Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-03 / 258. szám

SZOLNOK MEGVET NÉPLAP 1974 november S HÉTFŐ: Losonczi pal Lengyel országba érkezett. — Schmidt nyugatnémet koncellar megkezdte moszkvai tár­gyalásai t. KEDD: Véget ért a rabatt csúcsértekezlet. — Cunhal ve­zetésével portugál küldöttség érkezett Moszkvába. SZERDA: Husszein marokkói király es Arafat megbeszé­lései, — A l'ülöp-szigeteki külügyminiszter Buda- ' pesten. . CSÜTÖRTÖK: Közös közleményt adtak ki Losonczi Pal lengyelországi tárgyalásairól. — Becsben folytató­dott a liaderőcsökkentési értekezlet. PÉNTEK: Sauvagnargues francia külügyminiszter Izrael­ben. — Algéria megünnepelte a felkelés huszadik évfordulóját, SZOMBAT: Kissinger pakisztáni látogatása után Iránban tárgyal. — Feszültség Argentínában a rendőrfőnök elleni gyilkos merénylet után. ín latta a hetet hírmagyarázónk Pá!fy József A héten volt húsz eszten­deje, hogy Algírban kirob­bant a francia gyarmatosí­tók elleni felkelés. Emlék­szem, akkor még Párizsban „rendőri ügynek” tekintették a lázadás leverését. A bel­ügyminiszter tartozott intéz­kedni. (A történelem furcsa tréfája, hogy — Francois Tvlitterand-nak hívták... né­hány év múlva már az, aki az első rendőri egységeket küldte a felkelők ellen, is elismerte az algériai nép követeléseinek jogosságát. — Mitterand ma már — tudjuk — a francia baloldal egyik vezető egyénisége, aki tisztes eredményt elérve kétszer is megküzdölt az einökválasz­tási harcban, - min t a balul-, dal közös jelöltje.) Hét és fel évig kellett har­colnia és várnia az algériai népnek, míg eljutott a füg­getlenségig, az önálló állam megalakulásának . lehetősé­géig. Pedig még viszonylag egyszerű volt a képlet, ■ aránylag hamar kibontako­zott a megoldás: égy gyar­matosító hatalommal szem­ben ott állott ősi földién a tízmilliós algériai nép, — amely számított a szocialista országok támogatására és az egész haladó világközvéle- • mény együttérzésére, de még egyik-másik Franciaország­gal rivalizáló tőkés hatalom — ha nem is önzetlenül —■ segítségére. Minderre azért érdemes ma visszaemlékezni, mert a szemünk előtt megy végbe egy másik új állam kialaku­lása, hosszú-hosszú harc vége felé. Palesztinára gondolok. Itt már sokkal bonyolultabb a kéolet és nagyon nehéz megtalálni a kibontakozás módiát, a megoldás lehető­ségét. A palesztin nép nagy többsége mer ekülttáborok- ban Szíriában és Libanon­ban él. szegényen és elma­radottam A palesztinok nem­zeti jogainak elismerését so­káig csak a szocialista orszá­gok és természetesen egres crab országok adták meg. Az arab világban sem volt azonban egvségajs állásnom. y palesztin kérdésben: első­sorban az a Jordánia, amely­nek uralkodója az ameri­kaiak embere, próbált szem­beszegülni a palesztin nem­zett követelésekkel. Nem egy esetben maga mögött tud­hatta Fejszal királyt is, — Wzaúd-Arábia uralkodóját. S az utóbbi években egyre több bizalmas értesülés szi­várgott kj Husszein király titkos kapcsolatairól — Iz­raellel... A rabatí Hilton Hotelban t’.D arab ország és a Palesztin Felszabadítás; Front vezetői fugádták az ammani uralko­dót és a palesztin ügy iránt kevés lelkesedést tanúsító más arab vezetőket : a létre jött ötnapos, megállapodás el­ismeri a palesztin nép íái- rendeikezesi jogát, azt, hogy a felszabaduló területeken Önálló palesztin államot hoz­nak létre, a palesztin nemzet képviseletére pedig a Pa­lesztin Felszabadítás! Szer­vezetet tekintik jogosultnak. Jasszer Arafat személyes si­kerének is minősíthető a ra- bati határozat. Ezt most már egy palesztin ideiglenes kormány megalakulása kö­vetheti. (A történelmi ana­lógia idekívánkozik: emlék­szem, hogy' az 50-es eszten­dők végén a GPRA-t, az algériai forradalmi ideigle­nes kormányt hányszor gú­nyolták, fitymálták a párizsi polgári politikusok, milyen sokáig közölte csak idézőle­lek között az ideiglenes kor­mány nevét a jobboldali francia sajtó., A Pa­lesztin Felszabadi tasi Szer­vezet most szerzi meg „poli­tikai nemeslevelét.” Még hosszú az ut a genfi tárgyalóasztalig s majd az önálló államalapításig, de bizonyos, hogy az 1974. ok­tóberi rabati csúcs bevonult a palesztin történelembe. Izrael részéről egve'óre a tel­jes elutasítás a válasz: Ra­bin miniszterelnök korábbi kijelentését, „csak a csata­téren vagyunk hailandók ta­lálkozni s palesztinokkal”, a mostani hivatalos megnyilat­kozások mégsem ismétlik így, teljes keménységében, harciasságában, hanem • már enyhültebb formában. —■' A nyugati sajtó arról ír, hogy most már az USA is azon van: be kell vonni a rende­zésbe a palesztinokat.. A hét másik nagyjelentő­ségű eseménye Schmidt nyu­gatnémet kancellár és Gen­scher alkancellár, külügymi­niszter moszkvai—kijevi lá­togatása volt, Még öt hónap­ja sincs, hogy az új vezetők Bonnban kormányra kerül­tek. E sorok írója ott volt a szövetségi parlament épüle­tében az ülésterem karzatán, amikor Schmidt bemutatko­zó beszédét mondta. Az új kormányfő expozéjának egyik lényeges része ;— az NSZK „keleti, politikájára” vonatkozott, nem ígért cso­dát, de az óvatos megfogal­mazású mondatokból kiér­zett, hogy az európai erővi­szonyok tökéletes ismereté­ben lát ó is munkához. Mos­tani moszkvai tárgyalásai is ennek jegyében alakultak. Előtte a nyugatnémet ellen­zék és a Springer-sajtó meg­próbálta megnehezíteni a kancellár dolgát: szó szerin­ti értelmezést a nyugat-ber­lini négyhatalmi megállapo­dás alkalmazásában, akkor nem szabad még gazdasági együttműködésbe bocsát­kozni. Nos, elég csak a bonni kormányszóvivőt idézni: a tárgyalások elősegítették a kölcsönösen előnyös gazda­sági kapcsolatok fejlődését, a gazdasági együttműködés bővülése pedig hozzájárul a Szovjetunió és az NSZK kö­zötti • politikai. bizalom nö­vekedéséhez. Schmidt még egy politikai' gesztust tett: a hivatalos eszmecsere befejeztével Ki- jevbe utazott. Az ukrán fő­városban az ismeretlen ka­tona sírját megkoszorúzva a Brandt által elkezdett „ke­leti politika" érzelmi ele­meihez egy újat tett hozzá. Érdemes elgondolni, három évtizeddel ezelőtt még ukrán földön pusztított a vissza­vonuló hitleri hadsereg! A nyugatnémet kancellárt otthon belpolitikai gondok fogadták, a hamburgi szo­ciáldemokrata városvezetők köreben kitört a belháború, márpedig az északi Hansa - város egyben Schmidt sze­mélyes fellegvára is. A saj­tó most közli a különböző gazdasági kutatóintézetek előrejelzéseit az idei télre, nos, sötét képet festenek a „gazdasági csoda” országá­ról: egymillió munkanélküli­vel számolnak! Ilyen körül­mények közt különösen je­lentősek Schmidt moszkvai megállapodásai, a milliárdos „csőüzlet” és a szovjet föld­gáz-szállítás. Soktizezer em­bernek biztosítja mindez a munkaalkalmat és az NSZK. energia-ellátását is javítani fogja. Nyugat-Európa más orszá­gaiban is gondok felhőzik az uralkodóosztályokat: Fran­ciaországban egyre hevesebb a sztrájkharc, amelyet a bányászoktól a postásokig egesz sor szakmában meg­vívnak a dolgozóit. Giscard d’Estaing elnök sakkhúzása, amellyel a baloldali pártok vezetőit személyes eszmecse­rére hívta, kudarcot vallott, sem Marchais, sem Mitter­rand nem lé-te át az Ely-» sée-palota küszöbét. Olasz­országban annál sűrűbb a vendégvárás Leone köztársa­sági elnöknél: a kormány- allutási tárgyalások szaka­datlan folynak. Talán most Marónak sikerül 7 Leonyid Brezsnyev, az SZIv V KB főtitkára és Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár négyszemközti tárgyaláso­kat folytatott a Kremlben Szovjet—francia találkozó előtt Ünnepség Kirgíziában Felszőla’t Alektzej Koszigin Edgar Faure, a francia nemzetgyűlés elnöke a. kü­szöbön álló legmagasabb szin­tű szovjet—francia munkata- lalkozo alkalmából nyilatko­zatot adott a Pravda külön tudósítóinak. „Örülünk, hogy hamarosan sor kerül az újabb legmaga . sabb szintű francia—szovjet találkozóra, minthogy meg­győződésünk szerint gyümöl­csöző lesz Leonyid Brezs- nyev újabb franciaországi látogatása. Hiszem, hogy a soron levő tárgyalások iga­zolják majd a két ország ve­zetőinek az együttműködés fejlesztésére irányuló politi­káját és biztosítják az új sikereket e politika megva­lósításában. A francia nemzetgyűlés el­nöke rámutatott, hogy mind kiélezettebb jelleget öltenek a leszerelési kérdések, amt - lyeket most. vitatnak meg a bécsi tárgyalásokon. Az euró­pai biztonság szavatolása és a reális haladás a leszerelés terén ma különös jelentőse­gű, úgy mondanám, hogy na­gyobb jelentőségű, mint ed­dig bármikor” — fűzte hozzá Edgar Faure. Ivjfcfcinger nyilatkozata Hivatalos iráni tárgyalá­sainak befejeztével szomba­ton Teheránban sajtóértekez­letet tartott Henry- Kissinger amerikai külügyminiszter. Mint szavaiból kiderült, nem váltak valóra azok az amerikai remények, hosrv ru­galmasabb magatartásra késztethetik az iráni uralko­dót az olajarak ügyében. Egy kérdésre válaszolva er­re utalt Kissinger, amikor kijelentette: „Mielőtt alacso­nyabb árakat érhetnénk el, előbb rögzíteni kellene azo­kat.” Aleksze.i Koszigán. a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke Frunzeben. a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság és a Kirgiz Kommunista Párt megalaku­lásának 50. évfordulóin al­kalmából rendezett ülésén elhangzott beszédében kije- -len lette: „A nemzetközi helyzet a szocialista világ- rendszer, a haladás, a de­mokrácia es a nemzeti fel­szabadulás összes erőinek befolyása alatt formálódik. Ennek tanúbizonysága a fe­szültség enyhülésének fo­lyamata. amelv a nemzetkö­zi belvzet fejlődésének meg­határozó vonásává vált.” „A Szovjetunió a testvéri szocialista országokkal eszvütt megvalósítja a- szocializmus erői tömörítésének, a nem­zeti felszabadulásért, P füg­getlenség megszilárdításáért, a társadalmi haladásért küz­di népek támogatásának le­nini politikáját és a jövőben is ezt teszi. Következetesen meg fogjuk valósítani az 87, KP XXIV. kongresszusán elfogadott békeorogramoL minden tőlünk telhetőt meg­teszünk, hogy a békés egy­más mellett éles elve — mint, a különböző társadalmi, rendszerű államok kapcso­latainak alaoia — minde­nütt es végérvényesén meg­honosodjék” — mondotta. „Külpolitikánk egyik fon­tos feladatát abban látjuk, hogy a földkerekség- vala­mennyi térségére kiterjedjen az enyhülési folyamat. E cél elérését elősegítheti egy olyan konstruktív békeprog- ram, amely megfelel az ázsiai kontinens valamennyi népe alapvető és tartós ér­dekeinek. Egy ilyen prog­ram alapjául szolgálhatna az ázsiai kollektív biztonsá­gi rendszer. Ennek megte­remtéséhez egyenjogú ala­pokon valamennyi érdekeit ázsiai ország hozzájárul­hatna.” A szovjet—kínai kapcsola­tokat érintve a szovjet kor­mányfő az alábbiakat mon­dotta; „Mi megteszünk min­den tőlünk telhetőt, hogy ha­tárunk Kínával teljes hosz- .szúságában a béke. a jó- szomszédsági együttműködés, a szovjet és a kínai népek közötti barátság határa le­gyen Alegszej Koszígín a továb­biakban foglalkozott a szov­jet gazdasag sikereivel. Az I960 óta eltelt időszakban a Szovjetunióban a társadalmi össztermék több mint két­szeresére emelkedett. A nagy ipari válladatok százait he lyezték üzembe, élenjáró technikával ellátott új ipar­ágak létesültek. többmillió hektárnyi szűzföldet vjsttek művelés ala, gigászi hidro- energelikai rendszerek épül­tek. Mint mondotta, „nem egyszerűen arról van szó, hogy nogymértekben növel­tek a Szovjetunió gazdasági potenciálját. Mi a gazdasági építés minőségileg új szaka­szába léptünk, amelyet a fej­lett szocialista társadalom szükségleteinek megfelelő magas műszaki színvonal jel­lemez.” „A szocialista építésnek a hajdan elmaradott térségek­ben szerzett tapasztalatai, a nemzeti kérdés megoldásá­nál tapasztalatai, amelyeket Kirgizia és más köztársasá­gok gyűjtöttek, gazdagítot­tál? a marxista—leninista ta - látásokat és az emberiség többsége előtt.. Ázsia. Afrika és La tin-Amerika népei előtt forradalmi perspektívát tár­tak fel” — mondotta vége­zetül Alekszej Koszigin. Podgornij—Cunhal tárgyalásai Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta nácsa elnökségénél?: elnöke szombaton fogadta az Alvaro Cunhal tárcanélküli minisz­ter vezette portugál kor­mányküldöttséget. A baráti beszélgetés során kicserélték nézeteiket a szov­jet—Portugál kapcsolatok kérdéseiről. Megelégedéssel nyilatkoz­tak a diplomáciai kapcsola tök megteremtéséről és ki­nyilvánították a kölcsönös együttműködés fejlesztésére irányuló kétoldalú törekvést. A szovjet fél kifejezte azt a készségét, hogy a lehetőse­gek figyelembe vételével elő­segíti a portugál gazdasági problémák megoldását. EJN zL~Ciprus Határozat ellenszavazat nélkül Az ENSZ közgyűlése szom­baton éjjel 117 szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül jóváhagyta négy el nem kötelezett állam Ciprus­sal kapcsolatos határozati ja­vaslatát. A dokumentum valarrieny- nyi Cipruson állomásozó kül­földi csapat gyors kivonásá­ra és a szigetország bel- ügyeibe való külső beavat­kozás megszüntetésére szó­lít fel. A határozat szerint Ciprus alkotmányos államformájá­nak meghatározása a szige­ten élő görög és török kö­zössegek feladata. A két etni­kai csoportnak a világszerve­zet főtitkára segítségével az egyenjogúság alapján kell tárgyalásos úton ebben meg­állapodnia. A határozat fel­szólítja az érintetteket, te­gyenek meg mindent a me­nekültek hazatérésének biz­tosítása érdekében. Állást foglal amellett, hogy az ENSZ keretein belül megold­ható a Ciprusi Köztársaság függetlenségének, szuvereni­tásának és területi integritá­sának biztosítása. Az Algéria India. Mali és Jugoszlávia által előteriesz- tett határozattervezet komp­romisszumot ielent. amelvet mind a ciprusi görögök, mind a törökök képviselői elfogad­hatónak találtak. A doku­mentumból hiánvzik minden utalás a török csapatok part­raszállására és tevékenysé­gére. Günes török külügymi­niszter és Ciprianu ciprusi Ifődeiegátus zárónyilatkoza- tában mégegyszer megismé­telte kormányának a válság­gal kapcsolatos álláspontját. Günes szerint a szigeten fö­deratív szövetségi államot kell létrehozni, míg Kipri- aru hangoztatta, hogv a tár­gyalások mindaddig lehetet­lenek. míg a török egységek megszállva tartják a sziget egy részét. * — Az ENSZ-közgyúlés cip­rusi határozata pozitív lépés lehet a helyes irányban — jelentette ki szombaton a nicosiai kormány szóvivője. Különösen fontosnak minő­sítette a szóvivő a határozat­nak azt a pontját, amelyben a világszervezet felszólít a török és a görög közösség közötti tárgyalások folytatá­sára. mint annak legjobb módiára. hogy kölcsönösen elfogadható politikai rende­zés jöjjön létre. A szóvivő ugyanakkor kifejtette, hogy a határozatban bizonyos hiá­nyosságok is vannak. A cip­rusi kormányhoz közelálló körök szerint a kormány ki­fogásolja. hogy a határozat a török csapatok csupán gyors, nem pedig azonnali kivonására szólít fel. És nem tesz említést Ciprus függet­lenségét garantáló biztosíté­kokról. ROMA Vito Mioelí tábornoknak, a hírszerző- és elhárító szol­gálat volt főnökének politi­kai összeesküvés vádjával történt letartóztatása, amely az átlamellenes újfasiszta felforgató tevékenység ügyé­ben folyó ügyészségi vizsgá­latok szenzációs fordulata, változatlanul izgalomban tartja az olasz politikai kö­röket, Miceli továbbra is a romai katonai kórházban tartózkodik azon a címen, higy a letartóztatást követő­en rosszul lett. Egészségi ál­lapotáról semmi közlés, de a kiszivárgott hírek szerint egyáltalán nem súlyos. DAMASZKUSZ Szombaton viszaérkezett a Szíriái fővárosba Hafez Asszad államfő. Asszad — aki, mint ismeretes, részt vett az arab államfők nem­rég végétért csúcskonferen­ciáján — a tanácskozások végeztével rövid látogatást tett Algériában, ahol vendé­ge volt az algériai független­ség kivívása 20. évfordulója tiszteletére tartott ünnepség­nek. BUENOS AIRES Az Argentin Kommunista Fáit KB vérgehajtó bizott­sága szombaton határozott tiltakozását nyilvánította a reakciós és szélsőbaloldali erők egyre fokozódó terror­ja miatt. HAVANNA Az illegalitásban működő Uruguavi Kommunista Párt felhívást adott ki, ame'yben a jelenlegi rendszer elleni harc fokozásáig szólítja fel az uruguayi dolgozókat, A felhívás hangsúlyozza, hogy az Uruguayi Kommunista Pari az elnyomassa! szem­ben a demokratikus szabad­ságjogok élharcosa és szo­ros kapcsolatban áll a tö­mpééi? kel. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom