Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-14 / 292. szám

V 1 ».'7' 1974. december 14. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 9 Mit , főzzünk holnap[ HÜSLEVES halérmék MAGYAR SZALÁMI Halérmék. Hozzávalók: fél kg haiti lé. 3 evőkánál darás liszt, 2 evőkanál olaj. fél li­ter tej, 1 tojássárgája, so, tö­rött feketebors, 1 tojás, liszt, zsemlemorzsa, 1 csöves piros­paprika, ólai a kisüléshez. A lisztet és olajat kissé meg­pirítjuk, felöntjük a tejjel, és folyton keverve felforral­juk. Levesszük a tűzről, és belekeverjük a tojássárgáját meg a megfőzött és apró da­rabokra szétszedett halfilét. Sóval, törött feketeborssal megízesitjük, és kanállal jól eldolgozzuk. Egy tálon szét­teregetjük, és két óra bosz- szal állni hagyjuk- Megltsz- tezett deszkán kerek érmécs- kéket formálunk, tojással mégkenjük és zsemle»norszá ban mégforgatjuk, Bőséges, forró olalon aranysárgára sütjük, és mártással tálaljuk. Magyar szalámi. Hozzáva­lók; 3 tojás, fél kg cukor, fe­le por-, fele kristálycukor, 4 dkg kakaó, fél kg 100 szá­zalékos műzsír (Ceres). 1—2 kávéskanál fűm, fél csomag vaníliás cukor, 10 dkg diá- béU porcukor, A tojást a cu­korral és a kakaóval folyto­nos keverés közben felhevít- JÜk Azon melegen beleada­goljuk a műzsírt, és addig keverjük, míg mindez tnár -köti egymást. Vaníliás cu­korral meg rummal ízesít­jük, é® belekeverjük á dur­vára vágott dióbelet Mikor megkeményedett, két. cukor­ral meghintett zsírpapíron 3 rudat csinálunk, becsoma­goljuk a papírosba, és hűtő- szekrénybe vagy hideg hely­re tesszük. Ügy szeleteljük, mint á szalámit. Kertészt edőknek Védekezés fagykár ellen Az első deres hajnalok után a fák, szőlőtőkék le- hullatták lombjukat, ilyen­kor a növények nyugalmi állapotba kerülnek. A fák télen a legalacsonyabb hő­mérsékletet is károsodás nél­kül elviselik. Téli fagykárt azok a fák. ágak szenved­nek, amelyeknek vesszői nem értek be. Ennek lehel oka a túlzott nitrogén mű­trágyázás, erős őszi öntö­zés, esetleg valamilyen gom­bás betegség okozta korai lombhullás. De ez ellen té­len már nem védekezhetünk, legfeljebb abban bízhatunk, hogy nem lesz olyan zord az idő. Viszont a frissen ki­ültetett csemetéket célszerű megvédeni, mert különösen a gyökérnyak érzékeny a hi­degre. Ezért nagyon hasz­nos a törzs felkupacolása. Sok kiskertben látjuk, hogy a fagyérzékeny kajszibarack­fa törzsét bemeszelik. Ez jó megoldás, inert á fehér be­vonat visszaveri a napfényt és megakadályozza azt, hogy a törzs szövetei nappal fel melegedjenek. A felmelege­dést követő éjszakán ugyan Is Ismét lehűlnek a szöve­tek és az összehúzódás, ki­tágulás hatására a sejtfa­lak élrongálódnák. tehát fagykár éri a fát A mesze­lés viszont ne Tegyen vas­tag, mert a kártevők a mészréteg alatt meghúzód­nak. A gyümölcsfák védelmé­hez tartozik a fák késő őszi permetezése is. A monilia, lisztharfnát, levélfoltosság ál­tal súlyosán megtámadott fákról á rászáradt lomboza­tot 2 százalékos Novenda vagy 0,9 százalékos Krezolit E oldatával lepermetezzük és a földié hullott leveleket összegyűjtve elégetjük. Ez­zel elejét vehetjük a követ­kező évi fertőzéseknek, A szőlő is téli védelemre szo­rul, a fagyok beállta előtt be . kell fedni a tőkéket. A földréteg közötti levegő jó hőszigetelő s ez megakadá­lyozza a rügyek és a gyöke­rek mégfagyását. A vessző­ket olyan vastagon takar juk be, hogy azok a rügyek, amelyeket a tavaszi metszés során meg kívánunk hagy ni. & kupac felszíne alatt le­gyenek. Ahol tavasszal szál vesszőzni akarunk, ott válasszunk ki egv-két jól beérett vesszőt és azokat óvatosan megropogtatva haj­lítva húzzuk le a talaj fel­színére, rögzítsük egy-két ka­pa földdel, majd fedjük le egy arasznyi vastag talajré­teggel. Ügyelni keli arra Is, hogy elegendő vessző ma­radjon fedetlenül, mert ha a lefedett vesszők rügyei ki­pállanak. akkor a fedetlene­ket hagyjuk meg szálvessző­nek A ház tövében álló luga­sokban nem tesz kárt a téli fagy. Mindezek ellenére szá­mítva a zord tél beköszönté­sére. ajánlatos a tőkék kö­rül a talajt kissé felkupacol- ni, hogy a tőketörzs tövéből előtörő úgynevezett biztosi- tócsa p rügyét megvédjük a fágvástól. A törzset és á lu­gasokat újságpapírral vagy Cóliadarabokkal vehetjük kö­rül. éz á burkolat azonban elsősorban nem a fagy. ha­nem az ólmos eső ellen nyújt jó védelmet, Berta Béla Divat a subakézimunka Üdvözlő lopok portai dijo Belföldre: képes levelezőlap (szokásos méretű) siővegterjedelemtél függetienű!- -^40 ft egyéb üdvözlő kártya lezárva, szabványboritékban L- ft lezárva, ejjyéb borítékban & r ft Külföldre: képes levelezőlap 2.-R 5 üdvözlő szót tartalmazd üdvözlő kártya nyitott borítékban • 2-ft Bulgáriába, Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Lengyelországba, az NDK-ba.a Szovjetunióba^ a Vietnami DK-ba képes levelezőlap r*..«oft üdvözlő kártya z-h Az üdvözlő lapokra is írjunk irinyKószámot! A kézimunka barátságossá varázsolja otthonunkat. Mu­tatós szőnyeget, párnát, fa- liszőnyeget, takarót készít­hetünk subakézimunkával. Elkészítése nem igényel nagy figyelmet, Így beszélgetés, rá- dióhallgatás közben is dol­gozhatunk vele. Kirajzoljuk a motívumot az alapanyagra és saját íz­lésünknek megfelelő színek­kel kézimunkázunk. (Szépek az élénk színek!) Gyermek- szobába a gyermek gondolat­világához közelálló .játékos figurákat rajzoljunk. Á nap­pali, vágj' hálószobába igen változatos mintájú kézimun­kákat készíthetünk. attól függően, bogy milyen a szo­ba bútorzata: kisebb-nagyobb háromszögek, kockák, pon­tok, kárikák, csíkok, nagy virágok, magyaros motívu­mok stb. Aki gyakorlottabb a kézimunkázásban. az mű­vészien szép subaszőnvegeket készíthet szőnyegmintákkat, de nagyon szép az egyszínű suba Is. Á nagyobb mintákat elő­ször egy összeragasztott új­ságlapra tervezzük meg. az­után rajzoljuk át a kézimun­ka anyagára. Azok részére, akik még nem ismerik a sü- bakézimunká technikáját, közöljük áz elkészítés mene­tét Alapanyagnak ritka szövé­sű kongrét, és vastagabb szá­lú fonalakat (szőnyegfonalat) vásárolunk. A munkán hor­golótűvel, zsákvarrótűvel, vagv subatűvel dolgozűhk. Ha horgolótűvel, vágy su­batűvel készítjük a munkát, a fonalat vágjuk körűé­iül 6 cm-es darabokra, s kettéhajtva, a horgolótű se­gítségével hurkoljuk át az alapanyagon, a fonál két vé­gét húzzuk át a hurkon és jó erősen csomózzuk. Álta­lában mindert második lyuk­ba hurkolunk és a sorokat is az alapanyag minden má­sodik sorába készítjük. Ha zsákvarrótűvel dolgo­zunk. akkor az anyag szélé­től kb. két centiméterrel bel­jebb kezdjük a munkát. A szálat hagyjuk két centimé­ter hosszúra, és áz anyag szövése mentén erősítsük meg két öltéssel. Azután ké­szítsünk mintegy két-centi- méteres hurkot, és erősítsük két kis öltéssel áz előző ol­lós mellé. Ilyen burkolással varrjuk végig a sorokat. Mi­után befejeztük a varrást, a hurkokat vágjuk fel ollóval, a széleket hajtsuk be és bé­leljük alá á kézimunkát. Fásl Katalin m Tíz perc torna Raj-nyújtó gyakorlat. A karokat magastartásba lendítjük, majd . oldalsó középtartásba, hátrahúzni é® vissza, élénk ütemben, folyamatosán. Lábnyújtó gyakorlat. Térd emelés utón lendítsük fel á bal lábunkat, a térd alatt tapsoljunk, maid vissza. Utána a jobb lábat lendítjük felváltva, folyamatosan. Szökdelés. Zárt és terpesztett lábbal váltakozva, csípőre tett kezekkel szökdeljünk néhányszor. Hová menjiiuk kirándu ui? Salgótarján A napról napra szépülő város, Salgótarján, egyik honfoglaló törzsünkről Tarjánról elnévezett pátak és az abba torkolló másik patákról a Salgóról kapta széphangzású nevét. A várost a Karancs hegy és a Mátra nyúlványai őrzik és teszik örök szépségűvé. A völgyben levő település története szoros kap­csolatban volt mindig a közelében levő, XIII. sza­zadban épült Salgó és Somoskő várak sorsával. Csak­nem négy évtizedig nyögte a törökök igáját, lakóit és falait tűz és víz egyaránt sanyargatta, pusztította. A város fejlődését mindezek ellenére számokkal Is érzékeltethetjük. A XIX. század elején hétszáz lakó­ja volt. a század második felében négyezer lelket számlált, most pedig már negyvenezer lakója van Salgótarjánnak, Nevezetességét mindenekelőtt egy természeti kü­lönlegességével szerezte Salgótarján. A múlt század közepén ugyanis a település közelében füstölgő hegy­ség gyomrában szenet tártak fel. A nagy ki terjedésű szénmedence hasznosítását mintegy 125 évvel ezelőtt kezdték meg. Sokan úgy tartják és joggal, hogy a város mun­kásmozgalma is egyidős a bányaművelés kialakulá­sával. A föld mélyében dolgozó .munkások a felszíni üzemek munkásaival együtt már 1867-ben sikeres bérharcot vívtak' munkáltatóikkal. Ettől kezdve szin­te állandóan harcolták gazdasági és politikai jogai­kért a felszabadulásig. 1919-ben Stromfeld Aurél ve­zetésével például fiatalok és idősek lelkes serege védte itt a tanácshatalmat diadalmasan. Sikerült is elérniük, hogy ebben a városban 9 nappal tovább tartott a tanácshatalom, mint bármely más részén az országnak. A belváros arculata Itt mindenkit megiséz, de főleg azok tudják felmérni az utóbbi évek változá­sait. akik régebben is ismerték Salgótarjánt. (A Ka­rancs Szálló tetőteraszáról ilyenkor is gyönyörű a kilátás.) A Tarján-patak hídján áthaladva pedig né­hány perces gyaloglás — amit ilyen időben is érde­mes megtenni — után hazánk, egyedülálló neveze­tességéhez érkezünk él: a földalatti szénbányászati múzeumhoz. Ezt a Bányászati Múzeumot Európában másodikként létesítették. 1965-ben. Megtekintése tel­jesen biztonságos, és mindig van önkéntes idegen- vezető is. Az utazást —'Mután közvetlen vonat vagy autó­buszjárat ebbe a városba megyénkből nincs — egye­lőre csak a gépjárművel utazóknak aiánlhaljuk az­zal a megjegyzéssel, hogy bár Hatvanon át kitűnő út vezet Salgótarjánba, az időjárás okozta nehézségek­kel számolni kell. Vidéki útjainkat egyelőre be Is fejezzük. A kö­vetkező hetekben a főváros. Budapest nevezetessé­geivel ismerkedhetnek, akik kirándulásaink alkal­mával velünk tartanak. — B — Mf 1 A gyermekek korszerű élelmezése A közelmúltban ielent meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában, dr. Tarján Róbert szerkesz­tésében a ..Korszerű élelme­zés az óvodáskortól a ka­maszkorig” cimü könyv, amely egyaránt hasznos út­mutató a gyermekek közét­keztetésével foglalkozó szak­emberek és a gyermekeiket egészségügyi szempontból is megfelelően élelmezni szán­dékozó szülők számára For^s és időszerű a könyv megjelenése. Először, mert á gyermekkorban kell kiala­kítanunk és megalapoznunk a helyes táplálkozási szoká­sokat, mert azok felnőttkor­ban már csak - lassan, foko­zatosan módosulnak. Másod­szor. mert megfigyelések bi­zonyítják, hogy az életszín­vonalunk emelkedésével, a hazai élelmiszertermelés vá­lasztékának bővülésével nem fejlődött egvütt a kisgyerme­kek étkeztetésének színvo­nala. Országunkban sok az elhí­zott ember, növekszik a szív­ás érrendszeri betegségek száma, egvre több a cukor­beteg, ijesztő mértékben emelkedik a gyermekek kö­zött Is fogszuvasodás. A fel­soroltak és még jó néhány betegség összefüggésbe hoz­ható a táplálkozási szoká­sokkal és azok megváltozta­tásával megelőzhetők. De ho­gyan előzzük meg, ha nem kezdjük el a célszerű táp­lálkozást már a gyermekkor­ban? A könyv két részre tago­lódik. Az „Általános isme­retek” című részben azt is­merteti, hogy az ifiú fo­gyasztóknak még nem lehet kialakult igényük, ezért ki vannak szolgáltatva azoknak, akik számukra az ételt el­készítik és azoknak is. akik kitalálják. Nem közömbös te­hát *, gyermekétkeztetés szempontjából, hogv ezek he­lyesen történnek-e. Hasznos segítséget nyúlt a könyv e része az étlapterve­zetek összeállításához is. Az általános rész legbő­vebben a gyermekélelmezés­sel kapcsolatos higiéniai is­mereteket taglalja. Muitán e sorok (rója a témával fog­lalkozó higiénikus orvos, kr­éméit ennek jelentőségét, mert a könvvnek e része — kis kiegészítéssel — egész­ségügyi qlapismeretek elsa­játítására is alkalmas azok­nak. akik az ilyen munkakö­rökben dolgoznak. A könyv második részének címe: „Az ételek összetétele és elkészítése”. Közel 300 oldalon különféle olyan étel- készítési leírások találhatók a könyvben amelvek újsze­rűéit és egészségügyi szem­pontból is megfelelőek. összefoglalva: a könyv hasz­nos tudnivalókat nyújt a gyermekeiket helvesen táp­lálni akaró szülőknek, a gyermekétkeztetésben részt­vevő szakembereknek, az or­vosoknak. Dr. Kanyő Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom