Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-07 / 261. szám

10 SZOLNOK MFGTEI NÉPLAP 1974. november 7 Nemzetközi színvonalú kajak-kenu versenypá.ya Szolnokon Bajnokcsapat A tudás és a szív diadala Sikeres év a Vízügy-Dózsa röplabdáiéi mögött Tanmedence épül három iskolában —- Várják a vadevetősöket A közelmúltban egy „dél. tás” fiatalember kopogtatott be a szerkesztőségbe. Pa­naszkodni jött, Elmondta, bogy barátaival egy gazdát­lannak vélt csónakot talál­tak a Tisza-parton.1 Rendbe- hözták, kifestették, aztán hatalmas túrákat tettek ve­le a Tiszán. A jókedvű ki­rándulásoknak ázónban csakhamar vége szakadt. A csónaknak ugyanis megke­rült- a jogos gazdája, áki .. Asszaperelté” tólük. Ők azonban mái belekóstolták az évezősélet gyönyöreibe és szeretnék, ha lehetőségük left né továbbra is a vizen „kocogni”. Miután nem csak hat fia­talember kíván hódolni a vadevezés szenvedélyének, megkérdeztük Vásadi Jánost, a Vízügy-Dózsa Sportegyésü- letének elnökét, milyen re­ményeket táplálhatnak a Tisza szerelmesei ? — Talán egy személyes jó hírrel kezdeném: az eve­zős szövetség elnöké dr. Breinicli Miklós az OVH elnökhelyettese lett. Mivel a Vízügy-Dózsa az Országos Vízügyi Hivatal „gyermeke” is, e fordulat semmiképp nem nevezhető kedvezőtlen­nek. — Máris ígéretet kaptunk rá, hogy a jövő évben elkez­dődik a vízispörttelep építé­se, mely természetesen a tö­megsport számára is otthont ad. Ám egy, a „műkedvelő” evezősök sportolására szol­gáló hajóparkot már koráb­ban is létrehozunk. Nem ad­juk él az egyesület kiérde­mesült versenyhajóit, ha­nem a tömegsport céljaira tartogatjuk. Jövőre újakat vásárolunk hozzájuk, s így a nyáron már semmi akadá­lya nem lesz annak, hogy az evezősök a Vízügy-Dózsa Sportegyestilet keretében la­pátot fogjanak, vagy vízijár­müvét kölcsönözzenek. — A vízisport hívei szá­mára más jó híreink is vannak. Elkészült a Holt- Tisza partjának kiépítési ter­ve, ahol mint köztudott nemzetközi színvonalon ka­jak-kenu versenypályát fo­gunk létesíteni. A munkála­tok rövidesen elkezdődnek. A közeli tervek között sze­repel egy versenyuszoda és egy vízilabda játéktér épí­tése, mégpedig a Tiszalige- ti sportcsarnok mellett. Az Iskolai úszóoktatás kibonta­kozását szeretnénk segíteni azzal, hogy Szolnok három iskolájában tanmedence lé­tesítésén fáradozunk. — A Tisza számos, nagy­szerű sportolási lehetőséget kínál. E pompás adottságok, kai a jövőben jóval éssze­rűbben gazdálkodunk majd. Szólnak — Iatahanja — Szolnok Az emlékezés Szekeres József a múltról és az MTE jövőjéről Székére* József nevét lő! Ismerik a szolnoki sportba- rátók. A MÁV egykori bal­összekötője szerencsét pró­bált az élvonalban, majd 37 évesen hazatért Szolnokra. ■— Most az MTE labdarúgó szakosztályában tevékenyke­dik s a pi ros-fek etéknek igyekszik az NB I-ben Szer­zett tapasztalatait átadni. — Miként kanyarodott vissza útja az emlékezetes siketéinek színhelyére? — Törvényszerű volt a hazatérésem, hiszen egy pil­lanatig sem hittem nem szol­nokinak magam; akkor sem amikor a sors szeszélye foly­tán Tatábányán kergettem a labdát. A Szolnoki Kinizsi­ben jegyeztem él magám a futballal 1952-ben, — majd 1956-ban a MÁV-ba gazoltak, de már bontakoztak a kör­vonalai annak az együttes­nek, amelyik 1960-ban csak hajszállá! maradt el á2 NÖ I-be jutástól. Melyik volt az a „ba­ráti héj” melyén végül Is el csúsztak a kék-fehérek? — A BVSC elleni itthoni 1 :Ó-ás Véreség juttatta az Őzdot áí első osztályba. De szép emlék: a feljutó kóhá sZókát 7:1-re vertük és én három gólt rúgtam. A gár­da ekkór nagyon együtt volt. A legfőbb erényünk az Volt, hogy valamennyien szolno­kiak völturik. Szerettük a várost és szerettük a labda­rúgást. Edzés után de sok- szór álltunk le focizni a srundón Csábi Jóskáékkal, be hát ezt már annyian el­mondták. — Miért vált meg végül is e kék-fehérektől? — ’él-ben 4—3 NB T-es csapat is megkeresett ftn ekkór kissé összezördültem a munkahelyi vezetőimmel a Járműben, így a Honvéd­nek igent mondtam. A MÁV viszont nem adott ki azon­nal s míg tartott a huzako­dás — én a Tatabányát vá­lasztottam. Nem akármilyen mérkőzésen kellett bemutat­koznom a bányászvárosban. A Rappan kupában az Ajak volt az ellenfelünk. Tatabá­nyán 2:l-re győztünk, de a bomba nem ekkor robbant: Amszterdamban is legyőztük az Ajaxot, ehhez azonban nem voltak hozzászokva, mert korábban 30 évig nem kaptak ki otthonukban. A vereség annyira megrázta á vezetőket, hogy egyszerűen ottfelejtettek bennünket a pályán, jó 15 kilométerre a szállodánktól. Azt hittük a bankett is elmarad. De végül is összeszedték magukat a derék holland sportvezetők és a közös vacsorán már el­nézést kértek a csapattól,,. Szép évek következtek: B-vá logatöttség, túra Burmától Franciaországig. A bányász kétszer volt dobogós a2 NB T-ben ottlétem alatt, Aztán 1968-ban olvasom az újság­ban, hogy Szekeres a távo­zás gondolatával foglalkozik. Megértettem miről van szó — és az NB III-as KÖMÉT ben folytattam. — Hogyan alakult az élete a pályán kívül? —* Tavaly fejeztem be la milmányaimat a közgazda­ság! egyetemen és idén Jú­liusban kerültem ismét haza Szolnokra. Az állami építő­ipari vállalatnál dolgozom üzemgazdászként. Talán so kan érthetetlennek tartják, hogy mint volt MÁV-játékon c löst az MTE szekerét to lom, de én már régóta nem klubnak, hanem Szolnoknak szurkolok. Tatabányai éveim alatt szoktam meg, hogy Ide­genben nem azt számolják a sportbarátok melyik együt-: tes áll előbb, az MTE-e vagy a MÁV, hanem azt keresik az újságban mikánt szerepel Szolnok. — Helyben vagyunk. Ho­gyan áll ön szerint a me­gyeszékhely lab^grygií^a?, — Nem szakad Áemőndapl arról, hogy a városnál! NB 1-es csapata legyen! Úgy lá­tóm nem is tettek le erről a sportvezetők, még akkor sem, ha az évek során bebi­zonyosodott,, hogy a feljebb- jutás nem egyszerű dolog. Á korábbi gyurkózésekrőí na­gyon Sok tanulságot vontak le az MTE vezetői és most csendben, de állítom, hogy minden ' előbbinél szervezet­tebben és alaposabban ké­szülnek arra, hogy teljesít­sék a szurkolók kívánságát. A jelenlegi együttes valami­vel gyengébb a tavalyinál Nem ki* veszteség érte a pi­ros-feketéket, Az eltávozot­takat az újak nem tudják maradéktalanul pótolni, rá­adásul az átigazolások során elsősorban a. hátsó alakzatot erősítették meg, s ez ritkán hoz látványos eredményt. A csapat körül sokán segéd­keznek — közöttük én ís — de fiatalok is annyian ker­getik a labdát az MTE út­törő, serdülő és ifjúsági csa­patában, amire az utóbbi időben nem volt példa. Nem esillagjóslás, de egyszerű ma­tematika, hogy a nagy erőfe­szítéseknek két-három éven belül eredményt kell hozni. Felágyt Béla A Szolnoki MÁV korábban sikeres ökölvívó szakosztá­lyát már többször megptó hálták „feltámasztani”. Mindezideíg nem sikerült. Most Be viz Mihály, a MÁV egykori versenyzője foglal­kozik a kék-fehérek fiatal ökölvívóival Két évvel ezelőtt csak né­mi szerencsével tudott meg­kapaszkodni az NB II-ben a Szolnoki Dózsa férfi röplab­da csapata. 1973-ban a meg­Az új idényben szerencsés kézzel Igazolt az egyesület és a vezetőség dobogós he­lyezés elérését tűzte ki cé­lul a jelentősen megerősö­dött gárda elé. A felnőtt és ä2 ifjúsági csapat edzéseinek vezetésével Nyári Sándort bízták meg, aki a sokszoros bajnok Csepelből hazatérve vállalta el a hálátlan játé­kos-edző szerepet. Közepesen sikerült alapo­zás után a téli teremkupa mérkőzés-sorozaton kezdtek kirajzolódni egy ütőképes társaság körvonalai. Legfőbb erejük a támadásod pontos befejezésében rejlik: minden játékos megfelelő ütőerével rendelkezik. Eredményessé­güket korszerű játékfelfogá- suk alapozza meg, egy fel­adóval és öt ütővel játsza­nak. Nyári Sándor — aki maga is ütőjátékös — min­den helyzetből képes fel­adni. Ügyesen válogatják a Remek évet zárt végül is az együttes. Ezüstérem a Té­lj kupában, végig vezetve fölényes győzelem a bajnok­ságban és közben néhány fi­gyelemre méltó jó eredmény különböző meghívásos tor­nákon. Legyőzték az NB I-es KSC-t éS' Székesfehérvárt, és csak a legminimálisabb különbséggel szenvedtek ve­reséget a sokszoros bajnok Újpesti Dózsától. .Legszebb Sikerük mégis a Balaton kupán elért éred meny volt, ahol 22 Induló közül a 6 helyen végeztek. A- bajnokság őszi fordulója mák 12 mérkőzését hat hét alatt játszották lé és a rang adók egész sorát nyerték imponáló biztonsággal. A Csapat túlteljesítette az éves tervet, hiszen csak ti­tokban reménykedtek a bal erősödött együttes már meg­határozó szerepet játszott csoportjában és csak rösz- szabb játszmaarány ával szo­rult a 4. helyre. biztonságosabb, kiemelt és a korszerűbb, lőtt labdákat, amelyekét Boróss, Mégzáros, Tövis, Somódi és Nyári Endre igen kevés hibával szokott értékesíteni, A baj­noki idény során ugrásszerű­en javultak nyitás-fogadás­ban is. Néhányszor előfordult, hogy hiányos mezőnyjáték és a késve felugró sánc hibái miatt sorozatban . vesztettek pontokat és ilyenkor kapko­dás és idegeskedés lett úr­rá a csapaton. Szerencsére mindig akadt egy-egy olyan játékos, aki lelkesedésévé! és kiváló alakításával átlen­dítette az együttest a holt­ponton. Ez volt az a plusz, amivel a Vízügy-Dózsa több­nek bizonyult legnagyobb ve tély társainál és sikerült bajnokságot nyernie Kecs­kemét, Dunaújváros és a MAFC Csapatai előtt. noki cím megnyerésében. Az eredményes szakmai munka mellett jelentős sikerként könyvelhetik el a szakveze tők a kifogástalan csapat- szellem kialakítását. A játé­kosok pályán kívül is megér tő, segítőkész barátok, en­nek köszönhetik töretlen- küzdőszellemüket. Országős viszonylatban is szinte egye­dülálló feltételeket biztosit Számukra az egyesület veze­tősége és jó esélyük van ar­ra. hogy az NB I-bé jutá­sért az osztályozó mérkőző Seken sikeresén szerepelje nek, . Ha megvalósulnak a csapat erősítésére vonatkozó terveik és megoldódik ed ^problémájuk, biztos tagjai lehetnék az NB 1 mezőnyé­nek. December 13-án, 14-én, és 15-én vívják majd Bud apes ten az NB I három kiesőjés és az NB II két másik báj nokcsapata ellen a feljutást, eldöntő találkozókat. A hát­ralévő idő minden percét gondosan beosztó. précii terv szerint készülnék. A Vasas Izzó elismerésre méltó sportbarátságról telt tanúságot, amikor meghívta a Vízügy-Dózsa játékosait., hogy budapesti edzőtáboro­zással készülhessenek a Sors­döntő jelentőségű feladatra. Meglátogatta a szolnoki ősa­pától Hénhíg Érnő, a röplab­da* szövetség szakfelügyelője és elmondotta, hogy á Volt NB I-ések éllen csak bravúr árán látszik elérhetőnek a győzelem, viszont a két NB II-es riválist biztosan győz­hetik le, ha sikerül érvényre juttatni a csapatban rejlő lehetőségekét. Van esély Az előjelek —- sajnos nem teszik lehetővé a túlzott bizakodást. Feltétlenül szót kel ejteni értő! is, nehogy a körülmények ísttiereté nél­kül esetleg pálcát törjenek a nagyon lelkiismeretesen készülő játékosok felett a szurkolók. Mészárost 1 meg- operálták, Somödít — á Csa patkapitányt — komoly szájműtét akadályozza a fel­készülésben, így mindössze hét játékos áll rendelkezés re. Nem lesz lehetőségük változtatni az összeállításon és ez meghatározhatja sze­replésüket a hat hét múlva sorrá kerülő sorozatmérkó- zéseken. Feltétlenül szólnunk kel! az egyesületet támogató ba zisszervék, a Vízügyi Igaz­gatóság, a Tiszamenti Regio­nális Vízgazdálkodási és Vízmű Vállalát, a Víz- és Csatornaművek, valamint a megyéi rendőrfőkapitányság vezetőinek szinte lehetetlent nem- ismerő segítőkészségé ről. Mindennek eredményé- kéftt" remény van arra, hog megyénk sportélete első osz­tályú csapattal gazdagodjon. Ny. G,v. Egy feladó — öt ülő Hatodikok a Balaton Kuoán Gondok — két keréken Deák edző Horváth Lászlónak ad még egy uiólsó tak­tikai tanácsot a nemzetközi Csepel Kupa versínjen A Szolnoki Cukorgyár ke- rekpáros szakosztálya év. ről-évré megvívja harcát: miközben Deák István fiai a mindjobb eredményekért küzdehek tulajdonképpen a létükért ís küzdeniük kell, Sajnos álig találnak támo­gatóra, pedig megérdemel : nék a nagyobb figyelmet a Cukorgyári kerekések. Még javában tombolt a tél, amikor már feltűntek s megye országútjain a „brin gások”. A kis közösség nagy tervekkel vágott néki az idei esztendőnek: dobogós helyet néztek ki maguknak a ma­gyar bajnokságon s szerették volna, ha versenyzőket ad­nák a válogatottaknak. Ügyi tűnt az idény ke zár­tért, hogy mindez sikerülni fog. Aztán egymásután jöt­tek a bajok: egyik-másik fiatal indokolatlanul «Ima­5 lai sportműsor Atlétika. Siolnck Városi Atlé­tikai Szakszövetség Itáztörtibkö- rttli ünnepi futóversenye, Szol­nok, Vösztök úti Lakótelep ká­rul — (öltözködési lehetőség a Tallinn körzeti általános isko­lában) ló. Kézilabda: Női ifjúsági Vlllá»- torna, TITÁSZ pálya, 8. Kosárlabda: megyei bajnok­ság. férfi: Karcagi Gimnázium- Törökszen mlklős Karcag, ló. — Kisújszállás—Kunszentmárton Kisújszállás, 13.15, Jászberény— Karcagi MG Jászberény, IS. Sió. Vegyiművek—Tiszafüred Szol­nok, ló. Női: Kisújszállás—Kan- slentmárton Kisújszállás, 12, Jászberény—Tiszaföldvár Jász­berény, 14.IS. Teke: a szolnoki MÁV SS november 1-1 ünnepi versenvé Szolnok, MÁV Sí négyes teke- Csamöka, 8. Vívás: Országos I. osztályú ünnepi férfi tőrverseny Szolnok, máv se véső utcai csarnok. 9-ÍZ. radt a versenyről, nem tar­totta be az edzői utasítást, így Péntek, Kovács és Jánosi a szakosztály fagy ölmi bi­zottsága elé került. A ké­sőbbiekben Horváth is indo­kolatlanul kivált ám a meg­gyengült szakosztály mégis hallatott magáról. A nemzetközi tiszántúli körversenyen 5. lett a csa­pat, míg Labanc feltűnő si­kert aratott a Hajdú Kupa egyéni versenyszámának megnyerésével. Az ifjúságiak a csapatbajnokságon 5-ek lettek s egvre többen olvas­hatták, Halápi, Kocsis, Knapp, Kiss és Búzás nevét egy-egy verseny után. Az évvégi mérleg közel sem hozott olyan sikert niint a tavalyi, ám megszaporod­tak a gondok is. A méreg­drága felszerelések mellett egyre kísértettek az anyagi gondok, és számos fiatal is kedvét vesztette a szakosz­tály fennmaradásáért vívott csatározásban. Pedig a sport­ág megyes2erté egyre nép­szerűbb :' Jászberényből, Me­zőtúrról, - Karcagról egyre másra érkeznek a levelek a cukorgyá fiákhoz, hogy adja­nak segítséget egy-egy új szakosztály megalakításához. Ha tudnának — minden bi­zonnyal először ünm&guköft segítenének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom