Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-08 / 235. szám

1974. október 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ÉLŐ DELTA 4 műszaki hönyvnupolt megyei megnyitója Ebben az évben már tizenharmadszor rendelik meg a műszaki könyvnapokat. A könyvkiállilások, szakirodalmi an­kétok, könyvismertetők, író—olvasó találkozók célja az, hogy propagálják, felkeltsék és ébren tartsák a műszaki irodalom iránti érdeklődést. A műszaki könyvnapok az el­múlt 13 évben immár országos rendezvénysorozattá terebé­lyesedtek. egyben azt is jelzik, hogy/ nálunk niamár a tu­domány a műszaki élet mindennapos gondja, nem csupán kevesek problémája, mint a múltban. Ma a legszélesebb tömegekhez jut el nemcsak népszerű tudományos formá­ban, hanem szakkönyvek segítségévéi is a műszaki íejlő- \ dés szinte minden eredménye. Az idei rendezvénysorozat­ra hét kiadó, összesen S3 műszaki könyvet jelentetett meg. 3S6 ezer példányban. E kiadványok között megta­lálhatók a szocialista brigá­dokhoz. szakmunkásokhoz, technikusokhoz, mérnökök­höz szóló könyvek is, de a kutató, a közgazdász, a szá­mítástechnika szakembere is rátalálhat az őt érdeklő té­makörre. A műszaki könyv­napok jelentőségét érezzük akkor, ha látjuk, az utóbbi évtizedekben a műszaki ok­tatás, az önképzés mennyivel racionálisabb, mint koráb­ban. Ma már nem az a cél, bogy a lexikális tudás növe­kedjék minden határon túl, sokkal, inkább az, hogy az alapvető összefüggésela is­meretében ki-ki a megfele­lő szakkönyvben, kézikönyv­ben megtalálja a szakmájá­hoz legfontosabbakat. A technika gyors fejlődése ugvanis lehetetlenné teszi, hogy állandó tanulás, önkép­zés nélkül a szakmunkás, a műszáléi szakember eredmé­nyesen dolgozzék. Ugyanak­kor a technika iránt megnö­vekedett tömeges érdeklő­dést a legkülönbözőbb nép­szerű-tudományos kiadvá­nyok szolgálják. A műszaki könyvnapok Szolnok megyei rendezvény­sorozatát dr. Bereazki Lajos, a , MTESZ Szolnok megyei Szervezetének elnöke nyitot­ta meg tegnap a Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ színháztermében. Az érdeklődő közönség ezt követően az Élő Delta műsor kereteben találkozott a nép­szerű ifjúsági folyóirat és a televízió Tudományos Maga­zinja munkatársaival. A kö­zönség kérdéseire Várhelyi Tamás, a Delta főszerkesz­tője. Soós Árpád ^és Kővá­ri Péter, a televízió munka­társai adtak választ, s el­mondták azt is, hogyan ké­szül az újság, vagy egy-egy adás a televízióban. A rendező szervek — az SZMT Központi Könyvtára, a Művelt Nép Könyvterjesz­tő Vállalat és a MTESZ Szol­nok megyei. Szervezete — a legjobb kérdések megfogal­mazóit könyvjutalomban ré­szesítették. Hasonló ..Élő Delta adásra” került még sor tegnap a jászberényi Apriló- gépgyárban és a mezőtúri Művelődési Központban. A műszaki könyvnapok » megyei rendezvénysorozatán, az elkövetkező napokban a közönség találkozhat neves szakírókkal, műszaki folyó­iratok szerkesztőivel, többek között az Újítók Lapja és az Ezermester főszerkesztői­vel, és több helyen rendez­nek vásárlással egybekötött műszaki könyvkiállítást is. Ülésezett a KBT elnöksége Zsúfoltság a közutakon Tegnap ülést tartott a Szol­nok megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács elnöksége. A napirénden az idei év eddi­gi baleseti mérlege és az óvodai és iskolai KRESZ- oktatás jelenlegi helyzete szerepelt. Sarkadi Imre őrnagy, a KBT ügyvezető elnöke be­számolt arról, hogy az el­múlt háromnegyedévben nem annyira a balesetek sokasá­ga, mint a forgalom leveze­tése okozta a legtöbb gori- dot Az útépítések ' miatt rendkívüli feladat hárult a közlekedés irányítóira. A bal­eseti statisztika a számok tükrében jó, hiszen 1973 ha­sonló időszakához viszo­nyítva 347-ről 326-ra csök­kent a közúti balesetek szá­ma. Elgondolkodtató viszont, hogy nyáron több baleset történt, mint az év első hat hónapjában együttvéve. Kü­lönösen augusztns hozott./ ne­gatív „rekordot”, amikor a 73 balesetből nyolc halállal végződött. Az egyre szigo­rúbb ellenőrzések máris éreztetik hatásukat és bár a mezőgazdasági betakarítás tovább növeli a közutak zsúfoltságát, az elmúlt he­tekben csökkent a balesetek száma. Az ellenőrzés-sorozat októberben folytatódik, kü­lönösen a járművek műszaki állapotát, a világítást és a gumikat vizsgálják szigorú­an. A megyei tanács mező­gazdasági osztálya is nagy gondont fordít a szállítások zökkenő- és balesetmentes lebonyolítására. Mintegy 6500 jármű közlekedik most cu­korrépával, gyakran tűi ter­helten, ezért fokozni kell az ellenőrzést.- Az. elmúlt na- poU,bán'lhté?ít&k' 'felhívást a termclfezÖVéikeZbtékheZ, mélyben az utak "tisztításá­ra, az alapvető biztonsági berendezések karbantartásá­ra hívták fel a figyelmüket. Az óvodai és iskolai KRESZ-oktatás * helyzetéről Tóth Tibor, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályá­nak vezetője terjesztett elő jelentést. Megállapította, hogy bár a gyerekek közlekedési képzésében Szolnok megye országosan is élenjár, továb­bi KRESZ-parkok, jól fel­készült pedagógusok, köz­lekedési űttörőörsök és a kü­lönböző szervek összefogása szükséges a gyermek balese­tek számának további csök­kentéséhez. Az elnökség a beszámolót megvitatta és el­fogadta. Országos kereskedelmi tanácskozás A kereskedelem és a ven­déglátás időszerű tenniva­lóival a negyedik ötéves terv kereskedelmi beruházásai­nak helyzetével, az üzemi és gyermekélelmezés fejleszté­sével foglalkozott dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi ál­lamtitkár. elnökletével leg- nap a megyei tanácsol! ke­reskedelmi, osztályvezetőinek és a ’ szövétkéZeti" Ééreskedé- lem szakemberéinek orszá­gos értekezlete a, fővárosi Géllért Szállóban. Az értekezleten, összegez­ték egyebek között, hogy a tervidőszak három évében a kereskedelem tervezett 14 milliárd forintos beruházá­sának mintegy a felét hasz­nálták fel. -A bolti és a ven­déglátóipari hálózat, 570 ezer négyzetméterrel bővült, 19 szálloda épült. Bejelentették, hogy a jövő év végéig a fővárosban el­készül a szövetkezeti nagy­áruház, a Flórián téri bevá­sárlóközpont, a Déli pálya­udvari ABC áruház. Vidé­ken négy lakberendezési áru­ház nyílik, s megépül a pé­csi, a máira füredi, a hajdű- szoboszlói és a hévizi szál­loda. A JÄSZSZENTANDRÁSI HALADÁS TERMELŐSZÖVETKEZET és a hatvani Kon­zervgyár együttműködése alapján a múlt évben egy paradicsom előfeldoigozó gép­sort építettek a szövetkezetben. A gyárnak ez azért előnyös, mert így könnyít munkaerőgondjain, a gazdaságnak viszont nem kell a paradicsomot Hatvanba szál­lítani. A paradicsom előfeldolgozása az idén július 5-én kezdődött meg. Bár kezdetben a tsz ben termett paradicsom nem volt elegendő a gépek üzemeltetéséhez, de a kör­nyező falvakból is szállítottak. Az előfeldolgozó gépsor napi teljesítménye két mű­szakban 14—18 vagon és harminc dolgozónak, ad munkát. Az így előállított levet azután tartálykocsikkal a gyárba szállítják, ahol a legrövidebb időn belül feldolgoz­zák. A szövetkezet 110 hektáron magparadicsomot Is’termeszt, á magot szintén az előfeldoigozó gépsorról kapják meg, eddig mintegy 60—70 mázba gyűlt össze Munka és munkaidő Naponta 5 ezer liter tej A jászboldogházi Arany­kalász Termelőszövetkezet­nek jelentős szarvasmarha állománya van. Az ezerhét- száz szarvasmarhából 850 te­hén, a többi növendék- és hímivarú állat. A tehenek tejtermelése napi ötezer li­ter, amelyet a jászberényi tejüzembe szállítanak. Az idén háromszáz sza-vasmar- hát hizlalnak exportra. Az állatokat az új, korszerű szakosított telepeken neve­lik. A két telepei 50 millió forintos költséggel építette u gazdaság. A tervek alapján a szarvasmarhale lep idei be­vétele eléri a 24 'millió fo­rintot. A távlati cél az, hogy 1980-ig a tehénállományt ezer—ezerkéfcszázra fejlesz­tik. Társulás lűmaff- tcrumzlésrc A korszerű állattenyész­téshez szorosarf kapcsolódik a nagyüzemi rét- és legelő­gazdálkodás. A gyeptelepí- téshez szükséges vetőmag nagy részét eddig importból fedezte a mezőgazdaság. Ezen a helyzeten próbál vál­toztatni a 3 állami gazda­ságból és 9 termelőszövetke­zetből alakuló társulás, amelynek a Karcagi Állami Gazdaság is tagja. A fűmag- termesztés technológiáját a szarvasi ÖNKI dolgozta ki, a Karcagi Állami Gazdaság­ban az elmúlt és az idei év során 230 hektár gyepet telepítettek az új eljárás szerint. A gazdaság vezetői elmondták: ha az elképze­lés beválik, a létrejövő tár­sulás néhány éven belül el­látja a hazai mezőgazdasági üzemeket fűmaggal. Az állami gazdaság fő nö­vényei közé tartozik a búza, a lucerna és a rizs. Rizst 466 hektáron termesztenek, a tervezett termésátlag hektá­ronként 22.3 mázsa volt, de a kedvezőtlen időjárás elle­nére is elérik a 28—30 má­zsás termést. A betakarítást a hét elején megkezdték, azt tervezik,, hogy 20—22 nap alatt végeznek az aratással. A jég hátán is megélt, aki ebben az iskolában végzett. Sőt, a régi öregdiákok es­küsznek rá, hogy aki itt bi­zonyítványt szerzett, a leg­vadabb uradalomban is meg­állta á helyét. „Az pedig ne­hezebb volt, mint a jég há­tán megélni” — mondja a nyolcvankét éves Szőllősy Gábor, aki 1910-ben kapott bizonyítványt a karcagi — akkori nevén — Földmíves Iskolában. Akik ő előtte vé­geztek, tnár neip élnek, az osztálytársai közül sem tá­lát már senkit, amikor a minap ünnepeltek a karcagi mezőgazdasági szakközépis­kolában. amely most 75 éves. — Több ma ott a tanító, mint a diákgyerek — jegyez­te meg az idős ember —, ami ugyan túlzás, de az ő korszakához viszonyítva el­fogadható. — „Tudod. fiam. nekünk akkor volt egy igazgatónk, Ludány Béla tanár úr, ő tartotta az órákat. Neki meg volt egy segítője, Gyura Ka­rola gyakornok-kisasszony. Ú meg adta a parancsul: mi­kor, mit kell dolgozni a gazdaságban.” Az iskola abban az idő­ben is háromszáz hold föl­dön gazdálkodott, csakhogy hatvanöt évvel ezelőtt heten tanultak egy osztályban, s ennyien végezték a gazdasági munkát, amit — idézi Gá­bor bácsi — „úgy kellett el­vegezni, hog\ a haszonból el­tartották az iskolát, meg ab ból az adót is kötelező volt megfizetni”. Ma meg, sze­rencsére, kétszázötven diák dolgozik ugyanazon a terü­leten. Gábor bácsi, persze, nem ismeri a mai lehetősé­geket. hiszen a régieket az­óta sem hívta senki az is­kolába. de mint a tegnapi napra, emlékezik, a tanuló­évekre. A Földmíves Iskola A KÉRDÉSRE — mennyi is a napi, vagy a heti mun­kaidő hossza Magyarorszá­gon? — voltaképpen rop­pant egyszerű a válasz: na­pi nyolc, vagy heti 41—48 óra, attól függően, hogy a szóbanforgó munkahelyen már megvalósították-e a munkaidő csökkentését, vagy még nem. A válasz már sokkal komplikáltabb, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyi a napi vagy heti munkaidő hossza'a‘ valóságban? A napi . fizetett félórányi ebédidőt eleve le kell von­nunk, mert ezalatt többnyi­re nem dolgozunk, viszont a törvényesen megállapított he­ti 44, vagy 48 órás munka­időbe ez is beleszámít. Né­mi matematikai alapismeret­tel könnyedén kiszámolható, hogy a tényleges munkaidő máris heti 41, vagy 45 óra. Bár csak így lenne! — so­pánkodnak, joggal, a mun­kaügyi szakemberek, a mű­helyfőnökök s általában mindazok, akiknek hivatali kötelmei közé tartozik a munkarend, a munkafegye­lem. a munkaintenzitás fi­gyelemmel kísérése, vagy ép­pen az ezzel kapcsolatos írott szabályok és íratlan normák betartatása. Hol az a munkahely, ahol mondjuk a reggel hat óra­kor kezdődő műszakot való­ban hatkor kezdik, s hol az a hivatal, ahol reggel nyolc­kor, fél kilenckor ^mindenki munkával — értve ezalatt a produktív tevékenységet — kezdi a napot? A műhelyek­ben jó esetben is fél—egy óra telik el az anyagért, szerszámokért. alkatrésze­kért való futkosással, az iro­dák világában bevett szokás a reggeli kávézgatás, némi kis tereferével fűszerezve, s ezek a közjátékok átlag két- három óránként megismét­lődnek, további negyed—fél­órákkal csökkentve a való­ságos munkaidőt. S ne csak a munkásokról és a beosztott alkalmazot­takról essék szó. Néhány évé úgynevezett munkanapfény­képezést végeztek egy iparág tanulói korahajnalban kel­tek. Ellátták az állatokat, etették, pucolták őket, be­fogtak, s mentek szántani- vetni, kapálni, betakarítani a termést, mikor, mit kellett. — Este órát hallgattunk, másnap este meg feleltünk. A diákok két esztendőn át laktak az iskolában, tanul­tak, dolgoztak, ha kellett éj­jel-nappal. s — ahogy Gá­bor bácsi ma emlékezik — „az ünnepnapokon se igen aludtuk át az éjszakákat”. A két év alatt ugyanis min­dent meg kellett tanulni ah­hoz, hogy „a diplomás em­berre rábízhassanak e-v kis­gazdaságot”. Az iskola nem vatlhalott szégyent a diák­jaival. — Ludány igazgató úrnál nem lehetett magyarázkodni, de még betegségre sem hi­vatkozhatott senki. Aki be­teg volt, az agyban tanulta meg a leckét, de tanulni és tudni kellett. Szőllősy Gábor maga is szorgalmasan tanult. Piszén az osztályzatai így oszlanak meg: jeles és kitűnő. Ludány igazgató űr ezl írta a bizo­nyítványába: gazdasági mun­kában buzgó, magatarlasa példamutató, nevezett kis­gazdát mindenkinek ajánl­juk. Aláírás, dátum: 1910. augusztus 30. Földesről jött az iskolába. Szőllősy Gábor szülei nincs­telen emberek voltáig épp ezért szerették volna — ahogy az édesapja mondta — „ha vaiami lenne a gyerek”. „Az apám mindig azt hajtogatta: annál többet is tehetek, minthogy uradalmi cseléd le­gyek valamelyik majorban”. Gábor bácsi aztán lett is, gróf Dégenfeld Sándor ura­dalmában alkalmazták, fize­tés nélküli gyakornoknak. „Hajnalban keltőkor keltem, tizenegykor feküdtem, dol­vezető beosztású alkalma­zottai körében. Kiderült, hogy a vezetők is kénytele­nek napi munkaidejük te­kintélyes részét olyan ten­nivalókra fordítani amelyek alaposan csökkentik a pro­duktív munkaidőt. Statisztikai közhely; hogy például az iparban az úgy­nevezett műszak együttható mindössze 1,4 körül mozog s már hosszú évek óta nem si­kerül feljebb tornáztatni. Ez annyit jelént, hogy az ipari termelőberendezések, az op­timális .három műszak he­lvett alig másfél műszakban dolgoznak, s korántsem csak a munkaerőhiány miatt. Mindez csak némi adalék a kérdés megválaszolásához: mennyi is a munkaidő hosz- sza Magyarországon? Ha nem lenne Szervezetlenség, ha lé­nyegesen szilárdabb lenne a munkafegyelem, ha megfon­toltabb lenne a technológiai tervezés és a gyártáselőké­szítés, ha racionálisabb mód­szereket alkalmaznánk az ügyvitelben akkor a valósá­gos — tehát a munkával el­töltött — idő feltehetően erősen megközelítené a tör­vényesen meghatározott heti 44, vagy 48 órát. LEHETETLEN megmonda­ni, hogy mennyi is a való­ságos munkaidő s ez a bi­zonytalanság alapvető szer­vezési hiányosságokra, ebből következően pedig mérhetet­len — és kiaknázatlan — tartalékokra utal. S utal a tennivlókra is. Igaz: nagy­szabású, az egész munkame­netet felforgató rendszer­szervezéseket végrehajtani nem tartozik a könnyen, gyorsan megoldható felada­tok közé. De ha módszere­sen kutatni kezdjük, hogy miért is rövidebb a tényle­ges munkaidő a törvényesen megállapítottnál, akkor min­den munkahelyen tucatnyi — különösebb erőfeszítések és beruházások nélkül is végrehajtható — tennivaló­ra bukkanunk. V. Gs. kellett goztam a cselédekkel együtt, s közben az apám tartott, mert az első évben még fi­zetést sem kaptam”. Mire meg lejárt a gyakornoki élet, elvitték öt is katonának, a frontra. Utána már nem ment vissza az uradalomba. — Elhatároztam, hogy nem gazdagítom a grófot. Főidet vett ki hasznonbér- be, a falu határában, mert úgy látta jobbnak, ha tudá­sát inkább a család javára hasznosítja. Újra éjt-napnal- lá téve dolgozott a testvé­reivel. A sziken birkát meg magyar marhát tartottak, mert az bírta a rideg-alföldi életet és hozott egy kis kész-' pénzt vetőmagra. Kínlódtak a haszonbérrel, amíg egyszer- csak vége lelt megint a há­borúnak és „akkor jöttek a kommunisták, hogy osztják a földet a szegényeknek". Gá­bor bácsi is kapott, de — ahogy elmondta — „amint kaptam, be is adtam a kö­zösbe. mert mindig űg.y gon­doltam: a nagyobb darab földről nagyobb darab ke­nyeret lehet szelni”. Hetvenéves volt, amikor a szövetkezet elnöKe azt mond­ta neki: elég volt, Gábor bá­csi. mos (már pihenjen. Csak­hogy a munkájára még ma is szüksége van a közösnek, mert elmesélte: — A napokban nyugdíjas találkozót rendezett a föl- déri szövetkezet. Ott pa­naszkodott a mostani elnök, hogy nagyon kevés a mun­kás és a nyugdíjasok közül is kevesen mennek a szö­vetkeze segítségére. Kivétel a régi öregek — mondta az elnök. Mi, bizony, jömaanm is. megyünk, ha hívnak. Me­gyünk. hiszen minden mun­kát el kell végezni. — Bennünket erre taní­tottak a karcagi iskolában. Balogh György Tanulni és tudni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom