Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-13 / 265. szám

1974. november 13. SZOLNCiK MEGYEI NÉPLAP 5 /Udtótn­*i&b&£cbn A szovjet kultúra liete Riportok és hang játékok, operaközvetítés és költői est, magazinszerű összeállítás és vígjáték, könnyűzene és hangverseny közvetítés. A Szovjetunió népeinek kultu­rális kincseit bemutató rá­dióprogram műfaji sokolda­lúságát csak dicsérni lehet. Nemcsak kiemelkedő alko­tásokkal ismerkedhettünk meg a héten, de a rádió igye­kezett a hatalmas ország mindennapi életével is meg­ismertetni hallgatóit. A gazdag program egyik Jól sikerült összeállítása volt a Huszas stúdió műsora. A riporterek színesen, érdeke­sen számoltak be Záhony és Csap vasútállomásának kor­szerű technikájáról, a szov­jet és magyar munkások kapcsolatáról. Irodalmi cse­megének számított Pausz- tovszkij lírai, itt ott filozo­fikus ihletettségű hangjátéka, sz Útközben is. „A győzelmi dalból fogantunk...” című szovjet költői estet a szente­si Tóth József színházterem­ből közvetítette a rádió. A versmondók — akik közül Keres Emilt és Váradi Hédit kell kiemelnünk — nemcsak orosz költőket szólaltattak meg, — de hallhattuk lett, ukrán és kazah poéták ver­seit is. A komolyzene ked­velői Jekatyerina Novickaja virtuóz zongorestjének örül­hettek. Szökőár Á Szovjet rendezők a Ma­gyar Rádióban című sorozat kiemelkedő adása volt no­vember 7-én Barinov rádió­drámája, amelyet Emil Ver- nyik rendezett. A világítótorony őre és egy rádióslány egyedül van­nak a picinyke szigeten. A földrengés ^ okozta szökőár életüket veszélyezteti, men­tésük lehetetlennek látszik. A közeli kikötő parancsnoka nem is ad engedélyt a men­tőhajónak, az mégis kifut a tengerre. A hajó parancsno­ka élete kockáztatásával menti meg a két embert. A szerencsés vállalkozásban a hajó személyzetéből egyet­len ember kap életveszélyes sebeket — épp a parancs­nok, akinek életéért most már az orvosok harcolnak. A mindvégig izgalmas, — nagyfeszültségű cselekmény két síkon játszódik, a kór­házban és a tengeren. A rendező elsősorban az ellen­pontok érzékeltetésével re­mekel. A megalkuvással, a gyávasággal úgy állítja szem­be a hősiességet, hogy abból minden fellengzős pátosz hiányzik — ettől az elhitető drámai erő. Segítenek ebben a színé­szek is, elsők között Orbán Tibor, a tengerészkapitány alakítója. Neki tulajdonkép­pen két figurát kell megfor­málnia, a hajón a tettrekész bátor parancsnokot, a kór­házban a lázálmaival küsz­ködő beteget. Játéka meg­győző, hiteles. Mellette Mol­nár Tibort illeti dicséret, — aki a kezdetben gyávának mutatkozó fedélzetmestert formálja meg. Árnyalt játé­ka érzékletesen mutatja meg egy ember belső arcát, aki végül is saját magát győ­zi le. — trömböezky — A törökszentmiklósi Művelődési Központban tizenöten vesznek részt a kezdők sza­bás-varrás tanfolyamán. A lányok és asszonyok körében nagyon népszerű ez a hasz­nos időtöltés. Szívesen beiratkoznának többen is — ha lenne — a haladók tanfolya­mára. Remélhetőleg mielőbb rájuk is gondolnak a művelődési ház vezetői Geofizikai i ádoroyűlés Szolnokon Az alföldi szénhidrogén­kutatás fejlődése az elmúlt 15 évben szembetűnő ered­ményeket hozott. A hajdú- szoboszlói földgáz, az Oros­háza környéki kőolaj- és földgázmezők, a szanki, — majd az algyői szénhidro­génmedence fölfedezésében nagy szerepe volt a komplex geofizikai módszereknek. A geofizikai kutatás leg­újabb eredményei a Nagy- alföldön témakörben a Ma­gyar Geofizikusok Egyesüle­te Szolnok alapításának 900. évfordulója, és az MGE al­földi csoportja megalakulá­sának 15. évfordulója alkal­mából Szolnokon rendezi meg soros' vándorgyűlését. A kétnapos program résztve­vőit a városi tanács nagy­termében tegnap Bese Vil­mos, a Magyar Geofizikusok Egyesületének elnöke üdvö­zölte, majd dr. Vándorfi Ró­bert, az MGE alföldi cso­portjának társelnöke mon­dott megnyitó beszédet. — Hangsúlyozta a hazai kőolaj­kutatás fontosságát, s ebben a geofizikai módszerek fej­lődésének szerepét A jelen­legi energiahelyzetben egyre nagyobb jelentősége van a hazai lelőhelyek felfedezésé­nek, feltárásának. A megnyitót követően — Somfai Attila, az alföldi szénhidrogénkutatás leg­újabb eredményeiről, a geo­fizika szerepéről tartott elő­adást. Áttekintő képet adott az elmúlt 15 évről, a felszíni és mélységi kutatás újabb és újabb lehetőségeiről. Vázolta azt is, hogy eddig az ország prognosztikus kőolaj kincsé­nek mintegy 50 százalékát találták meg, — tehát még nagyi! lehetőségek állnak a kutatás előtt. Tegnap délután és ma dél­előtt a szakemberek a külön­böző felszíni és mélyfúrási geofizikai módszerekről, a fejlesztés legújabb eredmé­nyeiről tartottak előadást, — illetve számolnak be kollé- giáknak. Ma délután a ván­dorgyűlés résztvevői a Szol­noki Galériában megtekintik az olajipari kiállítást, majd ellátogatnak a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzembe. A szak'zermeli köojvt árosok tanácskozása A megye szakszervezeti könyvtárosai tanácskoz­tak tegnap Szolnokon, a Tiszamenti Vegyiművek művelődési házában. Dé­nes Pál, a szakszerveze­tek megyei tanácsa köz­ponti könyvtárának veze­tője bevezető előadásá­ban a szakszervezeti könyvtárak eredményei­vel és gondjaival foglal­kozott, az előadást köve­tő vitában pedig az idő­szerű feladatokról esett szó. , \ _ .. .. . , ..... Délután a tanácskozás résztvevői felkeresték a Tiszamenti Vegyiművek műszaki könyvtárát, üzemlátogatáson vettek részt, majd sor került az alapfokú könyvtárosi tan­folyam tanévnyitójára. A hosszú évek óta eredményesen dolgozó könyvtárosok munkájuk elismeréseként gazdag könyvjutalomban része­sültek. Az újságok életrajza Beszélgetés a jászsági sajtó kutatójával A Szolnok megyei néprajzi, helytörténeti pályázat egyik nagy díj át Arató Antal a jászberényi városi-járási könyvtár igazgatója nyerte „A jászsági sajtó története” című munkájáért. Arató Antalt munkahelyén, csaknem vadonatúj könyv­tárban kerestük fel. Dolgo­zószobájában a sok hivatalos irat között régi. értékes könyvek, újságok és sok-sok cédula, melyek a könyvtár- igazgató tudományos kutató­munkáiéra utalnak. — Mennyi idő kellett ah­hoz. hogy ezt az értékes pá­lyamunkát, — amely egyben a doktori disszertációja is volt — elkészítse? — Két évet dolgoztam raj­ta. minden szabadságomat feláldozva. Széles körű leve­lezést folytattam, hogy gaz­dagíthassam az anyagomat. Rendkívül nehéz volt, sok utánjárást igényelt az ada­tok. a régi újságok össze­gyűjtése. A legértékesebb példányokat csak az Orszá­gos Széchenyi Könyvtárban találtam meg. — A jászsági újságok tör­ténetét dolgozta tel. s össze­állította a bennük megjelent cikkek tartalomjegyzékét is. Érdekes és izgalmas lehetett a megsárgult lapokba bele­olvasni. megismerni a kora­beli emberek gondolkodását, stílusát, a történelmi esemé­nyeket. Melyik az az újság, amelyik a legjobban felkel­tette érdeklődését? — A jászsági sajtó törté­nete 1868-tól kezdődik a Jász-Kunság című hetilap­pal. Ekkor még Jászberény volt a megye központja, s a későbbiekben három lapja is volt. A sokfajta lapból nehéz kiválasztani a legérdekeseb­bet, hisz a maga módján mindegyik nagyon színes. Sajátos színfoltot képvisel az 1873-ban megjelent kőnyo­matos sokszorosítással ké­szült „folyóirat”. a Jász- Kürt. Formai és tartami ér­dekessége egyaránt megkü­lönbözteti a korabeli hetila­poktól. A Jász-Kürt a szer­kesztő. Nagy Antal kézírá­sát örökítette meg. Két ha­sábban szép zsinórírással írt, jól áttekinthető, kellemes ol­vasmány. A folvóirat kiadója a Jászjákóhalmán szervező­dött Jászvidéki Ifjak Köre volt. A fiatal értelmiségieket, egyetemi hallgatókat összefo­gó társulat leírt alapszabá­lyokkal rendelkezett, üléseit meghatározott program sze­rint tartotta. A társulatba belépni kívánó „újságírók­nak” vizsgapróbákon kellett helytállniuk. s székfoglaló beszéddel bizonyítaniuk te­hetségüket. A folyóirat elsőd­leges célja a fiatalok önmű­velése volt. A „beköszöntő” szerint „kizárólagosan hasz­nos és mulattató olvasmá­nyokat, s rövid elbeszélése­ket fog közölni.” A szerkesz­tő még hozzáteszi „hogy a lap tartalmát ifjú erők szol­gáltatják, s így szinte tükör lesz a jász olvasóközönség kezében az ifjúság folyton fejlődő tehetségéről és szor­galmáról.” — A helyi sajtó történe­tében kiemelkedő szerepet játszott az 1910-es években megjelenő Jászberény, a Szo­ciáldemokrata Párt hetilap­ja. Az első világháború ki­törése után azonban betil­tották, s a Jászberényi Hír­lap folytatta később, a Ta­nácsköztársaság idején hala­dó hagyományait. — Az elkészült bibliográ­fiának miben látja a gya­korlati hasznát? — A múlt megismerésének kézikönyve lesz ez a bibli­ográfia. sok segítséget nyújt­hat majd a helytörténeti munkához. Értékes adatokat szerezhet belőle a kutató, aki jászsági vonatkozású té­mát akar feldolgozni. — Itt az asztalán ez a sok cédula egy újabb munka anyaggyűjtése? — 1975-ben, a felszabadu­lásunk 30. évfordulója tisz­teletére jelenik meg a fel- szabadulás utáni Szolnok megyei sajtó története. A megyei újságok, a Szolnok megyei Néplap, illetve elő­deinek a bibliográfiája lesz ez a könyv. Ennek a készí­tésében veszek részt. T. G. A kevi tizenkettők A túrkevei Finta múzeum­ban vasárnap nyitotta meg Finta Sámuel a városi kép­zőművészeti kör idei kiállí­tását. A képzőművészeti kör amatőr festőinek, szobrászai­nak, iparművészeinek éven­kénti jelentkezéséhez fnár hozzászoktunk, hiszen mind­eddig művészi hitvallású, olykor ihletésű, korrekt, esz­tétikai célkitűzéseinket ha­tásosan támogató tárlat­anyagot kaptunk tőlük. Az idei kiállítás jobb az eddigieknél. A „kevi tizen­kettők” — ennyien vannak — javarészt pedagógusok és kétkezi munkások, először is tárgyi és műfaji változatos­sággal lepik meg a nézőt, de aki fejlődésükben — és oly­kor „hullámvölgyeikben” is (!) — ismeri Őket, észreveszi, hogy utolsó kiállításuktól a maiig mennyivel jutottak to­vább. Ennek fokmérője, hogy a város és a szomszéd vá­rosok közönsége egyre in­kább érdeklődik és őszinte megbecsülést mutat a képző- művészeti kör tagjainak munkája iránt. Ez a kiállí­tás igazolja a felfokozott ér­deklődést. Bodnár Lajostól —■ idős parasztember — harmatham­vas fafaragásokat láttunk; Fehérvári Bélától a Hegyvi­déki táj megkapó szín- és hangulat-kompozícióját; Fü­leld Gábor az Öl előtt című képe mély érzelmi és értel­mi mondanivalót hordoz. Iván Sándor négy szobra „közül az Esőben című, 34 em-es márványalakot tartjuk; a kiállítás legegyénibb, leg­maradandóbb alkotásának; Kelemen István fa-groteszk- jei nemcsak szellemesek, ha­nem nagy mesterségben! tu­dást is mutatnak. Mihalik Magdolna Hegyi út című ak- varellje légiesen szép, a Ke­rék és a Búza című batikja közül az előzőt véljük töké­letesebbnek; Pólya Pál ötle­tes riport- és portré fotói közül a Papi Lajos-fej szin­te megszólal. Prohászka Antal grafikai anyaga figyelemre méltó, — a festményeit egy tehetséges ember útkeresésének véljük, nem hisszük, hogy a „min­dent tagadóknak” lenne iga­zuk, festészetének megítélé­sében, de a mondat második felének kimondásával még vámunk kelL Vad András érdekes tech­nológiával készült, szép vo­nalvezetésű favázákat állí­tott ki; Zaáezsák Ilona pasz­tellszínekre rakott tusrajzai a természet szép arányaival, mesterségbeli tudással hat­nak. Sarkad! Kálmán minia­tűr utcarészlete megkapó kép, Sarkadi Imre Botondja és a Népdal című faberakása jól sikerült munkák, különö­sen az utóbbi. A kiállítás összegzésére egy, néző spontán megfogalmaz­ta gondolatát idézzük: bár minél több ilyen kiállítást látnánk. Tegyük hozzá — a megye .minél több városában. i. — tt — Üstökön ragadja az alkalmat A címben idézett szólást gyakran használjuk, a mon­danivalóját általában értjük, a megfelelő beszédhelyzetben jól is élünk vele, de értel­mezni már kevesen tudják. Ehhez komoly filológiai ösz- szefüggések ismerete is szük­séges. Gyakran olvassuk és halljuk a szólás rokon értel­mű változatait is: Kap az al­kalmon, megragadja az al­kalmat, él az alkalommal. Legrégibb latin—magyar szó­lásgyűjteményünkben ez a változat olvasható: Élni az alkalmatossággal. A latin forma konkrétabban fejezi ki a mondanivalót: Capere erines: üstökön ragadni az alkalmat. Gyakran egész nagy szó­család alakul ki a hasonló tartalmat hordozó szólások­ból, közmondásokból. Szólá­sunk családjába vonható ez a régi közmondásunk is: Al­kalmatosságnak kopasz a há­tulja. A konkrét (üstök, meg­ragad. kopasz) és az elvont (alkalom, alkalmatosság) fo­galmak. illetőleg szavak egy­mást erősítő szándékkal sze­repelnek szólásainkban. Az átvitt és képes értelmű kife­jezések szinte érzéki, láttató erővel fejezik ki a mondani­valót. illetőleg az alkalom elvont fogalmát, tehát vala­mely cselekvés, esemény megindulásához, megtörtén­téhez szükséges, azt elősegí­tő. megkönnyítő körülményt, időpontot. Hogyan kapcsolódhatott a fej elülső részén, a homlok közepe fölött nőtt hosszú haj képzete az alkalom fogal­mához? Volt-e képi háttere szólásainknak? Báró ti Szabó szólásértelmezése azt bizo­nyítja. hogy volt. A Magyar­ság Virági (1803.) című szó­lásgyűjteményében az aláb­bi sorok olvashatók: „Az al­kalmatosságnak homlokán a haja: a megejtő alkalomhoz arccal és ölelve fordulj, az üstökénél fogva ragadd meg, mert futó, addig élj vele, míg szárnyára nem kel, s háttal nem fordul.” Egészen világos, hogy ez a néhány mondat valójában egy képi ábrázolást, annak rajzi elemeit értelmezi a megfelelő nyelvi formákkal. Az emblémákban és az ikö- nológiában az alkalom el­vont fogalom szimbolizálá- sára szolgáló ábrázolás jel­képi elemei voltak: egy szárnyas alak, homlokába lógó üstökkel, kopasz tar­kójával. Kohári István, a költő és katona tapasztalatát :s versbe foglalva így formál­ta rigmussá a képi és a szóbeli mondanivalót: „Alkalmatosságnak homlo­kán a haja. És valaki aztat két kézzel nem kapja, Kopaszult fejénél őtet meg nem fogia. Bottal üsse nyomát, s ma­gához ne várja.” így bezárul a kör az ábrá­zolásnak és a szóbeli szólás­formáknak (üstökön ragadni az alkalmat, az alkalmatos­ságnak kopasz a hátulja) kö­zük van egymáshoz: mind­kettőben közös a kéoalkotás szándéka, a láttató erő. Így értjük meg. hogv az idézett szólásoknak miért oly nagy a kifejező, az ábrázoló ereje, s éppen ennek révén a sti-, láris értéke is. Dr. Bakos József j A

Next

/
Oldalképek
Tartalom