Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

1974. november 10. SZOLNOK MEGYE] NÉPLAP 9 A magyar—bolgár együttműködés 30 éve A barátság és a testvéri együttműködés szellemé­ben folytatott tárgyalások eredményeképpen Szófiá­ban a napokban aláírták az 1975. évre szóló magyar— bolgár árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet, amely az idei év forgalmához képest tíz százalékos növekedést irányoz elő. A magyar és a bolgár nép kapcsolatainak ősi mivoltát olyan tények dokumentálják, mint a magyar nyelv ezer évesnél régibb óboigár jöve­vényszavai. A két ország ba­rátsága. szövetsége és együtt­működése azonban sohasem volt olyan erős és sokoldalú, mint ma, amikor a bolgár nép már megünnepelte a magyar nép pedig megünne­pelni készül felszabadulásá­nak 30. évfordulóját. A szocialista fejlődés út­jára lépett Magyarország és Bulgária 1947-ben kötötte el­ső kereskedelmi és fizetési egyezményét. A háború és a fasizmus által tönkretett két elmaradott ország újjászüle­tését jelezte ez. s politikai jelentősége jóval nagyobb volt gazdasági értékénél. Ami a háború előtti helyze­tet illet: Bulgária — amely­től főként dohányt vásárol­tunk — mindössze fél száza­lékkal részesedett Magyar- ország külkereskedelmében. A kölcsönös áruforgalom 1947—1965 között körülbelül a huszonötszörösére nőtt. s az 1961—1965. évi időszak forgalmának értéke mintegy 160 millió rubelt tett ki. Az 1966—1970-es időszakra a hosszúlejáratú egyezmény több mint 250 millió rubel értékű összforgalmat Irány­zott elő. az 1971—1975 közötti előirányzat értéke pedig csaknem 466 millió rubel. Első helyen a gépipari termékek A növekedésnél nem ke­vésbé fontos az a struktu­rális átalakulás, amely kül­kereskedelmünkben végbe­ment, jelezve a két ország iparosodását és egész gazda­sági életének korszerűsíté­sét: az 1971—1975 közötti szállításoknak a csaknem hatvan százalékát kölcsönö­sen a gépipart termékek ad­ják. A bolgár gépipari ter­mékek magyarországi im­portjának mintegy 80 száza­léka hosszútávú szerződése­ken, gyártásszakosításokon és termelési koncepciókon alapszik. Legfontosabb cik­kei az emelő- és szállítógé­pek, számítógépek, mezőgaz­dasági és élelmiszeripari gé­pek, vasúti teherkocsik stb. A magyar fél exportcikkei közül a híradástechnikai be­rendezések, Ikarus autóbu­szok. számítástechnikai gé­pek. Diesel-mozdonyok, alu­míniumipari termékek és a különböző gyógyszerek a leg­fontosabbak. A kereskedelem jóllehet az alapvető, ám kétségtelenül a fejletlenebb forrná ja a gazda­sági együttműködésnek. Az utóbbi több mint másfél év­tizedben — a Magyar—Bol­gár Gazdasági és Tudomá­nyos-Műszaki Együttműkö­dési Bizottság 1958-ban tör­tént megalakítását követően és e bizottság tevékenységé­nek eredményeként — si­kerrel próbálkozunk más együttműködési formák al­kalmazásával is, restben a KGST keretében, részben kétoldalúan. Ilyenek a ter­melés szakosítása és koope­rációja. az évi és távlati nép- gazdasági tervek összehango­lása, az együttes tudományos kutatás és a többi. Ezek a tendenciák különösen a KGST komplex integrációs programjának elfogadása után erősödtek meg; ennek szellemében már megtörtént az integrációs lehetőségek felmérése a kétoldalú kap­csolatokban a vegyipar, a gépgyártás, a könnyűipar a külkereskedelem terén és számos egyéb ágazatban. Közös vállalatok A magyar—bolgár kapcso­latokról írva feltétlenül kü­lön figyelem illeti meg a közös tulajdonú Intraszmas vállalatot. A kilenc eszten­deje működő közös társaság azóta is egyedülálló a szo­cialista országok gyakorla­Sxíncs stúdió-képmagnó A Lengyel Rádió és Tele­vízió Központi Kutatóköz­pontjában egy konstruktőr­csoport A. Bocek mérnök ve­zetésével kidolgozta az MW 700 C stúdió-képmagnó első két -példányát, amely lehető­vé teszi a SECAM III rend­szerű színes tv-adások sza­lagra rögzítését. A lengyel mérnökök további 6 db szí­nes képmagnó megszerkesz­tésére készülnek. A Lengyel- ország harminc évének gaz­dasági eredményeit bemutató moszkvai kiállításon ez a képmagnó hatalmas érdek­lődést keltett, minthogy a szocialista országokban még sehol sem konstruáltak ha­sonló paraméterekkel rendel­kező berendezést. A színes képmagnó meg­szerkesztése lehetővé teszi a lengyel tévéközpontok fok- ról-fokra történő felszerelé­sét hazai '■'"ártmányú. nél­külözhetetlen készülékekkel és berendezésekkel. A lengyel képmagnó első­rangú minőségű képet ad. ami érdekes művészi effek­tusok elérésére ad módot. A színes képmagnó segítségé­vel ki lehet válogatni a leg­jobb és legérdekesebb felvé­teleket és helyzeteket több kultúreseményről. rendez­vényről — így pl. a rövidebb műsorokban. sporthírekben stb. — s utána természetesen sugározni lehet a felvett anyagot. Az elkövetkező években a tervek ^szerint kb. 10 színes képmagnó készül majd Len­gyelországban. Szovjet tudósok egy je­lentős létszámú csoportját az a kérdés foglalkoztatja, mi­ként kell ésszerűen gazdál­kodni a tajgák „zöld óceán­jának” kincsével, hogy az sokáig híven szolgálja az ország lakosságát, és az egész emberiséget. A „zöld óceán”, a tűlevelű erdősé­geknek ez a gigászi öve az Ural-hegységtől egészen Szi­bérián keresztül a Csendes­óceán partjaiig húzódik, és óriási oxigénakkumulátor­ként betöltött szerepe egész bolygónkra kihat. A roppant kiterjedésű te­rületek számára a kutatók fakitermelési normákat ír­nak elő, „stratégiát” dolgoz­nak ki az erdőtüzek és a növényi kártevők elleni harchoz, tervet készítenek az erdőségek felújítására, figyelemmel állományössze­tételük egyidejű javítására is. Ugyanakkor a laborató­riumokban növényfiziológiai növénynemesítési kísérletek folynak (a kép a növények légzését, gázcseréjét ellen­őrző vizsgálatról készült.) tában mind profilját, mind az együttműködés formáját tekintve. A másik közös vál­lalat — a zöldség-gyümölcs- szőlő termesztésének és be­takarításának gépesítését szolgáló Agromas — életké­pességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy megala­kulása óta csaltakozott hoz­zá a Szovjetunió és az NDK is. A gazdasági együttműkö­dés korszerű formáját jelen­ti a bulgáriai Devna vegy­ipari építkezésében való. több mint 13 millió rubel értékű magyar részvétel, mert az ide szállított beru­házási javakért a testvéri Bulgária az itt épült egyik gyártermékével, kalcinált szódával fizet, amire a ma­gyar ipar nagyon számít. A lehetőségeket ugyan nem merítette ki. de nagy fejlődést tett meg a magyar —bolgár idegenforgalom is, amely — gazdasági előnyei mellett — elősegíti a két testvéri nép jobb kölcsönös megismerését is. A Bulgá­riába látogató magyar turis­ták száma 1960-hoz viszo­nyítva majdnem a húszszo­rosára emelkedett tavaly, amikor is meghaladta a 66 ezer főt. A Magyarországon 1973-ban megfordult bolgár turisták száma 29 ezer volt. Az idegenforgalomban ter­mészetesen nem alapvető követelmény a bevételek ki­egyenlítődése az azonban bizonyos, hogy ezen a te­rületen még kölcsönösen nagy lehetőségei vannak a fejlődésnek. A garancia Lehetne még sorolni a magyar—bolgár együttműkö­dés tényeit, de már ennyi is bizonyítja, hogy a hagyo­mányos barátságot a két párt internacionalista polí- ‘ tikája.. a két ország szoros gazdasági együttműködése, s az SZKP-vel és a Szovjet­unióval való szövetségük töltötte meg gazdag tarta­lommal. A most 30 éves szo­cializmus mindkét országba^ garancia arra, hogy politikai! gazdasági és kulturális kap­csolataik a jövőben is töret­lenül fejlődnek maid. Nagy Károly Esztergomiak Hanoiban Magyar szakértők közre­működésével térnek át a két- műszakos termelésre Hanoi új szemüvegkeret-gyárában, amelynek mintegy 50 féle gépét és berendezést az Esz­tergomi Látszerészeti Esz­közök Gyára szállította. Az esztergomiak készítették az új üzem terveit, irányították a berendezések felszerelését, betanították a dolgozókat, s a szemüvegkeretek fémal­katrészeinek folyamatos szál­lításával jelentős beruházás­tól mentesítik a vietnami gyárat. Az új üzem eev mű­szakban 20 ezer különböző szemüvegkeretet készít, s a vietnami partnerek már tár­gyalásokat kezdtek az eszter­gomiakkal a gyár bővítésé­ről. amely évi egymillió szemüvegkeret készítésére növelné a kapacitást. Cs°reüdiiUetés Fejlesztik a szocialista or­szágok együttműködésében a szakszervezeti üdültetést. A tervek szerint a jövő évben összesen 6500 magyar dolgo­zó utazik egy-három hetes látogatásra Bulgáriába, Cseh­szlovákiába, Jugoszláviába, Lengyerországba, Mongóliá­ba, az NDK-ba, Romániába és a Szovjetunióba. Ugyan­akkor a magyar SZOT üdü­lők e baráti országokból ugyancsak 6500 dolgozó pi­henését teszik lehetővé, s gondoskodnak programjuk­ról is. Olimoiai láng — műhold segítségével Egy brit tudós nemrég érdekes javaslatot tett arra, hogyan vi­gyék a soron következő, 1976-os olimpia alkalmából az olimpiai lángot Athénből a nemzetközi sportfesztivál színhelyére, Mont- realba. A javaslattal foglalkozott a Bécsben ülésező Nemzetközi Olimpiai Bizottság is. Eszerint az olimpiai fáklyát Athénben az eddigiekhez ha­sonlóan egy konkáv tükör segít­ségével gyújtják majd meg. Ek­kor azonban a klasszikus folyás mat jelentősen meggyorsul: a görög fővárosban elhelyezett la­boratóriumban a fáklya lángját elektromágneses impulzussá ala­kítják át, ezt pedig kisugároz­zák a Földünk körül keringő egyik mesterséges holdra. A műhold fedélzetén felszerelt berendezés az elektromágneses impulzust lézersugárra viszi át, amelyet a Kanadában várakozó olimpiai fáklyára irányítanak. A fáklyát a ráeső lézersugár azon­nal meg gyújtja. Előzetes becslé­sek szerint az olimpiai láng á leírt módszerrel mintegy fél másodperc alatt juttatható el a görögországi Olympiából — az olimpiai játékok színhelyére. A „zöld óceán" védelmében A szovjet televízió jelene és jövője V. Samsin, szovjet.’posta- és távközlésügyi minisz­terhelyettes A szovjet . televízió tegnap, ma és holnap című cikkében tájékozhat e tömegtájékoztatási eszköz fejlődéséről, helyzetéről és jövőjéről a föld legnagyobb országában. A szovjet tévéhálózat állandóan bővül a legkorszerűbb technika), egyebek között távközlési mű­holdak segítségével. Aíz alábbiakban kivonatosan kö­zöljük V. Samsin beszámolóját. A ma televíziója hatalmas tévé-adókat, relé-állomáso­kat, távközlési műholdakat és színestévé-készülékeket , jelent, amelynek képernyő­jén naponta élvezhetjük a különböző városokból és or­szágokból egyenes adásban közvetített legfontosabb ese­ményeket, műalkotásokat és sportversenyeket. A televíziónak sokkal na­gyobb közönsége van. mint valamennyi színháznak, mo­zinak és előadóteremnek együttvéve. A Szovjetunió tévé-hálózatához jeRenleg másfél ezer adó tartozik. Ak­kora terület számára bizto­sítják tévé-műsorok vételét, amelyen 170 millió ember, az ország lakosságának több mint 70 százaléka él. A szovjet televízió nem egyszerűen csak házi mozi vagy színház, hanem a dol­gozók kommunista nevelé­sének, az információ, a kul­túra, a politikai és tudomá­nyos ismeretek terjes'.ztésé- nek, a művelődésnek és a szakmai képzésnek is fontos eszköze. A Szovjetunióban 1936- ban létesültek az első köz­ponti tévé-stúdiók. A moszk­vai Központi Televízió 1938- ban kezdte meg a rendsze­res, napi négy-ötórás adását. Országunkban az ötvenes évek végén kezdődött meg a televízió viharos fejlődése. Az autonóm és a szövetségi köztársaságok fővárosaiban, az ország nagyobb városai­ban sorra épültek a tévé­stúdiók, amelyek naponta több órán át önálló műsoro­kat sugároztak. Reléállomások létesítésé­vel, nagy távolságú kábelek lefektetésével és tévé-prog­ramok közvetítését szolgáló távközlési műholdak alkal­mazásával csökkenteni lehe­tett a költséges tévé-slúdiók építését és ami különösen fontos, a helyi stúdiók ki­egészíthették és gazdagíthat­ták műsoraikat a Moszkvá­ból, a szövetségi köztársasá­gok fővárosaiból és a na­gyobb kulturális központok­ból átvett magas művészi színvonalú és aktuális adá­sokkal. Állandóan bővül a piűsor- csere az Intervízióhoz csat­lakozott országokkal. 1961. április 14-én sugároztuk az első adást az Eurovízió-háló- zat számára; Európa vala­mennyi, az Intervízió, illet­ve az Eurovízió-hálózathoz tartozó országa átvette egye­nes adásban Moszkvából a világ első űrrepülőjének. Ju- rij Gagarinnak fogadtatásá­ról készített felvételeket. Három évvel később már működtek a Moszkva—Kijev —Bukarest—Szófia és a Moszkva—Kijev—Lvov—Ka­towice—Prága—Berlin nem­zetközi közvetítővonalak. Ma már gyakorlatilag valameny- nyi európai országgal folyik a műsorcsere. Az októberi forradalom 50. évfordulója előtt adták át a rendeltetésének Osztankinó- ban (Moszkva) az 533 méter magas rádió- és televízióál­lomást. 1967. november 7-én ez az adó közvetítette az el­ső színes adást a Vörös tér­ről. Az ötéves terv számos ki­sebb-nagyobb közvetítő adó építését irányozza elő. A fel­adatot eredményesen teljesí­tik: 200, illetve 400 méter magas berendezések épültek egyebek kotzött Kijevben, Taskentben, Tbilisziben, Tal- linnban és más városokban. Ma már valamennyi terü­let, autonóm és szövetségi köztársaság fővárosa és nagy­városai közvetítik a ' Köz­ponti Televízió műsorait. 1981-ben összesen 424 tv-ál- lomíás sugározhatja a Köz­ponti Televízió két műsorát Orbita típusú földi vevőál­lomások közvetítőláncainak segítségével. A Központi Televízió je­lenleg hat programot ad. Négyet az osztankinói adó sugároz, az ötödiket a Mol- ;nyija—Orbita rendszer segít­ségével, á hatodikat pedig közvetítő adók és kábelek alkalmazásával közvetítik a .Szovjetunió keleti területei számára. Nagyon hasznos lenne több -oktatási program kidolgozá­sa is, főleg a specializálás és a szakoktatás, a szakképzés támogatására. Ehhez az .szükséges, hogy messzeme­nően kiépüljön a vezetékes tv-rendszer és hogy vetít­hető jegyzetek készüljenek. 'Csakis ennek segítségével ál­líthatók össze önálló oktatási programok iskolák, egyete­mek és ipari szakiskolák számára, ahogy azt a rádió már régen teszi. A televízió fejlődésében már a közeljövőben is fon­tos szerep jut a vezetékes, televíziónak. Ennek egyik változata lehetne az előfize­tőt a tv-központtal össze­kötő egyéni vonal (a tele­fonhoz hasonlóan), amelyen keresztül a központ a kívánt műsort közvetíti. Az a célunk, hogy a tv- rendszer maximálisan kielé­gítse a telekommunikációs igényeket és szükségleteket. A fejlődés során eljön az az idő, amikor a tv-előfizető a programok legkülönbözőbb fajtáit veheti készülékével, a tv- és rádióműsoroktól a képtáviró segítségével közve­tített távolsági adásokig. A több célú távközlési rendszerek alkalmazása nagy lehetőségeket kínál számos szolgáltatás megszervezésére, merőben' új szolgáltatások bevezetésére és teljesen új szakaszt nyit meg az embe­rek közötti érintkezéshez szükséges technikai eszkö- közök fejlődésében. KÜLPOLITIKAI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom