Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-22 / 273. szám
1974. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Azonnal távolítsák el Többször szóvá tettük, hol komolyan, hol tréfásan, hogy a moziüzemi vállalat milyen ízléstelen plakátokkal reklámozza filmjeit a szolnoki Kossuth téren. Nem sok foganatja volt. A plakátfestő ettől nem tanult meg festeni, a vállalat propagandistáinak nem született ízlésesebb reklámötlete. Amíg a mindenféle kalandfilmeket hasonló színvonalú mázolmá- nyon kellették, hagyján De ami most látható az egyik nagy „festményen”, nem tűrhető el. A szovjet filmek fesztiválja keretében a Na- gyezsda című alkotásra szeretnék a figyelmünket felhívni. A film Leninről és Krupszka- jaról szól. Őket próbálta megfesteni a plakátfestő. Ami sikeredett: megbotránkoztató mázol- mány. A jó ízlés nevében tiltakozunk az ellen, hogy ilyesmi díszelegjen a város főterén. Javasoljuk, hogy azonnal távolítsák ek Tekintve, hogy ezt az ízléstelenséget többször kifogásoltuk, hatástalanul. javasoljuk a városi tanács illetékes szerveinek, hogy ne engedélyezze a továbbiakban a moziüzemi vállalat — i ilyen színvonal alatti — 4 plakátjainak a Kossuth téren való elhelyezését. Nyolc szocialista ország hatalmas vállalkozása Kezdődik a Kommunisták című négyrészes film iorgatása Premier 1976-ban November 20-án, kedden reggel 9 órakor egy osztrák turistahajó köt ki a Vígadó téren, fedélzetén ÓUo Skor- zeny-vel, az SS első számú „emberrabló specialistájával” Feladata, hogy különítményével állítsa félre a Hitler számára már megbízhatatlan kormányzót. Horthy Miklóst. Áz esemény a valóságban 30 évvel ezel°tt történt, s a helyszínt a filmfelvétel kedvéért öltöztetik a korabeli dicstelen jelmezbe. A nvolc szocialista ország közös produkciójaként készülő „Kommunisták” című négyrészes film Magyarországon játszódó részének felvételei kezdődnek ezzel a jelenettel. Főrendezője: Jurij Özei /., a nálunk is emlékezetes sikert aratott „Felszabadítás” Le- nin-díias alkotója. A grandiózus mű magyar társrendezőié Köő Sándor. A film talán a legjelentősebb oz SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére készülő alkotások között. Hátteréül a. sztálingrádi csatától Berlin elestéig bekövetkezett háborús események szolgálnak, s lényegében a kommunisták vezetésével folyó ellenállási mozgalmaknak állít eméket. A történetben megelevenednek azok a mozgalmak, amelyek a fasizmus leverését tűzték ki célul, helyet kapnak mindazok a próbálkozások. amelyek a hitleri fasizmus ellen irányultak. Például megelevenedik a varsói felkelés, a szlovák partizán felkelés, a Tito vezette jugoszláv partizánháború. s számos antifasiszta megmozdulás, a különböző epizódokat kivétel nélkül az eredeti helyszíneken forgatták, illetve forgatják. A történelemre. a világháború menetére naoy jelentősegei bíró események sodrában a magyarországi cselekmények a Horthy kudarcot vallott kiugrási kísérlete — szinte epizódként fogható fel. Érdemeikhez méltóan ábrázolódnak majd a magyar kommunisták, az illegális baloldal vezetőinek törekvései, a Magyar Frontba tömörült háborúellenes erők tettei. így a Horthyhoz intézett memorandum, amely népünk érdekében a budapesti munkásság fölfegyverzését. minden Hitler-ellenes katonai erő összefogását követelte. A felvételek november 26- tól kezdődően körülbelül két hónapig tartanak. A stáb munkájában konzultánsként réoTt vesz N. Gluhov. a MOSZFIM stúdió katonai szakértője is. A négyrészes film joggal számíthat a közönség felfokozott érdeklődésére. A tervek szerint 1976-ban tűzik műsorukra films znháza ink. Az NDK-ban. Csehszlovákiában és Bulgáriában már befejezték a munkálatokat, de a többi szocialista országban például a Szovjetunióban, Lengyelországban, Romániában és Jugoszláviában még csak ezután keltik életre a világtörténelmi napokat. A tizenharmadik alkalommal megrendezett országos litikai könyvnapokon tucatnyi újdonság közül választhatnak a könyvbarátok. A szolnoki „Szigligeti” könyvesboltban pár nap alatt több száz Kossuth-kiadvány talált gazdára Öreg hangszer ifjú mestere L. Zúgnak a gépek. ügyes kezek irányítják a vésőt, a reszelőt. A DATE mezőtúri Főiskolai Kara gyakorlóműhelyében az elsőévesek órája van. Köztük szorgoskodik Csíder István is, aki a közelmúltban kapta meg a „Népművészet ifjú mestere” kitüntetést. — A KISZ KB hirdetett pályázatot különböző kategóriában a, „cím elnyerésére. Tízperces népzenei anyagot kellett összeállítani, illetve előadni. Én Mezőtúr környéki népdalokat mutattam be a citerámon. Nem is sejtettem akkor még, hogy ekkora sikerrel... — Mióta citerázik? — Hat évvel ezelőtt, egyszer éppen a nagyanyám 99 NYELVMUVELES Enyhu ési eufória.. ”(?!) A címben idézett jelzős szerkezetet az alábbi szöveg- összefüggésből emeltük ki: „Ellenszenvvel szemlélik az enyhülési eufóriát, s az európai leszereléssel összefüggésben is óva intenek az eufóriától ...” A Népszabadság vasárnapi számában (1974. okt. 6.) megjelent cikkben olvashattuk az idézett mondatsort. Az újságcikk nem szakközönségnek íródott. Vajon az újságolvasók mindegyike értette-e a szövegben szerephez jutott idegen szót? Erre vonatkozólag hevenyészett felmérést is végeztünk, s az eredmény nagyon elgondolkodtató. Igen kevesen tudták értelmezni a szót; nem- ismerték jelentéstartalmát. használati értékét sem. Ezért úgy véljük, hogy értelmezés nélkül ez az idegen szó újságcikkben még ne jusson nyelvi szerephez. Az azonban igaz, hogy egyre gyakrabban feltűnik, elsősorban azért, mert olyan fogalmat nevezünk meg vele, amely éppen napjainkban jelent számunkra „ gondot és problémát. Az orvosi szaknyelv ugyanis ezzel az idegen szóval nevezi meg a különböző gyógyszerek, kábítószerek, mérgek hatására fellépő, lét- ejövő felfokozott jó érzetet, llemes közérzetet és hanlatot. Ilyen értelemben eszélnek az alkoholisták, a norfinisták, illetőleg a nyugtatószerekkel élő emberek eufóriájáról: azaz jó közérzetéről.' a mindenben szépet, jót. kellemest érző és értékelő jókedvről. Ez a görög eredetű szó éppen mert hangszerkezetében nem társtalan, könnyen válhat közhasználatú szóvá. Az alábbi szócsaládbeli tagok is egyre ismertebbek lesznek: eufémia (jó elnevezés), eufó- nia (jó hangzás), eutrófia (jóltápláltság), eupepszia (jó emésztés) stb. Már versben is szerephez jutott az eufória szó, s az alábbi verssorokban igen kifejező stilisztikai értéket képvisel: „Nyugtalan volt egész éjjeled, a szív szedál- tan is rendetlenkedett. Szép lett a reggel, hűvös ragyogás, májusi zsongás, kellem és varázs az agy s a szív közt. Nagy harmónia, köny- nyű — könnyelmű — eufória” (Kiss: Aznap. Alföld. 1971. 5. sz. 23.). A nyugtatószerekkel élő (erre vonatkozik a versben a szedáltan szóalak!) beteg barát a sok gyógyszer hatására valóban átélhette az eufóriát, a fokozott jókedvet, a kellemes, jó közérzetet. A szó tehát nemcsak a rím kedvéért került a versbe, hanem elsősorban nagyobb kifejező fogalmi értéke, miatt. Az idézett versrészlet arra is jó példát szolgáltat, hegy a megfelelő beszédhelyzetekben jobban teljesíti nyelvi szerepét egy-egy idegen szó. mint a magyar megfelelő. A versbeli két idegen szó (szedáltan. eufória) szakszerű kifeiező értéke mellett nem veszített stílusértékéből sem. A vers velük lett stílusosabbá, kifejezőbbé és ig-.zabbá is. Dr. Bakos József padlásán játszottunk, amikor találtam egy régi, rossz ci- terát. Még a dédnagyapá- mé volt. Miután letisztogattam róla az évtizedes port, húrokat tettem rá, s pengetni kezdtem. Ez volt életemben az első hangszerem. — Ki tanította? — Magamtól tanultam meg. Nagyon ’ megszerettem ezt a hangszert, már korábban is, ha a rádióban citerazenekarok játszottak, szívesen hallgattam. A családban egyedül édesanyám tud rajta játszani, de ő csupán akkor szólt, ha hamisan szólalt meg a citera. — Játszik a művelődési központ amatőr zenekarában? — Igen, mi kísérjük a Petőfi kórust. Rendszeresen járunk hangversenyekre. Több alkalommal értünk el szép eredményt Az idén Mezőtúron rendezik meg a Páva körök országos minősítő versenyét. Most erre készülünk. — Szeptembertől főiskolás. Bizonyára kevesebb ideje jut a gyakorlásra, mint eddig. — Sokat kell tanulnunk, délután is van órám, így a citerára kevés idő marad. Azért rendszeresen eljárok a próbákra a művelődési központba, s ha van egy kis szabadidőm, akkor citerázok. Ha az ember szívesen tesz valamit, akkor mindig tud rá időt szakítani. — Három év múlva üzemmérnök lesz, a munkája még jobban lefogja majd. Mi lesz a citerával? — Sohasem fogom abbahagyni, sőt elhatároztam, hogy az öcsémet is megtanítom játszani. A citerázás egy életre szóló hobbym. Alkolópályázat fiataloknak Több mint fél év telt él azóta, hogy a KISZ KB az idei akcióprogramjában kezdeményezte az Alkotó ifjúság című pályázat meghirdetését. A pályázat széles körű hazai és nemzetközi tapasztalatokon nyugszik. A cél az, hogy a fiatalok munkaköri és tanulmányi kötelezettségeiken túl is alkossanak. A mozgalommá szélesedő pályázat ösztönözze őket az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójának tiszteletére rendezett szocialista munkaversenyben való aktív részvételre. Nálunk először kerül sor olyan versengésre, ahol részt vehet minden 30 éven aluli tanuló, dolgoBŐ és katonai szolgálatot teljesítő fiatal — KISZ-tagságra való tekintet nélkül. Az elkészítendő munkák gyakorlati és elméleti jellegűek lehetnek, például szemléltetőeszközök, makettek, tervek, újítások, szak- dolgozatok stb. A pályázat részletes feltételeit a már megjelent • minisztériumi, illetve országos szervek felhívásai tartalmazzák. Az elkészült pályamunkáid értékelésére — minden munkahelyen és tanintézetben — 1975 tavaszán kerül sor. A legjobb alkotásokból a Forradalmi Ifjúsági Napok alkalmából a vállalatok, intézmények helyi kiállításokat rendeznek, melyeket 1976- ban tröszti és megyei bér mutatók követnek. A legeredményesebben szerepló pályaműveket benyújtó száz KISZ-szervezetnek a KISZ KB emlékoklevelet és 4000— 4000 forint jutalmat ad. Védőnők országos értekezlete Az ország lakóinak száma szeptember végén -0 millió 496 ezer volt. Kilenc hónap alatt 16,9 százalékkal több — 139 148 élve születést jegyeztek fel mint az elmúlt év azonos időszakában. A népesedéspolitikával kapcsolatos védőnői feladatokról kezdődött tegnap kétnapos értekezlet Budapesten a dr. Kálmán András védőnőképp ző iskolában. Az országos csecsemő- és gyermekegészségügyi intézet, valamint az Országos Szülészeti- és Nőgyógyászati Intézet közös rendezésében létrejött tanácskozáson a fővárosi, megyei, megyei-városi vezető védőnők vesznek részt, 7 egnap reggel, amikor kiléptem a kapun, mint tíz eset közül kilencszer, Csemetke Lajos szomszéd is kilépett az ő kapujukon. Máskor már mesz- sziröl köszön hangosan, most csak éppen motyog valamit az üdvözlésemre. Jobban megnézem,, s döbbenten látom, mintha tiz évet öregedett volna: az arca fakó, mindig vidám szeme vörös és kialvatlan, járása bizonytalan. — Mi a baj? — kérdeztem. — Most már semmi,... Csak borzalmas éjszakáin volt... És meséli: Kis családommal a szokásos időben feküdtünk le aludni. Én jó alvó vagyok — ahogy mondani szokták, ágyút süthetnek el a fülem mellett, akkor sem. ébredek fel. Bezzeg az éjszaka rögtön felébredtem, amikor a feleségem kétségbeesetten megrázta a váltamat. — Mi történt? — akartam kérdezni. de nem tudtam szólni, mert tenyerével be tapasztotta a számat. — Pszt! — súgta a fülembe. — Valaki jár az előszobában. Ekkor már teljesen ébren váltam. Felültem, s a feleségem tekintetét követve láttam, hogy az előszobába vezető ajtó alatt fény szűrődik be. — Az előbb motoszkált is — súgta a feleségem. — Telefonálok a rendőrségre — súgtam vissza, s fügém szemrehányóan a lembe. — Az előszobát akkor is ki tudná rámolni, sziszegtem vissza dühösen. ____ — D e legalább nem tudna bejöftni — rebegi a feleségem, s megint jajistenkedik r Valaki jár az előszobában i I •már bújtam is ki a takaró alól. — Nem! — fogott vissza a nejem. — Meghallja, be- r :r.t, és ... Jaj istenem! Beláttam, hogy igaza van a feleségemnek, valóban nem kockáztathatom meg a telefont, mert mire „kicsengene” a rendőrségnél a hívás. m. már hátamban lenne a kés. aztán következne a feleségem, a kislányom, mint abban a krimiben, amit az este láttunk. Mit tegyek hát? — Mert szerinted ugye felesleges a kulcs ebbe az ajtóba! rí szipogta a felesé—, és Lujzikát.. Jaj nekem. Lujzikám, egyetlen kislányom! — Nem fog bejönni! — mondom, s elszántan talpra ugrottam. Körülnéztem a szobában, valami fegyvert kerestem, mert a puszta kezemmel mégsem vehettem fel a harcot a rablóval. Sajnos azonban nekem nincs odahaza még egy vacak géppuskám se. így hát az asztalon lévő jókora ólomkristály vázát ragadtam meg. A víz kilocs- csant belőle, a virágokat én hajítottam a padlóra, s nem törődve vele. hogy a feleségem szid emiatt, az előszoba ajtaja felé lopakodtam. Ott megálltam a falhoz lapulva, a vázát magasra emeltem, s elhatároztam, hogy ha nyílik az ajtó. teljes erővel lesújtok a belépőre.-*■ Jön — súgtam hátra a mellém óvakodó feleségemnek. A hangom remegett az izgatottságtól. — Nehogy mellé üssT —- biztatott a nejem, s bátorításul megpuszilta a fülcimpámat. Aztán nyílt az ajtó. surrantak a léptek, majd eloltotta az előszoba lámpáját, és ez volt a szerencsém, mert... Mert ha világosban jön be a kislányom, eltaláltam volna... így azonban a levegőbe ütve nekiestem a falnak, Lujzika átbukfencezett rajtam. a váza ripityára tört, s a feleségem hajnalig zokogott, hogy „mit tog szólni Malvin néni. ha legközelebb eljön, s nincs meg a váza. amit tőle kaptunk nászajándékul?" Sólyom László
