Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-12 / 239. szám

1874. október 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Magyar—szovjet jubileumi rendezvények IJjabb együttműködési lehetőségek feltárását segítették i Huszár István nyilatkozata a programról Megyei pártveze'ők látogatása Martfűn Tegnap a martfűi Tisza Cipőgyárba látogatott Barta László, a megyei pártbizott­ság titkára, Nádas József, a szolnoki járási pártbizottság első titkára, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja es Mohácsi Ottó, a megyéi pártbizottság osztályvezetője. A vendégeket az üzem gaz­dasági- és pártvezetői fo­gadták. A megye nagy ipari üze­me az évi 1.7 milliárd forint értéket termelő cipőgyár IV. ötéves tervének — ezen be­lül az 1974. és a jövő évi várható feladatok — teljesí­téséről, valamint az V. öt­éves terv előzetes elképze­léseiről) Kiss Lajos vezér- igazgató tájékoztatta a me­gyei pártbizottság titkárát és a kíséretében lévőket. Ko­máromi Béla. az üzemi part- bizottság titkára, a pártb'- zottság gazdaságszervező, el­lenőrző munkájáról, a XI. pártkongresszusra való ké­szülődésről. igv a kongresz- szusi és a felszabadulási munkayerenyről tartott is­mertetőt. A kérdések és a válaszok elhangzása után. a megyei pártvezetök üzemlá­togatáson vettek részt. Megszűnik a törökszentmiklósi járás Az Elnöki Tanács a közel­múltban határozatot hozott egyes járások megszünteté­séről, illetve községi közös tanácsok szervezéséről. A Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke pedig ren­delkezést adott ki egyes köz­ségek. járások közötti átcsa­tolásáról, illetve egyes köz­ségek városkörnyéki község­gé nyilvánításáról. Szolnok megyében Is több községi közös tanácsot szer­veznek. Ezekről korábban részletesen tájékoztattuk ol­vasóinkat. Az egyes járások megszün­tetéséről hozott határozat ér­telmében Szolnok megyében megszűnik a törökszentmik­lósi járás. Fegyvernek, Ken­deres, Kunhegyes nagyköz­ségeket, valamint Kengyel, Kuncsorba, örményes. Tísza- bő községeket a törökszent­miklósi járástól a szolnoki járáshoz, Tiszagyenda, Ti­szaroff községeket a török­szentmiklósi járástól a tisza­füredi járáshoz kell csatol­ni. Ugyanakkor a szolnoki járástól Jászladán.v nagy­község a jászberényi járás­hoz, Mezőhék község pedig a kunszentmártoni járáshoz kerül. f Egyes községeket, amelyek a lakosság ellátása, foglal­koztatása szempontjából szo­rosan kötődnek közéli vá­rosokhoz, a jövőben város- környéki községekké nyilvá­nítanak. Ezekben az ügyek intézését másodfokon a vá­rosi tanácsok biztosítják Szolnok megyében Kétpó község Mezőtúr, Tiszápüspö- ki. és Tiszatenyő község T8- rökszentmiklós, Rákóczifalva nagyközség, valamint Szajol, Tiszavárkony és Tószeg köz* t ség pedig Szolnok városkör­nyéki községe lesz. Az is­mertetett határozatokat illeg­ve rendelkezéseket ez év vé­géig kell végrehajtani. Haitatóíizem 150 m lliós költséggel Tavasszal palánta, ősszel gomba — A kiskertedet is elliítják Szovjet és magyar szerelők közösen építik a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat új üzemrészét, amely 1976 közepétől a gyógy­szeripar fontos alapanyagát, az ortoxilolt készíti majd A zöldségtermesztési prog­ram végrehajtását, a fóliás művelés fejlesztését, a pri­mőráruk iránti növekvő igények kielégítését szolgáló program megvalósítását kez­dik el rövidesen Jászfény- szarun. A két termelőszövet­kezet egyesülésének ered­ményeként a fejlesztési ala­pok koncentrálása, a felső­jászsági termelőszövet ke Je­tek Összefogása tette lehető­vé, hogy a nagyközségben palántanevelő-üzemet (haj- tatóházat) építsenek. Jász- féAXS/arun azelmúlt évti­zed legnagyobb mezőgazda­sági. .• beruházásának,, prog­ramtervét a MEZÓBER ké­szíti. A jelentős — 150 pul­iié költségű létesítmény — három ütemben készül. Építése a jövő év elején kezdődik, és a tervek sze­rint 1977-ben fejeződik be. Évente 2 hektárnyi üvegfe­lületű hajtatóház készül el. 1977 végéig átadják a 4, egyenként másfél hektáros üvegházat és a hozzájuk tar­tozó kiszolgáló helyiségeket, a szociális létesítményekkel együtt. A korszerű termesztést, a megfelelő tárolást, biztosítja majd a 280 négyzetméter alapterületű hűtőház, és a 620 négvzetméter területen elhelyezkedő raktársor. A hajtatóüzem energetikai el­látásának terve két válto­zatban készül. Az egyik az olaj, a másik a termálvíz felhasználásával történő fű­tés. Az a tény, hogy a kör­nyék hévíz forrásokban gaz- / tíag és az egyesült tsz hatá­rában egy 90 fokos, gazdag vízhozamú, lezárt kút vár felhasználásra, amellett szól, hogy az épülő hajtatóház enor»iaelió+ásat termálvízzel oldják meg. A paláhtanevelő ház építé­sével a Jászságban több pa­lánta jut a közös művelésű v földekre, az év minden sza­kában ki tudják maid elégí­teni a Zöldségtermesztők igé­nyeit. A palántanevélő-ház jelentős költséggel épül, lét­rehozása mégis gazdaságos. Növeli az. új üzem gazdasá­gos működését, hogy az őszi hónapokban gombát is ter­mesztenek benne. Az új haj­tatóházban az eddiginél 80 százalékkal kevesebb élő munkaerőre lesz szükség, és csaknem teljesen megszün­tetik a nehéz fizikai mun­kát. A palántanevelő-ház évi termelési értékét évi 18 mil­lió forintra becsülik. Ki minek mestere? Yerseuy az a lami építői pari válla'anál Lezárult az az egyhónapos jubileumi tudomány os-nuix szaki program, amelyet a '.Magyar Tudományos Aka­démia, az Országos. Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Mű­szaki és Tei^nészettudoma- uyi Egyesületek Szövetsége, a Magyar—Szovjet Barali Tár­saság, valamint hat ipari tár­ná é;v vállalatai, s mintegy iiO tudományos egyesület rendezett, a Magyarország es tg. Szovjetunió közötti tudo- i:i lányos-műszaki együttmű­ködési megállapodás aláírá-h sanak 25, évfordulója alkal­mából. E jubileumi megem­lékezés programsorozatának tapasztalatairól, hasznáról Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság magyar tagozatának elnöke nyilatkozott az MTI munkatársának: —1 A jubileumi megemlé­kezések gazdag programja szerint — mondotta —‘ Bu­dapesten többnapos akadé­miai tudományos ülésszakon a fővárosban és vidéken 18 ágazati tudományos' szimpo- zionon, 21 tnűszaki napon találkoztak a magyar és a szovjet tudósok, kutatók, ter­vezők, műszáki fejlesztési és gyakorlati szakembereit. Csaknem 240 élőadás alapján — amelyből több mint het­venet szovjet előadók tar­tottak — áttekintették a két ország negyedszázados tudo­mányos-műszaki együttmű­ködésének tapasztalatai V eredményeit, beszámoltak legújabb sikereikről, és a kölcsönösen előnyös kapcso­latok fejlesztése érdekében újabb együttműködési lehe­tőségeket üSf tali 'fél. Háromszázezer látogató — Sok ezer magyar szak­ember vett részt ezeken a találkozókon, a nagyszerű szovjet tudományos és mű­szaki fejlesztési eredménye­ket és a magyar—szovjet együttműködés sikeréit be­mutató budapesti kiállításo­kat csaknem háromszázezer ember kereste fel. Őszinte' elismeréssel. S mondhatni, hogy a szocialis­ta közösség hozzátartozójá­nak, családtagjának jo­gán — büszkeséggel csodálta meg az önműködő szovjet hold-jármű, a Luno- hodi—2 automatikus hold­kutató laboratórium élet- iiHgvságú modelljét, az űr­kutatáshoz. a békés célú nuk­leáris energetikához, a lézer- technikához. a rádióelektro- nikához. a számítástechniká­hoz: és még számos fontos tudományághoz kapcsolódó alkotásokat. Jó néhány ha­sonló kiállítást rendeztek még vidéken, ezenkívül szovjet műszaki-tudományos filmna­pokat is az egész országban. A lakosság széles rétegét érintette, mozgósította tehát ez az egyhónapos jubileumi program, és tovább erősítette a kei ország népeinek test­véri barátságát, kapcsolatait. — A tudományos tanács­kozásokon és ipari szimpo- Ztonokon elhangzott beszá­molókból kitűnt, hogy eb­ben a negyedszázadban ép­pen ' a Szovjetuniótól kapott sokrétű támogatás eredmé­nyeként építhéttünk ki ólyan tudományos bázisokat és iparágakat, amelyeknek lét­rehozására — hazánk sze­rény lehetőségei miatt *— nem is gondolhattunk vol­na. csak a nagvón távoli jö­vő terveiben. Ezzel a támo­gatással bontakoztak ki azok a jelentős hazai szellemi és nnvasi erőforrások, amelyek­kel a kétoldalú együttmű­ködésben előtérbe kerülhe­tett a közös kutatás és a kooperáció./ s a nemzetközi munkamegosztás alapién a. szocialista országokkal egye­sített erőfeszítések révén lé­cest tarthatunk a világmére­tű tudományos-technikai for­radalommal. Éneikül elkép­zelhetetlen lett volna, hogy alkotó módon részt ve^vünk korunk legnagyobb jelentő­ségű tudományos vizsgálatai­ban, az atomkutalasokban és az , űrkutatásokban, amelyek valamennyi tudományágát gyorsulj haladásra ^.síjr^en- tik es rengeteg új gyakorlati” eredménnyel.' technikai" vív- ' niártnvap gazdagítják- az em­beri séget- A KGyTrországok tudósaival együtt dolgoznak magyar kutatók a dubn’ai egyesített atomkutató inté­zetben. s több tudományos kísérlettel, vizsgálattal vesz­nek részt a szocialista orszá­gok Interszputnyik szerveze­tének munkájában. Többek között speciális programot készítettek a szputnvik-ada- tok és a szputnyik-palya pa­ramétereinek számitógépes feldolgozására. A legutóbbi magyar és szovjet közös mun­ka eredménye pedig az a különleges anyagú fantom- bábu, amely lehetővé teszi, hogy' beépített adókkal ku­tatásokat végezzenek az em­beri szervezetbe hatoló su­gárzás lehetséges hatásainak vizsgálatára. Etáiéi ben a kompléx program —‘ A jubileumi tudomá­nyos-műszaki programsoro­zat nemcsak arra mutatott rá, hogy hazánk most már több lehetőséget kínál a két­oldalú magyar—szovjet s - a sokoldalú KGST-beli nem­zet U ö/.i műnk «megosztásra, hanem kiemelten hangsú­lyozta azt is, hogy a szoro­sa! b összefogás, a szocialista integráció kibontakoztatása nélkülözhetetlen feltétele népgazdaságunk gyorsabb előrehaladásának. A szako­sításban. a kooperációban, a közö* beruházásokban elért eddigi eredmények tanúsít­ják. hogy á KGST komplex nrog-amtának megvalósítása rendkívül fontos közös ügy, s ezt kell szolgálni a kétol­dalú kapcsolatok tervszerű feilesztzaéve] is. — Valamennyi tanácskozá­son megállapították, hogv a jelenleginél sokszorta több lehetőség nyílik a kétoldalú magyar—szovjet s a KGST- beli tudományos-műszaki és gazdasági kapcsolatok fej - lesztéSére. Az akadémiai tu­dományos ülésszakon szor­galmazták, hogy a magyar és a szovjet intézetek na­gyobb arányban dolgozzanak ki közös kutatási programo­kat. s egy-egy meghatározott feladatra hozzanak létre ideiglenes kutatási csoportot. A javaslatokban fontolóra vették közös intézet alapítá­sát is, amelyből később a szocialista országok olyan közös kutatócentruma jöhet létre, mint a dubnai. A* iparági szimpozjionokpn, szá-. mos javaslat hangzott el a termelési kooperáció bővíté­sére. főként a különböző ter­mékek alkatrészeinek és részegységeinek gyártásában. Lehetőségeket látnak közös tervező-szerkesztő kollektí­vák létrehozásában is. A szo­cialista integrációnak megfe­lelően most már mindinkább előtérbe kerülhet a komplex témák feldolgozása, amely­ben a munkamegosztás fel­öleli a közös kutatási, mű­szaki-fejlesztési. gyártási és külkereskedelmi feladatok megoldását is. lávlalokat nyitott — Nagyszerű új távlatokat nyitottak meg a kétoldalú együttműködésben a magyar párt- és kormányküldöttség­nek és a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének és Minisztertanácsá­nak a közelmúltban folyta­tott baráti tárgyalása!, ame­lyeken kiemelték, hogy mind­két fél számára naev ha­szonnal jár a magyar—szov­jet műszaki-tudományos megáll npodás és elősegíti a technikai haladás meggyorsí­tását. A szocialista gazdasági integráció, a KGST komplex programja szerves részeként bővítjük a kétoldalú gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködést, ennek meg­felelően hangoljuk össze a magyar és a szöviet népgaz­daság következő ötéves ter­veit, högv jobban kihasznál­juk az eevés kulcságazatok és term*Wt?i iták közös terve­zésének jehe+ZsZgelt á két ország fűtőanvae- és ener­giahordozó tartalékait és kí­s-retösfr-iik a szakosítást és á koopo-á-iöt a i tosabb géoinári ágasatokban. Az úi intézkedésekkel te­het jelentősen nőve'iák az együttműködés hatékonysá­gát. és hozzájárulunk, a ma­gvar és a szovjet népgazda­ság s ugyanakkor az egész szocialista közösség fejlődé­sének meggyorsításához — fejezte be nyilatkozatát Hu­szár István, A tapéta engedelmesen si­mul a henger 'nyomában. Minden anyag és szerszám kéznél. A brigád tagjai iz­zadnak : verseny van. 1974 elején a KISZ Köz- ponlt Bizottsága hirdette meg a Ki minek mestere? című vetélkedőt. A verseny Célja: vetélkedés egy-egy „hiányszakma” nep&zerűsílo­sere. Tavaly láthattuk a te­levízióban az öntő szakmun- kások. versenyét. Most az építőipari vállalatok berkei­ben folytatódik a verseny. Szolnokon, az állami épí­tőipari vállalatnál hat szak­mában számólnak be szak- mai félkészültségükről a fia­talok. A fiatalok, ugyanis a négytagú brigádokban csak egv személy lehet harminc éven félüli. A versenyző csó- portok egy részé már együtt dolgozott régebben is. de vannak olyan brigádok, melyek erre az alkalomra ala­kultak. tgy dolgozhat egvütt a technikus, a művezető, az építésvezető a beosztottjával. A versen vf el tétel eket. köz­pontilag határozták meg. így a résztvevők egyforma mun kát végeznek az egész ór szágban. Szolnokon kedden és szerdán a gyakorlatiban vetélkedett a huszonhárom brigád. Jól jött ez a válla­latnak is, mivel a brigádok olyan helyen végezték a munkát, ahol némi lemara­dás van, Így a tapétázók a József Attila lakótelepen, a festők és a mázolok a ill-as irodaházban, a meleg, és hidegburkolok, Valamint a vízvezetékszerélok az. Adv Endre úti lakótelepen végez­ték munkáo-uat Ezt követ- ' az elméleti vizsga. Már jócskán a próbatétel után beszélgettünk Csabai Ferénc brigád vezetővel. — A mi brigádunk erre a versenyre alakult, igaz már réeeEKrői ismériük egvrnást. Jómagam építésvezető va­gyok. á brigád egvik tagiá technikus — éá «zak-mái Ok­tató is. A két fiatnlai-t) va­lamikor - - ő keze «tol ..sza­badult” Nagvon nagv druk­kal dolgoztunk. Csodá’koz- tam, hogy ennyi résztvevő van, hisz nincs artvagl tét. De meg kell mutatni, hogv )ud"nk annyit, mint a töb­biek — Most u.ira átismételtük a szakma csínját, binját kapcsolódik a beszélgetésbe Zsadony Lajos, a festők bri­i KISZ a középiskolába! A középiskolákban a poli­tikai tevékenység erősítését szolgálja az a vegyes élet­korú mo?.galmi szervezeti forma, amelyben az idén már mind a huszonnégy kö­zépiskola diákjai kezdtek dolgozni. A 14—18 éves fia­talok jobban megismerik egymást az új módon, nem osztályonként „összeálló” KlSZ-alapszervezetekben, s szabadabban kamatoztathat­ják tehetségüket áz azonos érdeklődésű fiúkat, lányokat összekapcsoló körökben. Űj színfoltként jelentkezik a tanintézetekben a Kilián- körök beindítása, mély a KISZ-szervezetbe belépni szándékozó fiatallal ismerte­ti a KISZ történetét, helyét, szerepét Egy esztendővel ezelőtt a középiskolákban még (íz új rendtartás megalkotása volt a legnagyobb feladat. Ma az a cél, hogy a középiskolai ifjúság jól, hathatósan éljen azokkal a jogokkal, amelye­ket számukra az új rendtar­tás biztosit. A rendtartás a tanulók közösségei, illetve a a KtSZ-szervezeték számára döntési, képviseleti, egyet­értési véleményezési jogokat ad, körvonalazza a K1SZ- vezetöség, az osztály, illetve az osztálydiákbizóttság ha­táskörét gádvezetője. — A gyakorlati rész könnyebb volt. hisz ez a munkánk. Az elmélet — a politikai, a szakmai és a balesetvédelmi kérdések bi­zony nem kis fejtörést okoz­tak. Később tudták meg, hogy a második helyezett egy fo­rint, a harmadik pedig 50 fillér örabéremelést kap. Az elsők indulnak az országos versenyen, amelyet már a tévé képernyőjén is látha­tunk. V A vetélkedő késő délután ért véget, az eredmények lapzártakor érkeztek. A hi­degburkoló szakm4ban Göb- lvős János brigádig került az első helvre. A tárcsázók vers°nvét SZeh<5 László bri- eádia, a festő-mázölőkét Nagv József brigádia nverte. A központi fűtésszerelők kö­zött Vasas Miklós brigádja lett az első, a víz- és -sator- naszevelők versen vében Csa­bai Ferenc kéj-ölt- az étre. Ok indulnak maid az rktő­be r 15-fő! november 15-ig tarló országos versenyen. — hajnal —

Next

/
Oldalképek
Tartalom