Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-13 / 240. szám

1974. október 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Minden munkáskézre szükség van (Folytatás az 1. oldalról.) is tudnak adni, ha valame­lyik gazdaság igényli. A szolnoki Lenin Termelő­szövetkezetben a répafelsze­dőgépek már két-három nap­ja kísérleteznek a betakarí­tással, sajnos csak teljesít­ményük felével, vagy negye­dével tudnak haladni. Eb­ben a gazdaságban van a legtöbb munkáskézre szük­ség, hiszen a hibridkukoricát is kézzel kell törni, mivel ebből vetőmag lesz. A föl­deken egész héten katonák dolgoztak, de vendégmunká­sokat is foglalkoztatnak. Pa­radicsomból az elkövetkező napokban még 300 vagonnal kell felszedni, ehhez a jö­vő hétre már kérték a kö­zép- és az általános iskolák segítségét. A magvar honvé- (' 3k mellett szovjet katonák is dolgoznak a gazdaságban, ma is szedik a paradicso­mot. De további segítségre is szükség van, ezért a helyi katonai alakulatokkal is fel­vették a kapcsolatot. A pa­radicsom és a 4—5 vagon- nyi paprika felszedéséhez a következő két hétben hat­száz—nyolcszáz emberre len­ne szükség. Esőben — kézzel A Héki Állami Gazdaság­ban szombaton és vasárnap is dolgoznak a gépek. Tizen­hat vetőgép naponta 200— 220 hektárra juttatja ki a magot. Ha ezt az ütemet tartani tudják, október vé­gére mindenütt befejezik a vetést. A talajelőkészítés és a kukorica betakarítása az esős napok alatt sem szüne­telt, sőt a nedves időjárás a szántást még segítette is, könnyebben haladták az ekék a lazább talajon. A John Deer kombájnok na­ponta 20 vagon kukoricát aratnak, ennyit le is tudnak szárítani. A cukorrépafölde­ken hétfőn kezdenek dolgoz­ni a gépek, eddig a túlságo­san laza talajon ugyanis nem tudtak mozogni. Leállították a szervestrágyázást, mert minden járműre a kukorica, a cukorrépa betakarításánál, valamint a vetési munkála­toknál van szükség. A karcagi Május 1. Ter­melőszövetkezetben a leg­égetőbb gond most a rizs betakarítása. Nyolc szovjet rizskombájn és egy fél-lánc­talpassá átalakított John Deer kombájn arat a rizs- földeken. A szárító is teljes kapacitással dolgozik, egye­lőre győzi a munkát. A ku­koricabetakarítás és az őszi szántás egyharmadánál tar­tanak. Ha továbbra is ked­vező marad az idő, a hónap végére minden őszi munká­val elkészülnek. Egyelőre a gazdaságnak^ nincs szüksége külső segítségre, sőt, ha a környező mezőgazdasági üze­mek tőlük kérnek gépeket, saját munkájuk állásától függően szívesen állnak ren­delkezésükre. A tószegi Petőfi Termelő- szövetkezetben mindenki a földeken dolgozik. A veze­tők a helyszínen irányítják a betakarítást. A cukorrépa és a napraforgó szedésével az esős időszakban sem álltak meg. Ha a gépek nem tud­tak a felázott talajra rá­menni, kézzel szedték a ter­mést. A cukorrépa-betakarí­tógépek viszont csak hétfőn mehetnek a táblákra, addig is a másutt nélkülözhető munkások itt szedik a ter­mést. Pénteken folytatták a búza vetését is, de a sáros talajon meglehetősen nehe­zen haladnak. A szövetkezet (lolgozói most, hogy az idő jobbra fordult, abban bíz­nak, hogy ha a továbbiak­ban is ilyen ütemben halad a munka, talán még előbb befejezik az őszi munkákat, mint az elmúlt évben. Kettős műszakban A jászberényi Lenin Ter­melőszövetkezetben szomba­ton vezetőségi ülés foglalko­zott az őszi munkák legsür­gősebb feladataival. Két hét után ugyanis csak pénteken indultak meg újra a talaj­előkészítő és betakarítógé­pek. A tagság felajánlotta, hogy kettős, illetve nyújtott műszakban dolgoznak, ezzel is igyekeznek a lemaradást behozni. Minden gép, min­den ember a betakarításban dolgozik, ahonnan valaki hi­ányzott, a műhelyből vagy más területekről irányítot­tak oda dolgozókat. A gazda­ság a honvédségtől is kért segítséget, a katonák az át­csoportosított munkások he­lyén dolgoznak. A Jászberényi Állami Gaz­daságban is csak az igazgató és helyettese tartott szabad szombatot. A főagronómus viszont kint a földeken irá­nyítja a bétaka rftást. Itt a szüret sürgeti legjobban a gazdaságot, az eső miatt sok a penészedő fürt. Sokat se­gítenek a középiskolások, szombaton a Lehel vezér gimnázium tanulói szüretel­tek, s az elkövetkező napok­ban még a többi iskolából is jönnek diákok. A cukorré­pabetakarító gépek szomba­ton és vasárnap is dolgoz­nak és törik a kukoricát is. Itt azonban csak egy Class dominátor vágja a termést, mert a másikhoz csak hétfőn kapja meg a gazdaság a ku­koricabetakarító adaptert. B. Gy. — T. P. Minek örül a brigád? — Amióta brigáddá ala­kultunk, jobban megy min­den — mondja a Jászsági Cipőipari Szövetkezet An­gela Davis nevét viselő bri­gádjának vezetője. Talán azért, mert a jól végzett munka öröme is teljesebb, ha többen részesülünk be­lőle. Jó volt együtt örülni annak, hogy szeptember 31- ig 8 ezer párral több mű­korcsolya-cipő készült, mint tavaly szeptember végéig. Vagy annak, hogy az év utolsó negyedére, szovjet ex­portra tervezett 50 ezer pár cipőből 25 ezer pár már el­készült. — Egyéb vállalá­saink? Patronáljuk az Al­kotmány úti óvodát és a Székely Mihály Általános Iskolát. Az óvodának játék­szereket készítünk, karban­tartjuk játszóterüket. Az álta­lános iskolával közös ren­dezvényeket szervezünk, megpróbálunk segíteni a diákok pályaválasztásában. Eredmény: az idén négy fia­tal jelentkezett a Székely Mihály Általános Iskolából felsőrészkészítő tanulónak. Brigádunk figyelemmel kísé­ri őket, szeretnénk ha jó szakmunkásokként és bri­gádunk tagjaiként találnák meg helyüket szövetkeze­tünkben. Gépek a szövetkezetben Á jászjákóhalmai Béke Termelőszövetkezetben az idén is mintegy 3 millió fo­rintot költenek gépekre. Az iparszerű cukorrépa-termesz­tés gépesítésére úabb szek­szárdi típusú cukorrépa­betakarító gépsort vásárol­tak. Tervezik, hogy a követ­kező évben még egyet vá­sárolnak, amit már a jász- dózsai Tarnamenti Termelő- szövetkezettel közösen hasz­nálnak a répaföldeken. Az év elején megérkezett a s, korábban megrendelt John Deere gépsor is. Gépesítik a lucerna be­takarítását is. Erre a célra a gazdaság egy E—280-as NDK gyártmányú betakarí­tógépet vásárol, amit az AG- ROKER a negyedik negyed­évre szállít. A szolnoki bútorgyárban Új felületkezelő bereiidezés — szebb konyhabútorok Utoljára az őszi vásáron találkoztunk a Tisza Bútor­ipari Vállalat szolnoki gyár­egységének nevével. Megcso­dálhattuk az ízléses konyha­bútor garnitúrákat, amelyek már tíz éve az üzem legfőbb termékeinek számítanák. A kiállított bútorok már az új felületkezelő be­rendezésen kapták meg szép, mutatós színüket. Dr. Szilassy József, a gyáregység igazgatója beszélt az új eljárás lényegéről. A forgácslapok és a keretszer­kezetek előzetes csiszolása után a felvitt lakkréteg nem száradással kapcsolódik a felülethez, hanem térhálóso- dással, polimerizációval énül a fa rostjaihoz. Ez a bevonó réteg ellenáll a háztartásban használt lúgoknak és durva mechanikus hatással is csak nehezen távolítható el a bú­torról. A májusban beindult üzemrész tervezését, alapo­san átgondolt üzemszervezési szempontok alapján végez­ték. Az ízlésesen festett, tisz­ta csarnokban a megmun­kálandó anyag mozgatása a technológiai folyamatnak megfelelően történik. A gé­pek többségét importból sze­rezték be. Értékük több mint ötmillió forint, rajtuk a munkát két műszakban vég­zik a dolgozók. A sűrített levegővel működő automata berendezéseken a munka is egyszerűbb. A szabást, a vastagsági méretek beállítá­sát, a szeletelést, az élmeg­munkálást a köldökcsapok helyének kifúrását és belö- vését a régi kézi megmun­kálással szemben programo­zott gépek végzik. Ebben az évben 600 ezer négyzetméter farostlemezt dolgoztak fel az új felület­kezelő eljárással. 1975-re a gyáregység, a saját szükség­letén kívül, még 100 ezer négyzetméter alapanyagot fog átadni a szombathelyi és a csongrádi üzemeknek. A berendezést úgy építették meg, hogy kapcsolódjon a technológiai folyamathoz az ötödik ötéves tervben be­induló, ultraibolya poliészter a la nozó is. Ezzel a gépsorral az ed­digi kétórás alapozási idő 30—40 másodpercre rövidül le, s mintegy duplájára nő a terme­lékenység. Sok gondot okoz még a keretszerkezetes bútoralkat­rész gyártása, ugyanis — a tömör lap három megmun­kálási műveletéhez képest — ezen ma még több mint húszat kell elvégezni. Jövő­re a szombathelyi forgács­lapgyártás beindulásával ez a probléma is megoldódik. Demokratizmus a tervezésben írta: Dr. Romány Pál, az MSZMP KB. Területi Gazdaságiéiiesztési Osztály vezetője A IV. ÖTÉVES terv utol­só évének előirányzatai el­készültek, megvitatásuk, végső formába öntésük ezek­ben a hetekben folyik. Az 1975. évi terv kialakításánál természetesen csak becsülni tudják a tervezők a bázisidő­szak. azaz az idei terv tel­jesítésének eredményeit a népgazdaság 1974. évi zár­számadását. amely egyben a kiinduló adatait képezi a jö­vő évi tervnek. Hasonlóan csak a tervezett eredmények vehetők számításba az 1975. év végére is. ahonnan az új ötéves terv indul. Közben pedig előrehaladott szakaszba jutott az 1976—1980. évre szóló népgazdasági terv fel­adatainak meghatározása is. Számos olyan beruházás fo­lyik az országban amely az 1970-es évek végén lép be a termelésbe, azaz ötödik öt­éves tervük mint úi termelő­kapacitással számolhat majd vele. Amíg a következő ötéves tervre vonatkozó törvényja­vaslat az Országgyűlés napi­rendjére kerülhet, még sok munka van hátra. Számos tényezőtől függ az. hogy mi­lyen terv alakítható ki. A következő középtávú tervidő­szak kialakításában fontos szerepet játszik — többek között — a IV. ötéves terv teljesítése és az úi tervidő­szak céljainak kialakítási módja a megyékben, a váro­sokban. a vállalatoknál és a szövetkezeteknél. Az elmúlt három év ered­ményeit és gondjait jól is­merjük, Nem egyszer érté­kelté a munkát a párt Köz­ponti Bizottsága és rendsze­resen megvonta a népgazda­ság fejlődésének mérlegét a kormány, illetőleg az ország- gyűlés. Az alapos vizsgála­tok évről évre jelentős hala­dásról adhattak számot, de megállapították az elmaradá­sokat is. S mindezt intézke­dések követték. Az 1973. és 1974. évi széles körű béreme­lés. a nagyvárosokban fo­lyó lakásépítés központi forrásokból való pót­lólagos támogatása, szá­mos jogi és közgazdasági szabályozás általánosan is­mert. Több korlátozó intéz­kedést is kellett hozni a gaz­dasági élet szabályozására. Központi — együttes mi­niszteri — engedélyhez kö­tötték például a nem termelő létesítmények, az irodaházak, a vállalati üdülők és hasonló épületek beruházásának meg­kezdését. szabályozták az ál­lampolgárok által építhető lakások, építmények nagysá­gát stb. Az említett korláto­zó intézkedések alapján a beruházóknak engedélyt kel­lett kérniük, s közel 100 ké­relmet — többségében új -irodaházak építésére — a központi szervek elutasítot­tak. Az említett példa is mu­tatja, hogy a kormányzati szervek következetesen mun­kálkodnak a kedvezőtlen je­lenségek visszaszorításán, s egyidejűleg azoknak a folya­matoknak az erősítésén, ame­lyek gazdasági feladataink teljesítését eredményesen se­gíthetik. Hasonlóan járnak el taná­csaink. amelyeknek a tervidő­szak ideje alatt — a tanács­törvény alapján — kibővül­tek jogaik és kötelezettsége­ik a területükön folyó gazda­sági munkával összefüggés­ben is. Közvetlen érdekük fűződik ahhoz, hogy a terü­letükön működő gazdasági szervek tervszerűen működ­jenek. eredményesen gazdál­kodjanak. tekintet nélkül ar­ra, hogy azok tanácsi, vagy állami vállalatok, mezőgaz­dasági vaev más szövetkeze­tek. Testületi üléseiken, szakigazgatási szerveik mun­kája nyomán szintén az éves feladatok eredményes teljesítéséről adhattak szá­mot. persze nem kevés gond­ról, valamint hibáról, mu­lasztásról is. Ezek i órésze, az esetek többségében olyan, amit helyileg, sőt csakis he­lyileg lehet megoldani, az el­maradást felszámolni. Sok múlik tehát azon. hogy a mostani ötéves tervidőszak hátralevő öt negyedévében, valójában az 1975-ös évben mi történik a tervszerű gaz­dálkodás. a termékek minő­ségének javítása, a jobb üzem- és munkaszervezés és más ismert feladat teljesítése érdekében. És nemcsak eb­ben a tervidőszakban, hiszen több tanács állapított meg a közelmúltban olyan elmara­dást amely a következő tervidőszak munkáját is hát­ráltatja, ha nem szüntetik meg az előttünk levő időben. Elegendő utalni azokra a be­ruházási elmaradásokra, amelyek a szakmunkáskép­zési feladatokat, a közokta­tást. a lakossági szolgáltatá­sokat. vagy más ellátási te­rületét érintenek Az 1976- tól induló ötéves terv nyil­vánvalóan 6zámól ezek terv szerinti megoldásaival, így tehát hátránnyal indul az a város, vagy megye, amely az elhúzódó kivitelezés, vagy hiányos előkészítés miatt ter­vezett kapacitásait nem hoz­za létre. A MÁSIK FONTOS feladat a következő ötéves fej­lesztési tervnek a jó kialakí­tása, amely a megyében, a vállalatoknál szintén kezde­tét vette. A tervező szervek már hosszabb ideje foglakoz­nak az 1976—80-ra terjedő időszak gazdasági fejlődésé­nek megtervezésével. Me­gyénként és városonként számba vették a népesség összetételét, ismerik a mun- kábalépő és a nyugdíjkorha­tárt elérő korosztályok nagy­ságát. tájékozódtak a kiter­melhető ásványvagyonról. a termelés, a közlekedés, a ke­reskedelem és más ágazatok bővítésének szükségleteiről. Megkezdődött az igények és a lehetőségek egyeztetése, megindult a vállalatok fej­lesztési elgondolásainak ki­alakítása. Nem kezdődött még el — érthetően — az üzemi kollektívákkal való tárgyalás, a tervek egyezteté­se. hiszen jóváhagyásra al­kalmas tervek még nincse­nek. nem lehetnek. Ez a ter­melő üzemekben természe­tes. hiszen a piaci értékesíté­si lehetőségek és sok más kérdés még tisztázásra vár. Ahol lehet, mielőbb nyilvá­nosságot kell adni a terve­zésre kerülő feladatoknak; ilyen például a város- és községfejlesztés, a lakossági ellátás. Csak akkor várható kellő összhang, az érdekeltek részéről való egyetértés, ha a fejlesztési elgondolások ki­alakításában is széleskörű az egyeztetés, ha kellő mértékű az elgondolások megvitatá­sa. minél teljesebb a terve­zés nyíltsága. A sokoldalú demokratikus előkészítés mellett is hang­súlyozni szükséges hogy. az elgondolások csak előzetesek, a törekvés irányát jelzik és nem tekinthetők még kész tervnek. Mégis ott járnak el helyesen, ahol az érdekeltek­kel ezekről tanácskoznak, vé­leményüket kérik még mi­előtt a testületek a különbö­ző fejlesztési terveket fölöt- tes szervekhez előterjesztik, illetve hivatalosan elfogad­ják. Ez lehetővé teszi, hogy a döntések előtt több változa­tot megvizsgálhassanak, sőt a megfelelő döntésre jogo­sult szerv elé is alternatív ja­vaslatok kerülhessenek. Ez a metódus segíthet abban is, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési alapokat ésszerű­en használják fel. adott eset­ben ugyanabból az összegből több égető feladatot oldhas­sanak meg. Jelentős fejlesz­tési forrás lehet nemcsak a lákosság hozzájárulása az el­gondolások megvalósításához, hanem javaslatai, észrevéte­lei, vagy éppen a sorrendi­ségre vonatkozó elgondolásai is. Különösen nem nélkülöz­hető ez a településfejlesztés­ben és más olyan területen, amelyben közvetlen érdekelt­sége van a lakosság vala­mely részének. Sok tapaszta­lat utal arra. hogy a tervek megvalósítása is reálisabbá válik, ha annak kialakításá­ban részt vehetnek az érin­tettek. azok. akiket a terve­zett fejlesztés szolgál, vagy akiknek azt meg kell valósi - taniok. VALÓJÁBAN tehát a ter­vező munka nemcsak a ter­vező szervekben, az Országos Tervhivatalban, az Állami Tervbizottságban, tervosztá­lyokon folyik, hanem — aho­gyan minden család tervez — terveznie kell a nagyobb csa­ládoknak; közösségeknek a maguk területén. Mégpedig úgy. hogy közben kellő erőt fordítsanak a jelenlegi idő­szak feladatainak teljesítésé­re. a negyedéves, a fél éves, az éves gazdasági programok megvalósítására, hogv minél jobb alapot. előnyösebb ..kezdősebességet” biztosítson minden üzem, település, já­rás. megye, az úi következő középtávú tervidőszak indu­lásához. MÁJUS ÓTA a kengyeli Vegyesipari Szövetkezetben, az üvegcsiszoló részlegben a jászberényi Hűtőgépgyárnak készítenek üvegpolcokat a hűtőszekrényhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom