Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-15 / 267. szám
1974. november 15, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 NOVEMBER HÓNAP A BUDAPESTI DUNA-HIDAK ÜNNEPE. November 20-án 125 éve, hogy megnyitották a Lánchidat és 25 éve, hogy felavatták a* újjáépített Lánchidat. November 21-cn ünnepelhetjük az újjáépített Erzsébet-híd felavatásának tizedik évfordulóját. Végül november 22-e az újjáépített Petőfi-híd felavatásának 22. évfordulója. Képünkön a régi Erzsébet-híd, amelyet a fasiszták felrobbantottak Pályaválasztás — a tv segítségével kz eszmei-politikai munka és az érdekvédelem Jegyzetek a Pedagógus Szakszervezet megyei Bizottságának üléséről A televízió három egymást követő napon november 19- én, 20-án és 21-én mutatja be a nyolc adásra tervezett szakmaismertető filmsorozat első három filmjét. — Sorozatunk az Országos Pályaválasztási Intézet segítségével készül — mondja Hegyi István szerkesztő. — Az a célunk, hogy olyan szakmákra hívjuk fel a figyelmet, amelyekre napjai jnkban kevés a jelentkező, azonban biztos jövőt, jó megélhetést kínálnak. A filmeket úgy készítettük el, hogy azok egyúttal min* i dig egy-egy munkás | vagy szocialista brigád portréját is adják. Azt szeretnénk, hogy olyanok kedveltessék meg szakmájukat a fiatalokkal, akik • a saját példájukat tudják felmutatni. Az első adásban egy fiatal kéziszedőt mutatunk be, a Kossuth Nyomdából. A következő napon a Tiszai Vegyi Kombinát polietilén-gyártó üzeméből a Béke szocialista brigáddal ismerkedhetnek meg a nézők, illetve a vegyi alap- anyaggyártó szakmával. A harmadik napon egy 19 éves cipőkészítő lány munkahelyére, a Minőségi Cipőgyárba látogathatunk el. Ez a lány a cipőgyártásnak szinte minden fázisát végig próbálta már, és most fiatalok csoportvezetője. A Pályaválasztási Intézet nemcsak az « X előzetes tanácsokkal segítette ennek a filmsorozatnak a munkáját, hanem a későbbiekben felméréseket végez az adások hatásáról. A megyei pályaválasztási intézetek munkatársai a tanulókra tett hatást a fiatalok által kitöltött kérdőívekkel mérik fel, a szülőkkeQ és pedagógusokkal pedig interjúkat készítenek. — Mikor és milyen szakmák bemutatásával folytatják a sorozatot? — A sorozat folytatására a jövő évben kerül sor. Tavasszal ugyancsak egymás után következő napokban szeretnénk műsorra tűzni a növénytermesztő, az állattenyésztő, a kőműves, az ács és az üvegipari szakmákról szóló filmeket. A műsorszerkesztés gondossága lehetővé teszi, hogy ezeket az adásokat másnap délelőtt azok is lássák, akik este nem nézhették. November 19-én este 6 órakor vetítik először a nyomdász szakmát bemutató filmet, majd másnap délelőtt 10.21 perckor megismétlik. A vegyipari szakmát ismertető filmre 20-án este ugyancsak 6 órai kezdettel, illetve másnap 10.20 perckor kerül sor, végezetül 21-éA 18.15 perces, illetve másnap 9.21 perces kezdettel a cipőgyártó szakmáról szóló film kerüil vetítésre a televízióban. Politikai könyvnapok Szolnokon kétszázan terjesztik a Kossuth Kiadó kiadványait Szolnok város pártszervezeteiben a politikai irodalom terjesztésével mintegy kétszáz propagandista foglalkozik. Ebben az évben már eddig 727 ezer forint értékű politikai könyvet, brossúrát adtak el. Ez az összeg csaknem duplája az 1971. évinek. A megyeszékhely párttagságának 29 százaléka előfizetője, rendszeres vásárlója a gazdasági, politikai és ideológiai ismereteket terjesztő könyveknek. A pártfolyóiratok terjesztéséről már kevésbé kedvező a kép. A párttagság 10 százaléka járatja vagy vásárolja a párt különböző folyóiratait. A megyei politikai könyvnapokra készülve — melynek megnyitóját dr. Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartja november 20-án Kisújszálláson — jő lenne, ha mindenütt jobban a figyelem középpontjába kerülne a politikai irodalom olvasótáborának növelése, a Kossuth Könyvkiadó helyi megbízottai munkájának segítése. Mintahogy Szolnokon is, ahol a terjesztők tanácskozáson vitatták meg az eddig elért eredményeket és a további feladatokat. Tegnap a Pedagógusok Szakszervezete Szolnok megyei Bizottságának napirendjén szerepelt egy beszámoló jelentés az eszmei politikai munkáról. S bár az ilyen jellegű feladat nem kizárólag a szakszervezet kötelessége, hanem eleve feltételezi az iskolai pártszervezetek, a tantestületek, az ifjúsági szervezetek együttműködését, a szakszervezetnek mégis igen fontos szerepe van megvalósításában. Nem csoda, hogy részkérdésekben igen élénk és hosszantartó vita alakult ki. így például arról, hogy hol kezdődik a szakszervezet nevelő munkája, milyen a politikai nevelés és az érdek- védelem összhangja, miként alakul az iskolákban a szocialista demokratizmus, és így tovább. Részt vett a vitában dr. Majoros Károly,, a megyei pártbizottság titkára is. Hangsúlyozta, hogy a szak- szervezet aktivistáinak nevelő munkája a kezdő tanárok, tanítók munkába állásakor kezdődik. S nemcsak azzal, hogy igyekeznek őket átsegíteni a kezdet nehézségein, hanem azzal is, hogy megmagyarázzák: a tanintézetekben nincs ragja, becsülete annak, aki elzárkózik a társadalomtól, aki önmagában, önmagának akar élni, aki politikailag nem képezi állandóan magát. A megyei pártbizottság titkára kiemelte: a jövő alakítása szenved csorbát, ha a pedagógusok eszmei felkészültsége csak a társadaloméval azonos mértékben növekszik, mivel az új generáció gondolkodásmódja, fel- készültsége és cselekvőképessége jórészt a nevelőkön múlik. Ezért nem lehet számukra befejezett a politikai képKerékpárok, motorok a fal mellett. Az úton két teherautó várakozik. Sötét van, hat körül jár az idő. A napközis gyerekek már egy órája befejezték a felkészülést, az emeleti ablakból mégis világosság szűrődik. Tannlnak bent. ötvennégy felnőtt vágott neki az idén az öcsödi esti iskolának. — Két éve indítottuk az esti oktatást — mondja Sándor Gábor iskolaigazgató. — Bár a korábbi években is volt ilyen oktatási forma, ám közel se jártak ennyien. Akkoriban az iskola jóformán magára volt hagyatva a szervezésben. A párthatározat nagyot lendített a dolgozók iskoláján, a gazdasági szervek vezetői most támogatnak bennünket, segítenek a szervezésben is Engedik, küldik az embereket. Az esti iskolában tanító nevelők túlórát kapnak az órákért. — Mindez azonban nem pótolhatja a befektetett energiát. A délelőtti tanítás után esténként is helytállni? Nemcsak a hallgatók, hanem a tanárok is fáradtak. Szóval — áldozatot kíván ez a pedagógusoktól is. Nem is beszélve arról, hogy módszertanilag is más utat kell járnunk. Tudomásul kell vennünk ugyanis, hogy „ hallgatóknak alig-alig jut idejük az otthoni felkészülésre. Olyan eljárásokkal próbálkozunk azért, hogy lehetőzés soha. Alapos politikai ismeretekkel felvértezve tudják csak a nevelési célók sorrendjét megállapítani, melyek között a marxista— leninista Világnézetű emberek nevelése az elsődleges, akik aztán élethivatásukat jól ismerő szakemberek is. A szocialista demokráciáról elhangzott megjegyzésekre utalva mondotta dr. Majoros Károly, hogy az nem valakikkel szembeni ellenzékiséget jelent intézeteinkben, hanem az igazgató, a tantestület, a politikai szervezetek, egyszóval az egész iskolai közösség jó együttműködését szolgálja, hiszen közös a cél. Az iskolai demokratizmus ' tehát nem alaptalan kritizálgatás szín. tere, hanem az érdemi munka érdekében kifejtett együttes erőfeszítést szolgálja. A megyei pártbizottság titkára szóvátette, hogy az iskolákban nem indokolják, hogy ki miért kap, vagy nem kap jutalmat. Az igazgatók meg kellene, hogy mondják: aki többet tesz a közösségért, többet is érdemel. Az ilyen állásfoglalás kialakítását támogatniok kell a szakszervezeti bizottságoknak. Ezzel bizonyos értelemben véve érdekvédelmi feladatokat is ellátnak. Védik az egyént az elszürküléstől, politikai képzettsége növelésével, közéleti ténykedése serkentésével pedig látóköre szélesedését, az életben való alaposabb helytállását biztosítják. Dr. Majoros Károly néhány javaslatát is elmondotta, így például az, hogy a nagyobb tantestületekben szervezzenek rendszeres politikai képzést. Nem az a fontos. hogy abban mennyi része van a pártszervezetnek, leg az órákon sajátítsák el a tudnivalókat. Három osztály startolt ebben a2 évben. Közös teremben dolgoznak az ötödikhatodik osztályt végzők, míg a hetedikesek és nyolcadikosok önálló csoportokat alkotnak. Huszonhármán vannak a nyolcadikban. Ók már ismerősek az esti iskolában, hiszen többségük tavaly végezte ugyanitt a hetedik osztályt. Vannak közöttük olyanok, akik csak egy-két éve maradtak ki a nappaliról. Zömében azonban húsz és negyven közötti férfiak. Tsz- dolgozók. gépkocsivezetők, segédmunkások. Sokan közülük a munkából egyenesen idejönnek. Boldizsár Károly és Molnár Gábor azt m>idia. hogy nekik a munkaidő befejezése előtt kell elindulniuk, hogy beérjenek. — De a tsz megad minden lehetőséget — folytatja Boldizsár. — A munkatársaim se neheztelnek fám, amiért hamarabb eljövök. Inkább ők szólnak viccesen, ha megfeledkeznék, hogy indulás. Molnár Gábortól megtudom, hogy néhányan szocialista brigádban dolgoznak, a vállalásaik egvike éonen az általános iskola elvégzése. Másokkal beszélgetve a jogosítvány oroblémája kerül 6zóba. Vezetnek vagy vezetni szeretnének. Mindenképpen szükségük van a nyolc osztályra, ha nehéz is a tanulás. mennyi a szakszervezetnek, vagy az igazgatónak, hanem az eredmény. El kellene érni, hogy a folyamatos politikai képzés ne csak iskola- rendszerhez kötődjék. Nem a bizonyítvány az elsődleges, hanem az, hogy a nevelők mindig tisztában legyenek azzal, mit kell tenni. Meggondolandó például, hogy a főiskolákról kikerülő nevelőket esti egyetemen képezzék-e, ahol lényegében ismét ugyanazt a tananyagot sajátítják el mint a felsőfokú oktatási intézményekben korábban, vagy inkább speciális tanfolyamokra ösztönözzék, javasolják őket. Ez persze megyénk jó részén még nemcsak tárgyi, hanem személyi feltételek függvénye is. A megyei pártbizottság titkárának javaslatai között, szerepelt még a pedagógusok nyári egyetemének létesítése Szolnok megyében, pedagógus klubok szervezése és a politikai önképzés pályázatok útján való segítése. A megyei bizottsági ülésen sok_ mindenről volt még szó, — így az iskolai közérzet, az élet és munkakörülmények javításáról és főleg arról, hogy az eszmei politikai képzettség növelésének segítése a szakszervezeti bizottságok megkülönböztetett feladata. Második napirendi pontként az oktatásügyi dolgozók átlagkeresetének alakulásá. ról hangzott el tájékoztató jelentés azzal a végső következtetéssel, hogy a szakszervezetnek szorgalmazni kell az országos átlaghoz való felzárkózást, megyén belül pedig a területi és rétegek közötti aránytalanságok megszüntetését, — Simon “ — Egyszer jobban el vagyunk fáradva, mint máskor — mondja Jordán Lajos. — De azért mindnyájan bizonyítani akarnak, a munkatársaknak is. a családnak is. Mert ha nem is ellenkeznek az asszonyok az iskola miatt, de megérzik azt az otthoni munkában. Többet és nehezebbet is el kell végezni, mint máskor. S persze a gyerekek! ök is megérzik. Ambrus Imre azt mondja, hogy a kislánya is éppen nyolcadikos. Igaz, ez szerencse bizonyos fokig, hiszen ha valami nem megy, altkor otthon megbeszélhetik. Az esti iskola elvégzése az öcsödi cigányproblémák megoldásához is segítséget nyújthat. A múlt évben is, de az idén is többen nekivágtak közülük. Nagy Zita például arról beszélt, hogy szülei js nagyon örülnek, hogy elvégzi az általánost. —J így lesz állandó munkahét lyem — teszi hozzá. — Meg nagy segítség vagyok otthon is Mert a szüleim analfabétákFigyelem az órarendet Hétfő, szerda és péntek, öt órakor kezdődik a tanítás, s nyolc óra körül alszanak ki a fények a termekben. Az öthőnapos munka most még az elején tart. Kitartás, fegyelem és szorgalom keil ehhez az időszakhoz. De megéri. S,ürömi Pál I KI MONDJA MEQ? Az igazgatónk már igazán túlzásba viszi a dolgokat. A vezetési módszerei sok kívánnivalót hagynak maguk után. Nincs nap, hogy mi, kollégák, ne tárgyalnánk erről a munkahelyen. Egyszer már meg kéne mondani az öregnek nyíltan, egyenesen, hogy mi a véleményünk. Igazságunk tudatában fel kellene világosítani a hibáiról. Igenám, csakhogy ki mondja meg a főnöknek? Ki vállalja a kockázatot, hogy kritikával illesse ezt a nagy tudású, tehetséges, de sok emberi gyarlósággal rendelkező, sértödős, érzékeny férfiút. Hosszú töprengés után, titkos szavazással úgy döntöttünk, hogy Sponger Kálmán, ez a keménykötésű. karakán műszaki rajzoló alkalmas lesz arra, hogy odaálljon az igazgató elé és alaposan megmondja a magáét. — Szó sem lehet róla! — harsogta ingerülten Sponger, amikor tájékoztattuk a dolgozók döntéséről. — Pont én nyissam ki a számat? Nekem gyermekem van, én nem vihetem vásárra a bőrömet! — Jó, hát akkor mondja meg az öregnek Sortvai Ernő — döntöttünk egyhangú közfelkiáltással. Sortvai egyenesen a szemünkbe nevetett: — Majd bolond leszek kihívni magam ellen a sorsot. Nekem qsaládom van. Két gyermekem. Nem vághatok bele mindenbe hübelebaláss módjára. Keressetek egy más balekot! Teperdi Zsolt végig sem hallgatott bennünket: — En mondjam meg az igazgatónak? En, akinek négy gyermekem van? Ez túlságosan kockázatos manőver, s mint tudjátok, én igazán nem ugrálhatok. Természetesen egyetértek azzal, hogy az igazgatónak meg kell mondani, fel kell világosítani arról, hogy helytelenek, antide- mokratikusak a vezetési módszerei. De erre a feladatra olyasvalakit kell kiválasztani, akinek nincs gyermeke. Minden szem rám szegeződött. Nem volt menekülés. Nem tehettem mást, a kollektíva kérésére elvállaltam, hogy másnap bekopogok az igazgatónkhoz és megmondom neki.., „Nehéz napom lesz holnap" — hajtogattam magamban idegesen, midőn benyitottam a lakásunkba. A feleségem csókkal üdvözölt, s máris tálalta elém az ínycsiklandó. aranysárga húslevest. — Miért vagy olyan rosszkedvű? — kérdezte aggódva. Pont most, amikor... — Amikor? — kiáltottam feszült érdeklődéssel. Irén boldogan mosolygott, aztán hozzám hajolt, és a fülembe súgott valamit. — Soha jobbkor! — öleltem gyengéden magamhoz Irént. Most már tőlem sem kívánhatja senki, hogy pont én mondjam meg az igazgatónknak ... « Galambos Szilveszter Fárasztó de megéri... Az öcsödi esti iskoIAban
