Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-13 / 265. szám
1974. november 13. SZOLNCiK MEGYEI NÉPLAP 5 /Udtótn*i&b&£cbn A szovjet kultúra liete Riportok és hang játékok, operaközvetítés és költői est, magazinszerű összeállítás és vígjáték, könnyűzene és hangverseny közvetítés. A Szovjetunió népeinek kulturális kincseit bemutató rádióprogram műfaji sokoldalúságát csak dicsérni lehet. Nemcsak kiemelkedő alkotásokkal ismerkedhettünk meg a héten, de a rádió igyekezett a hatalmas ország mindennapi életével is megismertetni hallgatóit. A gazdag program egyik Jól sikerült összeállítása volt a Huszas stúdió műsora. A riporterek színesen, érdekesen számoltak be Záhony és Csap vasútállomásának korszerű technikájáról, a szovjet és magyar munkások kapcsolatáról. Irodalmi csemegének számított Pausz- tovszkij lírai, itt ott filozofikus ihletettségű hangjátéka, sz Útközben is. „A győzelmi dalból fogantunk...” című szovjet költői estet a szentesi Tóth József színházteremből közvetítette a rádió. A versmondók — akik közül Keres Emilt és Váradi Hédit kell kiemelnünk — nemcsak orosz költőket szólaltattak meg, — de hallhattuk lett, ukrán és kazah poéták verseit is. A komolyzene kedvelői Jekatyerina Novickaja virtuóz zongorestjének örülhettek. Szökőár Á Szovjet rendezők a Magyar Rádióban című sorozat kiemelkedő adása volt november 7-én Barinov rádiódrámája, amelyet Emil Ver- nyik rendezett. A világítótorony őre és egy rádióslány egyedül vannak a picinyke szigeten. A földrengés ^ okozta szökőár életüket veszélyezteti, mentésük lehetetlennek látszik. A közeli kikötő parancsnoka nem is ad engedélyt a mentőhajónak, az mégis kifut a tengerre. A hajó parancsnoka élete kockáztatásával menti meg a két embert. A szerencsés vállalkozásban a hajó személyzetéből egyetlen ember kap életveszélyes sebeket — épp a parancsnok, akinek életéért most már az orvosok harcolnak. A mindvégig izgalmas, — nagyfeszültségű cselekmény két síkon játszódik, a kórházban és a tengeren. A rendező elsősorban az ellenpontok érzékeltetésével remekel. A megalkuvással, a gyávasággal úgy állítja szembe a hősiességet, hogy abból minden fellengzős pátosz hiányzik — ettől az elhitető drámai erő. Segítenek ebben a színészek is, elsők között Orbán Tibor, a tengerészkapitány alakítója. Neki tulajdonképpen két figurát kell megformálnia, a hajón a tettrekész bátor parancsnokot, a kórházban a lázálmaival küszködő beteget. Játéka meggyőző, hiteles. Mellette Molnár Tibort illeti dicséret, — aki a kezdetben gyávának mutatkozó fedélzetmestert formálja meg. Árnyalt játéka érzékletesen mutatja meg egy ember belső arcát, aki végül is saját magát győzi le. — trömböezky — A törökszentmiklósi Művelődési Központban tizenöten vesznek részt a kezdők szabás-varrás tanfolyamán. A lányok és asszonyok körében nagyon népszerű ez a hasznos időtöltés. Szívesen beiratkoznának többen is — ha lenne — a haladók tanfolyamára. Remélhetőleg mielőbb rájuk is gondolnak a művelődési ház vezetői Geofizikai i ádoroyűlés Szolnokon Az alföldi szénhidrogénkutatás fejlődése az elmúlt 15 évben szembetűnő eredményeket hozott. A hajdú- szoboszlói földgáz, az Orosháza környéki kőolaj- és földgázmezők, a szanki, — majd az algyői szénhidrogénmedence fölfedezésében nagy szerepe volt a komplex geofizikai módszereknek. A geofizikai kutatás legújabb eredményei a Nagy- alföldön témakörben a Magyar Geofizikusok Egyesülete Szolnok alapításának 900. évfordulója, és az MGE alföldi csoportja megalakulásának 15. évfordulója alkalmából Szolnokon rendezi meg soros' vándorgyűlését. A kétnapos program résztvevőit a városi tanács nagytermében tegnap Bese Vilmos, a Magyar Geofizikusok Egyesületének elnöke üdvözölte, majd dr. Vándorfi Róbert, az MGE alföldi csoportjának társelnöke mondott megnyitó beszédet. — Hangsúlyozta a hazai kőolajkutatás fontosságát, s ebben a geofizikai módszerek fejlődésének szerepét A jelenlegi energiahelyzetben egyre nagyobb jelentősége van a hazai lelőhelyek felfedezésének, feltárásának. A megnyitót követően — Somfai Attila, az alföldi szénhidrogénkutatás legújabb eredményeiről, a geofizika szerepéről tartott előadást. Áttekintő képet adott az elmúlt 15 évről, a felszíni és mélységi kutatás újabb és újabb lehetőségeiről. Vázolta azt is, hogy eddig az ország prognosztikus kőolaj kincsének mintegy 50 százalékát találták meg, — tehát még nagyi! lehetőségek állnak a kutatás előtt. Tegnap délután és ma délelőtt a szakemberek a különböző felszíni és mélyfúrási geofizikai módszerekről, a fejlesztés legújabb eredményeiről tartottak előadást, — illetve számolnak be kollé- giáknak. Ma délután a vándorgyűlés résztvevői a Szolnoki Galériában megtekintik az olajipari kiállítást, majd ellátogatnak a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzembe. A szak'zermeli köojvt árosok tanácskozása A megye szakszervezeti könyvtárosai tanácskoztak tegnap Szolnokon, a Tiszamenti Vegyiművek művelődési házában. Dénes Pál, a szakszervezetek megyei tanácsa központi könyvtárának vezetője bevezető előadásában a szakszervezeti könyvtárak eredményeivel és gondjaival foglalkozott, az előadást követő vitában pedig az időszerű feladatokról esett szó. , \ _ .. .. . , ..... Délután a tanácskozás résztvevői felkeresték a Tiszamenti Vegyiművek műszaki könyvtárát, üzemlátogatáson vettek részt, majd sor került az alapfokú könyvtárosi tanfolyam tanévnyitójára. A hosszú évek óta eredményesen dolgozó könyvtárosok munkájuk elismeréseként gazdag könyvjutalomban részesültek. Az újságok életrajza Beszélgetés a jászsági sajtó kutatójával A Szolnok megyei néprajzi, helytörténeti pályázat egyik nagy díj át Arató Antal a jászberényi városi-járási könyvtár igazgatója nyerte „A jászsági sajtó története” című munkájáért. Arató Antalt munkahelyén, csaknem vadonatúj könyvtárban kerestük fel. Dolgozószobájában a sok hivatalos irat között régi. értékes könyvek, újságok és sok-sok cédula, melyek a könyvtár- igazgató tudományos kutatómunkáiéra utalnak. — Mennyi idő kellett ahhoz. hogy ezt az értékes pályamunkát, — amely egyben a doktori disszertációja is volt — elkészítse? — Két évet dolgoztam rajta. minden szabadságomat feláldozva. Széles körű levelezést folytattam, hogy gazdagíthassam az anyagomat. Rendkívül nehéz volt, sok utánjárást igényelt az adatok. a régi újságok összegyűjtése. A legértékesebb példányokat csak az Országos Széchenyi Könyvtárban találtam meg. — A jászsági újságok történetét dolgozta tel. s összeállította a bennük megjelent cikkek tartalomjegyzékét is. Érdekes és izgalmas lehetett a megsárgult lapokba beleolvasni. megismerni a korabeli emberek gondolkodását, stílusát, a történelmi eseményeket. Melyik az az újság, amelyik a legjobban felkeltette érdeklődését? — A jászsági sajtó története 1868-tól kezdődik a Jász-Kunság című hetilappal. Ekkor még Jászberény volt a megye központja, s a későbbiekben három lapja is volt. A sokfajta lapból nehéz kiválasztani a legérdekesebbet, hisz a maga módján mindegyik nagyon színes. Sajátos színfoltot képvisel az 1873-ban megjelent kőnyomatos sokszorosítással készült „folyóirat”. a Jász- Kürt. Formai és tartami érdekessége egyaránt megkülönbözteti a korabeli hetilapoktól. A Jász-Kürt a szerkesztő. Nagy Antal kézírását örökítette meg. Két hasábban szép zsinórírással írt, jól áttekinthető, kellemes olvasmány. A folvóirat kiadója a Jászjákóhalmán szerveződött Jászvidéki Ifjak Köre volt. A fiatal értelmiségieket, egyetemi hallgatókat összefogó társulat leírt alapszabályokkal rendelkezett, üléseit meghatározott program szerint tartotta. A társulatba belépni kívánó „újságíróknak” vizsgapróbákon kellett helytállniuk. s székfoglaló beszéddel bizonyítaniuk tehetségüket. A folyóirat elsődleges célja a fiatalok önművelése volt. A „beköszöntő” szerint „kizárólagosan hasznos és mulattató olvasmányokat, s rövid elbeszéléseket fog közölni.” A szerkesztő még hozzáteszi „hogy a lap tartalmát ifjú erők szolgáltatják, s így szinte tükör lesz a jász olvasóközönség kezében az ifjúság folyton fejlődő tehetségéről és szorgalmáról.” — A helyi sajtó történetében kiemelkedő szerepet játszott az 1910-es években megjelenő Jászberény, a Szociáldemokrata Párt hetilapja. Az első világháború kitörése után azonban betiltották, s a Jászberényi Hírlap folytatta később, a Tanácsköztársaság idején haladó hagyományait. — Az elkészült bibliográfiának miben látja a gyakorlati hasznát? — A múlt megismerésének kézikönyve lesz ez a bibliográfia. sok segítséget nyújthat majd a helytörténeti munkához. Értékes adatokat szerezhet belőle a kutató, aki jászsági vonatkozású témát akar feldolgozni. — Itt az asztalán ez a sok cédula egy újabb munka anyaggyűjtése? — 1975-ben, a felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére jelenik meg a fel- szabadulás utáni Szolnok megyei sajtó története. A megyei újságok, a Szolnok megyei Néplap, illetve elődeinek a bibliográfiája lesz ez a könyv. Ennek a készítésében veszek részt. T. G. A kevi tizenkettők A túrkevei Finta múzeumban vasárnap nyitotta meg Finta Sámuel a városi képzőművészeti kör idei kiállítását. A képzőművészeti kör amatőr festőinek, szobrászainak, iparművészeinek évenkénti jelentkezéséhez fnár hozzászoktunk, hiszen mindeddig művészi hitvallású, olykor ihletésű, korrekt, esztétikai célkitűzéseinket hatásosan támogató tárlatanyagot kaptunk tőlük. Az idei kiállítás jobb az eddigieknél. A „kevi tizenkettők” — ennyien vannak — javarészt pedagógusok és kétkezi munkások, először is tárgyi és műfaji változatossággal lepik meg a nézőt, de aki fejlődésükben — és olykor „hullámvölgyeikben” is (!) — ismeri Őket, észreveszi, hogy utolsó kiállításuktól a maiig mennyivel jutottak tovább. Ennek fokmérője, hogy a város és a szomszéd városok közönsége egyre inkább érdeklődik és őszinte megbecsülést mutat a képző- művészeti kör tagjainak munkája iránt. Ez a kiállítás igazolja a felfokozott érdeklődést. Bodnár Lajostól —■ idős parasztember — harmathamvas fafaragásokat láttunk; Fehérvári Bélától a Hegyvidéki táj megkapó szín- és hangulat-kompozícióját; Füleld Gábor az Öl előtt című képe mély érzelmi és értelmi mondanivalót hordoz. Iván Sándor négy szobra „közül az Esőben című, 34 em-es márványalakot tartjuk; a kiállítás legegyénibb, legmaradandóbb alkotásának; Kelemen István fa-groteszk- jei nemcsak szellemesek, hanem nagy mesterségben! tudást is mutatnak. Mihalik Magdolna Hegyi út című ak- varellje légiesen szép, a Kerék és a Búza című batikja közül az előzőt véljük tökéletesebbnek; Pólya Pál ötletes riport- és portré fotói közül a Papi Lajos-fej szinte megszólal. Prohászka Antal grafikai anyaga figyelemre méltó, — a festményeit egy tehetséges ember útkeresésének véljük, nem hisszük, hogy a „mindent tagadóknak” lenne igazuk, festészetének megítélésében, de a mondat második felének kimondásával még vámunk kelL Vad András érdekes technológiával készült, szép vonalvezetésű favázákat állított ki; Zaáezsák Ilona pasztellszínekre rakott tusrajzai a természet szép arányaival, mesterségbeli tudással hatnak. Sarkad! Kálmán miniatűr utcarészlete megkapó kép, Sarkadi Imre Botondja és a Népdal című faberakása jól sikerült munkák, különösen az utóbbi. A kiállítás összegzésére egy, néző spontán megfogalmazta gondolatát idézzük: bár minél több ilyen kiállítást látnánk. Tegyük hozzá — a megye .minél több városában. i. — tt — Üstökön ragadja az alkalmat A címben idézett szólást gyakran használjuk, a mondanivalóját általában értjük, a megfelelő beszédhelyzetben jól is élünk vele, de értelmezni már kevesen tudják. Ehhez komoly filológiai ösz- szefüggések ismerete is szükséges. Gyakran olvassuk és halljuk a szólás rokon értelmű változatait is: Kap az alkalmon, megragadja az alkalmat, él az alkalommal. Legrégibb latin—magyar szólásgyűjteményünkben ez a változat olvasható: Élni az alkalmatossággal. A latin forma konkrétabban fejezi ki a mondanivalót: Capere erines: üstökön ragadni az alkalmat. Gyakran egész nagy szócsalád alakul ki a hasonló tartalmat hordozó szólásokból, közmondásokból. Szólásunk családjába vonható ez a régi közmondásunk is: Alkalmatosságnak kopasz a hátulja. A konkrét (üstök, megragad. kopasz) és az elvont (alkalom, alkalmatosság) fogalmak. illetőleg szavak egymást erősítő szándékkal szerepelnek szólásainkban. Az átvitt és képes értelmű kifejezések szinte érzéki, láttató erővel fejezik ki a mondanivalót. illetőleg az alkalom elvont fogalmát, tehát valamely cselekvés, esemény megindulásához, megtörténtéhez szükséges, azt elősegítő. megkönnyítő körülményt, időpontot. Hogyan kapcsolódhatott a fej elülső részén, a homlok közepe fölött nőtt hosszú haj képzete az alkalom fogalmához? Volt-e képi háttere szólásainknak? Báró ti Szabó szólásértelmezése azt bizonyítja. hogy volt. A Magyarság Virági (1803.) című szólásgyűjteményében az alábbi sorok olvashatók: „Az alkalmatosságnak homlokán a haja: a megejtő alkalomhoz arccal és ölelve fordulj, az üstökénél fogva ragadd meg, mert futó, addig élj vele, míg szárnyára nem kel, s háttal nem fordul.” Egészen világos, hogy ez a néhány mondat valójában egy képi ábrázolást, annak rajzi elemeit értelmezi a megfelelő nyelvi formákkal. Az emblémákban és az ikö- nológiában az alkalom elvont fogalom szimbolizálá- sára szolgáló ábrázolás jelképi elemei voltak: egy szárnyas alak, homlokába lógó üstökkel, kopasz tarkójával. Kohári István, a költő és katona tapasztalatát :s versbe foglalva így formálta rigmussá a képi és a szóbeli mondanivalót: „Alkalmatosságnak homlokán a haja. És valaki aztat két kézzel nem kapja, Kopaszult fejénél őtet meg nem fogia. Bottal üsse nyomát, s magához ne várja.” így bezárul a kör az ábrázolásnak és a szóbeli szólásformáknak (üstökön ragadni az alkalmat, az alkalmatosságnak kopasz a hátulja) közük van egymáshoz: mindkettőben közös a kéoalkotás szándéka, a láttató erő. Így értjük meg. hogv az idézett szólásoknak miért oly nagy a kifejező, az ábrázoló ereje, s éppen ennek révén a sti-, láris értéke is. Dr. Bakos József j A
