Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-28 / 278. szám

1974. november 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szolnok Iparnegyedében új kerületi pártház épült. Az V-ös és XV-ös kerületi pártalapszcrvczetek számára épült új léte­sítmény a napokban készült el. A több mint egymillió forint költséggel megvaló­suló székház kivitelezője a nagykörűi Épí­tőipari Szövetkezet, jelentősnek mondható azonban a különböző vállalatok, üzemek, szövetkezetek társadalmi munkája is. A KÉV METRÓ a gázvezetékek lefektetését, a TIGAZ a hűtőberendezések szervezését, az útfenntartó vállalat az épület körüli telek rendezését vállalta. A háziipari szö­vetkezet a függönyöket készítette el, az erdőgazdaság csemetékkel járult hozzá a kultúrált környezet kialakításához. Az irodák és a társalgó mellett az épü­letben kapott helyet a városi tanács fiók- könyvtára is. A rangos munkásmozgalmi múlttal rendelkező terület kommunistái az új székház elkészültével méltó körül­mények közt tarthatják meg a rendezvé­nyeiket. Miniszteri intézkedés Kedvezmény t kapnak a továbbtanuló pedagógusok A továbbtanuló pedagógu­sok kedvezményeiről intéz­kedett legutóbb az Oktatási Minisztérium — egyetértés­ben az illetékes tárcákkal, illetve a Pedagógusok Szak- szervezetével. A most megjelent közle­ményből kiderül, hogy amennyiben a pedagógus olyan intÉzlftéíiyben c/lgp- zik, ahol a munkarend sze­rint létezik az oktatási szün­idő, és a pedagógus tovább­tanul: a téli és a tavaszi ok­tatási szünidő alatt minden beosztás alól mentesíteni kell. A -szóbanforgó pedagó­gusokat az említett szünidők idején csakis olyan — kizá­rólag személyükhöz kötött — tevékenységre szabad igénybe venni, amelyet he­lyettük mások nem tudnak ellátni. Továbbképzésre téli- és tavaszi szünidőben az em­lített pedagógusokat nem szabad beosztani. A tovább­tanuló pedagógusok tanul­mányi szabadságát — bele­értve a szakdolgozat vagy a diplomaterv elkészítéséhez valamint az államvizsgára való felkészüléshez járó kü­lön tanulmányi szabadságot is — ugyanis elsősorban a téli és tavaszi oktatási szün­időben kell kiadni. Tegnap délelőtt 9 órai kez- iettel rendezték meg a dol­gozók általános iskolája má­sodik diákparlamentjét Szol­nokon, az Űttörőház színház- termében. A tanácskozást Zakar Zoltán, a dolgozók ál­talános iskolájának igazgató­ja nyitotta meg. Üdvözlő szavai után a Bartók kama­rakórus mozgalmi dalokat énekelt, majd Fenyvesi Jó­zsef, az MSZMP Szolnok vá­rosi Bizottságának propa­ganda- és művelődésügyi osztályvezetője tartott elő­adást. Beszédében szólt a felszabadulásunk óta eltelt 10 év kulturális eredményei­ből. Elmondta, hogy 1941- >en a 15 éves vagy annál sorosabb népességből 15,1 zázalék végezte el az álta- ínos iskolát. Ez a szám 51,7 zúzalék. Beszámolójában elemezte a művelődés és a népgazdaság között fenn­álló rendkívül sokrétű köl­csönhatást Hangsúlyozta, Amennyiben a tanulmányi szabadság mértéke megha­ladja a téli és a tavaszi szünidő munkanapjainak számát — azoknak a mun­kanapoknak a számát, ame­lyeken a pedagógust fent megjelölt és kizárólag a sze­mélyéhez kötött tevékeny­ségre nem vették igénybe — a többlet szabadságot az ok­tatási idő alatt kell kiadni. Az óvodákban foglalkozta­tott továbbtanuló óvónők ta­nulmányi szabadságát a vizs­gák előtt minden esetben ki kell adni. A tanulmányi sza­badságot az oktatási intéz­mény igazgatója biztosítja. A továbbtanuló pedagógusok számára a tanulmányi sza­badságon felül őket megille­tő munkaidő-kedveznxényt, szabad napot és szabad időt az oktatási idó alatt is biz­tosítani kell. Az esti tago­zaton továbbtanuló nevelők munkaidejét lehetőleg úgy kell beosztani, hogy a mun­kaidő-kedvezmény igénybe­vétele a munkahelyen tölten­dő időt ne csökkentse, tehát a pedagógus az óráit mara­déktalanul meg tudja tar­tani. A továbbtanuló képesítés nélküli nevelőket mindazok a kedvezmények megilletik, amelyekre a továbbtanuló pedagógusok igényjogosultak. hogy az általános- és szak­mai műveltség állandó fo­kozása nélkül nincs tudo­mányos technikai haladás sem. Olyan folyamatok al­kotó, aktív részvevői va­gyunk, amelynek célja a na­gyobb tudás megszerzése, emberibb, kulturáltabb élet­forma kialakítása és töké­letesítése. A tartalmas előadást szek­cióülések követték ahol az osztályok, vállalatok küldöt­tei elmondták véleményü­ket az üzemek és az isko­la kapcsolatáról s a. közmű­velődési program viégrehaj- tásának tapsztalatairól. Meg­állapították, hogy a jövőben erkölcsileg és anyagilag fo­kozottabban kell megbe­csülni a tanuló dolgozókat, s ebben a szocialista brigádok­nak jut nagy szerep. Bizto­sítani kell a tanulóknak já­ró munkaidőt, s egyéb ked­vezményeket is. Pályázat középiskolásoknak Ki lúd többet a Szovjetunióiról? Hazánk felszabadulásának közelgő 30. évfordulója és a pártkongresszus alkalmából — a magyar—szovjet barát­ság jegyében — országos ve­télkedőt hirdetett az Okta­tási Minisztérium, a Mun­kaügyi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, vala­mint a Szovjetunió című lap szerkesztősége. A pályázat címe: „Ki tud többet a Szovjetunióból, a Szovjet­unióról?” A 19 nyelven — magyarul is — megjelenő színes képes folyóirat, a Szovjetunió ifjú olvasóinak és terjesztőinek versenye no­vemberben kezdődött és áp­rilis 4-ig tart. A vetélkedő fő díja: szovjet gyártmányú Latrija mikrobusz a győztes csapat iskolájának. A döntőben legjobb helye­zést elért csapatok tagjai­nak jutalma: utazás a Szov­jetunióba. További díjak: értékes tárgynyeremények — köztük fényképezőgépek, zsebrádiók, lemezjátszók, könyvek, hanglemezek, vá­sárlási utalványok. Benevez­het minden középszintű is­kola — tehát gimnáriumok, szakközépiskolák és szak­munkásképzők — négy tagú csapatokkal. A feltételek között szere­pel az iskolai elődöntő, mégpedig a Szovjetunió cí­mű lapban közöltek alapján legalább öt — egyenként négy tagú — csapat részvé­telével. Ezen kívül terjeszté­si verseny, is szerepel a fel­tételek között, mégpedig: hány Szovjetunió című lap talál rendszeresen gazdára az iskolában a diákok lét­számához viszonyítva. Az iskolai vetélkedők me­netében az első lépés az is­kolai elődöntők lesznek, amelyet 1975. január 15-ig kell megtartani. Megrende­zésükhöz tájékoztatásként mintaforgatókönyveket jut­tatnak el minden iskolához. A megyei és a fővárosi te­rületi középdöntők, ahová is­kolánként a győztes csapat jut. március 31-ig tartanak. Április elején tartják az országos döntőt. — A kö­zépdöntő és a döntő meg­rendezését a Szovietunió cí­mű lan szerkesztősége vállal- ja. A lap előfizethető vala­mennyi postahivatalban. A döntőkben az értékelést az Oktatási Minisztérium. a Munkaügyi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és a Szovjetunió című folyóirat szerkesztőségének képviselői­ből i alakult bírálóbizottság végzi. Dolgozók diá parlamentje A környezet hatalma Meghívót hozott a posta a törökszentmiklósi Csikós József ifjúsági klub újjáalakított helyiségének avatására; benéztem a me­zőtúri művelődési központ­ba, a mesteremberek a szín­háztermet javítgatták, szé- pítgették; a kunhegyesi mű­velődési központból maga­tartásuk miatt fél évre, egy évre kitiltottak két fiatal­embert. Az egymás mellé rakott hírek között látszólag nincs összefüggés. Pedig van. A két kunhegyesi fiatalembert ugyanis nevelőszándékkal tiltották ki a művelődés házából. Valamit megvon­tak tőlük, amiben kedvük telik, tehát megbüntették őket. De próbálja meg valaki, hogy olyan művelődési in­tézményből tiltson ki bün­tetésként látogatókat, — ahol az egyik ablakon bejön a szél, a másikon kimegy, s a bútorzat néhány tucat or­mótlan vasszék és két-há- rom szúette lóca, — még a szolgabíró nagy diófája alól — és ahol csak felhajtott gallérral érdemes leülni, mert hullik a vakolat. Sajnos, néhány községünk­ben még mindig ilyen álla­potban vannak a művelő­dés hajlékai. Az a büntetés, ha néhány órára, valami hi­vatalos rendezvényre be kell ülni a rossz leheletű szín­házterembe, nem pedig a ki­tiltás. Nem a felfedezés igényé­vel írjuk *le, hogy a külön­böző, — akár a legkisebb — tanácsházak külseje gondo­zott, az irodák — általában — ízlésesén bútorozottak. Jó ha ez így van, két okból is: az ügyfelek, tehát az állam­polgárok, külsősegekben is érzékelni tudják az állam- igazgatási szerv tekintélyét, másrészt a tanácsi dolgozók — ha tehetik — esztétikus környezetben végezzék fele­lősségteljes munkájukat. A falusi ktsz- és tsz-iro- dák is igényesen berende­zettek. Az éttermek, presz- szók még inkább mutatják a megváltozott igény- és íz­lésvilágot. A művelődés hajlékába ugyanazok az emberek jár­nak Vagy nem járnak, akik a tanácsházán intézik ügyes­bajos dolgaikat, akik tsz­vagy ktsz-tagok, munkások, a vendéglő- és a presszó lá­togatói. De tegyük még teljesebbé az okozati összefüggések vizsgálatát. Apáink még azért is eljár­tak a társas körbe vasárna­ponként, mert addig sem kellett otthon tüzelni és fű­tött helyiségben lehetett be­szélgetni a szomszéddal, is­merőssel. Akkor a nyomo­rúság hatalma igazgatott, ma a környezeté. A hajdan még a petróleummal és az akácfa gallyakkal is spórolni kény­szerülők vagy azok fiai, unokái, ma oiyan civilizált­sági fokon altnak, hogy a társas együttlét milliőjé iránti igényük már csaknem teljes. Egyszerűbben: az a munkás vagy parasztember, alti — ha másképpen nem hitellevélre, részletre — a legdrágább lakásfelszerelé­seket is meg tudja magának vásárolni, a legértékesebb szellemi javakért is nehezen mozdul ki az ízlésének meg­felelően berendezett lakásá­ból, hogy a művelődés há­zának rideg, olykor gusztus­talan falai között töltse sfza*' bad idejét. Naívság lenne ezt feltételezni. Ezzel szemben tény, hogy a különböző fal­vakban, kisvárosokban — tisztelet a kivételnek — minden köz. és maga..tulaj­donban lévő épület között éppen a kultúra házának a külső állaga és belső felsze­relése a legelhanyagoltabb, legrégimódibb, — legszegé­nyesebb. Ha "azt akarjuk, hogy a művelődési házak ténylege­sen a művelődés házai le­gyenek, akkor ézt az ellent­mondást mielőbb fel kell ol­dani. De miből? A tanácsok azt sem tudják hová tegyék a gazdálkodásukra bízott sze­rényke pénzeket. Ez hellyal- közzel igaz, csakhát — sze. rencsére — a különböző gaz­dasági egységeknél lévő, a dolgozók kultúrálódására rendelt alapokkal megtíz- ' szereződhet a tanácsok pén­ze. Az anyagi alapok és a művelődési házak hatékony­sága közötti összefüggés közismert. Nem kell bizonyí­tanunk: a kunszentmártoni járási-nagyközségi művelő­dési központban pl. ezekben a napokban sem nézték vol­na meg százak, az ott ren­dezett kiállítást, s nem len­ne látogatott á klub — ahogy nem is volt — ha a kellemes környezet nem len­ne ven'dégmarasztaló. A leírta fi bői követ-! kezően is nagyon örvende­tesnek tartjuk, hogy egyre több művelődési ház, klub­könyvtár „szépül hozzá” a megyében a közön^pgigény-í hez. A művelődési házak tar­talmas, a szocialista művelt­ség eszmény kialakítását se­gítő prográrojái csak akkor1 -érhetik el céljukat, ha az emberek jól /érzik magukat a kultúra Hajlékáibaű.' T. L, Egyetem a Balaton partján Napozás a késő őszi napfényben a kollégium előtt /to: N. Zs. Egyik oldalról a bágyadt, őszi napfényben tündöklő, ezüstös Balatonra, másikról a sárgás lombkoronájukat hullató tölgyfákkal borított hegyekre nyílik a kilátás. Itt épült a keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem új. hét­emeletes kollégiuma. Lakói az ország minden tájáról jöt­tek ide, közülük tizen Szol­nok megyébőL — Milyen az egyetemisták élete a „Balaton fővárosá­ban”? — Szép és nehéz — vála­szol röviden a szolnoki Tö- rőcsik Ilona harmadéves hallgató, aki egyetlen lány a Szolnok megyeiek között. Azazhogy már nem is annyira kislány, hisz még néhány hónap és növényter­mesztő üzemmérnök lesz. — Nehéz, mert sokat kell tanulni. Mi, akik az üzem­mérnöki karra járunk, min­den vizsgaidőszakban 5 vizs­gát teszünk le. Az agrárké­mikusoknak csak 3 vizsgá­juk van. Persze az ő tanul­mányi idejük 5 év, míg a miénk csak három. A sok tanulás ellenére, azért szép is. Itt lehetünk Keszthelyen, a Balaton partján. — Főleg tavasszal és nyá­ron jó itt lenni, mikor meg­indul a fürdési szezon. Olyankor a környvekkel lejá­runk a strandra. Persze ott tanulni nem lehet... — mondja a kisújszállási Tuka Gyula. — Nekünk még nem sok tapasztalatunk van az egye­temi életről, s a városról sem. hisz néhány hónapja vagyunk csak itt, — jegyzi meg a szolnoki Juhász Sán­dor. elsőéves hallgató. — Itt a kollégiumban jól érezzük magunkat. Kényelmes, há­romágyas szobákban lakunk. Van klubunk is. — Milyen lehetőség van a szórakozásra Keszthelyen? — Rendszeresenjár ide a veszprémi Petőfi Színház, a mozikban jó filmeket mutat­nak be, elkészült az egyetem pinceklubja. Ha jó idő van, hétvégén kirándulásokat szer­vezünk a Bakonyba és a me­gye városaiba A legfőbb szó­rakozás persze nyáron a strandolás és a hajózás — tájékoztat Tuka Gyula. Wepsz Mihály elsőéves, aki szintén Szolnokról jött, az egyetemről beszél: — Az egyetem épülete négy helyen a város külön­böző pontjain található. A két legtávolabbi épület 3 ki­lométerre van egvmástól. Már egy órával előbb el kell indulnunk, hogy idejében megérkezzünk a foglalkozá­sokra. így az órák közötti szünetekben „sétálhatunk” a városban. — Keszthely több mint 300 kilométerre van Szolnoktól. Milyen időközökben látogat­nak haza? — Általában havonként. Elég jó a közlekedés. Ha dél­után 3-kor elindulunk Szol­nokról,/ fél 9-kor már itt va­gyunk a kollégiumban, — válaszol Törőcsik Ilona. — Ha befejezik az egyete­met, hol szeretnének elhe­lyezkedni? — Nekem szerződésem van a kisújszállási Nagykun Ter­melőszövetkezettel. Júliustól már ott fogok dolgozni — mondja Tuka Gvula. Törőcsik Ilona Cibakházára szeretne menni, ahol a nyári gyakorlatát töltötte. A többi­eknek még hátra van néhány év. de ők is mindannyian szeretnének hazajönni Szol­nok megyébe. T. G. f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom