Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-30 / 280. szám

/ 3 lat-i. november 36. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Köveieiráa példa . NÉHÁNY ÉVE, ha a tógazdasági szakembereijet 7 cukorrépáról kérdezték, >ér­tőbbén csak vpnoga a vállukat. Azt mondtak/aincs jó fajta, a nővér , átolása, betakarítása rnu /jkrigényes, kevés az embt/t*. a gépek sem az igaziak., A zagyvaré Béke Ter­mplöszövetkt jen a meg­alakulás óta termesztik ezt a növényt, ^ gazdaság mű­ben érre a mélypontot a eukorré pj termesztésében, ami korosak llő hektár ter- mését,*száiiították be a cu- korf^ykrba. Ezekben az évek­be/. az önköltség Is magas Vyólt, minden mázsa cukorré­pa 6—13 forint ráfizetést je­lentett Azóta nagyon sokat .javult á helyzet — módosí­tották a felvásárlási árat is — a gazdaság teljesen gé­pesítette a cukorrépater- mesartést és korszerűsítette a tápanyagutánpótlást. Ez a növény nem túl igé­nyes, és nagyon -meghálálja az öntözést. A zagyvaréka- :siak kihasználták ezt s az idén már 337 hektáron ter­mesztették a cukornak valót. A termésátlag is 'mellettük -sa&l, hektáronként 490—500 Ip.ázsa cukorrépa termett a .gazdaságban. Amíg az ön­költség -nagyjából, az 1970-es (évek költségeivel azonos maradt, addig a jövedelem (emelkedett. Tavaly például 17 forint nyereséget hozott •minden mázsa cukorrépa. Az idei nehéz ősz sem csökkentette a gazdaságban .a tertneiésj kedvet, sőt elha­tározták, hogy jövőre 70 'hektárral, azaz 20 százalék­kal megemelik a cukorrépa termőterületét. Mér készítik a magágyat — a répa az -aszfaltsimaságú, jól tömörí­tett talajt kedveli, — mert már az idén meg kell ala­pozni a jövő évi jó termést. Kézi munkára ma már egyre kevésbé lehet elapoz­Ki minek a mestere? Építőipari szakmunkások versenye A KISZ Központi Bizottsá­ga, valamint áz Ép: lésügyi és Városfejlesztési Minisz­térium „Ki minek a meste­re?” elnevezéssel építőipari szakmai vetélkedőt hirdetett a házgyárak termékeivel, il­letve előregyártott elemekkel dolgozó építőipari vállalatok fiatal szakmunkásai részé­re. A felhívásra az ország IS vállalatának 550 ifjúsági brigádja nevezett be. A részt­vevők ötös csapatokban, hat — központi fűtésszerelés, víz és csatornaműépítés, ta­péta, festő és mázoló, hideg és meleg .burkoló — szakma ismereteiből vizsgáztak. A, tíztagú zsűri ezúttal rend­hagyó módon a munkahelye­ken kereste fel a versenyben résztvevő brigádokat és el­lenőrizte a fiatalok elméleti felkészültségét és gyakorlati munkáját. Az országos versenysorozat befejezéseként tegnap a Szol­nok megyei Állami Építőipa­ri Vállalat brigádjainak dön­tőjét rendezték meg Szol­nokon. A házi versenyen résztvevő 24 brigád közül öt bizonyult méltónak arra, hogy a vállalati döntőben összemérje erejét és az or­szágos versenyre is eséllyel pályázzon. A fiatalok ver- senyprogramiát a szolnoki József Attila ’ úti házgyári elemekből és az Ady Endre úti nolygonból épülő laká­soknál minősítette a szakér­tő zsűri. Az írásbeli, elméle­ti feladatot már november 12-én megoldották. A házi verseny hoiverettiej nénriu- talmat és őnebér.emeiést kanták, az országosan is leg­jobb brigádok t»giai külföld, \rf*c7:r>e''k és e°"*réb kannak. A 16 vállalat „Ki íh.inek mestere?” vetélkedő­iének országos értékelésére Budapesten december első felében kerül sor. ni a termelést és ez a cukor­répánál fokozottan igaz. A gazdaság szakemberei joggal látják úgy, hogy manapsag a Magyarországon kapható gépekkel megoldható a ré­pa termesztése. Náluk Raul- tipusú gépek várják a vetést és a .gyomirtást, jövőre is Barrouit Lepine fejezővel el­látott szekszárdi gépsor ta­karítja be a termést. Miért dicséretes a zagy- varékasi termelőszövetkezet vállalkozása? Ehhez kicsit körül kell néznünk a világ­piacon. Egy kiló cukor, s ez kévésbe közismert, 70 forint­jába kerül az állami költség­vetésnek. Évi cukorszükség­letünk egy.harmadát import­ból fedezzük magas világ­piaci árakon, amelyek tar­tósnak ígérkeznek. Nyilván­való népgazdasági érdek te­hát az import csökkentése, a hazai termelés és a hozamok bővítése útján. A zagyvarékasi Béke Ter­melőszövetkezet elhatározása felhívásnak is tekinthető. Ha ugyanis minden cukorré­patermesztő gazdaság csat­lakozna hozzájuk, akkor Szolnok megyében az idei 13 ez^-cől 15 ezer. 15 ezer 500 hektárra növekedne a vetés­terület. azaz mintegy 20 szá­zalékkal. A MEGYE GAZDASAGAI tehát jelentékeny mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a népgazdaság számára na­gyon drága cukorimport csökkenhessen. Reméljük te­hát, hogy a mezőgazdasági üzemeket az emelkedő ter- mésátlagak és a növekedő jö­vedelmezőség mellett minde­nekelőtt a népgazdasági ér­dek szolgálata arra ösztön­zi, hogy a zagyvarékasiak- hoz hasonlóan cselekedjenek. Erre a megyében minden cu­korrépatermesztő gazdaság­nak megvan a reális lehető­sége. Az újítómodgalom aktuális kérdéseiről rendezett tanács­kozást tegnap székházában a Szekszercezetek Szolnok me­gyei Tanácsa. Árvái István vezető titkár megnyitó sza­vai után az ipari üzemek, vállalatok szakemberei, a társadalmi szervezetek kép­viselői Tasnádi Emil, az Or­szágos Teláményi Hivatal elnöke előadását hallgatták meg. Az előadó szemlélete­sen összefoglalta mindazokat a gondokat, problémákat, amelyek az utóbbi években országszerte csökkentették az újítások számát, s részle­tesen ismertette az új újítá­si rendelet változást hozó pontjait. Az előadást, majd a vitát követően a délutáni órákban a Találmányi Hivatal és az SZMT vezetői értékelték az 1974. évi együttműködési szerződést. Megállapodtak abban, hogy a jövő évi kö­zös munkában — amelyet A húsipar éves termelési érték- és sertésvágási tervét- december 10—12-re teljesíti, s ezzel eleget tesz a fo­gyasztói igényeknek — je­lentette be dr. Banke Antal vezérigazgató az állatforgal- mi és húsipari vállalatok szocialista brigádvezetőinek értekezletén, amelyre teg­nap a MEDOSZ székházéban került sor. A húsipar idén mintegy 6.1 millió sertést vásárol fel a mezőgazdasági nagyüze­mektől és a háztáji állattar­tóktól. a megfelelő kínálat lehetővé tette a zavartalan, kiegyensúlyozott hús- és hús- termékellátást ez abban is megmutatkozott, hogy idén — 1973-hoz képest — 1200 Ülést tart&ti az hiniiki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Eosonczi Pál. az El­nöki Tanács elnöke beszá­molt a Lengyel Népköztár­saságban tett hivatalos bará­ti látogatásáról. Az Elnöki Tanács a jelentést jóváhagyta. Az Elnöki Tanács kiegészí­tette a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatá­sos állományénak szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. számú törvényerejű ren­deletet. Az új rendelkezés ér­telmében felsőoktatási intéz­mények nappali tagozatán folytatott tanulmányok idő­tartamét beszámítják e fegy­veres erők és fegyveres tes­tületek hivatásos tisztjeinek szolgálati idejébe. Az Elnöki Tanács korábbi államigazga­tási területszervezési intéz­kedéseivel összhangban és azokkal egyező hatállyal ha­tározatokat hozott egves já­rásbíróságok és egyes járási ügyészségek megszüntetésé­ről valamint egyes járásbí­róságok átszervezéséről és illetékességi területek újbóli megállapításáról. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel. Pályakezdő olaj bányászok ' Az Alföldi Olajipari KIS2- bizottság kezdeményezésére a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem vezetői teg­nap összehívták az idén Vés­zéit és pályájukat az üzem­nél kezdő ifjú szakmun­kásokat. technikusokat és mérnököket. Dr. Vándotfi Róbert igazgató tájékoztat­ta őket az üzem munkaterü­letéről. szervezeti felépítésé­ről és a fiatalokra váró munkáról. A KlSZ-szerveze- tek életéről Tóth György, a KlSZ-bizottság titkára be­szélt a fiataloknak­szintén szerződésben rögzíte­nek — egy sor űj elemmel gazdagítják az újítómozga­lom népszerűsítését. Így. egvebek között, közösen ren­deznek ipari és mezőgazda- sági üzemekben olyan kötet­len beszélgetéseket, amelye­ken á szakemberekkel és az újítókkal találkoznak. A újítással fontai rozó szakem­berek továbbképző tanfolya­mát az S2MT jövőre is meg­szervezi, ott a Találmányi Hivatal szakértői is előadá­sokat tartanak majd. Terve­zik azt is, hogy közösen jár­ják végig a megye szakkö­zépiskoláit, hogy a végző ta­nulókkal találkozzanak. A Találmányi Hivatal a me­gye újítómozgalmának' fej­lesztését pronagandaanva gokkal is segíti, valamint közreműködik a 900 éves ju­bileum alkalmából rendezen­dő kiállítás újításokkal fog­lalkozó részének létrehozá­sában. vagonnal több húsipari ké­szítményt adtak a belkeres­kedelemnek. Az ipar elegen­dő olcsó húskészítményt gyártott, termékeinek több mint 60 százalékát a kilón­ként negyven forintért, vagv ennél alacsonyabb áron ér­tékesített termékek *dták. Egvelőre még nem isme­retes a termelők jövő évi sertéskínálata, mindenesetre az ipar az ideinél valamivel nagyobb átvételre számít. A termelési részben úí beruhá­zásokkal fejlesztik. 1975-ben adják át a miskolci húskom­binátot. amelv a húsipar leg­nagyobb állami egyedi nagy­beruházása. a szegedi szalá­migyár bővítésével 197S-ra készülnek el C. ;V f; r • Ai újítomoEO’dom fejlődésiért A Taláímáupi Hivatal elnöke előadást tartott ÄEoSookoxi legend© ©’eső húskészítmény került az üzletekbe A hősipar szocialista brieádvesetőioek orsrágos értekezlete Színvonalasabb a politikai munka Interjú Semmel Imrével, a jászberényi várod pártbizottság első t tkáráva! Jászberény megyénk egyik lendületesen fejlődő városa, jellege szerint ipari-mező­gazdasági település, nagyszá­mú munkással, szövetkezeti •parasztsággal, műszaki és hu­mán értelmiséggel. Hogyan, miképpen erősödött a párt tömegbefolyása, tekintélye a városban, erről beszélgettünk "amsei Imrével, az MSZMP iászberénvi városi Pzottsá- gának első titkárával. — A párt tömegbefolvásá- nak, tekintélyének legfonto­sabb mércéje az. hogy menv- nvire értik meg és hogyan váltják valóra a párttagok és pártonkíviiliek ,a X. kong­resszus. a Központi. ság határozatait amelyeknek vtgrehaitásáért a területi pártszervek a felelősek. Ezért is nagyon fontos. hogy a o irtai nőszervezetek — a mindennapi munka legfőbb szervezői — hol dolgoznak, milyen a szervezettségük, milyen a befolyásuk a kör­nyezetükben. és a pártoriki- vüliek legjobbjaival hogyan erősítik soraikat. — Nagyon fontos feltétele a pártiránvításnak. ho°v o+t. ahol szükséges, iáién legye­nek a kommunisták. Ha en­nek alapján vizsgáljuk párt- bizottságunk munkáját, meg­állapíthatjuk. hogy az elmúlt négy évben a párt tömegbe­folyása a mi területünkön is jelentősen erősödött Erősö­dött úgy is, hogy érvényt szereztünk a különböző párt­határozatoknak, de úgy is. hogv gondosan és tervszerű­en folytattuk a pártalapszer- vezetek rendszerének kiépí­tését. irányítottuk a pártépí­tő munkát. — Négv évvel ezelőtt. 1970 júniusában Jászberényben 55 alapszervezetben 1600 kom­munista dolgozott. A legfon- tombb területeken — ipari, mezőgazdasági üzemekben, közlekedésben. kereskede­lemben. hivataloVr-n" ményekben — voltak alap- szervezeteink. Am ^ ban alaposabban megvizsgál­tuk a helyzetét, ráiöttünk. hogy van egy sor olyan je­lentős munkaterület »bol nincs meg a pártirányítás legelemibb feltétele, az »i»c- szervezet Ezért gondos elemzés után növeltük a pártalapszervezetek számát. Az idén már 69 alapszerve­zetünk lesz, többségében ipari üzemben. Tervszerű párt építés — Hol hoztak létre új alapszerv izeteket? —i az alapszervezetek lét­rehozásának három lénveees feltételét mindig szem előtt tartottuk: először legyen megfelelő számú kommunista az adott munkahelyen. ' Má­sodszor legven az alaoszer- vezet irányítására megfelelő­en képzett kommunista, akit titkárnak választhatnak. Vé­gül mérlegeltük, van-e olyan munkáslétszáma a munka- helvneit. amelv alapul szol­gálhat arra. hogv később nö­vekedhessen a kis létszámú alapszervezet. liven feltéte­lek között hoztunk létre újabb alapszervezeteket Pél­dául a Hűtőgépgyárban és az Aprítögépgvárban. a Ga­bonafelvásárló Vállalat ki- rendeltségénél. Ez utóbbi he­lyér vásárolják és dolgozzák fel ugyanis az egész Jászság gabonatermését. A vállalat jelentősége tehát túlnő & vá­ros határán. Hasonló okok miatt születtek újabb párt­szervezetek, többek között a munláa- és védőruha szövet­kezetben, a MEK kirendelt­ségénél. a szakmunkásképző intézetben. Javította a párt- iránvítást hogy jóváhagyá­sunkkal az koritógépgvárban üzemi pártbizottság, a Kos­suth tsz-ben csúrsv^zriőség alakult meg. Meggyőződésem, hogy ezek tovább erősítették a párt vezető szerepét és legfőbb biztosítékok arra, hogy e munkahelyeken érvé­nyesüliön a márt tm’vivz-'-., A X. kongresszus óta körülbelül 25 százalékkal nőtt az alapszervezetek szá­ma Jászberényben. Mit tet­tek azért, hogy az alavsrer- vezetek munkájának színvo­nala min’enit: •'•neV z ien? — Az alaoszervezeti mun­ka színvonalbeli javítása ér­dekében feldolgoztuk a Po­litikai Bizottság 1972. decem­ber 14-i. az aiv . munka helyzetéről és színvo­nalának fejlesztései'ji, ozoio állásfoglalását, és megtettük a szükséges intézkedés-bet. Mégis, továbbra is az alap­szervezeti munka irányítása, politikai tevékenységük fej­lesztésének segítése és ei'en- őrzése a pártapparátus és a választott szervek legfonto­sabb- feladata. — Az úi alapszervezetek létrehozásával nőtt a párttag­ság száma is. — Több mint kétezer kom­munista dolgozik Jászberény­ben. Négv év alatt négyszáz- nvolc új párttagot vettünk fel. tőként tizikai munkásokat — Kik lettek a párt tagjai, és a felvételek során milyen mércét állítottak? — Körülbelül ezzel £ tag­létszámmal értük el a párt szervezettségét illetően Jász­berényben a megyei átlagot. Korábban a pártépítő munka ugyanis eléggé elhanyagolt terület volt nálunk, nem iga- 20dött eléggé a város bonyo­lult termelési és társadalmi struktúrájához. A pártba ■— főként az utóbbi két évben — mindenekelőtt fizikai munkásokat, nőket és fir/.- lokat vettünk fel. Az új párt­tagok közül százötvenöt volt a nő. Mindazonáltal a nárt- építésben továbbra is nagy figyelmet kell fordítanunk a nőkre, hogv közülük azok. akik a követelményeknek megfelelnek, párttagok lehes­senek. A négvszáznvolc párt­tag közül kétszázötvenkettő volt a fizikai munkás. Álta­lános és politikai műveltség tekintetében is jobb a helv- zet a felvett párttagoknál, mint korábban. Arra töre­kedtünk. hogy a leendő párttagnak meglegyen az ál­talános iskolai végzettsége. Ha ez hiányzott arra ösztö­nöztük. hogy fejezze be ta­nulmányait. illetve képezze magát az alaoszervazet. vagy a tömegszervezetek politikai tanfolyamain. — Nagyon lényeges azon­ban az, hogy a leendő párt­tag milyen társadalmi meg­bízást kapott és hogyan tel­jesítette azt felvétele előtt. Ezt tartjuk a legfontosabb mércének és a párttagság is általában ezen méri le vala­kinek az alkalmasságát. — összesen 14—15 jelent­kező felvételi kérelmét nem teljesíthettük. Lehet, hogy ez első hallásra kevésnek tű­nik. azonban az egyik minő­ségi változás a pártéoítő munkában éppen az. hogy nagyon gondosan megnézik az alapszervezeti vezetősé­gek. kinek a felvételével fog­lalkoznak. — Ismerem a statisztikai adataikat és feltűnt abban két szám. Jászberénybe négy év alatt 487 párttag je­lentkezett át más területről, ugyanakkor innnét elkerült 340. Mi volt ennek az oka? — Véleményem szerint ez kapcsolatban van azzal a nagy munkaerőmozgással, amely főleg 1972-ber. nem­csak nálunk, hanem országo­■san Is érzékelhető volt. An­nak a háromszáznegvvennek a fele ugyanis éppen 1972- ben ment el innen más tesü- letre. — Ez nem volt káros ha­tással a párt fegyelmi hely­zetére ? — Jó hatással semmikép­pen nem volt. de egyetlen alapszervezetet sem gyengí­teti meg. Beszélgetésünk ele­ién azt mondtam, nagvon lé­nyeges, bogvan helyezkednek el a pártalapszervezetek a* városban, a munkahelyeken, hogvan erősödnek létszám­ban. hogyan iavul munká­juk színvonala. Dé nagyon' lényeges tényező az is. hogy kik hánvan és miért kerül­nek ki a pártból. Az okok elemzése nagvon tanulságos. — Az elmúlt négv év alatt hetvenhetei! kerültek ki ná­lunk a Pártból — kizárás, törlés, kilépés miatt — és mintegv 90 pártbüntetést kel­lett kiszabni. Az okok? Pél­dául a népgazdaságnak oko­zott kár és korrupció. Több ipari, mezőgazdasági üzem­ben megkárosították a társa­dalmi tulaidont. vagv hely­telenül kezeltek. A másik ok: az erkölcstelen magánélet és iszákossá?. Ez azt mutatja, hogv nevelőmunkánk még nem elég hatásos, de mutat­ja azt is. hogv szigorúbb kö­vetelményeket támasztottunk. Párthatározat végrehajtásá­nak elmulasztása miatt ki kellett zárnunk három elv­társat. Ez nem sok, de ha fi­gyelembe vesszük, hogv ezt megelőzően sohk nem zártak ki ilyen indokkal területün­kön párttagokat, azt mutat­ja, hogv a fegyelmet erősí­tettük. Nemcsak a kizárási okok elemzése tanulságos, hanem az is-, hogv honnan, milyen munkaterületeken történtek ilven súlyos esetet Sainos a kizártaknak csak­nem fele az iparban vagv A mezőgazdaságban dolgozik. — A-z elmondottak alánján megállapítható, hogy nincs nap-' • gondjuk a párttagság regijeimével. — Ez így is van rendjén. Semmiképpen nem jó az. ha valakinek elnézzük a hibáit. Bárki legyen is az. aki meg­sérti a Dártfegvelmet. az ál­lami törvényeket. tetténél« mértékéig a pártban is felel­nie kell. — A kommunisták tisztá­ban vannak azzal, hogv a várttac^árr vanvog sok köte- lezettsénnel relelő.sseonel iá*. — Nem akarom az zlért eredményeket sem kisebbí­teni. sem túlbecsülni azon­ban mégis el kell mondani, hogv mind a tagte1 v«*el, mind a pártból való kike­rülés a pártot erősítő folya­mat. Ahhoz, hogv a oárt befolyása még szélesebb kör­ben érvényesüljön, hogv a párttagoknak a pártonkívü- liek előtt mindenkor tekin­télyük legyén, ahhoz a köve­telményeket nemcsak fenn­tartani. hanem eg'-es mun­kahelyeken fokozni is kell. Jó eredmények — Beszélgetésünk kezdetéit azt mondtam: a cárt poli­tikáig ott és úgv érvényesül, ahogyan a határozatokat végrehajtjuk. A határozatok végrehajtásának eredménye, hogv az ioari termelés üte­me városunkban nagyobb, mint az országos és a me­gyei átlag Ez vonatkozik a hatékonvsácra és a jövedel­mezőségre is. Az állami gaz­daság kiválóan dolgozik, so­kat erősödtek termelőszövet­kezeteink. És nemcsak a ter­melésben van fejlődés, ha­nem a közoktatásKari_ a köz-. műv°lőd£s,cen. azok tárgyi feltételeinek biztosításában és iavításában is. 1 Nagyon örülünk. hogy nő politikai rendezvényeink látogatottsá­gi. mert ez is mutatia. hogy a korábbinál elevenebb a po­litikai élet városunkban. As elmondottak bizonyítják azt, hogy a párt befolyása Jász­berényben is erősödött a Xj pártkongresszus óta. V. ri , j 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom