Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

t 1974. október 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Otthon a jövőhöz „Bessenyei parádé A csillagszemű, copfos kislány pityergett, a fejken­dős asszony a sírás fojtogat­ta: — Meglátod, kicsi lelkem, jó lesz itt, nem kell a sa­rat, a havat taposnod. Ott aiszol majd fent a magasba’. A gyerek égig érőnek látta a kétemeletes házat: — Hogy megyek oda fel, édesanyám, van olyan nagy létra? A hivatalos avatási ünnep­ség ekkor már lezajlott. 1964. szeptember 9-et írtunk. Tízéves a karcagi általá­nos iskolai diákotthon, — ahogy azóta is hívjuk: ta­nyai kollégium. Vagyis a tanyai gyerekek városi ott­hona. / tjahlt kőt dátum Az állami elemi népisko­lai vonalas „irka” hátsó bo­rítóján takaros, piros csere­pes tanya, akáclombos ta­nya volt. Szemfényvesztő, hazug ro­mantika: a tiszta szoba egy fedél alatt volt az istállóval, az udvaron légyfelhők száll- dostak, az idillek gémes- kútja csak néhány lépésnyi­re az árnyékszéktől, a vajú­dó tehénhez kiszekerezett az állatorvos, de a torokgyíkos gyereknek csak a javasasz- szony jutott, a tábla szélén gödör az óvoda, az iskola meg 6—8 kilométerre, sár­ban, hóban, úttalan utakon toronyiránt a nehéz földek között... Később oldódott az átok, cipő is jobban akadt, a ke­nyér is nagyobb lett, a va- jákos asszony helyett már volt orvos, de az iskola csak messzi volt, a tanító fel­váltva magyarázta a b'betűt meg az algebrát. A tanyák meg tovább él­tek, a tanyasi gyerekek sor­sa csak nehéz volt. Tenni kellett értük! A tanyai kollégiumok gon­dolatát az MSZMP VIII. kongresszusa emelte határo­zattá: „Megkezdjük a ta­nyai tanulók számára a bentlakásos körzeti nevelő intézmények hálózatának kiépítését.” Szolnok megyében 1964- től 15 tanyai kollégium éven­te másfél ezer kisdiákot vett szárnyai alá. A karcagi az első évben százharminc fel­sőtagozatos kisdiáknak adott kultúrált, nevelési célkitűzé­seinknek megfelelő otthont. A mi megyénk ebben az or­szágnak mutatott példát: ná­lunk fejeződött be elsőként a tanyai iskolák körzetesíté­se, s a tanyai kollégiumok alapításában is úttörők vol­tunk. Az elsők... Ijedt, rosszul öltözött gye­rekek jöttek be a 67 ezer holdas karcagi határból, szo­rongó szülőkkel. Némelyik anyukából félve bukott ki a kérdés: tényleg elveszik a gyereket? Mások csak fé­lig mondták ki ezt a gondo­latot: „Ha itthon lennél, le­geltetnél, hasznodat lát­nánk”. ” Tavasztájt, a gyerekeknek is nehéz volt! Nyugtalanok Üvegművészet Üvegművészet a Német Demokratikus Köztársaság­ban címmel kiállításit rende­zett az NDK kulturális és tájékoztató központja, vala­mint a Hazafias Népfront Fejér megyei bizottsága Székesfehérvárott, az István királv múzeumban. Az NDK üvegiparának remekeit be­mutató tárlatot pénteken Kalász Márton költő nyitotta meg. voltak, nehezen szokták meg a kollégium fegyelmét, a vá­rosi életet. Nem lehet sza­badon rohangálni, ordítozni, szemetelni. Fogat kell mosni, késsel, villával kell enni... Egyszóval: meg kell szokni a kultúrált együttlétet. Nem Karcagon történt, de nagyon jellemző az első na­pokra: egy kisfiú sírva sza­ladt ki a fürdőszobából: ta­nító néni, forró eső esik a falból...! A „réglelt” és maiak Csaknem ezerötszáz lakó­ja volt eddig a karcagi kol­légiumnak. A régiek már ki­repültek. Az első lakók hat­van százaléka tanult to­vább — középiskolákban? szakmunkásképző intézetek­ben, a tavaly végzett nyol­cadikosoknak pedig kilenc­ven százaléka. Az idén huszonnyolc elsős kezdett a kollégiumban. A régi elsősöktől csak a jobb ruhák különböztetik meg őket. Elölről kezdenek ők is mindent. De a szülők már azt mondják: meglátod, kis­fiam, kislányom, milyen jó lesz itt neked. Már nem ha­dakoznak a diákotthon el­len, sőt követelik, hogy ve­gyék fel a gyerekeiket. A kicsiknek most is ne­hezek az első napok. Fél­lábon álldogálva támasztják a folyosót, a kanálisra, a Bodrira, a nagy pusztai ég­re gondolnak. Édes és mostoha Édesgyermeke a városnak a kollégium. A Május 1. Tsz, a Lenin Tsz, a Novem­ber 7 Tsz, a Tilalmasi Álla­mi Gazdaság szocialista bri­gádjai játszókákat, sport­eszközöket ajándékoztak, il­letve szereltek fel a, kollé­gium udvarán. A Lenin Tsz tv-t, a Dimitrov Tsz rádiót, magnetofont, az ÁFÉSZ ci- terákat, furulyákat vásárolt a gyerekeknek, a háziipari szövetkezet anyagot és szak­oktatót biztosít, hogy a kis emberkék megtanulják a karcagi szűrhímzést, népmű* vészkedjenek. De mégis, mégis... mosto- haság is érződik, ha a kor­szerűen, a megyei átlagnál lényegesen jobban felszerelt karcagi iskolákkal hasonlít­juk össze a kollégiumot. A kollégium épülete ar­ra bizonyíték, , hogy tíz-ti- zenkét évvel ezelőtt még nem tudtak diákotthonnak megfelelő épületet tervezni, vagy akkor még nem „fu­totta” többre. A gyerekek a hideg fo­lyosókon vetkőznek, öltöz­nek, onnan mennek be a hálószobákba. A folyosók fűt- hetetlenek. Az épületet fel­ső tagozatosoknak tervezték, tehát 11—14 éveseknek. Jó* néhány éve viszont az első tagozatos gyermekek is itt kaptak otthont. A hálószo­bákban olyan emeletes vas­ágyak vannak, amelyek a regula korunkat idézik. Már a kaszárnyákból is kidobták ezeket az ormótlan vasakat. A kis gyerekek nem tudnak felmászni az ágyakra. Van cflyan szoba, amelyikben 34 Az országos múzeumi és műemléki hónap alkalmából. Szocialista Kultúráért kitün­tetésben. Kiváló Dolgozó ki­tüntetésben és miniszteri di­cséretben részesítették a mú­zeumok csaknem 60 dolgozó­ját. kiváló tevékenységük el­ismeréseként. A kitüntetése­ket pénteken délelőtt a Kul­turális Minisztériumban tar­ilyen ágy van. Mozdulni sem lehet... A tanulószo­bákban is nagy a zsúfoltság. Ezekben is kopott, tízéves bútorok vannak, a kisebb gyerekek elvesznek az asz­talok mögött. Nincs egy valamire való klubszoba, a gyerekek es­ténként nem tudnak olvasni, kézimunkázni, mert a vilá­gítás annyira korszerűtlen, hogy a kívánatos fényerőnek csak a fele van meg. A zsúfoltságon csak a kor­szerű, ízléses gyermekbúto­rok vásárlásával lehetne se­gíteni. Az udvarnak csak fele, harmada parkírozott. A kony­hától húsz-huszonöt méter­nyire — elkerített magán- tulajdon — tyúkok és egyéb aprójószágok szaladgálnak. Ha a kollégium udvarába beszögellő — egyébként gon­dozatlan — udvarokat kár­talanítással kisajátítaná a ta­nács, sportpályákat, játszó­tereket lehetne építeni a gyerekeknek. A város társadalmi és gaz­dasági szervei minden bi­zonnyal meg is építenék, hi­szen néhány hónapja éppen a város termelőszövetkeze­teinek elnökei, párttitkárai állapították meg — amikor is látogatást tettek a kollé­giumban — hogy a gyerme­kek jó közérzetéhez szüksé­ges feltételek nincsenek ma­radéktalanul biztosítva.., A konyha kilencszáz sze­mélyre méretezett, de 1400— 1500 adagot kénytelen főzni, — kötelező igények alapján. Az ebédlőben — a gyerekek sorban állnak az ajtó előtt! — idegenek is étkeznek, ami pedagógiai és egészségügyi szempontokból helytelen. A karcagiak Jészándéka Világért sem akartunk ün- neprontóak lenni, amikor mindezt leírtuk, de úgy gon­doljuk, a gyerekek érdeke ezt kívánja, s a jubileum számvetés is. Szép számve­tés: az állam havonta 1300 forintot áldoz egy-egy kis la­kó ellátására, nevelésére. A szülők — átlagszám — mindössze csak 130 forintot fizetnek a gyerekükért. Hisz- szük, hogy a karcagiak tet­tekkel bizonyított jószándé­ka hamarosan még szebbé teszi a városi emberré váló tanyai gyerekek környeze­tét, életét. A nevelők tapsztalatai sze­rint a tanyai gyerekek há­rom-négy év alatt városi gyerekké válnak. A bakfi­sok, kamaszok azzal „molesz­tálják” a szülőket, hogy ne úgy éljenek, mint eddig. A lányok új bútorokat, kony- , hafelszereléseket vásároltat­nak a szülői házba, s haza­viszik a könyv, a rádió, a televízió, a színház, a film — a kultúra szeretetét. A hajdani kis lakók több­sége mezőgazdasági szak­munkás lett, gépszerelő, traktoros, fejőnő, állatgon­dozó, de jó néhányanv főisko­lára, egyetemre kerültek. Az egykori csillagszemű kislány tanítónő. tott ünnepségen Garamvöl- gyi József kulturális minisz­terhelyettes nyújtotta át. Ek­kor adták át a Kulturális Minisztérium múzeumi fő­osztályának Nívó-jutalmát a múzeumok dolgozóinak, az 1974. évi eredményes tudo­mányos és ismeretterjesztő munkáért, kiemelkedő szín­vonalú kiállítások rendezé­séért. t Uj kliMőnyvtárat avattak Kétpun Bensőséges ünnepség kere­tében tegnap felavatták a több mint kétmillió forint költséggel felépült kétpói klubkönyvtárat. Az új mű­velődési intézményre 1971 ótá várnak a községben — a fegyverneki költségvetési üzem „jóvoltából” ugyanis az építkezés alaposan elhú­zódott. A klubkönyvtár-avatót köz- művelődési szakmai tanács­kozás követte. Szenté Ferenc, a Könyvtártudományi Mód­szertani Központ osztályve­zetője a könyvtárak mód­szertani munkájáról. míg Dajka Miklós, a törökszent­miklósi Járási Hivatal osz­tályvezetője a közoktatás és a közművelődés kapcsolatá­nak tükrében a közművelő­dés irányításáról tartott vi­taindító előadást. A vendé­gek délután felkeresték a kétpói általános iskolát és a tanvai diákotthont. Ma sor kerül az új létesít­mény első nyilvános rendez­vényére. Délután a török­szentmiklósi városi-járási művelődési központ bábcso­portja és Vígh József bű­vész szórakoztatja a gyere­keket, este pedig kulturális bemutató lesz. melynek köz­reműködői amatőr művé­szeti csoportok és szólisták. Nem egészen két hét múlva indul a megyében a szak- szervezeti politikai oktatás, melyen az 1974/75-ös tanév­ben 1283 oktatási csoportban 24423 dolgozó vesz részt ötféle képzési formában. Az oktatást szakszervezeti propa­gandisták végzik, akiknek felkészültségén múlhat az évad sikere. A Szakszerveze­tek Szolnok megyei Tanácsa az oktatási évad eredményes­sége érdekében egyhetes elő­készítő tanfolyamat rendez vezető és kezdő propagandis­ták részére Hajdúszoboszlón, ahol a megyéből több mint ■száz szakszervezeti aktivista vesz részt. A propagandisták előkészí­tő tanfolyamát segíti a me­gyei pártbizottság, múzeum, 3 TIT és az SZMT központi könyvtára is. A programok közül érdekesnek ígérkezik a Népszava szerkesztőségének részvételével megtartandó külpolitikai fórum. Elhang­zik előadás többek közt me­Zeneszóba9 új színházi sorozat Kisújszálláson Több mint 300 lemez vár­ja a komolyzenét kedvelő­ket a kisújszállási Városi Könyvtár zeneszobájában. A 30 ezer forint értékű leme­zeket és a 15 ezer forintos technikai felszerelést a város társadalmi összefogásból vá­sárolta. Egyszerre tizenket- ten hallgathatnak operarész­leteket, zongorahangverse­nyeket, s a zenehallgatáson kívül magnós átjátszásra is lehetősé ■; van. A zeneszóba heti két alkalommal, csü­törtökön 2—4 és szombaton 16—18 óráig tart nyitva. ft Háromszázezer forintos be­ruházással újították fel Kis­újszálláson az Ady filmszín­házat. Így vendégül láthat­ják a szolnoki Szigligeti Színház művészeit is, akik már 10 éve nem tudták be­mutatni darabjaikat a szűk színpad miatt. Az új évad a Pompadour előadásával kezdődött, s a további prog­ramban szerepel az összes olyan mű. amelyet a 74—75- ös évadban a Szigligeti Szín­ház műsorára tűz — a Lili- omfi kivételével —. továbbá a Déryné Színház vendégjá­téka Gárdonyi: A bor című színművével. Már tavaly látszott: kinőt­te önmagát a Pódium, a szolnoki Árkád presszóban rendezett előadói estsorozat. Sokkal nagyobb a közönsé­ge. mint amennyi valóban kényelmesen elfér egy presz- szóban, s utóbb már arra is ráit"-?ünk. hogy konyak, sör, cola és cigaretta, kíséret nél­kül is élvezhetjük a bemu­tatkozó művész előadását. Ezért volt szerencsés a csütörtöki „évadnyitó” Pó­diumot a jóval több ’nézőt befogadó Ságvári Művelődési Központ színháztermében tartani: Bessenyei Ferenc előadói estje telt házzal in­dult. A művész nem egyedül jött: házigazdát és zongora­kísérőt „hozott” magával Mi­kes Lilla és Hajdú -Júlia sze­mélyében, akiknek egy fel­adatuk volt csupán, minél hívebben szolgálni Besse­nyei Ferenc művészegyéni­ségének megismertetését. A zongorista szerepe adott: kí­séri a művészt, mikor éne­kel. Annál inkább érdekes és izgalmas feladatot vál­lalt magára a kitűnő elő­adóművész Mikes Lilla, ami­kor Szolnokon vendégként, gyénk ideológiai életér(51, to­vábbá gazdasági eredménye­iről is. melyet dr. Boros Ottó- né illetve Mohácsi Ottó. az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztályvezetői tartanak. Árvái István, az SZMT titkára a szakszerveze- tek helye, szerepe a politi­kai bizottság határozata tük­rében címmel tart előadást. Az általános politikai kérdé­sekkel foglalkozó tanfolvam után Szolnokon, az SZMT székházában még kétnapos továbbképzésen készítik fel a propagandistákat a szakszer­vezeti politikai oktatás öt témakörének tematikus aava- gaihoz. Az idén a korábbi három témához (a társadal­munk. a munkahelyi élet és a világpolitika időszerű kér­dései) című politikai tanfo­lyamokhoz két újabb oktatási forma csatlakozott: a Bejáró dolgozók politikai konzultá­ciója és a szakszervezeti if júsági fórum. A hegesztőpálca az első kísérletre még odaragad, a másodikra már kialakul az ív, igaz, hogy még a kéz re­meg, de lassacskán összehe­gednek a próbalemez szélei. A DATE mezőtúri mezőgaz­dasági gépészeti karának má­sodéves hallgatói hegeszteni tanulnak. Lengyel Lajos, az iskola tudományos igazgató- helyettese mosolyogva szem­léli a két fiú igyekvését. — Ez csak egy része a tan- anyagnak, amit fokozatosan három lépcsőben sajátíthat­nak el diákjaink. Az itt vég­zett üzemmérnökök a ter­melés irányítói lesznek, so­kat számít munkájukban a gyakorlat ismerete. Az első évben az „alkpozó” tantár­gyak — mint a matematika, politikai gazdaságtan — el­méleti órái után számolási gyakorlatokon „töltik meg élettel” a képleteket. Az erőgépek laboratóriu­mában . hatalmas makett szemlélteti a robbanómoto­rok működését. A mögötte álló valódit, rövid „bütykö- lés” után beindítják, megmé­rik a teljesítményét. — A gyakorlati képzést mintegy 110 millió forint ér­tékű gép, műszer, alkatrész segíti. Jelenleg a főiskolán vendégül látta Bessenyeit. Előadótársa, riporternek is beillő beszélgetőpartnere, s adott esetben méltatója volt a művésznek. S ez utóbbi az, amely inkább Bessenyei-pa- rádévá, fhintsem előadóestté változtatta a műsort. Egy bemutatkozás ne kezdődjék azzal, hogy közlik velünk: 1 „Korunk egyik legnagyobb színésze” lép pillanatokon belül dobogóra. Ha a színész valóban az. mi is tudjuk, vagy ha eddig nem lenne tudomásunk róla, a műsor majd meggyőz erről. Kár, hogy ezt a nézetet a művész nem osztja, s hagyta, hogy az egyébként igaz. őt mél­tató kritikákból Bessenvei- reklámidézetek kerüljenek a műsorba — összekötőként. Félreértés ne essék: a csü­törtöki Pódium előadói es­ten a versmondó, énekes, drámai színész, a művészet­politikus, sőt a hétköznapi ember Bessenyei értékes pil­lanatokat szerzett a közön­ségnek, s eset je bemutatko­zónak is kitűnő volt. De az lett volna ez körítés nél­kül is! I. Zs. Felszabadulási vetélkedő a Jászsásban Szocialista brigádok járási — városi vetélkedőivel emlé­keznek meg Jászberényben hazánk felszabadulásának 30. évfordulójáról. A vetélkedőket a Déryné Művelődési Köz­pont, a gazdasági és társa­dalmi szervekkel közösen hir­dette meg. Résztvevői a jász­berényi járás és a város ter­melőszövetkezeteiben és a Jászsági Állami Gazdaság­ban dolgozó szocialista bri­gádok lesznek. A vetélkedők levelező for­dulókkal kezdődnek. A bri­gádok központilag kidolgo­zott kérdésekre adnak írás­ban választ. Az így elért pontszámok alapján jutnak az elődöntőbe. A résztvevő brigádok számától függően két nyilvános elődöntött tar­tanak, a tervek szerint Jász- alsószentgyörgyön és Jász- fényszarun. Az ott nyújtott teljesítmények döntik maid el, hogy mely brigádok vetél­kednek a jászberényi döntőn, amelynek első három helye- Zéttje hatezer, négyezer, il­letve ezerforintos jutalmait kap. 1152 elméleti mellett 2881 gyakorlati órát tartunk. Hall­gatóink részt vesznek a K—700-as traktor országos szervizszolgálatában, a kísér­leti üzemben bekapcsolód­hatnak az oktatók kutató­munkáiba. Itt szerelik össze, s próbálják ki a hazánkba érkező mezőgazdasági gépek első darabját, vagy a kikí­sérletezett gépek prototípu­sát. Eddig az első lépcső. A második lépcsőt a ki­helyezett üzemi gyakorlat je­lenti, amelyre a második és negyedik félév végén kerül sor. A főiskola szerződést köt néhány üzemmel, ahol nya­ranként kétkezi munkát vé­geznek a tanulók. Már ha­gyománynak számít, hogy nyaranta húsz hallgató az NDK-beli Friesackba, tízen pedig Vorosilovgrádba utaz­nak gyakorlatra. A főiskolai élet utolsó „ak­kordja” a diplomadolgozat, 9 egyben ehhez kapcsolódik az ötödik félév lezárásával az üzemvezetői gyakorlat. A hallgatók adatokat gyűjtenek a záíódolgozathoz. s az üze­mele vezetői mellett megis­merik a tervezés, a vezetés, az üzemszervezés gyakorlati problémáit. Tiszai Lajos Muzeológusokat löníettek ki Száz propagandista Hajdúszoboszlón Előkészítés a szakszervezeti politikai oktatásra Gyakorlati képzés a főiskolán 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom