Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-15 / 293. szám
!974. december 13. 3 SZOLNOK ME 3E El NÉPLAP Munkavédelmi vetélkedő Kiskörén Vízügyi munkavédelmi vetélkedőt rendezett Kiskörén a vízlépcső igazgatási épületében a Középtiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság. Kilenc, háromtagú csapat a játék első részében „Kiskörei totó” címmel adott számot a vízlépcsővel kapcsolatos tudnivalókról, az igazgatóság életéről és politikai, gazdasági ismereteiről. A vetélkedő második részében munkavédelmi kérdésekre válaszoltak a versenyzők. A legjobb teljesítményt nyújtó brigád háromezer. a legjobb egyéni versenyző ezerötszáz forint pénzjutalmat kapott, de megjutalmazták a verseny második és harmadik helyezettjeit is. A METAFÉM MŰSZERKÉSZÍTŐ SZÖVETKEZET kisújszállási üzemében textilvizsgáló és textilkészítő gépek alkatrészeit gyártják. A szövetkezet 51 milliós tervét 55 millióra teljesíti év végéig, s ennek 30 százalékát a kisújszállási üzem termeli. Képünkön: Programvezérlésű marógépen dolgozik Agócs Lajos Zárszámadás és előretekintés Nem kell hozzá jóstehetség, nyugodtan ide írhatjuk: termelőszövetkezeteink az idén is kedvező évet zárnak. A közgyűlésen kevés helyen éri váratlan csalódás a terv számait ismerő tagokat. Az idei zárszámadás mégis kétszeresen „különleges” körülmények között készül. Az idei ősz ugyanis olyan kegyetlen megpróbáltatást jelentett, amire a magyar mezőgazdaságban évtizedek óta nem volt példa. Az őszi terméseredményeket jelző számok azonban már tény- számok. Nem mondhatjuk Ugyanezt a másik különleges körülményről. Ennek gyökere ugyanis nem a határban, nem a téeszek gazdálkodásában található. Mégis be kell látnunk, hogy a világgazdaságban zajló, egyáltalán _ nem kedvező folyamatok tőlünk távol vannak ugyan, de hatásuktól teljes mértékben nem tudjuk függetleníteni magunkat. Az ismert jelenségek mellett meglepetésekkel is számolni kell minden gazdálkodó szervezetben. Az őszi munkák végső eredményeiről tudósító tény- számok, alaposan belenyúlnak a zárszámadásba, néhol abban szerkezeti változásokat is okoznak. Volt például olyan, alföldi termelőszövetkezet, amely az őszi betakarításra nyolcvanezer forint munkadíjat irányozott elő, ezután pedig 800 ezret (!) fizetett ki. Ami javadalmazást a tagoknak, vagy a besegí- tőknek ígértek azt természetesen ki kellett fizetni és ki Is fizették, illetve fizetik. Ez «okfelé alaposan megnövelte 4 jövedelmi színvonalat. A kormány méltányolta a kényszerű körülményeket és gondoskodott arról, hogy a kényszerű körülmények miatt megnövekedett kiadás ne okozzon a termelőszövetkezetekben még külön adóterheket is. Jó célra fordított forintok Akik az ősszel, néha már- már embertelen körülmények között helytálltak, azok a bérüket megérdemlik, nem sajnálhatja , tőlük senki. Mégis, ha már erről van szó, beszélnünk kell a jövedelmi színvonalról. Ezt a termelőszövetkezetek tervezik, a kiugró elfutások megakadályozását külön adótételek szolgálják. A mostani helyzetben, — gondolva a jövő évi tervekre is — semmi képpen nem indokolt, I hogy a termelőszövetkezet a szokásost meghaladó jövedelemszint emelést valósítson meg. vagy tervezzen be. Ezt bizonyára meg lehet érttetni a tagokkal is. Viszont a jövedelem felosztásról töprengve, helyes gondolni arra, hogy igen sok termelő- szövetkezetünkben a munkakörülmények, a szociális és kulturális juttatások még a joggal megkívánj — a tagok által megkívánt — szintet sem éri eh Elemzések, , Löt el kéz telisek Ahol tehát az idei esztendő eredményeiből erre lehetőség, nyílik, igen helyes, ha megemelik a szociális—kulturális alapot, ha gondoskodnak öltözőszekrényekről és zuhanyozóról, üzemi konyháról, netán klubhelyiségről, de az sem túlzás, ha megfelelő nagyságú összegek fel- használásával biztosítják a tagság szervezett üdültetését. E célokra fordított forintok is az életszínvonal emelését szolgálják, vonzóbbá teszik a szövetkezetei a fiatalok, vagy a képzett szakmunkások és szakemberek előtt, tehát a gazdálkodás biztonságát szolgálják. A zárszámadás: adatok tömkellege. Egy-egy nagyobb gazdaságban — de a kisebbekben is — az elem zések seregét végzik el és építik be a zárszámadás rubrikába, az elnöki beszámolóba, majd a következő évi tervbe. A már idézett „második különleges körülmény” teszi kötelezővé, hogy ezeket az e1 elűzéseket sehol ne kezeljék mechanikusan, hanem vonjanak le azokból minden következtetést, amit csak lehetséges, és a gazdálkodás javítása végett érdemes. Hiszen az ismert okok miatt manapság kiemelt jelentősége van az energia-takarékosságnak, a hozamok fokozásának, a hatékonyság növelésének, a költségek csökkentésének. A most készülő elemzések sok ilyen lehetőséget csillantanak fel. Hiszen a számok alaposabb vizsgálata megmutatja például, hogy nagyobb figyelem mellett olyan, korábban „tehernek” érzett ágazatok, mint a cukorrépa termesztés, vagy kertészkedés, ha kiugróan nagy hasznot nem is hoznak, de hozzájárulnak a gazdálkodás biztonságához, a tagok fog lalkoztatásához, a beruházások hatékonyabb kihasználásához. Beszéltünk ebben az írásban bizonytalansági tényezőkről is. Azokban a gazdaságokban, ahol tavaly túlfeszített tervet készítettek akár jovedelemszínvonalra, akár beruházásokra, — már most tapasztalják, hogy az előre nem kalkulálható tényezők bizony nehéz helyzetet teremtettek. Jó az ilyesmire előre felkészülni. A mai világgazdasági helyzetben már nem egyszerűen kockázatot vállal, hanem kalandorkodik az az „agytröszt”, amely fillérre „kidekázott” csak ha „minden lépésünk kijött”, a esetén teljesíthető elképzelések elfogadására tesz javaslatot, a bizottságnak, majd a közgyűlésnek. Ha valaha * fontos volt, akkor most igazán fontos a tartalékolás, egy-egy kis, vagy akár nagyobb biztonsági tényező beépítése. Az államnak van is erre néhány előírása, de az okos gazda a saját hátát most az előírásokon túl is biztosítja. Növeli a tartalék alapokat, hogy a siker reményét akkor se veszítse el, ha váratlan tényezők keresztül húzzák számításainak egyes tételeit. A normák betartásával Sajnos a vártnál több olyan gazdaság lesz, amelynek elképzeléseit a kedvezőtlen ősz megingatta, ahol a zárszámadás a szokásosnál nagyobb gondok között készül. Az ilyen gazdaságok vezetőit és különösen főkönyvelőit szeretnénk óva inteni a „mérleg kozmetikázás” egyébként ismert módszereinek alkalmazásától. Számos leváltás, sőt. elmarasztaló bírói ítélet mutatja, hogy ezek az eszközök ismertek ugyan, de alkalmazásuk nemcsak a kisebb és nagyobb közösség számára káros, hanem a mérlegbeszámoló aláíróira személvszerint is. A törvényes előírások célja a kozmetikázás megakadályozása. Azt javasolnánk azonban, hogy ne csupán az írott, de az íratlan — erkölcsi, tisztességben — normákat is tartsák be. A leltárkészítés, az értékelés, a számla összesítés és a mérlegkészítés során. Földeáki Béla I akás—- munkásfizetésből (4) Ne legyen elérhetetlen Ha egy új, épülő lakás egyetlen négyzetmétere 7—8 ezer forintba kerül, akkor egy egyáltalán nem különleges, közepes méretű lakás ára megközelíti a félmillió forintot. Ez nagyon sok albérletben, szükséglakásban szorongó munkáscsalád számára elérhetetlen. Érdemes lenne elgondolkodni azon, nem lehetne-e olyan munkás lakótelepeket építeni, ahol talán nem teljesen közművesítve, csupán a feltétlenül szükséges komforttal ellátva, lényegesen olcsóbban lehetne elfogadhatóbb lakásokat építeni. Ez nemcsak azt tenné lehetővé, hogy a munkások könnyebben juthassanak lakáshoz, de növekedne az építhető lakások száma is. 1 A kecskeméti példa Kecsekeméten hat éve épülnek úgynevezett félkész lakások. Ezeknek 90 százalékában munkások laknak, illetve munkások építik azokat A Népfront lakásszövetkezet — a név onnan ered, hogy korábban az akciót a Népfront helyi szervezete kezdeményezte és koordinálta — a MESZÖV- vel együttműködve intézi a lakásépítők ügyes-bajos gondjait. Szolnok vezetői már évekkel ezelőtt megismerkedtek a kecskeméti példával — akkor lapunk is írt erről. Alkalmazhatónak is találták ezt a lakásépítési módszert, de megszervezésére azóta sem került sor. Mint azt ottjártunkkor most ismét elmondták, ennek a lakásépítési formának több előnye is van. Az egyik az, hogy a félkész lakások általában sokkal hamarabb elkészülnek. A Bács megyei ÁÉV felhúzza a szerkezetet, majd ezt követően maguk a lakók folytatják tovább az építkezést. Természetesen csak azokat a munkákat végezhetik el. amelyek nem kívánnak kifejezett hozzáértést Így a víz, a gáz bevezetését szakemberekkel csináltatják meg, a többi azonban már attól függ, hogy egy-egy épület leendő lakó- közössége hogyan szervezi saját munkáját. A módszer másik előnye, hogy a lakást vásárlónak meg kell ugyan kérnie a vállalati, illetve OTP-kölcsönt, sőt saját részét is be kell fizetnie, ez utóbbinak azonban jelentős részét visszakaphatja. Abban a házban például, ahol az ott dolgozókkal beszélgettünk, egy kétszobás lakásért 26 ezer forint, úgynevezett sajátrészt kellett befizetni, de a szerződésben pontosan részletezett myn- kák sajátkezű elvégzése után ebből 18 ezer forintot mint- denki visszakaphat. Az építkezéshez szükséges anyagra az OTP-ben rendelkezésre álló kölcsönből kapják a pénzt, a lakóknak tehát csak munkát kell adniuk. Hamarabb, olcsóbban Az egyik házban például a lakók közül az egyik villanyszerelő, ő mind a 18 lakásba bekötötte a villanyt. Csaknem minden épületbe kerül egy-egy VOLÁN-nál dolgozó lakó, aki kedvezményes fuvarral tudja kivenni részét a munkából. Van aki a falazáshoz, van aki a parkettázáshoz ért, de az is előfordul, hogy egy-egy fogadott mesterember mellett segédmunkásként dolgoznak a lakók. A lakások belső kialakítása, a válaszfalak, az ajtók elhelyezése így tetszőleges, s azt is eldöntheti ki-ki magának, akar-e beépített konyhát, vagy egyelőre lemond erről. (Az- is előfordult már — bár ez nem „hivatalos”, hogy egy-egy lakó leendő lakásának egyetlen szobáját szedte rendbe, s beköltözött, hogy addig se kelljen a borsos albérletet fizetnie, amíg teljesen kész lesz a lakás.) Az építési anyagok beszerzésében sokat tud segíteni a lakóknak a lakásszövetkezet, így gyakorlatilag nem küszködnek nagyobb anyaghiánynyal, mint az általános. Természetesen egy-egy ilyen építkezés sok gonddal jár, rengeteg szabadidőt kell feláldozni, mégis az ott dolgozó munkások — a leendő lakók — azt mondták, hogy nekik ez az építkezési forma előnyös. Mondtak egy példát is. A parketta és annak lerakása egy kész tálcásnál körülbelül 9—10'ezerforintba kerül. Ugyanezt ők 4 ezer forintért megvásárolják, lerakják, lecsis'zolják, „spórolnak” lakásonként 4—5 ezer forintot. A házat, ahol jártunk, szeptember végén adta át „félkészen” az építőipar. December végén már beköltöz. nek a lakók. Ugyanezen a lakótelepen épül egy másik ház, úgynevezett „kulcsát- adásos”. tehát készen veszik ót a lakók. A szerkezete ennek is ugyanakkor készült el, a lakásszövetkezet most alkudozik a kivitelezővel, hogy lehetőleg május 1-re legyen kész. Annak, hogy több és olcsóbb munkáslakás épüljön megyénkben tehát sok lehetősége van. Meg kellene keresni, ki kellene választani azokat, amelyek adott lehetőségeink mellett nálunk is alkalmazhatók. Átgondolt segítségre, a társadalmi szervezetek összefogására, a vállalatok nagyobb aktivitására van szükség, s talán altkor , ugyanabból a pénzből kétszer annyi munkáslakást lehetné építeni Szolnok megyében. (VÉGE) Trönjböczky Péter Azonos hullámhosszon ) Jő minőségiI as idei dohány A jászberényi Dohánybeváltó és Szárító Vállalatnál az idén közel 13 ezer raá»a dohányt vásároltak fel a termelőktől. de a szerződések alapján még mintegy 3 ezerre számítanak, amit január végéig szeretnének átvenni. A kállói és a Burley minősége jobb volt a múlt évinél, a hevesi zöldé azonban gyengén sikerült. Ennek oka, hogy a gazdaságok egy része erősen nitrogénezett talajba ültette a palántát, így a dohány szpvete rostosabb lett és az érése is elhúzódott. Az utóbbi miatt a vállalat a júliusi és az augusztusi felvásárlási tervét nem tudta teljesíteni. Nyugdíjasok búcsúztatója | a Cukorgyárban (Tudósítónktól) Nyugdíjas búcsúztatót' tartottak szombaton a szolnoki Cukorgyárban, a szezon közepén négy olyan fizikai dolgozó vált meg az üzemtől, akik tizenöt, húsz, huszonöt évig állandó dolgozói voltak. A munkában becsülettel helytállt munkásokat a gvár párt és gazdasági vezetői búcsúztatták és kifejezték abbeli óhajukat, hogy a termelést jelenleg segítő mintegy száz nyugdíjas mellett kisegítő munkájukra, szakértelmük ne a jövőben is gz&- mottartanak. 4 sötét •* a iá, mokány fiatalember született előadói tehetség. Jóízű közvetlensége sokszor meg-megmoso- lyogtat bennünket. pedig amiről beszél. hogy ők, a MEO munkásai milyen hibákat látnak, amin változtatni lehetne — egyáltalán nem nevetséges. S végül is szavait komolyan veszi miny denkt A hangvétel. a véleményt mondd munkások kendőzetlen őszinteségének hangulata fogott meg leginkább a martfűi Tisza Cipőgyár szocialista brigádvezetőinek minapi tanácskozásán. S ezzel nem akarom kisebbíteni mindazok fontosságát, amit elmondtak, mégis, talán fontosabb, ahogy elmondták. Mert sok helyütt ma még a vélemények azért válnak munkaközbeni morgásokká, mert ahol ezt el kellene mondani — ott nem lehet elmondani. Ahhoz, hogy a munkás az üzemi demokrácia legkülönbözőbb fórumain valóban véleményt mondjon, valóban megnyilvánuljon. ahhoz jó légkört, ha úgy tetszik hangulatot kell teremteni. Ott. ahol az Igazgató maga is őszintén elmondja, hogy komoly gondok ygnnak az alapanyagellátásban, bizonyos bőrök gyengébb minősége is sok idegességet okoz, ott a munkás is szívesebben szól arról, hogy az átmeneti nehézségeket szerinte hogyan lehetne mérsékelni. Ott, ahol nem festik rózsaszínre az eget, hanem igyekeznek megosztani a gondokat a munkással, kívánják, sőt elvárják. hogy segítsen, ott már megtették az első lépést afelé, hogv a d?lsozó ember ne csak végrehajtója legyen a megszabott feladatoknak, de egyben a megoldás keresésének aktív részese la. Ha a hangulat lehetővé teszi, akkor maga a munkás az, aki a legnagyobb segítséget tudja adni az úgynevezett belső tartalékok feltárásához. S az egymás után szóló brigádvezetők már sorolják is. hol lehetne takarékoskodni az anyaggal, az energiával, az idővel- Elmondják például, hogv a nagyobb darabok kiszabása után megmaradó hulladékbőrből még mi mindent — nyelvbélést, sarokbélést, gyerekcipő részeit — lehetne készíteni. Hogy a belső anyagszállítás iobb szervezésével kevesebb üres targonca járna a gyárudvaron, Elmondják, s az igazgató, a vezérigazgató feljegyzi, megköszöni n javaslatokat. Az is része a kötetlen hangulatnak. hogv figyelembe veszik, értékelik a segítő szót. (S ha később eav-egy ötlet megvalósítását is látja maid a munkás, legközelebb méginkább szóvá teszi, amin szerinte javítani kellene!) A tanácskozás hangulata persze nem csak ilyen látványos jelekből érezhető. Vannak apró jelzések is. A vezérigazgató arról beszél, hogv gondolják meg. a munkaidőnek ma mekkora hányadát használják valóban termelő munkára. Hogy jobban. sokkal jobban ki lehetne használni a napi nyolc órát. „Letolásnak” is beillene, amit mond. De körülöttem az emberek csendben bólogatnak — jelzik: értik, igaza van. °*i "hol már ilven egy-egy munkástanácskozás hangulata, ott a lövőben még több érdemi kérdést lehet és kell a munkások elé tárni, mert ezzel válik tartalmasabbá, eredményesebbé Hz üzemi demokrácia eav-egy fóruma. S maga a szó: üzemi demokrácia, t
