Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-13 / 265. szám
I 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. november TI. Propagandistáknak ajáníjulk Társadalmunk szerkezetének fejlődése 1. A forradalmi áta(akulás út]án Társadalmunk szerkezetének forradalmi átalakításában a földosztás ielentette az első nagy jelentőségű lépést. A feudális eredetű nagybirtokrendszer felszámolásával 600 ezer család kapott földet, legnagyobb számban — közel 90 százalékban — g korábbi agrárA másik döntő lépést az 1945—48 között egyre erősödő állami beavatkozás és az ipar fokozódó államosítása jelentette. A tőkés osztály fokozatos kisajátításával megváltozott a munkásosztály helyzete. 1948 végére az ipari munkások 83 százaléka már az állami szektorban dolgozott. 1948—49-ig tehát jelentős változások mentek végbe társadalmunk szerkezetében. A volt uralkodó osztályok elvesztették osztáJylétüket, a hatalom birtokosává a — magyar társadalom elmaradottságából adódóan viszonylag kis létszámú — munkásosztály vált. Ugyanakkor megkezdődött a munkásosztály belső szerkezetének átalakulása is. Erőteljesen csökkent « mezőgazdasági proletariátus aránya. Csökkent a kis-' iparban és nőtt a nagyiparban foglalkoztatott munkások száma. (1947 végén az ioari munkásságnak még £ö- zel a fele dolgozott a kisiparban és a nagvioari munkásság a foglalkoztatottaknak csak 13—15 százalékát alkotta.) Megszűnt az ipari munkanélküliség. (1947 végén még 100 ezer munkás volt munka nélkül.) A falu társadalmi szerkezetében meghatározóvá vált a kisárutermelő parasztság A gazdag parasztság 4—5 százalékos aránya mellett fele-fele arányban oszlott meg a kis- és középparaszt- sag. A kisárulermelés azonban nemcsak a mezőgazdaságban volt jelentős: a kisiparosok száma is még 180 ezer fő körül mozgott, nagyjából ugyanennyi alkalmazottal. Ezek a folyamatok 1954-től egy időre lelassultak, sőt kismértékű visszaáramlás indult el a mezőgazdaságba. A hatvanas évek elején a mezőgazdaság szocialista átszervezése során azonban ismét felgyorsult a munkaerőnek a mezőgazdaságból az iparba történő áramlása. A mezőgazdaság proletárok. 1930-cal összehasonlítva 1949-re a mező- gazdasági munkások aránya a foglaBfef>ztato(lak között 23 százalékból 8 százalékra csökkent >és a kisárutermelő parasztik aránya 25 százalékról 3Í* száxalékr8 nőtt; társadalmunk legnagyobb létszámú csoportjává a parasztság vált'Megkezdődött! az értelmiség átalakulás»' is. Egyrészt a népi kollégiumokban egyre több munkás-paraszt származású fiatal indult el ,az értelmiségivé ' válás útján, másrészt pedig ai társadalom forradalmi átalakítás« részeként munkások és parasztok emelkedtek értelmiségi és vezető funkcióiba. (Körülbelül 60 ezer fő,, minden tizedik munkás magasabb beosztásba került.) A fordulat évét követően a társadalmi és gsedatságtej- lesztési stratégia kccaéppont- jában hangsúlyozottan központi irányítású, nondkívül gyors, esetenként feszített tempójú iparfejlesztési állott. Az iparban és a kereskedelemben erőteljes centralizáció indult meg. Rlendkivül nagy mérvű volt a tökének és a munkaerőnek a mezőgazdaságból az iparba áramoltatása. a fogyasztás viszonylag alacsony szinten tartásává] pedis nagyobb beruházásokra volt lehetőség. A korábban háztartásbeli nők . tömeges munkába- állításának — az emancipációs igényeken túli — gazdasági szükségessége és lehetősége is -kialakult. Mindezek eredményeként 1948—54 között 364 ezer fővel, 55 százalékkal nőtt a munkások és 143 ezer fővel, Í40 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma és aránya. A mezőgazdaság erőteljes’ adóztatásának, a kialakított árrendszernek, az erőltetett és torz tervezésnek és az ipar ugrásszerűen emelkedő munkaerőigényének hatására pedig 1949—54 között több mint 300 ezer fő távozott a mezőgazdaságból. szocialista átszervezése azonban nem ebből a szempontból eredményezett elsősorban alaPvető strukturális átalakulást, ezt a mezőgazdaság termelési viszonyainak átalakulása hozta magával. A kisárutermelő parasztság termelőszövetkezeti taggá válása ugyanis alapvetően A gyógyvizek országa G ólya úr, mint az erdő elitjének oszlopos tagja — egyike volt Ró- káné asszony születésnapi meghívottjainak. Éz nagyon boldoggá tette. Nem azért, hogy meghívták, ó az őt egyáltalán nem izgatta, meghívást gyakran kapott, hanem mivel a meghívón díszes betűkkel ez állt: „Megjelenés sötét ruhában, fekete csizmában!” Gólya úr pedig még sohasem viselt csizmát. Minden más, a meghívón jelzett öltözéknek birtokában volt: fehér keményített ing, fekete nyakkendővel, fekete zakó, sőt piros zoknik is. Sajnos azonban a csizma hiányzott. Elment tehát a Bíbichez: Bibickém, aranyom, kölcsön adnád nekem a csíz. mádat? — Szívesen — felelte a bíbic. — De vajon jó lesz neked? Gólya úr felpróbálta a Bible csizmáját, sajnos, még a kisujjára sem fért fel. Tovább ment tehát a Rinocé- roszhoz: — Kedves, jó, Rinocéro- szom! Egy estére kölcsönözné nekem a csizmáját? — Hm.. 1 — töprengett a Rinocérosz. — Azt hiszem, nyomni fog. Próba következett, a Gólya úr valósággal belesüppedt a csizmákba. Ismét csizma nélkül maradt. Teljes tanácstalanságában a Bagoly úrhoz fordult: — Bagoly bátyuskám! — mondta könnyektől reszkető hangon. — Hogyan menjek el csizma nélkül a Rókáné asszonyság születésnapi estélyére? Mondd, tudsz tanácsot adni? Bagoly bátyó visszatolta orrára a szemüvegét (igen nagy tudását a szemüveg jelképezte, ezért azt sohasem .vetette le), s így szólt: megváltoztatta a parasztságnak a társadalmi struktúrában elfoglalt helyét, s ez döntő lépés volt a munkás- osztály és a parasztság közötti osztály-jellegű különbség megszüntetésének útján. A parasztság társadalmi helyzetének megváltozása mellett a hatvanas években tovább növekedett munkások száma és aránya. A hatvanas évek végére az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak aránya 1949-hez képest megduplázódott. A lezajlott társadalmi és gazdasági változások eredményeként a munkások számánál is gyorsabban nőtt a szellemi munkát végzők szára;» f-s aránya.. Rendkívül gyors volt az értelmiség átalakulása is. A felsőfokú végzettségűek 1949-ben az aktív keresőknek csak 1,9 százalékát. 1970-ben már 5.3 százalékát tették ki. Különösen jelentős volt az iparosítás és a technikai fejlődés következtében a műszaki értelmiség és az általános kulturális színvonal emelkedésének hatására a pedagógusok számának és arányának emelkedése. A felszabadulás óta eltelt időszakban tehát forradalmi átalakuláson ment át a magyar társadalom szerkezete. A volt uralkodó osztályok kisajátításával a munkásosztály és vele szövetséges rétegek kezébe került a hatalom. A munkásosztály számszerűleg is rendkívül erőteljesen megnövekedett, belső Szerkezete, társadalmi helyzete • alapvetően átaia- kult. Döntő változások következtek be a parasztság társadalmi struktúrában elfoglalt helyében: a mező- gazdaság szocialista átszervezésének eredményeként az aktív keresőknek 96 százaléka dolgozik ma a szocialista termelési viszonyok között. Különösen gyors volt a szellemi dolgozók számának és arányának növekedése és ezen belül több mint megháromszorozódott az értelmiségiek száma. Magyarország elmaradott, feudális elemekkel terhelt tőkés társadalomszerkezetét a szocialista termelési viszonyok által meghatározott társadalmi szerkezet váltotta fel. Kolosi Tamás kandidátus az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének munkatársa (Folytatjuk.) — Gólya úr! Csizmám, amely pontosan a lábadra Illene, nincs. De egy jó tanáccsal szolgálhatok, ha ebből a csizmaügyből ilyen nagy problémát csinálsz. Repülj a láphoz. Keress magadnak egy jó, süppedős helyet. Ha ott állsz négy órán keresztül, a sár garantáltan a lábadra ragad, s így tökéletes csizmának látszik majd. Gólya úr megfogadta a bagoly tanácsát. Sietve elrepült a láphoz... Rókáné asszonynál rengeteg vendég gyűlt már össze. Kitörő örömmel fogadták Gólya urat. Meg kell mondanom, remekül nézett ki. 18000 könyvtár Statisztikai adatok szerint az NDK minden negyedik lakosa látogatja az állami és szakszervezeti könyvtárakat, amelyekből több mint 18 000 működik az országban. A szakkönyvtárak szerteágazó hálózatából legnépszerűbb a berlini, a lipcsei és a drezdai tu do m ány os - m üszaki könyvtár, amelyekből több mint tízmillió tudományos és műszaki témájú könyv várja az olvasókat. 1 híres Titán A nagyvárosok többségétől eltérően Bukarest — nem a magasba tör, hanem egyre szélesedik: az új épületek legtöbbje 4—10 emeletes. A román főváros látogatói ritkán mulasztják el az úi lakótelepek megtekintését. Leghíresebb közülük a .Titán”, amely valódi képet nyújt az ország lakásépítkezéseinek méreteiről: az itt épült 730, sokemeletes ' házban több mint 200 000-en élnek. A legutóbbi évtizedben épített új lakótelepen kapott lakást Bukarest lakosainak mintegy egy harmada, A régi várost úi lakótömbök szalagjai veszi körül, amelyet már az évszázad végéig szóló perspektivikus terv alapián építettek — a főváros jelenleg 1,7 milliós lakossága addigra 2,5 millióra növekszik. Románia lakosságának alig 8 százaléka él Bukarestben, de a főváros adja az ipari termelés 17,1 százalékát. Rohanó karika Kép/.eljének el egy, az utcán guruló jó nagy karikát, amelynek belsejében, a karimán, motorbicikli halad — az forgatja az egészet. Ilyesfajta ,,kalimpál” barkácsolt össze E. MelriyikoY^Jeningrá- di mérnök5." járműven húsz kilometer sebességgel szalad úttalan utakon, olyan tere—, pen. ahol legfeljebb a légpárnás kocsik versenyezhetnének vele. Mi az előnye a rohanó karikának? Minél nagyobb egy guruló kerék, annál kevésbé surlódik a talajon. A sajátos jármű egyrészt tehát nem pazarolja a lóerőket, másrészt nem kell hozzá kormány. A vezető csak kissé jobbra-balra dől rajta... A ..kalimpa” külső és belső kerékkel van fölszerelve. A külső maga az úton guruló gumiabroncsos karika. A belső kerék pedig, amelyet a motor hajt ebben a külsőben gurul. Sima futásukat tizenöt k’sebb görgő biztosítja. Az ötlet, bármilyen fura. nem úi! Egv ilyen robogót épo hetven éve szabadalmaztattak Oroszországban. Ám amikor Melnvikov hozzákezdett. sejtelme sem volt elődjéről. Mély meghajlással nyújtotta át legőszintébb jókívánságait és egy valódi egeret, amely az ő köreikben mutatós ajándéknak számított. Rókáné asszonyság el volt ragadtatva. Végignézett jeles vendégén, de mikor a szeme megakadt a „csizmán”, hangosan kezdett el nevetni. A többi vendég is mintha csak ezt várta volna, vele együtt nevetett. Bagoly bátyó a nevetés hallatára oda- furakodott a társasághoz: — Na, de Gólya úr — mondta fölháborodva —, ha már annyira fél az etikett' megsértésétől és csizmában kívánt megjelenni Rókáné asszonyság estélyén, miért nem két lábbal állt a mocsárban?. .. Révész Mária fordítása •Aureliu Bussujok. A moldovai szovjet költő, prózaíró és drámaíró 1928-ban született. Számos verseskötete, regénye jelent meg és színműveit is játsszák a Szovjetunióban. Fürdőépületek, templomok, ' nimfeumok, kaptázy-abroncs kőlapok, a Bulgáriában feltárt régészeti leletek még a római és trák időkből származó nagy kultúráról tanúskodnak. Különösen értékesek Hiszár, Pautalija-Kjusztendil, Szerdika-Szófia, Germánia- Szepareva fürdők gyógyvizei, fürdői. Bulgáriában ma tudományos alapon szervezett a gyógyüdültetés. Ez a gyógyvíz-bázis gazdaságának alapján párhuzamosan fejlődik az ország egészségvédelmi, gyógyüdültetési politikájával. Négyszázkilencven gyógyHa egy hajó bajba jut a tengeren, S. O. S.-jeleket ad le. Erre a legközelebbi hajó odasiet. A folyamokon a segélynyújtás sokszor még nehezebb. És minden perc drága! — Sürgős segítség, ez a Vízi-mentőszolgálat (orosz rövidítése OSVOD) főfeladata — monják a szakemberek a Vízi-Mentőkészülékek Központi Laboratóriumában, miközben egy vaskos albumot mutatnak. Leleményes mentőszerkezetek fényképeit látjuk benne. Az utolsó oldalakat valami zavarbaejtő találmány képei foglalják el. Az ember nem tudja, hogy amit lát, szárnyashajó, vagy hidroplán. — Egyik sem — válaszolják. — Ez a legújabb mentő rocsónk, az ESKA—1. Inkább csónak, mint repülő, hiszen majdnem úszik. Bár igaz, hogy szinte repül. — Ma már mindenki tudja, honnan nyeri a szárnyas- hajó a sebességét. De honnan nyeri az ESKA—1. ha nem szárnyashajó és mitől repül, ha repülő? — Az emeli, amit mi „takaró-hatásnak” nevezünk. Már az első repülőgéptervezők is tudták, hogy résnyi földközelben (éspedig mind felszállásnál. mind földetérés előtt) nagyobb felhajtóerőt keltenek a szárnyak, mint mányoztak vegyi összetételük és gyógyhatásúk alapján. A gyógyforrások többsége forró, 20-tól 120 fokos. A bolgár gyógyvizek vegyi összetételüknél és gyógyhatásúknál fogva igen közel állnak a világ leghíresebb gyógyfürdőinek vizeihez. 1923-ban az ásványok londoni nemzetközi bemutatóján a Meri-csleri-i és Breznik i gyógyvizek nyerték meg különös vegyi összetételükkel és gyógyhatásúkkal az aranyérmet. A Méricsleri gyógyvíz felhasználásával készül most a világhírű „Meri” fogpaszta. tíz vagy száz méter magasan. Később az is kiderült, hogy a szárnyfelületek és a földfelszín közé szorult légréteg kapip a hátára (mint valami láthatatlan párna) a gépet a talaj felett. A kutatók azt gondolták, mi lenne, ha a gép — ahelyett. hogy fölrepül — maga alatt görgetné ezt a párnát a vizek (vagy akár a hómezők) tetején, s azon nyargalna? Nos, miféle szerkezet az ilyen? Repül vagy úszik? Mivel nem szakad el a felszíntől, inkább úszik — tehát hajó. Pár lelkes mérnök — élén Jurij Makarowal — végül megvalósította az ötletet. Már az első próbákon kiderült, hogy „hajójuk” túltesz a hagyományos rocsókon a katasztrófák körzetében. Míg azok legfeljebb 60—70 kilo- teres sebességet érnek eh mondjuk 2-es szélerőnél, az ESKA—1 120 kilométerrel suhan a vízen és — becslések szerint — 5-ös szélben is repül. Ha akadályon kell „átugrania”. 10—20 méter magasra szökken, ötvenhatvan kilométeres sebességnél szakítja ki magát a vízfelszínből; attól kezdve légpárnán lovagol. A karcsú haj ótest felülné^ zetből határozottan denevéralakot ölt. Aureliu Bussujok:* A gólya csizmája lanmese felnőtteknek forrást tárták fel és tanulA hiszari fürdőben látható ez a mozaikkép A repülő denevérhajó i / A bankjai gyógyfürdő
