Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

1974. november 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Példás összefogás a földeken Lassan vonul le az árhullám Repülővel a Tisza felett Aj őszi mezőgazdasági munkák finiséhez érkezve a hét utolsó napjaiban dr. Gergely István, ai megyei pártbizott­ság első titkára és a pártbizottság titkárai valamint dr. He­gedűs Lajos, a megyei tanács elnöke és a megyei tanács ve­zető munkatársai a helyszínen ellenőrizték az őszi mezőgaz­dasági munkák állását, a cukorrépa és a kukorica betaka­rítását, a rizs aratását, a kenyérgabona vetését, a járások, városok párt- és állami vezetőinek e munkát koordináló te­vékenységét Valamennyi vezető más-más területen járt, így az ellenőrzés kiterjedt a megye összes járására és városára Tapasztalataikról számolunk be olvasóinknak. A megyei vezetők szinte mindenütt arról győződtek meg, hogy a rendkívül hehez körülmények között példás összefogás, pihenést alig is­merő helytállás jellemzi az őszi mezőgazdasági munkát. Emberek, gépek megfeszített erővel igyekeznek, hogy az év szép terméséből a lehető legkevesebb menjen veszen­dőbe, s hogy jól alapozzák meg a jövő évi betakarítást. Az ellenőrzések tapaszta- latai tehát általában kedve­zőek. De most, amikor a ter­mény egy része még kinn van á földeken, amikor a ke­nyérgabona vetése sokhe­lyütt még égető feladat, el­sősorban a gondokról, a hasznosítható tanulságokról kell szólni. Az esős ősz, a kevésbé fel­készült, a kevésbé tervsze­rűen gazdálkodó üzemeket jobban hátráltatja. Több gazdaságban nemcsak a mos­toha időjárás miatt van le­maradás, hanem azért is, mert amikor már (dolgozni lehetett volna, még akkor is a jobb időre vártak. Amikor látszott, hogy a helyzet, kri­tikussá válik jobban fel kel­lett volna gyorsítani a mun­kát. Több helyen az ünnep­napokon csupán a gépek ke­zelői dolgoztak, a tagság mozgósítása nem volt kielé­gítő. Néhány gazdaságban tapasztalható eset és ellent­mondást is okózott, hogy a társadalmi munkások viszont épp ezeken a napokon dol­goztak. Azokban az üzemek­ben, ahol jobban szerveztek, még a november 7-ét is munkával ünnepelték. Indokolatlan a nyugalom A gazdaságok többségében egészégesen türelmetlenek a vezetők, ugyanakkor néfiány helyen — közte a munkák­kal elmaradó' üzemekben is — indokolatlan nyugalom uralkodik. Több helyen most- ütközik ki az a mulasztás, hogy szeptembei-ben még halogatták a munkát. A me­gye legjobb és legszervezet­tebb nagyüzemei ezen az őszön is példát mutattak a többi gazdaságnak mind a betakarításban, mind a ve- tésterület teljesítésében, s nemcsak mennyiségben, mi­nőségben is. Többhelyütt kiütközött a kellő előrelátás hiánya is. Egyes gazdaságok például az ártéri területeken novembe­rig benn hagyták a terv ményt, s most ezt sajnos el­öntötte a víz. Másutt ártéri területen Is vetettek kenyér- gabonát, amely szintén víz alá került. Néhány üzemben a takarmánybázis biztosítá­sára sem fordítottak kellő gondot. Ugyanakkor néhány gazdaság objektíve is nehéz helyzetbe került.1’ Mélyen fek­vő vizes talajok, ártéri te­rületek akadályozzák a ve­tést, a betakarítást. A mezőgazdasági üzemek helyzetéről kialakult kép te­hát nagyon differenciált. De még mindig van lehetőség arra, . hogy ne engedjenek sem a betakarításnál, sem a vetésnél a minőségi követel, ményekből. A munka gyorsí­tásával csökkenthetők a veszteségek, jobb szervezés­sel biztosítható, hogy a jövő évben is bőséges legyen a termés. A megye párt- és állami vezetői ellenőrzéseik során arra is felhívták a figyel­met, hogy már most, menet közben vegyék számba a gazdaságok a rendkívüli kö­rülmények okozta többlet költségeket, a kieső árbevé­tel pótlásának lehetőségeit, és az év zárásakor, a jövő évi alapok képzésénél é kö­rülményeket is mérlegeljék. A rendkívül nehéz betaka­rítás, a veszteségek ellenére is megnyugtató, hogy na­gyon jók a termésátlagok. A kukorica 45—50 mázsát, a cukorrépa 350—360 mázsát ad hektáronként, a rizs is 23 mázsán felül lesz egy-egy hektárról. A gazdag termés gyors betakarítását jelentős mér­tékben segítette a társadal­mi összefogás is. Szovjet és magyar katonák, diákok,' s nem utolsósorban hivatali dolgozók, ipari munkások dol­goztak szorgalmasan a földe­ken. Külön elismerés illeti a zuglói munkások nyújtotta segítséget, akik az őszi mun­kák egyik legtöbb gondot je­lentő területén, a szállítás­ban adtak hathatós támoga­tást. Mindez egyben jól pél­dázza a munkás-paraszt ösz- szefogás erejét is. A megyei vezetők az el­lenőrzés során néhány köve­tendő példára is felhívták a figyelmet. Több gazdaságban tapasztalták, hogy a vetés­tervek rugalmas módosításá­val igyekeztek a körülmé­nyekhez alkalmazkodni, sőt több mezőgazdasági üzemben a tervezettnél néhány hek­tárral tpbbet is vetettek. Ez­zel igyekszenek pótolni azt a, kiesést, amely más gazda­ságokban a kedvezőtlen kö­rülmények miatt következett be. Jó lenne ha a többi üzem is, ahol még erre mód van. hasonlóan módosítaná vetés­tervét Segítséget a rászorulóknak Több gazdaság, amely rhár befejezte a vetést, rögtör« kölcsönadta gépeit a szom­szédos üzemeknek, belátva azt, hogy az őszi munkák meggyorsítása nemcsak egy- egy gazdaság, hanem az egész ország ügye. Minden, mezőgazdasági üzemnek ar­ra kell törekednie, hogy fel­szabaduló betakarító- és ve­tőgépeivel segítse a rászo­ruló gazdaságokat. A kukorica és a rizs be­takarításánál, most — ami­kor a kukoricát ismét gépek­kel lehet szedni — a szárí­tók folyamatos üzemelésének biztosítása a legfontosabb feladat Ha a gazdaságok még a jelenleginél is jobb szervezéssel gyorsítani tud­ják a munkát, a betakarítást és a vetést tíz-tizenöt nap alatt az egész megyében be lehet fejezni. A határszemle, az ellenőrzések legfontosabb tanulságait — bár az összegező mérlegelés még korai — már most le lehet vonni. A gazdaságoknak, hogy az időjárás szeszélyeit kivédhessék, nemcsak optimális viszonyokra keil tervezniük, de már idejében gondolniuk kell arra, hogy a kedvezőtlen körülményeket jobb munkaszervezéssel, több előrelátással tudják ellensúlyozni. T. P. Tovább javult az ország k5zegé«*z‘égűgj i-járváni üjyi he'yzete Legújabb jelentés SiegedncI leíőzik a Tisza Szemgyönyorködtető lát­vány: kék őszi égbolt, verő- fény, horizontig érő csillogó vízfelület, millió aranyflit- terrel beszórva, zöld-vörös- sárga csipkelombú fák haj­lanak a mesebeli tükör fölé, a vízben, s a víz fölött, de mélyen alattunk fehér-szür­ke srályok Mintha gyermek­korom papírrepülői eleve­nednének meg... Állj, nem jó. ez nem séta­repülés! Árvízi szemle, hi­szen Tiszafüredtől Csongrá­di a harmadfokú árvízvédel­mi készültség van a Tiszán, a Középtiszavldéki Vízügyi Igazgatóság védelmi terüle­tén. A jelzések szerint most ért Szolnokhoz az árhullám. Tegnap délután 840 centi­métert mutatott a vízmérce, s ez csupán 69 centivel ala­csonyabb az 1970-es vízállás­nál. Úgy mondják, „tetőzés körüli”. Magyarán, lehet, hogy még pár centit emel­kedik, de ha marad is, las­san apad. A hónap végéig tartósan magas, nyolc méter körüli vízállásra számítha­tunk. Nyolc méternél har­madfokú készültség. Nyolc- száznegyvenöt ember áll ké­szenlétben, katonás rendben. Katona a fedélzeten Katonás rend, s ez még a repülőgépen is kihangsúlyo­zódik. Katonai irányítással emelkedünk a levegőbe. Pon­tosabban fíatona Lajos piló­ta irányításával. Útikalau­zunk Nagy Illés, a Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság vezetője. Start Szolnok körül ten­ger. a Szandai rét egybeér 3 tószegi felsőréttel, a végét még levegőből sem ‘ látni. De egy azért megnyugtató: a Szandaszöllős felé haladó utat és a várost biztonságo­Magyarország rizsfogyasz­tásának több mint a fele a karcagi rizshántolóból kerül a vásárlók asztalára. Az üzem nemcsak a Szolnok me­gyei gazdaságok rizstermését dolgozza fel. hanem kapaci­tásából még Hajdú-Bihar megyére is jut. Vígh Zol­tán, körzeti üzemegységveze­tő büszke erre: — Országosan a mezőgaz­daság termeléséből 4 ezer 400 vagon fogyasztásra al- kalmas rizst állítanak elő a hántoló üzemek, Karcagról 2 ezer 300 vagon feldolgozott terméket szállíthat el a ke­reskedelem. A rizs kereset­tebb. mint amire a hazai gazdaságok számítottak, ezért a fogyasztás egynegyedét im­portból fedezi a népgazda­ság. — Az időjárás a rizs be­takarításánál is közbeszólt. — A mezőgazdaság prob­lémái hozzánk is elgyűrűz­nek. Az esőzések három hét­tel késleltették az érést. Ál­talában szeptember közeién kezdődik az aratás, azonban most csak október közepén indulhattak meg a rizstele­peken a kombájnok. így a mi üzemünk is késéssel kezdte a munkát, november elejére 1900 vagon Volt az átvételi tervünk és még csak 950 vagonnál tartunk. Pedig tervszerűen felkészültünk a rizs fogadására, az átvételt úgy szerveztük.-hogy szükség esetén pótraktárak is ren­delkezésre álljanak. Erre ed­dig nem volt szükség, mert csak 30 százalékos átvételi kapacitással dolgozunk. Eb­ben nem a mezőgazdasági üzemek a hibásak, hanem az időjárás: sokáig iárhatatla- pok voltak a dűlőutak, a rizstelepeken pedig csak na­gyon nehéz körülmények kö­zött mozoghattak a gépek. Az utóbbi, napsütéses idő­san védi a hatalmas gát- A szakember iobb szót is tud rá. Fővédvonal. Ez aztán a repülés során többször el­hangzik s vele egy másik szakkifejezés: a nyári gát. Az utóbbi legtöbbször csak múlt időben. Elvitte az elő­ző árvíz, a hullámteret védő nyári gátakat kettő, a vezse- nyi és a tiszasülyi kivételé­vel. Jó pont Kiskörének Tlszasüly. A nyári gát csak nyomokban követhető. Víz alatt áll, nem birt a 840 centis vízzel, s az jóval fö­lötte hullámzik a „fővédvo­nalig”, a nagygátig. Félel­metes víztömeg, -nyolc kilo­méter szélességben öntött ki a Tisza. Alul fiatal nvárfa- erdő. amely még szemmel kivehető, s a víz ala„t nem tudni még hány százezer fo­rint értékű termény. Míg ideértünk. Fokoru- puszta, Nagykörű magassá­gában hívta fel a figyelmün­ket néhány nagyobb vízfolt. Fakadóvizek a gáton kívül, s nem messze tőle víztől kö­rülzárt sziget, középen tsz- ástállóval. Ijesztő látvány, de aggodalomra nincs ok — kiürítették időben. Tiszasüly, Tiszabura. Kis­köre. A gát melletti fakadó­vizek eltűntek, pedig mint hallottuk, az altalaj itt sem különb, mint az előbbi he­lyen. Nem különb, és még­is... A kiskörei árvédelmi gát mellett, s a Jászsági Fő­csatorna vonalán szivárgó­csatorna gyűjti össze az „el­szökni” készülő vizet. Eggyel több. amit a vízlépcső ja­vára írhatunk. Tisza I!í. A' Jászság felöl repültünk rá a víztárolóra, a Kunsági ben, egyre nagyobb intenzi­tással vágják a kombájnok a rizst és ha az eső újra es­ni nem kezd, 10—12 nap elég lesz arra, hogy az utolsó szem mag is lekerüljön a földekről. — A rizs fogadását, fel­dolgozását i a rekonstrukció­val. beruházásokkal is se­gítik. — A rekonstrukciós mun­kákban elsőként az átvételt és a raktározást szerveztük újjá. Az 1200 vagonos táro­lónk egyharmad része szel- lőzőpadozatos rizsszárító, ezt egészítettük ki 1974-ben egy dán rizsszárító berendezés­sel. amely naponta — a víz­tartalomtól függően — 30—40 vagon termény kezelésére alkalmas. A szárítóüzem fo­lyamatosságát biztosítja a 12 cellából álló fémsiló — egy cellába 25 vagon rizs fér — amely november 7-én üze­melt először. A fémsilóban hosszabb ideig mindennemű károsodás nélkül tárolható a * rizs. A beruházással nem­csak az egyik legnagyobb veszteséget — a hirtelen szá­rításból adódó magtörékeny­séget — sikerült kiküszöböl­ni. hanem biztosítani tudjuk, a betakarítás még fokozot­tabb gépesítése mellett is az átvételt. Ez a berendezés ha­zai szabadalom, a Szolnok megvei GFV mérnökeinek elképzelése alapján épült — További tervek1 —1975-ben jelentős üzem- szervezési feladatot oldunk meg. A kereskedelem egvre inkább igénvli a csomagolt rizst. Vásároltunk egv kül­földi gépsort, amellyel kor­szerűen. szinte emberi kéz érintése nélkül folyik a rizs csomagolása. Ez jelentősen csökkenteni fogja munkaerő­gondunkat is. B Gy.1 Főcsatorna, felöl hagytuk el. Irány Mezőtúr. Kunhegyes­nél furcsa érhálózattal szab­dalt rét az erekben víz csil­log. Itt nem sokallják a vi­zet, öntöznek is — legelőt Hortobágy-Berettyó. A nyá­ron ez is szerepelt néhány­szor a veszélyes vízfolyások között, most nvugodt. A Ti­szánál látott kép csak Bé- késszentanddásnál ismétlődik, a Körösön. Gáttól gátig a megdagadt folyó, derékig el­lepett fák. Az 1939-ben épült duzzasztómű, amely Magyar- országon elsőként állt az öntözés szolgálatában, most nyakig vízben, „dolgavége- zetlen” árválkodik. Duzzad a víz magától is. Egészen a Ti­száig. ahol a csongrádi tor­kolatnál még nagyobb elön­tött hullámtérnél fordulunk rá a város határában hajló enyhe kanyarra. Nemsokára megpályázza Kisköre hírne­vét — ide épül a Tisza III. vízlépcső. Vissza a megyébe Tiszaug fakadóvizes gátol­dallal. vízben álló üdülőte­leppel fogad, odébb nagy mezőgazdasági terület. Idő­ben betakarítottak, a víz nem tett kárt a termésben. Vezsenynél újra tenger, közeledünk Tószeg felé. Víz­be lógó kukoricaföldek. Men­tik a termést a víz elöL Még sikerrel. A tószegi műútig érő víz a házak közelébe merészkedett, egy helyen kis félszigetet ölelt át melyen négy-öt ház várja az apadást. Az egye­lőre még várat magára, s a szandai—tőszegi .tenger” még jó pár napig a helyén ma­rad — de helyén a víz ellen szövetkezett nyolcszázötven ember is~ L Za. Fxpnrt a Szovietunióba A Hódmezővásárhelyi Di­vat-Kötöttárugyár kollektí­vája eleget tett kongresszu­si versenyfelajánlásainak: a Szovjetunió által megrendelt egész évi árumennyiséget el­készítették. Mintegy 200 000 divatos férfi-, női és gyer­mekpulóvert, kardigánt gyár­tottak határidő előtt Tegnap az utolsó exportszállítmányt is útnak indították a Szov­jetunióba. Az év eddig eltelt tíz hó­napjában tovább - javult az ország közegészségügyi-jár­ványügyi helyzete. Az utóbbi évek egyik legtöbb gondot okozó betegsége, az influen­za csupán az elmúlt év vé­gén kialakult járvány követ­keztében érintette a lakos­ságot: az ország kórházaiban és járóbeteg-ellátó intézeteí- ' ben ezzel a betegséggel ja­nuár végéig csaknem egy­millió embert kezeltek. Ja­nuár óta azonban az influ­enza-laboratóriumok újabb influenzavírust már nem mu­tattak ki. Járványügyi * helyzetünk kedvező alakulását jelzi, hogy a nesvedik negyedév elejéig a KÖJÁT,-ok dizen- tériás és fertőző májgyulla­dást — közismertebb nevü­kön vérhast és sárgaságot is ritkábban észleltek, mint ta­valy. a harmadik negyedév­ben jelentősen visszaesett a rubeolás megbetegedések száma is Mint ismeretes, az év első felében országszerte több óvodában és bölcsődé­ben fordultak elő csoportos rózsahimlő-megbetegedések. A járvány azóta visszavo­nulóban van. S ma már a hosszabb távú elhárításhoz szükséges védőoltások rend­szeresítésén is dolgoznak a szakemberek. Az elmúlt esztendőhöz vi­szonyítva csökkent a kanya­ró-megbetegedések száma is. Az újabb kanyaró-megbetege­dések elsősorban azoknak a fiataloknak a körében for­dultak elő, akik 1969 — azaz ß védőoltások kötelezővé té­tele — előtt születtek. A leg­újabb miniszteri utasítás ér­telmében most ezeket a fia­talokat is ellátják védőoltá­sokkal, — amennyiben ilyet még nem kaptak és még nem vészelték át a betegsé­get. A minisztérium vezetői ugyanakkor számolnak a népesedéspolitikai intézke­dések járványügyi kihatásai­val is: 1975-ben — az előze­tes becslések szerint — 30— 40 ezerrel több szülés vár­ható. amire már most felké­szülnek az egészségügy jár­ványügyi intézményei: jövő­re a szokásosnál jóvá! na­gyobb mennyiségben bizto­sítják a legfontosabb oltó­anyagokat. Közegészségügyünkben a legjelentősebb fejlődés az idén a környezetvédelem te­Határszemle a hét végén rületén tapasztalható. — Az Egészségügyi Minisztérium irányításával az év első hó­napjaiban kezdte meg mű­ködését az ország racionális levegőminőség-vizsgáló háló­zata. Budapesten, Miskolcon, Pécsett, Tatabányán — és Veszprémben, valamint az országos közegészségügyi in­tézetben működnek a levegő szennyezettségét vizsgáló új területi központok, amelyek már az ország 26 városában rögzítik folvamatosan a leg­újabb mérési adatokat. Az év végéi a ezeket a mé éseket további két városra terjesz­tik ki. Megkezd+ék az új víz­minőségi szabványok kidol­gozását: folvóinkhan előre­láthatólag 1975-től már az új normák alapján ellenőr­zik az inari üzemek által ki­bocsátott szennyezőanyagok Jngf ácsait. A KötáT,-ok keretein be­lül az idén m^ga'akult az ország regionális zaivizsgáió hálózata is. melynek — az eddigiekkel ellentétben a helvi. üzemi zajvizsgálatok mellett — a közterületeken is figyelemmel kell kísérnie a környezeti zajszint alaku­lását A Tiszán levonuló árhul­lám a folyó Csongrád me­gyei szakaszára érkezett, ahol most tetőzik. Szegednél szombaton délben 767 centi- méteres értéket mutatott a hídnál levő mérce. A szegedi vízállás a bel­város átlagszintjével azonos magasságú, ugyanakkor 194 centiméterrel alacsonyabb az emlékezetes 1970. évi nagy­árvíz tetőző csúcsánál. A fel­jegyzések szerint rendkívül ritka őszi hónapokban az ilyen magas vízállás. ami utóljára 1941-ben. azelőtt pe­dig csak 1912-ben fordult elő a Tiszán. A Tisza maevarorszári al­só szakaszán másodfokú a védelmi készölts 'g. egyedül az alpári nvári gáton tart helvi jellegű harmadfokú védekezést a Tiszakonsági Vízgazdálkodási Társulat Mivel a töltés koronáját egves helveken elérte a víz, homokzsákokkal magasítót-' ták meg mintegy 400 méter hosszúságban. A eáton he­tvenként ielon+kező szivárgá­soknál úgynevezett bordás homokzsákos leterhelést al­kalmaznak. Fejlesztik a íeMo?gozást Csomagolt rizs Karcagról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom