Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-14 / 266. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. november 14. Saigoni csődtömeg Ezekben a napokban gyakran érkeztek hírek Sai­gonból tüntetésekről, megmozdulásokról, parlamenti és utcai tiltakozásokról.. Bár a követeléseket hol ár­nyaltabban, hol élesebben fogalmazták meg — attól függően, hol hangzottak. el —, egyben mégis azonosak voltak. Nevezetesen abban, hogy Thieu elnök lemon­dását követelték. A parlamentben és Saigon utcáin egyaránt. Persze nem újkeletű,ez a követelés. Ám méreteit tekintve eltér az egy-két; évvel ezelőttiektől. Most már a saigoni rezsim „erős embere” ellen nemcsak hagyo­mányos ellenzéke támad, hanem katolikusok és budd­histák, törvényhozók és diäkok egyaránt szeretnék ki­mozdítani a holtpontról a jelenlegi „se béke, se há­ború” állapotot Dél-Vietnaemban. Ennek a törekvés­nek első számú láncszeme lenne Thieu elnök le­mondása. Jelenleg — a Krasznaja: Zvezda adatai szerint — a saigoni rendszer által ellenőrzött területeken több mint 880 ezer hadiárva, 650 ezernél több hadiözvegy, 180 ezer hadirokkant és több mint 1 millió munka- nélküli összpontosul. Magától értetődik, hogy az ő köreikben rendkívül népszerűtlenek a meg-megújuló katonai akciók, amelyek a sadgoni hadseregtől indul­nak ki. Közismert az is, hogy Thieu rendszerének börtöneiben még mindig több mint 200 ezer politikai fogoly sínylődik. Az sem titok, — olvashatunk róla gyakran a nyugati lapokban éppúgy, mint a világ hírügynökségeinek a jelentéseiben, — hogy Thieu-ék változatlanul szabotálják a párizsi Vietnam-megálla- podást és nem hagytak fel a polgári lakosság szün­telen zaklatásával sem, noha ezeket „pacifikációs mű­veleteknek” álcázzák. Mind több és több Vietnam-szakértő véleménye egyezik meg abban, hogy az USA tulajdonképpen megelégelte első számú ügynöke, Thieu saigoni mű­ködését. Személye már gyakran keresztezte a Fehér Ház, vagy a Pentagon elképzeléseit, rendszere azon­ban változatlanul népszerű az Egyesült Államok előtt. A kérdés úgy vetődik fel: átmenteni a saigoni rezsi­met, lehetőleg Thieu nélkül. Volt erre már példa: 11 évvel ezelőtt — haspnló okokból — a népszerűt­lenné vált Diem-et állították félre, — Washington ter­vei alapján. Kérdés, hogy most találnak-e valakit, aki a poli­tikai és gazdasági csődtömeget hajlandó átvenni Thieu- tőb Ha igen, akkor a kegyvesztett zsarnok hamarosan politikai hullává Válhat. (KS) Tíz nap múlva szovjet—amerikai csúcstalálkozó Tíz nap múlva újabb hely­ijei — Vlagyivosztok kör­nyékével bővül a szovjet és nz amerikai vezetők találko­zói színhelyének listája. A már Vlagyivosztokban tartózkodó szovjet és ame­rikai kormányszakertők az utolsó előkészületeknél tar­tanak. A csúcstalákozó kö­zeledését sokmínden jelzi. Vlagyivosztok külvárosában egy kevésbé forgalmas mű­úton szorgalmasan gyakorol­nak a díszkíséretet adó mo­torkerékpáros rendőrök. A félmilliós város és környé­kének lakossága mind na­gyobb érdeklődést tanúsít az Egyesült Államokból érkező hírek iránt. Nem feledkeztek meg az újságírókról sem. Kényel­mesen berendezett sajtóköz­pont várja őket és már mű­ködik a bár is, amely napról napra népesebb. Befejeződtek a szovjet — Sri lanka-i tárgyalások Moszkvában tegnap befeje­ződtek a tárgyalások, ame­lyeket egyrészről Alekszej Koszigin, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke és Andre? Gromiko. a Szovjet­unió külügyminisztere, más­részről Szirimavo B-'ffldara- naike asszony Sri Lanka mi­niszterelnöke folytatott. A baráti légkörű zárómegbeszé- lésen további kölcsönös ér­dekű kérdéseket vitattak meg és megállapodtak a tár­gyalások eredményeit rögzí­tő közös közlemény szöve­gében. ‘ Apró Antal Jugoszláviában A jelenleg Jugoszláviában hivatalos és barati látogatá­son lévő magyar parlamenti küldöttség, amelyet Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke, a MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja vezet, teg­nap vidéki kőrútjának első állomására, Koszovo szocia­lista autómon tartományba látogatott. A különvonattal érkező küldöttséget a pristi- nai állomáson Ilijaz Kurtesi, a tartományi nemzetgyűlés elnöke és több tartományi vezető fogadta. A küldöttség látogatást tett az obilici bányaerőműnél és Tito az NDK-ban Joszip Broz Tito. jugoszláv államfő, a JKSZ elnöke, aki jelenleg hivatalos látogatá­son az NDK-ban tartózkodik, tegnap megkoszorúzta a fa­sizmus és militarizmus ál­dozatainak az Unter don MAGYAR FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-BEN Az ENSZ-közgyűlés külön­leges politikai bizottsága újabb határozatban bélye­gezte meg Izrael államnak a megszállt arab területek lakosságával szemben elkö­vetett cselekedeteit. A bizottság vitájában fel­szólalt dr. Bányász Rezső, a Magyar Népköztársaság ál­landó ENSZ-képviselőjének helyettese is. Beszédében rámutatott: az izraeli ural­kodó körök agresszív, terü­letrabló politikája végtelenül sok kárt és szenvedést oko­zott a közel-keleti térség arab államainak, népeinek. Ugyanakkor ez a politika el­lentétes az izraeli lakosság többségének, az izraeli dol­gozóknak az érdekeivel is. Az imperialista törekvé­sek gazdasági, politikai és erkölcsi válságából Izrael csak akkor tud kikerülni, ha alapvetően változtat eddigi politikáján, és efelé az első lépés az összes megszállt te­rületek azonnali kiürítése, — hangsúlyozta dr. Bányász Rezső. I MEGKEZDŐDÖTT A PALESZTIN-VITA *. \ i Jasszer Arafat mendott megnyitó beszédet Az ENSZ történetében példátlan arányú biztonsági intézkedések közepette heli­kopteren szállították tegnap reggel Jasszer Aarafatot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizott­ságának elnökét a New York-i Kennedy repülőtérről a sűrű rendőrkordonnal kö­rülzárt ENSZ-székház East River-parti kertjébe. A palesztin kérdés várako­zás szerint 10—12 napig tar­tó általános vitájának kezde­tét másfél órával elhalasz­tották, s az ülés megnyitása előtt Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár hivatalában fogadta Jasszer Arafatot, majd a PFSZ elnöke Buteflika al­gériai külügyminiszterrel, az ENSZ közgyűlés 29. üléssza­kának elnökével találkozott. Jasszer Arafat, a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zet Végrehajtó Bizottságának elnöke nyitotta meg tegnap — közép-európai idő szerint délután — az ENSZ közgyű­lésének 29. ülésszakán a pa­lesztin kérdés vitáját. Arafatot viharos tapssal fogadták a delegátusok, ami­A gyökeres reform az egyetlen orvosság Az ecuadori fővárosban magyar idő szerint tegnap hajnali egy órakor hivatalo­san is véget ért az amerikai államok szervezete (AÁSZ) külügyminisztereinek tanács­kozása, amelynek egyetlen napirendi pontja a kubai blokád feloldásának kérdé­se vált. Mint már jelentettük, a kedd esti szavazáson a szank­ciók megszüntetését 12 or­szág támogatta, három elle­nezte, hat pedig tartózkodást jelentett be. Ily módon, no­ha a. 21 állam többsége elle­ne van — a kétharmados többség híján — a Kuba el­leni szankciók továbbra is érvényben maradnak. A szavazás után nagy ér­deklődés előzte meg az Egyesült Államok képviselő­jének felszólalását. Robert Ingersoll külügyminiszterhe­lyettes elismerte, hogy a tag­államok többsége a szank­ciók feloldása mellett foglalt állást. „Mi nem szavaztunk elle­ne. És nem is dolgoztunk a szaknciók megszüntetését szorgalmazó javaslat ellen. Az Egyesült Államok kor­mánya még nem látja érett­nek az időt arra, hogy ha­tálytalanítsák a tíz évvel ez­előtti döntést — mondotta Ingersoll, majd annak a vé­leményének adott hangot, hogy „a kubai ügy továbbra is beárnyékolja az amerika- közi kapcsolatokat.” Végeze­tül hangsúlyozta: „az USA várja azt a napot, amikor a kubai kérdés nem lesz meg­osztó tényező.” Az első hírmagyarázatok arra mutatnak rá, hogy az Egyesült Államoknak nem is volt más választása, mint „a csendes Amerika” szerepét játszani, tartózkodni a sza­vazástól. Azt a kockázatot nem vállalhatta, hogy ellen- szavazatával szembe kerül­jön a nagy többséggel. Az Uitimas Noticjas című quitoi lap hangsúlyozza: „a tanácskozás bebizonyította, hogy a kubai kérdésnek az AÁSZ archívumában a he­lye. Ügyrendilég is, a való­ságban is.” A Radio Quito tegnap reg­geli hírmagyarázata rámuta­tott: „a nehéz napok csak ezután következnek. Vala­hogy meg kell menteni az AÁSZ megtépázott tekinté­lyét. Erre a gyökeres reform az egyeßlen orvosság.” A Ra­dio Progresso megállapítot­ta: „a szavaztok is azt iga­zolják, hogy a tagállamok többsége Kuba mellett áiL Castro ismét csatát nyert.” Elnéptelenedtek a törvény- hozású palotának az értekez­let színhelyéül szolgált ter­mei, de annál zajosabbak a quitoi utcák. Rendőrkordo­nokkal körülvett tüntető cso­portok röpcédulákat szórnak, amelyeken árulással, a la­tin-amerikai népek méltósá­ga elleni bűnténnyel vádol­ják az AÁSZ-t. amiért hiva­talosan nem oldotta fel a kubai blokádot. MINDENFELŐL vegyipari kombinátnál, ahol a vállalat vezetői tájékozta­tást adtak az erőmű, vala­mint a kombinát fejlődésé­ről és távlati terveiről. Küldöttségünk ezután a nemzetgyűlés épületébe láto­gatott, s ott véleménycserét folytatott vendéglátóival a társadalmi, politikai és gaz­dasági kérdésekről. A megbeszélés után Ilijaz Kurtesi ebédet adott a ma­gyar küldöttség tiszteletére. A nap során a delegáció kü­lönvonattal tovább utazott Szkopjéba, a Makedón Szo­cialista Köztársaság főváro­sába. Linden-en levő emlékhelyét, a szovjet hősök treptowi em­lékművét, továbbá a szocia­listák friedrichsfeldej nyug­helyét. maid a berlin- marzahni szerszámgépgyárat kereste feL MOSZKVA Franz Muhri-t, az Osztrák Kommunista Párt elnökét és Aziz Mohamedet, az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát a Népek Barátsága érdem­renddel tüntették ki szerdán a Kremlben. A kitüntetése­ket Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke nyújtotta .át. DAMASZKUSZ Hafez Asszad, a Szíria! Arab Köztársaság elnöke tegnap fogadta Lubomir Strougalt, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság szövet­ségi kormányának elnökét, aki hivatalos látogatáson van Damaszkuszban ANKARA Fahri Korutürk török ál­lamelnök tegnapra virradó éjszaka Sadi Irmák profesz- szort, független szenátort bízta meg az úi kormány kor belépett a zsúfolt ülés­terembe, ahonnan csak a pa­lesztin vitát bojkottáló izra­eli ENSZ-küldöttek és a faj­üldöző Dél-Afrikai Köztársa­ság képviselői maradtak tá­vol. Jasszer Arafat beszédében kijelentette, hogy a PFSZ három célt akar elérni: ön- rendelkezést a palesztin nép számára; a szülőhazába való visszatérés jogát és palesztin nemzeti hatóság létrehozását azon a Palesztinái területen, ahol megszűnik az izraeli megszállás. Azzal a kéréssel fordult az ENSZ tagállamaihoz, hogy tegyék lehetővé a Palesztinái nép számára független nem­zeti szuverenitásának megte­remtését, saját hazájában. Kijelentette, hogy Paleszti­nában kezdődik a háború és Palesztinában kezdődik a bé­ke”. Olyan palesztin állam megteremtésére szólított fel, amelyben keresztények, zsi­dók és mohamedánok egyen­lőségben, testvériségben és igazságosságban élhetnek. Hangsúlyozta, hogy a Palesz­tina! forradalom semmiképp nem tekinti a zsidókat ellen­ségnek, és nem támaszkodik faji vagy vallási alapokra. Arafat elítélően nyilatko­zott az arra irányuló kísérle­tekről, hogy a Palesztinái forradalmat terrorizmusnak állítsák be. Hangsúlyozta, hogy népe invázió, megszál­lás és gyarmatosítás áldoza­ta.. Élesen elítélte az izraeli terrorizmust, amelynek során a palesztinaiak ezreit mészá­rolták le és más agresszív akciókat indítottak szomszé­dos arab országok ellen. Fel­kérte az amerikai népet, hogy legyen baráti az arab világhoz és eredményesebb kapcsolatokat létesítsen véle. Miután Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke elmondotta felszólalását az ENSZ-köz­gyűlés magyar idő szerint 21.30 folytatta a Palesztina! vitát. | Hírügynökségek rámutat­nak: az ENSZ történetében először fordult elő, hogy nem kormányszervezet tagját meghívták, vegyen részt ple­náris ülés vitájában. Gerald Ford amerikai elnök Henry Kissinger külügymi­niszter tarsa^aguljan fogadta a Fehér Házban az egyesült államokbeli hivatalos látogatáson tartózkodó dr. Bruno Kreisky osztrák kancellárt VIT Havannáiban? Várna, a DÍVSZ kilence­dik kongresszusának színhe­lye immár negyedik napja adott otthont öt földrész ha­ladó ifjúsága képviselőinek. A kongresszuson elhangzó felszólalások alapmotívuma: a mai ifjúság felelős a jövő békéjének megteremtéséért, és e célért folyó harcban nem lehet az egység akadá­lya az, hogy a különböző ha­ladó ifjúsági szervezetek más-más politikai színezetet képviselnek, különféle vallá­si vagy ideológiai meggyő­ződést vallanak. A beszédek alapján egyébként máris bi­zonyosra vehető, hogv a DÍVSZ határozatot hoz a 11. Világifjúsági találkozó Ha­vannában történő megrende­zésének támogatására. Kelet-nyugati konferencia megalakításával, hogy ezzel véget vessenek a csaknem két hónapja tartó kormány- 'Valságnak. Irmák a megbí­zást elfogadta. WASHINGTON A Ciprusi Köztársaság wa­shingtoni nagykövetségének közlése szerint Makariosz el­nök november 17-én tartan­dó görögországi választáso­kat követően Athénba utótok, majd a tervek szerint Cip­rusra látogat. BELFAST A protestáns többség és a katolikus kisebbség közötti viszálykodásnak az elmúlt 24 órábap úiabb 6 személv esett áldozatul Londonderrvben és Belfastban. Három fiatal ka­tolikust Belfast eavik ifjúsá- gi klubjában lőtték le. két másik fiatal pedig London- derryben vesztette életét. Egy 26 éves katolikus tanár szintén belehalt sérüléseibe a belfasti kórházban. Zárt jellegű tanácskozással folytatódott tegnap Bécsben a 15 ország részvételével kedden este megnyílt ötna­pos konferencia a kelet— nyugati együttműködés lehe­tőségeiről. Mint a tanácsko­zás résztvevőinek körében hangsúlyozzák: ezúttal már sókkal többről van szó, mint csupán kereskedelmi és ipa­ri kooperációk fejlesztéséről, hiszen az elsősorban a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok kövekezetes politiká­jának eredményeként meg­változott nemzetközi helyzet szélesebb együttműködésre nyújt lehetőségeket. ENSZ-HATAROZAT A bécsi konferencia jelle­gében is különbözik az egvéb tanácskozásoktól, mert. nem kormányszintű fórum de mégis képviseletet kap ben­ne kormánytisztséget betöl­tő személyiségektől kezdve, közgazdászokon, tudományos kutatókon át az üzleti világ ts, csakúgy mint több je­lentős nemzetközi szervezet. A sokrétű összetétel miatt a résztvevők úgv döntöttek, hogy a konferencia elé ter­jesztett öt ielentés vitáját zárt körben rendezik meg a határozatokat azonban szé­leskörűen publikálják majd. Dél-Áfrika kirekesztésére Az ENSZ-közgyűlés a Dél- Afrikai Köztársaság fajüldö­ző rendszerétől megvonta a jogot, hogy résztvegyen a 29. ülésszak munkájában. Az er­re vonatkozó határozatot 91 szavazattal 22 ellenében es 19 tartózkodás mellett fo­gadták el. A nyugati orszá­gok többsége a határozat el­len szavazott. A szocialista országok és az el nem kötelezett orszá­gok a határozat mellett fog laltak állást, hangsúlyozva, hogy a politikát folytató Dél-Afrikai Köztár­saság durván megsérti az ENSZ alapokmányát és az emberi jogokról szóló általá­nos nyilatkozatot. A közgyűlésen elfogadott határozat nyitva hagyja Dél- Afrika ENSZ-tagságának kér­dését. Mint emlékezetes ok­tóber 30-án a Bizto"~ági Ta­nácsban az Egyesült Álla­mok, Nagv-Britannia éa Franciaország megvétózta az afrikai országoknak azt a határozati javaslatát, hogy a fajüldöző dél-afrikai rezsi­met zárják ki az ENSZ-bőii /

Next

/
Oldalképek
Tartalom