Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-07 / 261. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. november 7. Móricz, gimnáziumábau Másodszor nyerték el a KISZ KB vándorzászlaját Sportudvart avattak Hogyan őrizheti egy sím • názium hagyományait? Ügy, hogy emlékezetes idők. neves személyek írásos és tárgyi emlékeit vitrinbe zárva őrzi az utókornak? Ügy is, de legméltóbban akkor, ha kor­szerűségre törekedve növeli Jó hírét. Ügy. mint a kis­újszállási Móricz Zslgmond Gimnázium, amelynek jeles tantestülete joggal vallja, hogy a korszerűség nemcsak az időszerű tananyag elsajá­títását jelenti az iskolai munkában, hanem annál jó­val többet. Az intézet eredményes munkáját fémjelzi, hogy a KISZ KB vörös vándorzász­laját tegnap — már másod­ízben — kapták meg. Kevés közéniskola dicsekedhet ez­zel. Sokoldalú munkát kel- leat ezért kifejteni. Minde­nekelőtt jó tanulmányi ered­ményeket kellett felmutat- niok. Korábban csak vágy­álmuk volt hogy az orszá­gos tanulmányi versenyeken az első tíz közé jusson vala­melyik növendékük. Leg­utóbb egyikük már negye­dik helyezett lett A kisúj­szállási diákok mind szebb eredményekkel szerepelnek a megyei tanulmányi verse­nyeken is. Az iskola KISZ-élete is pezsgő. Az elsők között tér­tek át a vertikális —■ tehát nem az osztályközösségek-, hanem az érdeklődési körök szerinti — szervezeti felépí­tésre. Ez a forma jól bevált, tevékenyen dolgozik mind a tíz alapszervezet. Egyik bi­zonysága ennek az, hogy az építőtáborokba az elhelyez­hető létszámnál mindig töb­ben jelentkeznek. S akik el­jutnak oda, meg is állják a helyüket. A kisújszállási fiúk például az idén szolnoki építkezéseken dolgoztak, s első helyen végeztek. A Iá nyok sem maradtak le. Ök a lakiteleki építőtáborban voltak, s két turnusban is megszerezték az elsőknek já­ró zászlót Hét brigádjuk lei- váló lett Ilyen példák alap­ján mondhatjuk, hogy az életre, a munka szeretjeiére való nevelés is példás ebben a gimnáziumban. A felnőttek jó példaadás- sat hasznos segítséget nyúj­tanak a tantestületnek. Jó­részt nekik köszönhető, hogy tegnap nevezetes eseményre is sor kerülhetett: felavat­ták a félmilliónál többet érő sportudvart. Kb. 200 ezer fo­rintjuk volt erre a célra, a többi a vállalatok szocialista brigádjai, megértő vezetői se­gítőkészségének köszönhető, önzetlenül dolgoztak, anya­got szállítottak, tették, amit tehettek. Megérdemelnék a név szerinti dicséretet, de ki győzné felsorolni tizenkét vállalat megannyi dolgozóját. A diákok sem maradtak tétlenek. Jól tudták, hogy a sziklakerttel, a két pá­lyával lelátókkal ellátott sportudvar az ő javukat szolgaija. Ezért hordták ők is a földet, ültették a fa­csemetéket. segítettiek, ahol tudtak. A tanulmányi és a moz­galmi munka mellett a Mó­ricz Zsigmond Gimnázium közművelődési tevékenysége is követésre méltó. A Ver­seghy diáknapok legutóbbi rendezvénysorozatán például 19 érmet — köztük 9 ara­nyat — szereztek. A pont­versenyben második helye­zést értek eh Most arra tö­rekednek, hogy a közoktatás és a közművelődés minél jobb összhangjával tartani tudják ezt a szintet. Hagyományt őrzőén dol­goznak tehát, és hagyományt teremtsen. Simon Béla — Nagyon tetszett a !>' sztoly és a puska. Nagyon szépek a rajzok — írta a törökszentmiklósi Járási-Vár ősi Művelődési Központban megrendezett Népi gyermek- játékok című vándorkiállítás vendégkönyvébe az egyik kis látogató. A kiállítás anyagát a Damjanich Múzc uintöi kapta a művelődési központ. Képünkön az egyik szép rajz látható Geofizikai vándorgyűlés Gazdag program a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában A hétfők kivételével min­den nap gazdag, változatos program várja a látogatókat Budapesten a Semmelweis utcában, a Szovjet Kultúra és Tudomány Hazaban. Tegnap megnyit a tudo­mányos és műszaki könyvtár új szerzeményeinek kiállítá­sa. November 10-én, vasár­nap „Az ember és a hala­dás" címmel tudományos- műszaki filmműsort rendez­nek. A jövő beten kedden találkozó lesz a magyaror­szági szovjet filmnapokra ér­kezett szovjet küldöttség tag iáival, amelyet filmvetítés követ. November 14-én ke­A Damjanich múzeumban levő. „Szolnok története a legrégibb időktől napjain­kig” című kiállítást novem bér 11-én átrendezés miatt rül sor a szovjet könyv ba­rátainak estjére, 19-én nyit­ják meg a Kárpáti Kiadó ás a Kossuth Kiadó politi­kai kiadványaiból rendezett kiállítást, örök, törhetetlen barátság címmel, 22-én elő­adássorozatot rendeznek ha­zánk felszabadulásának kö­zelgő 30. évfordulója alkal­mából. November 27-én a szocialista brigádok klubja találkozik, másnap lesz a moszkvai rádió hallgatóinak klubestje. A gyerekeket minden szombat és vasárnap játék-, dokumentum- ég rajzfilm­vetítések várják. bezárják. Egyúttal elkezdik a megjeszékhely 900. évfordu­lójára készülő jubileumi ál­landó kiállítás rendezését. Szolnok alapításának 900. évfordulója és az MGE al­földi csoportja megalakulá­sának 15. évfordulója alkal­mából november 12-én és 13-án Szolnokon rendezi meg hetedik geofizikai ván­dorgyűlését a Magyar Geo­fizikusok Egyesülete. A ren­dezvény felett az OKGT Nagyalföldi Kutató és Fel­táró Üzeme vállalt védnök­séget. A kétnapos tudomá­nyos jelentőségű tanácskozá­son megvizsgálják az alföl­di szénhidrogénkutatas leg­újabb eredményeit és a geo­fizika szerepét az elmúlt másfél évtizedben. A program szerint 14 elő­adás hangzik el. A vándor­gyűlés résztvevői megtekin­tik az olajipar hazai fejlő­dését bemutató kiállítást a Szolnoki Galériában és a Nagyalföldi Kutató és Feltá­ró Üzem rendezésében baráti találkozón vesznek részt Jubileumi kiállítás Alkotó ifjúság Pályázat fiatalok számára Az Oktatási Minisztérium — összhangban a KSZ Köz­ponti Bizottságának akció- programjával — a 30 éven aluli fiatalok számára meg­hirdette az „Alkotó ifjúság” pályázatot és kiállítást. A pályázaton egyénileg vehet­nek részt az általános és a középfokú iskolák, valamint az egyetemek, főiskolák nap­pali tagozatos tanulói, illet­ve hallgatói, továbbá az Ok­tatási Minisztérium hatáskö­rébe tartozó intézmények 30 éven aluli dolgozói is. Ugyan­csak részt vehetnek az ilyen korú fiatalokból alakult al­kotó közösségek. A pályázaton olyan hasz­nosítható gyakorlati és elmé­leti munkákkal lehet részt venni, melyek szemléltethe- tőek, illetve tárgyként is ki­állíthatók. Ilyenek lehetnek például gyűjtemények, ku­tatási tervek, irodalmi alko­tások. diákköri dolgozatok, fotók, képző- és iparművé­szeti alkotások munkadara­bok, makettek, modellek vagy bármely más alkotás is. Az iskolák, intézmények vezetői gondoskodnak a pá­lyázati felhívás közzétételé­ről és külön-külön a tanu­lók. valamint a dolgozók al­kotásainak elbírálásáról. Az úttörőcsapatok, illetve a KISZ-vezetőségek közremű­ködésével ismertetik a pá­lyázatok és a kiállítások cél­ját, * részvétel módját, fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérik a pályázat szervezését. Az „Alkotó ifjúság” helyi kiállításait az általános is­kolákban január 31-ig. a kö­zépfokú oktatási intézmé­nyekben március 1-ig kell megrendezni. Az alsó- és kö­zépfokú intézmények megyei — fővárosi — kiállításait március 1-e és 18-a között rendezik meg. A legjobb pá­lyamunkák az országos szem­lén kerülnek majd bemuta­tásra. Az iskolai kiállítások leg­eredményesebb alkotóit és kollektíváit az intézmények vezetőségei az úttörőcsapat­tal, illetve a KlSZ-szerve- zettel együttesen oklevéllel jutalmazzák. Hasonlóképpen a megyei — fővárosi — ta­nács jutalmazza majd a me­gyei — fővárosi — legjobb pályamunkákat. A KISZ Központi Bizottsága az „Al­kotó ifjúság" pályázaton leg­eredményesebben szereplő KISZ-szervezeteknek okleve­let és 4—4 ezer forintos ju­talmat. a részvevőknek pe­dig emlékjelvényt adomá­nyoz. r „O, teljesedj ki, értünk», Jegyzetek egy versmondóverseny ntán Megálmodta-e valaha a költő, hogy ahol véget érnek a kénköves ruhába öltöztetett szőlősorok, lesz majd egy palota, az értelem háza, hol veretes szavak zenéje muzsi­kál és a pianisszimók, fortisszimók hordozzák az igazságot. Álmodhatta Bányai Kornél a valóságot, amely négy évtizedet késett számára, s nem érte meg, hogy a Tiszazug kapujában tényleg ott álljon a Tisza Cipőgyár kultúrpalo­tája, s hogy az emeleti kerengőn ott legyen küzdelmes, versekkel daloló életének egész tablója. De ezzel még nem teljes a valós álom: az írott szó csak az ember értelmével gondolat. A művelődés hajlékát csak az ember teheti szentéllyé. Megtörtént ez is, most is, mint már annyiszor. Vasár­nap országos versmondóverseny volt a cipőgyári művelődési központban, a háziak és a Népszava rendezésében. Csaknem nyolcvan fiatal sereglett össze az ország kü­lönböző városaiból, falvaiból, hogy megmutassa: értik az igaz szót, szeretik a szépet. Jöttek Pestről. Nyíregyházáról, Tatabányáról, neve is alig van kisközségekből, javarészt szakmunkástanulók, diákok. Mi hozta ókét, miért vállalták a száz kilométerek fá­rasztó óráit, félnapjait? Ahányat megkérdeztem, annyiféle választ kaptam, de egy furcsa mondat eljuttatott a lé­nyeghez. így mondta az egyik versenyző: ki a költőd, meg­mondom ki vagy? Csak első hallásra tűnik fellengzősnek a kijelentés, hiszen a költői szó, a gondolat megértéséhez társnak, barátnak kell lennie a versmondónak, s azono­sulni kell az író igazával, aki — ha nemcsak a csillogó szavak üres bajnoka akar lenni — a vállain kell, hogy hordozza kora örömét, gondját és a jövő ígéretét. Azok a fiatalok, akik arra áldozzák szabadidejüket, hogy megértsék és vissza tudják adni a népükért, eszmé­jükért a szép szó erejével küzdő verseket, prózai írásmű­veket, önmaguk is értő és alkotó felelősei lesznek a haza, a társadalom, az igaz emberi eszmények és érzések nagy ügyének. A verseny mottója Váci Mihály kérő, követelő verssora volt: „Ó, teljesedj ki, értünk-lett forradalom”. Kiteljesedőben van: amikor a mezőtúri, martfűi és máshonnan való ifjúmunkások, diákok már nemcsak sza­valják József Attilát, Illyés Gyulát. Garai Gábort. Jevtu- senkót, Aragont és a haladó gondolat más, szépszavú mű­vészeit, hanem értik is, amit a költő leirt és azt mondják önmaguk nyelvén, akkor már tágul a horizont, nő az ember. Minden nemes és haladó eszmét értő munkásfiatal a forradalom beteljesedése, hiszen minden sejtekből áll, s a szellemi vagyon is a gondolatok tégláiból építkezik. Ügy leszünk gazdagok, ha mindannyiunknak jut valamicske az . egészből. De a teljességtől még messzi vagyunk. Figyelmeztető tanulságai is vannak a martfűi országos versenynek. A résztvevők csaknem fele szűkebb pátriánkat képviselte, — és a versenybizottság által kiadott kilenc különböző díjból a megyénknek csupán egy szolid ötödik helyezés jutott A jó szándékú, lelkes fiatalok egész sorát hallottuk úgy ver­set mondani, hogy önkéntelenül is arra gondoltunk; ennek a fiúnak, leánynak az iskolájában, intézetében, vagy mun­kahelyén miért nem akadt senki, alti segített volna a fel­készítésükben. Az kétségtelen, hogy nem a „profi” színvonal elérése az elsődleges cél, — a részvétel a fontos — de a versek minél tökéletesebb előadása olyan nevelési célkitűzés, ame­lyet nem lehet mellőzni. Mindezek ellenére nagyon szép verseny volt, mert sok mindent bizonyított. Ha netán valaki is azt hinné, hogy a tizenéveseink csalt a beat bűvöletében tudnak egy-egy na­pot a művelődés házában eltölteni, — ezúttal is tévedtek. x A szép, okas fiatalok a költői gondolatok társai és mű­velői is, bennük érik a kiteljesedés. — ti — Diákok a íöldeken Ezen az őszön sok ezer diák otthonában néhány na­pig egy órával korábban csör­gött a vekker. Az édesanya kimegy a konyhába, „erő­sebb” tízórait készít a gye­reknek, hiszen ma társadal­mi munkába megy. Előkerül­nek a meleg holmik, régóta porosodó csizmák, cipők, kesztyűk — hideg van, sár van — jól fel kell öltözni. A csípős reggeli szél ha­mar kitörli a szemekből az álmot, a várakozó teherautó­hoz. buszhoz már kipirultál» érkeznek a gyerekek. A fel­berregő motort túlharsogja az' énekszó. K int a határban nagy a sár. a lányok, fiúk ruhájára is ráfreccsen, de e2en egyikőjük sem szomor- kodik, sőt ez a vidámság egyik forrása. A pedagógu­sokat csak az őszülő haj kü­lönbözteti meg tanulóiktól — ők is szorgalmasan dolgoz­nak. Kálmán Mária, a martfűi Cipői pari Szakin u nkáské oző Intézet másodikos tanulója — Nem is hittem volna, hogy ilyen körülmények kö­zött dolgoznak a tsz-tagok. Az első napokban nagyon szokatlan volt a hideg, a sár, és a hajladozás. Mosta­nára mar jól belejöttem, hi­szen nem ez az első nap, amikor a mezőhéld Táncsics Term elősző vetk eze t. rá kóczi - újfalui kerületében szedjük a paprikát. — Még a ruhája is sáros. — Szerencsére kollégista vagyok, édesanyám nem lát, amikor délben hazamegyek. De a többiek is így néznek ki. gondolom, az én anyu­kám sem zsörtölődne sokáig, hiszen ez a munka ilyen. Különben is. tudok én már egyedül is mosni! — Az utóbbi időben elég kellemetlen volt az időjá­rás. szóltunk a gyerekeknek: csak azok jöjjenek, akik ilyen körülmények között Is vál­lalják a munkát Alig marad otthon valaki közülük — mondta az egyik pedagógus. — Mi már tudjuk, hogy a határban elkel a gumicsiz­ma — szól közbe Lázár Gá­bor. a mezőtúri Dózsa Gvörgy Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskola érettségi előtt álló diákja —, hiszen minden őszön részt veszünk termelési gyakorlaton. Pap­rikát szedni nem nehéz, csak az. a baj, hogy ritkán süt a nap. Ha jó az idő, szíveseb­ben vagyunk a földeken, mint az iskolapadban, mert Itt gyorsabban eltelik a dél­előtt. — Jobb itt, mint a tante­remben? — Az biztos, hogy jól jön egy kis kikapcsolódás, de a KISZ-szervezetünk akkor is felajánlotta volna a segítsé­get. ha tanítási idő után kel­lett volna dolgozni. Elmúlt dél. a diákok haza­felé készülődnek. Az úton két szakmunkástanuló kis­lány gyalog igyekszik Mart­fűre. — Miért jött ki kaprikdt szedni? — kérdeztem. — Kint a szabadban lob­ban érzem magamat, mint a műhelyben, ma pedi® oda kellett volna mennem. Lát­ja. „lógok”, és mégis hasz­nomat veszik. 8. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom