pénzjutalmat kapott, de megjutalmazták a verseny második és harmadik helye­zettjeit is. A METAFÉM MŰSZERKÉSZÍTŐ SZÖVETKEZET kisúj­szállási üzemében textilvizsgáló és textilkészítő gépek al­katrészeit gyártják. A szövetkezet 51 milliós tervét 55 millióra teljesíti év végéig, s ennek 30 százalékát a kisúj­szállási üzem termeli. Képünkön: Programvezérlésű marógépen dolgozik Agócs Lajos Zárszámadás és előretekintés Nem kell hozzá jóstehet­ség, nyugodtan ide írhatjuk: termelőszövetkezeteink az idén is kedvező évet zárnak. A közgyűlésen kevés helyen éri váratlan csalódás a terv számait ismerő tagokat. Az idei zárszámadás még­is kétszeresen „különleges” körülmények között készül. Az idei ősz ugyanis olyan kegyetlen megpróbáltatást jelentett, amire a magyar mezőgazdaságban évtizedek óta nem volt példa. Az őszi terméseredményeket jelző számok azonban már tény- számok. Nem mondhatjuk Ugyanezt a másik különleges körülményről. Ennek gyöke­re ugyanis nem a határban, nem a téeszek gazdálkodásá­ban található. Mégis be kell látnunk, hogy a világgazda­ságban zajló, egyáltalán _ nem kedvező folyamatok tőlünk távol vannak ugyan, de ha­tásuktól teljes mértékben nem tudjuk függetleníteni magunkat. Az ismert jelen­ségek mellett meglepetések­kel is számolni kell minden gazdálkodó szervezetben. Az őszi munkák végső eredményeiről tudósító tény- számok, alaposan belenyúl­nak a zárszámadásba, néhol abban szerkezeti változáso­kat is okoznak. Volt például olyan, alföldi termelőszövet­kezet, amely az őszi betaka­rításra nyolcvanezer forint munkadíjat irányozott elő, ezután pedig 800 ezret (!) fi­zetett ki. Ami javadalmazást a tagoknak, vagy a besegí- tőknek ígértek azt természe­tesen ki kellett fizetni és ki Is fizették, illetve fizetik. Ez «okfelé alaposan megnövelte 4 jövedelmi színvonalat. A kormány méltányolta a kény­szerű körülményeket és gon­doskodott arról, hogy a kényszerű körülmények miatt megnövekedett kiadás ne okozzon a termelőszövetke­zetekben még külön adóter­heket is. Jó célra fordított forintok Akik az ősszel, néha már- már embertelen körülmé­nyek között helytálltak, azok a bérüket megérdemlik, nem sajnálhatja , tőlük senki. Mégis, ha már erről van szó, beszélnünk kell a jöve­delmi színvonalról. Ezt a termelőszövetkezetek terve­zik, a kiugró elfutások meg­akadályozását külön adóté­telek szolgálják. A mostani helyzetben, — gondolva a jövő évi tervekre is — sem­mi képpen nem indokolt, I hogy a termelőszövetkezet a szokásost meghaladó jövede­lemszint emelést valósítson meg. vagy tervezzen be. Ezt bizonyára meg lehet érttetni a tagokkal is. Viszont a jö­vedelem felosztásról töp­rengve, helyes gondolni ar­ra, hogy igen sok termelő- szövetkezetünkben a munka­körülmények, a szociális és kulturális juttatások még a joggal megkívánj — a tagok által megkívánt — szintet sem éri eh Elemzések, , Löt el kéz telisek Ahol tehát az idei eszten­dő eredményeiből erre lehe­tőség, nyílik, igen helyes, ha megemelik a szociális—kul­turális alapot, ha gondoskod­nak öltözőszekrényekről és zuhanyozóról, üzemi kony­háról, netán klubhelyiségről, de az sem túlzás, ha megfe­lelő nagyságú összegek fel- használásával biztosítják a tagság szervezett üdülteté­sét. E célokra fordított fo­rintok is az életszínvonal emelését szolgálják, vonzób­bá teszik a szövetkezetei a fiatalok, vagy a képzett szak­munkások és szakemberek előtt, tehát a gazdálkodás biztonságát szolgálják. A zárszámadás: adatok tömkellege. Egy-egy na­gyobb gazdaságban — de a kisebbekben is — az elem zések seregét végzik el és építik be a zárszámadás rubrikába, az elnöki beszá­molóba, majd a következő évi tervbe. A már idézett „második különleges körül­mény” teszi kötelezővé, hogy ezeket az e1 elűzéseket se­hol ne kezeljék mechaniku­san, hanem vonjanak le azokból minden következte­tést, amit csak lehetséges, és a gazdálkodás javítása vé­gett érdemes. Hiszen az is­mert okok miatt manapság kiemelt jelentősége van az energia-takarékosságnak, a hozamok fokozásának, a hatékonyság növelésének, a költségek csökkentésének. A most készülő elemzések sok ilyen lehetőséget csillanta­nak fel. Hiszen a számok alaposabb vizsgálata meg­mutatja például, hogy na­gyobb figyelem mellett olyan, korábban „tehernek” érzett ágazatok, mint a cukorrépa termesztés, vagy kertészke­dés, ha kiugróan nagy hasz­not nem is hoznak, de hoz­zájárulnak a gazdálkodás biztonságához, a tagok fog lalkoztatásához, a beruházá­sok hatékonyabb kihasználá­sához. Beszéltünk ebben az írás­ban bizonytalansági ténye­zőkről is. Azokban a gazda­ságokban, ahol tavaly túlfe­szített tervet készítettek akár jovedelemszínvonalra, akár beruházásokra, — már most tapasztalják, hogy az előre nem kalkulálható tényezők bizony nehéz helyzetet te­remtettek. Jó az ilyesmire előre felkészülni. A mai vi­lággazdasági helyzetben már nem egyszerűen kockázatot vállal, hanem kalandorkodik az az „agytröszt”, amely fil­lérre „kidekázott” csak ha „minden lépésünk kijött”, a esetén teljesíthető elképzelé­sek elfogadására tesz javas­latot, a bizottságnak, majd a közgyűlésnek. Ha valaha * fontos volt, akkor most iga­zán fontos a tartalékolás, egy-egy kis, vagy akár na­gyobb biztonsági tényező be­építése. Az államnak van is erre néhány előírása, de az okos gazda a saját hátát most az előírásokon túl is bizto­sítja. Növeli a tartalék ala­pokat, hogy a siker remé­nyét akkor se veszítse el, ha váratlan tényezők keresz­tül húzzák számításainak egyes tételeit. A normák betartásával Sajnos a vártnál több olyan gazdaság lesz, amelynek el­képzeléseit a kedvezőtlen ősz megingatta, ahol a zár­számadás a szokásosnál na­gyobb gondok között készül. Az ilyen gazdaságok vezetőit és különösen főkönyvelőit szeretnénk óva inteni a „mérleg kozmetikázás” egyéb­ként ismert módszereinek al­kalmazásától. Számos levál­tás, sőt. elmarasztaló bírói ítélet mutatja, hogy ezek az eszközök ismertek ugyan, de alkalmazásuk nemcsak a ki­sebb és nagyobb közösség számára káros, hanem a mérlegbeszámoló aláíróira személvszerint is. A törvé­nyes előírások célja a koz­metikázás megakadályozása. Azt javasolnánk azonban, hogy ne csupán az írott, de az íratlan — erkölcsi, tisz­tességben — normákat is tartsák be. A leltárkészítés, az értékelés, a számla össze­sítés és a mérlegkészítés so­rán. Földeáki Béla I akás—- munkásfizetésből (4) Ne legyen elérhetetlen Ha egy új, épülő lakás egyetlen négyzetmétere 7—8 ezer forintba kerül, akkor egy egyáltalán nem különle­ges, közepes méretű lakás ára megközelíti a félmillió forintot. Ez nagyon sok al­bérletben, szükséglakásban szorongó munkáscsalád szá­mára elérhetetlen. Érdemes lenne elgondol­kodni azon, nem lehetne-e olyan munkás lakótelepeket építeni, ahol talán nem tel­jesen közművesítve, csupán a feltétlenül szükséges kom­forttal ellátva, lényegesen ol­csóbban lehetne elfogadha­tóbb lakásokat építeni. Ez nemcsak azt tenné lehetővé, hogy a munkások könnyeb­ben juthassanak lakáshoz, de növekedne az építhető laká­sok száma is. 1 A kecskeméti példa Kecsekeméten hat éve épülnek úgynevezett félkész lakások. Ezeknek 90 százalé­kában munkások laknak, il­letve munkások építik azo­kat A Népfront lakásszö­vetkezet — a név onnan ered, hogy korábban az ak­ciót a Népfront helyi szer­vezete kezdeményezte és koordinálta — a MESZÖV- vel együttműködve intézi a lakásépítők ügyes-bajos gond­jait. Szolnok vezetői már évekkel ezelőtt megismer­kedtek a kecskeméti példá­val — akkor lapunk is írt erről. Alkalmazhatónak is találták ezt a lakásépítési módszert, de megszervezésé­re azóta sem került sor. Mint azt ottjártunkkor most ismét elmondták, ennek a lakásépítési formának több előnye is van. Az egyik az, hogy a félkész lakások álta­lában sokkal hamarabb el­készülnek. A Bács megyei ÁÉV felhúzza a szerkezetet, majd ezt követően maguk a lakók folytatják tovább az építkezést. Természetesen csak azokat a munkákat vé­gezhetik el. amelyek nem kívánnak kifejezett hozzá­értést Így a víz, a gáz be­vezetését szakemberekkel csináltatják meg, a többi azonban már attól függ, hogy egy-egy épület leendő lakó- közössége hogyan szervezi saját munkáját. A módszer másik előnye, hogy a lakást vásárlónak meg kell ugyan kérnie a vál­lalati, illetve OTP-kölcsönt, sőt saját részét is be kell fi­zetnie, ez utóbbinak azonban jelentős részét visszakaphat­ja. Abban a házban például, ahol az ott dolgozókkal be­szélgettünk, egy kétszobás lakásért 26 ezer forint, úgy­nevezett sajátrészt kellett befizetni, de a szerződésben pontosan részletezett myn- kák sajátkezű elvégzése után ebből 18 ezer forintot mint- denki visszakaphat. Az épít­kezéshez szükséges anyagra az OTP-ben rendelkezésre álló kölcsönből kapják a pénzt, a lakóknak tehát csak munkát kell adniuk. Hamarabb, olcsóbban Az egyik házban például a lakók közül az egyik vil­lanyszerelő, ő mind a 18 la­kásba bekötötte a villanyt. Csaknem minden épületbe kerül egy-egy VOLÁN-nál dolgozó lakó, aki kedvezmé­nyes fuvarral tudja kivenni részét a munkából. Van aki a falazáshoz, van aki a par­kettázáshoz ért, de az is előfordul, hogy egy-egy foga­dott mesterember mellett se­gédmunkásként dolgoznak a lakók. A lakások belső kialakítá­sa, a válaszfalak, az ajtók elhelyezése így tetszőleges, s azt is eldöntheti ki-ki ma­gának, akar-e beépített kony­hát, vagy egyelőre lemond erről. (Az- is előfordult már — bár ez nem „hivatalos”, hogy egy-egy lakó leendő lakásának egyetlen szobáját szedte rendbe, s beköltözött, hogy addig se kelljen a bor­sos albérletet fizetnie, amíg teljesen kész lesz a lakás.) Az építési anyagok beszer­zésében sokat tud segíteni a lakóknak a lakásszövetkezet, így gyakorlatilag nem küsz­ködnek nagyobb anyaghiány­nyal, mint az általános. Ter­mészetesen egy-egy ilyen építkezés sok gonddal jár, rengeteg szabadidőt kell feláldozni, mégis az ott dol­gozó munkások — a leendő lakók — azt mondták, hogy nekik ez az építkezési for­ma előnyös. Mondtak egy példát is. A parketta és an­nak lerakása egy kész tálcás­nál körülbelül 9—10'ezerfo­rintba kerül. Ugyanezt ők 4 ezer forintért megvásárolják, lerakják, lecsis'zolják, „spó­rolnak” lakásonként 4—5 ezer forintot. A házat, ahol jártunk, szeptember végén adta át „félkészen” az építőipar. De­cember végén már beköltöz. nek a lakók. Ugyanezen a lakótelepen épül egy másik ház, úgynevezett „kulcsát- adásos”. tehát készen veszik ót a lakók. A szerkezete en­nek is ugyanakkor készült el, a lakásszövetkezet most alkudozik a kivitelezővel, hogy lehetőleg május 1-re le­gyen kész. Annak, hogy több és olcsóbb munkáslakás épüljön megyénkben tehát sok lehetősége van. Meg kellene ke­resni, ki kellene választani azokat, amelyek adott lehe­tőségeink mellett nálunk is alkalmazhatók. Átgondolt se­gítségre, a társadalmi szervezetek összefogására, a válla­latok nagyobb aktivitására van szükség, s talán altkor , ugyanabból a pénzből kétszer annyi munkáslakást le­hetné építeni Szolnok megyében. (VÉGE) Trönjböczky Péter Azonos hullámhosszon ) Jő minőségiI as idei dohány A jászberényi Dohánybe­váltó és Szárító Vállalatnál az idén közel 13 ezer raá»a dohányt vásároltak fel a ter­melőktől. de a szerződések alapján még mintegy 3 ezer­re számítanak, amit január végéig szeretnének átvenni. A kállói és a Burley minősé­ge jobb volt a múlt évinél, a hevesi zöldé azonban gyengén sikerült. Ennek oka, hogy a gazdaságok egy része erősen nitrogénezett talajba ültette a palántát, így a do­hány szpvete rostosabb lett és az érése is elhúzódott. Az utóbbi miatt a vállalat a jú­liusi és az augusztusi felvá­sárlási tervét nem tudta tel­jesíteni. Nyugdíjasok búcsúztatója | a Cukorgyárban (Tudósítónktól) Nyugdíjas búcsúztatót' tar­tottak szombaton a szolnoki Cukorgyárban, a szezon kö­zepén négy olyan fizikai dolgozó vált meg az üzemtől, akik tizenöt, húsz, huszon­öt évig állandó dolgozói vol­tak. A munkában becsülettel helytállt munkásokat a gvár párt és gazdasági vezetői búcsúztatták és kifejezték abbeli óhajukat, hogy a ter­melést jelenleg segítő mint­egy száz nyugdíjas mellett kisegítő munkájukra, szakér­telmük ne a jövőben is gz&- mottartanak. 4 sötét •* a iá, mokány fiatalember született előadói tehetség. Jóízű közvetlensé­ge sokszor meg-megmoso- lyogtat bennünket. pedig amiről beszél. hogy ők, a MEO munkásai milyen hi­bákat látnak, amin változ­tatni lehetne — egyáltalán nem nevetséges. S végül is szavait komolyan veszi miny denkt A hangvétel. a véleményt mondd munkások kendőzet­len őszinteségének hangulata fogott meg leginkább a martfűi Tisza Cipőgyár szo­cialista brigádvezetőinek mi­napi tanácskozásán. S ezzel nem akarom kisebbíteni mindazok fontosságát, amit elmondtak, mégis, talán fon­tosabb, ahogy elmondták. Mert sok helyütt ma még a vélemények azért válnak munkaközbeni morgásokká, mert ahol ezt el kellene mondani — ott nem lehet elmondani. Ahhoz, hogy a munkás az üzemi demokrácia legkülön­bözőbb fórumain valóban véleményt mondjon, valóban megnyilvánuljon. ahhoz jó légkört, ha úgy tetszik han­gulatot kell teremteni. Ott. ahol az Igazgató maga is őszintén elmondja, hogy komoly gondok ygnnak az alapanyagellátásban, bizo­nyos bőrök gyengébb minő­sége is sok idegességet okoz, ott a munkás is szívesebben szól arról, hogy az átmene­ti nehézségeket szerinte ho­gyan lehetne mérsékelni. Ott, ahol nem festik ró­zsaszínre az eget, hanem igyekeznek megosztani a gondokat a munkással, kí­vánják, sőt elvárják. hogy segítsen, ott már megtették az első lépést afelé, hogv a d?lsozó ember ne csak vég­rehajtója legyen a megsza­bott feladatoknak, de egy­ben a megoldás keresésének aktív részese la. Ha a hangulat lehetővé teszi, akkor maga a munkás az, aki a legnagyobb segítsé­get tudja adni az úgyneve­zett belső tartalékok feltá­rásához. S az egymás után szóló brigádvezetők már so­rolják is. hol lehetne taka­rékoskodni az anyaggal, az energiával, az idővel- El­mondják például, hogv a nagyobb darabok kiszabása után megmaradó hulladék­bőrből még mi mindent — nyelvbélést, sarokbélést, gye­rekcipő részeit — lehetne készíteni. Hogy a bel­ső anyagszállítás iobb szer­vezésével kevesebb üres tar­gonca járna a gyárudvaron, Elmondják, s az igazgató, a vezérigazgató feljegyzi, megköszöni n javaslatokat. Az is része a kötetlen han­gulatnak. hogv figyelembe veszik, értékelik a segítő szót. (S ha később eav-egy ötlet megvalósítását is lát­ja maid a munkás, legköze­lebb méginkább szóvá teszi, amin szerinte javítani kelle­ne!) A tanácskozás hangulata persze nem csak ilyen lát­ványos jelekből érezhető. Vannak apró jelzések is. A vezérigazgató arról beszél, hogv gondolják meg. a mun­kaidőnek ma mekkora há­nyadát használják valóban termelő munkára. Hogy jobban. sokkal jobban ki lehetne használni a napi nyolc órát. „Letolásnak” is beillene, amit mond. De kö­rülöttem az emberek csend­ben bólogatnak — jelzik: ér­tik, igaza van. °*i "hol már ilven egy-egy munkástanácskozás hangulata, ott a lövőben még több érdemi kérdést lehet és kell a munkások elé tárni, mert ezzel válik tartalma­sabbá, eredményesebbé Hz üzemi demokrácia eav-egy fóruma. S maga a szó: üze­mi demokrácia, t

Next

/
Oldalképek
Tartalom