Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-09 / 262. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. november 9. Egy év alatt 500 ezer látogató A Szovjet- Kultúra és Tudomány Háza munkájáról, terveiről Megnyitásának «első évfor­dulóját ünnepli a Szovjet Kultúra és Tudomány Há­za. Milyen eredményeket, ta­pasztalatokat hozotit az első esztendő, mit terveznek a jövőre — erről nyilatkozott a Központi Sajtószolgálat­nak I. I. Bagyul, a Szovjet­unió magyarországi igazga­tója. — Egy év alatt félmillió látogató a Szovjet Kultúra Semmelweiss ustcai székha­zában, — önmágában is bi­zonyítja a sikeres kezdetet. A két nép barátságának ápo­lása, erősítése \»It a cé­lunk. az, hogy a magyar nép minél jobban megismerje a szovjet népet, kultúráját, tu­dományát. Amolyain tanuló­időnek szántuk a kezdő évet, s most nyugodtan elmond­hatjuk, hogy megtaláltuk az utat, a formát a magyarok érdeklődési köréhez. — Melyek voltak a leg­népszerűbb rendezvények? — A legfiatalabb látoga­tóké az elsőség: szombat— vasárnaponként gyermek­programokat rendeztünk telt ház előtt. Ezeken a napokon minden szervezés nélkül, az „utcáról” jöttek szüleikkel az apróságok. Mese-rajzfilme­ket, kalandos ifjúsági film- bemutatókat rendeztünk a legújabb, Magyarországon még be nem mutatott mű­vekből. Népszerűek voltak a játékos vetélkedők. S amíg a gyermekek szórakoztak* a szülők kiállításokat nézhet­tek, olvashattak, délelőtti koncerteket hallhattak. — És a felnőtteknek szóló programok? — Diákokból, fiatal üzemi munkásokból megalakult a Ház barátainak klubja, amely mindenkor érdekes progra­mot biztosít tagjai számára. Megalakult a Szovjetunióban végzett magyar ösztöndíjasok klubja is. Találkozóikon a legújabb szakmai anyagok­ból, folyóiratokból, filmek­ből frissítik fel tudásukat. Nagyón örülünk, hogy jóné- hány nagyüzemmel közvet­len kapcsolat alakult ki. Természetesen rendszeres lá­togatóink a nagyüzemek szo­cialista brigádjai, az MSZBT- tagcsoportok. — És a jövő? — Elsősorban azt szeret­nénk, ha tevékenységünket megismerné az egész ország. El akarunk jutni mindenho­vá. mindenkihez, s ehhez ki kell lépnünk a Ház kapuján. Elsőként létesítettünk kap­csolatot a dunaújvárosi, di­ósgyőri. ózdi' üzemekkel. So­kat ígérő vállalkozásoknak tűnik a testvérmegvék, test­vérvárosok napja. Ilyen al­kalommal a megye, város minden területének képvise­lőit meghívjuk a Házba, ré­szükre a szovjetunióbeli test­vérmegyéről, területről, vá­rosról filmet vetítünk, kiál­lítást rendezünk. Ezeket az összejöveteleket azután meg­ismételjük a megyében, vá­rosban, ahol az emberek tíz­ezrei ismerkedhetnek a szov­jetunióbeli testvérek életével, munkájával. Hasonló a Ba­rátság napja. Ilyent már ren­deztünk Kecskeméten — nagy sikerrel. A Házban be­mutatott legsikeresebb mű­soros esteket, hangversenye­ket vidékre is elvisszük, a legjobb kiállításokat több városban bemutatjuk, hogy magyar barátaink mindenütt megismerkedjenek a szovjet népek kultúrájával, művé­szetével. Az elmúlt hóna­pokban tizenöt nagy kiállí­tást szerveztünk, közülük többet első ízben mutattunk be a Szovjetunió határain kí­vül. Ilyen volt a mikromini- atűr kiállítás a távoli észa­ki népek művészetének be­mutatója, a baltikumi bo­rostyánok, az abház népi szerszámok, az ukrán intar­ziák kiállítása. Hasonlóan nagy sikerűek voltak az úgy­nevezett komplex kiállítá­sok, amelyeken egy-egy iparág teljes keresztmetsze­tét megismertetjük a ma­gyar szakemberekkel. A ko­hóiparról szóló összeállítá­sunk vidékre is eljutott, s elvisszük az érdeklődőkhöz, szakmabeliekhez a kémiai ipart, a könnyűipart bemu-- tató kiállításainkat is. Ter­mészetesen nem feledkez­tünk meg a mezőgazdaság­ban dolgozókról sem. Több termelőszövetkezettel, állami gazdasággal már kialakult a baráti kapcsolat, s szeret­nénk eljutni e területen az ország legtávolabbi vidékei­re is. — A Szovjet Kultúra és Tudomány Házának prog­ramjai a legnépszerűbbek a fiatalok körében. Hogyan szólnak a vidék fiatalságá­hoz? — Tapasztalataink szerint a magyar fiatalok, iskolások keveset tudnak a nekik szó­ló mai orosz irodalomról. Szinte kivétel nélkül csak a hagyományos, többévtizedes népmeséket, ifjúsági köny­veket, régi dalokat ismerik. Szeretnénk, ha ez megvál­tozna. Ennek első lépéseként az ország orosz nyelvet taní­tó pedagógusaival ismertet­jük meg legújabb dalainkat, verseinket, meséinket. — Legközelebbi terveik? — Nagyszabású kiállítást nyitunk novemberben „Orosz internacionalisták Ma­gyarországon, magyar inter­nacionalisták Oroszország­ban” címmel. Év végi érde­kességnek ígérkezik Fe- doszkino falu iparművészeti kiállítása, a Hahlama ipar- művészeti kiállítás, s a jö­vő év elején a Baltikum né­peinek alkotásaiból nyílik nagyszabású tárlat. Mindeze­ket természetesen vidékre is elvisszük, és sor kerül több szovjet művészegyüttes, a drámai, az operett színház együtteseinek vidéki bemuta­tójára. Természetesen mi is különféle rendezvényekkel, bemutatókkal köszöntjük a magyar nép felszabadulásá­nak 30. évfordulóját. Erre az időpontra várjuk a Ház­ban az egymilliomodik lá­togatót. Reméljük, hogy ad­digra az ország több vidé­kén már újabb többtízezer barátot szereztünk.- Gy ­Dobo'ópuszta titka JSemzetközi „nyomozás” Valóságos nemzetközi tu­dományos „nyomozás” derí­tett fényt a Keszthely mel­letti Dobogó-puszta késő ró­mai temetőjének titkaira. A 133 sír folyamatos és apró­lékos feltárása nyolc eszten­deig tartott. Ezt követően dr. Sági Károly, a keszthe­lyi Balatoni Múzeum igaz­gatója. a római kor kiváló ismerőá a szaktudományok művelőinek adta át a „te­repet”. A hazai tudósok munkáját kiegészítették a külföldi szaktekintélyek vizsgálati eredményei, Irma Cremosnik horvát régész a Dobogón talált „tipaföld”-edényekből speciális d'almát leletanyag­ra következtetett. Ezek az edények ugyanis szembetű­nően eltértek a késő római világ meglehetősen egyönte­tű leletanyagától. Max Mar­tin NSZK-beli tudós beható vizsgálatai után az úgyneve­zett gala csoportba sorolta az itt élt népcsoportot A nemzetközi hírű szaktekin­tély kimutatta, hogy az itt talált neme s-k oral lókból ké­szült övcsatok csakis» az Ad­riai-tengerből illetve a Bal­kánról kerülhettek Keszthely közelébe. Az oldalfülkés sí­rok — Szmirnov és Vjazmi- tyina szovjet kutatók véle­ménye szerint — viszont a Dnyeper és a Volga közötti vidékre utalnak. így alakult ki a végső kép. A telepesek Dalmáciá­ból érkeztek Dobogóra, de korábbi hazájukban sem szá­mítottak őslakóknak. Egy­kor valahol a Kárpát-me­dence és a Fekete-tenger közötti térségben élhettek. Nyolc új tanteremmel bővUIt az idén a garai nemzetiségi körzeti általános iskola. Az új osztálytermekben jelenleg 97 nemzetiségi és 82 magyar szakos tanuló vegyes osztá­lyokban tanul ezen kívül kü­lön tagozatokban magas óra­számban tanulják a nemzeti­ségi tantárgyakat. Képünkön a nyolcadik osztályosok a német tagozatban Magyar katalógus Megjelent a Magyar bé­lyegek árjegyzéke 1975. évi kiadása. Ezt a könyvet a fi- latelisták katalógusnak te­kintik. mert részletesen tár­gyalja a hazánkban forga­lomban volt mintegy 4000 féle bélyeg adatait, változa­tait. értékét. A gyűjtők ál­tal kedvelt tévnyomatok kö­zül többet most ismertetnek első alkalommal, másokat első ízben értékelnek Ezek sorában 100 000 forintra be­csülik az 1850. évi két kraj- cáros bélyeg felezett példá­nyával bérmentesített leve­let. Az összeg egymagában jelzi bélyegeink megbecsülé­sének fokozódását, mert ed­dig 30 ezer forintnál maga­sabb árat nem olvashattunk a katalógusban. A szerkesz­tők törekedtek a kimagasló értékek pontos megállapítá­sára. de alapos munkájuk ugyanakkor kiterjedt apró hibák helyesbítésére is. A terjedelem 400 oldalra nőtt. mert az idei árjegyzék nem­csak tartalmában gazdago­dott. hanem valamennyi bé­lyeg képét is közli, ezzel se­gítve a kevésbé tapasztalt íilatelistákat. Számos bélyeg mellett találunk a tavalyi­nál magasabb értékelést és éppen azoknál, amelyek kis példányszámuk. kedveltsé- gük alapján erre valóban rá­szolgáltak. Tájékoztatásul néhány ár (zárójelben az 1974 évi érték): 1871. Kőnyomat 25 kr le­vélen 28 000 (17 100), 1918. Repülő posta nem fogazott 1200 (800), Korosán Madonna ford, közép 40 ezer (30 ezer), 1931. Kisegítő 460 (350). 1946. Csomag pár íoo (80), 1950. Sakk nem fogazott 1000 (400), 1960. Várak színes pa­píron 30 (10), 1972. Szovjet­unió 50 éves (vágott) 300 (75) forint. Ajándék Közeledik a karácsony. Mindenkiben felötlik a kel­lemes gondolat: mivel lepje meg szerettein Válogatásnál jusson eszünkbe, hogy a fila- telistákat nagyon boldoggá teszi, ha ajándékunk hobby- jukbán segíti őket Album, katalógus, nagyító és más — esetleg régóta vágyott — se­gédeszközök most még gaz­dag választékban találhatók az üzletekben. A használt belyegek barátainak változa­tos tartalmú bélyegcsoma­gokból válogathatunk. A na­pokban kerültek forgalomba a „DIÁK” csomagsorozat el­ső darabjai, amelyek segítsé­gével a bélyeggyűjtés hasz­nos szenvedélyével és örö­mével egész életre megaján­dékozhatjuk a fiatalokat. Hírek az EJNSZ-ből „A tenger törvénye” — az ENSZ postája három ilyen feliratú bélyeggel köszönti a vizek békés használatára irá­nyuló nemzetközi tárgyaláso­kat. Az Egyesült Nemzetek 1975. évi bélyegei is a béke jegyében állnak. Elsőnek a földön kívüli együttműködés kerül bélyegre, aminek a jo­gi rendezésén felül aktuali­tást ad a jövő nyári közös szovjet—amerikai űrvállal­kozás. A páratlan esemény bizonyára jónéhány államot ösztönöz majd bélyegek ki­bocsátására, előzetes hírek szerint a Magyar Postát is. 1975 végén a békefenntartó erők kapnak két bélyeget Az ENSZ lobogó’a alatt fel­vonuló csapatok már több alkalommal megakadályoz­ták válságos helyzetek el­mérgesedését és közben szá­mos katona áldozta életét a béke fennmaradásáért. Há­rom \ évtizede lesz jövőre, hogy a népek közötti jobb megértés érdekében megala­pították az ENSZ-t. Az év­forduló' napján maid blokk és sorozat köszönti az em­beriségért végzett munkát. t) i donságok A 16—19. századi Portu­gália zenei világába vezet hat úi bélyeg. A portugál posta zeneszerzőkön kívül Luisa Todi csodálatos hang­jának emlékét is szeretné fenntartani, amikor az éne­kesnő arcvonásait bélyegen jelenteti meg. Todi asszony a 19. század első felében művészetével egész Európát meghódította. — 14 bé­lyegből álló sorozattal ja­nuárban új bélyegkibocsátó mutatkozik be: a Faroer- szigetek. A Dániához tartozó és az anyaországtól észak­nyugatra. uz Atlanti-óceán­ban fekvő szigeteken alig 40 ezer ember él. Az úi bélye­gek a szigetek középkori térképeit és sziklás, kietlen tájait ábrázolja. — Török­ország Kemai Atatürkre, a modern állam megalapítójá- rá három 'elkénes bélve: ’1 emlékezik, amelyek a jogi. a nevelési reformra és a nemzetgazdaság fejlesztésére utalnak. Kombájnok a gyapotültetvényeken rozatban gyártják ezeket a gépeket, amelyek már szá­mos más, gyapottermő or­szágban is jól ismertek. A legnagyobb nehézséget a hosszú, vékonyszálú gya­potfajták betakarítása okoz­za. A szovjet ipar erre a rélra is megfelelő kombáj­nokat gyárt. A kolhozok eze­ket a gépeket kedvezményes áron vásárolhatják meg. Több mint 30 ezer kom­bájnt készítettek elő az üz- begisztáni gyapotbetakarítás­hoz. A géppark jelentős ré­sze a legkorszerűbbek közé sorolható. Egy-egy kombájn háromszáz dolgozó munkáját végzi ed. A Szovjetunió leg­nagyobb gyapottermelő vi­dékén — Üzbegisztánban — a gyapotszedő kombájnok használatát a hatvanas évek­ben kezdték meg. Azóta so­Svédország ismét termel szenet Legutoljára a második vi­lágháború alatt bányásztak Svédországban szenet a Hö- genás melletti tengerszoros­nál. Akkoriban évente mint­egy 600 ezer tonnát hoztak feiszínre. Ez ugyan semmi­képpen sem fedezte a nagy szénszükségletet, de mégis jelentős volt. 1973-ban a svéd széntermelés csak ■mintegy 30 ezer tonnát tett ki. Minthogy azonban idő­közben igen nagy mértékben emelkedtek az ásványolaj- árak és számolni kell vele, hogy egyelőre nem fognak visszatérni a régi szintre, a Högenäs Gruvaktiebolag AB nevű vállalat ismét bővítet­te a termelést. Kalóriaérték­ben számítva — aminek megfelelően mintegy 300 svéd korona jut egy tonna olajra — a kőszén ára Svéd­országban tonnánként mint­egy 90 korona. Ugyanakkor a kőszén hamutartalma pél­dául a cementipar szempont­jából igen értékes. A dél­svédországi szénlelőhelyek Högenäs Város környékén mintegy 20 kilométeres kör­zetben helyezkednek el, már néhány méterrel a föld fel­színe alatt kezdődnek és egé­szen 200 méter mélységig terjednek. A lelőhelyek kész­letei mennyiségileg pontosan nem ismeretesek, de feltehe­tő, hogy még néhány évti­zedig kitartanak. A barátság építkezései A most létesítendő legna­gyobb bolgár iparvállalatok közül 18 szovjet segítséggel épül. Már dolgozik a Szov­jetunió műszaki segítségével létesített devnyai halcinéit szóda-üzem, a „Bobov Dől” hőerőmű, a kozloduji atom­erőmű első üzemegysége. A népi hatalom évei alatt a Szovjetunió több mint 180 vállalat felépítésében és üzembe helyezésében nyúj­tott testvéri segítséget a bol­gár népnek, Bulgária pedig több szovjet területen épülő fontos ipari objektum felsze­relésében vesz részt. Közé­jük tartozik például több közéoázsiai, ukrajnai és észak-kaukázusi kőolaj, és gázipari üzem is. Guayana bővíti exportját Guayanának a szocialista országokkal folytatott keres­kedelme ebben az évben je­lentősen megnőtt. Januártól júliusig a szocialista álla­mokba irányuló export érté­ke 16,4 millió guayanai dol­lár, az importé pedig 6,1 millió dollár volt. Ezzel szemben 1972-ben a szocialista országokba irá­nyuló export csak 4,2 millió dollárt, az onnan származó import pedig 689 ezer dollárt ért el. 1964-ben a kereske­delmi forgalom értéke még 256 ezer guyanai dollárnál is kevesebb volt.. 13 millió család lakás nélkül A Harvard Egyetem és a MIT (Massachusetts Institute of Technology) munkatársai 170 ezer dolláros befektetés­sel tanulmányt készítettek az Egyesült Államok lakás- viszonyairól. Szakemberek véleménye szerint ez a leg­részletesebb tanulmány, ame­lyet valaha Amerikában e tárgyban készítettek. A be­számoló leszögezi, hogy min­den ötödik észak-amerikai állampolgár az emberi igé­nyeknek meg nem felelő la­kásban lakik, vagy jövedel­mének igen tekintélyes ré­szét kell lakbérre költenie. Azt a számadatot, amely szerint 13 millió 100 ezer család él lakás nélkül, a beszámoló készítői az 1970-es népszámlálás adataiból vet­ték. Ez kb. a kétszerese an­nak. amit Lindon Johnson kormányzása idején tartot­tak nyilván (6—8*millió) Ez a számadat ékesszólóan bi­zonyítja, hogy az amerikai kormány milyen kevés ér­deklődést tanúsított az utób­bi években a lakáskérdés megoldása iránt. Jelenleg egv lakásért átla­gosan 200—420 dollár bért kell fizetni. 5,5 millió ameri­kai család fizet túlzottan magas lakbért és 6 millió 900 ezer ember olyan lakás­ban él, amelybe nincs beve­zetve a víz és a fűtés. A HfRADOTECHNTKAI ví” «T vr 2. SZ. GYÁREGYSÉGE (elvételre keres — marós, —- esztergályos, — szerszámkészítő, — asztalos szakmunkásokat, valamint női betanított munkásokat, férfi segédmunkásokat. Jelentkezés: a gyáregység személyzeti előadójánál Karcag, Beloiannisz u. 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom