Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-03 / 231. szám
SZOLNOK MFGYEI NfiPLAP 1974. október 3. A kunhegyes! művelődés 1 házban évek óta jól működ !k a modellező szakkör. Jelenleg több mint harminc tagja van, akik hajó- és repülőmodelleket készítenek, modellező versenyekben is részt vesznek. Képűnkön: készül a repülőgép. Szeretnék hasznosabb lenni Tiszafüreden / Megnyitottak a múzeumi, möem'ékYéde’mi és hanism réti hónapot — Hozzánk már az általános iskolában kapott „jó alapozással” jött. Kitűnő nyelvérzéke volt, örömet jelentett számára az orosz nyelv tanulása. Négyesre érettségizett. oroszból pedig ötös tanuló volt. Jászberényben. a Lehel vezér Gimnáziumban mutatták be így Sárközi Ilonát Hozzátették, hogy érettségi után részt vett az MSZBT szervezésében meghirdetett Gorkij nyelviskola versenyén. A megyénkből induló tizenhat hallgató közül haladó kategóriában első helyezést ért el. — Már az általános iskolában "kedvenc tantárgyam volt az orosz. A gimnáziumban valóban olyan alappal kezdtem. aminek segítségével könnyű volt felismerni az orosz nyelv szépségét, érdekességét. Zaják Etelka orosz nvelvtanárnő személyében olyan ..mestert” kaptam, aki valóságos művésze annak, hogyan kell egy tantárgyat megszerettetni a diákkal. apjainkban a magyar turisták már keresz- tül-kasul kószálnak a Földtekén Japántól Grönlan- dig és Kamcsatkától a Tűz' földig. Ámde hajdan, vagy tízegynéhány évvel ezelőtt csak a szomszédba, főképp Olaszországba rándaltak ki. És ma is vannak, akik inkább elmennek másodszor, harmadszor, sőt tizedszer is Itáliába, vagy ha máshová, mondjuk: Alaskába, Indiába tartanak, útba ejtik néhány napra Olaszországot. Véleményem szerint ennek nem a velencei Rialto, nem a római Standa, és nem a firenzei Dávid az oka elsősorban, hanem a népünkben gyökerező hagyomány. De nézzük a tényeket ! Több, mint másfél ezer évvel ezelőtt dicső' rokonunk és elődünk e hazában. Attila egy nagyobb csoporttal kelt útra Itália felé. Turistaút volt az, kétségtelen, hiszen a hivatalos küldetés akkoriban még nem volt szokásos. Sajnos a pletykás nyugati sajtó azt terjesztette hun testvéreinkről, hogy nem js turistáskodni, inkább bevásárolni akarnak. Ezért a szívélyes I. Leó pápa két magas rangú úr társáságá* ban elébük ment Matuáig, s mondta, ne fárasszák magukat, mivel az áruházak még nem nyíltak meg, s a város nagy csodáinak alkotója, Michelangelo majd csak jó ezer év múlva fóg megszületni. Ők (mármint a pápáék) összeszedtek néhány kocsirakomány ajándékot, azt tiszteletük jeléül átnyúj— Mondjon valamit a versenyről. — Bevallom, számomra nem verseny volt. inkább felejthetetlenül szép kirándulás egy olyan világba, ahová a belépőjegy a nyelvtudás. Kirándulás volt a folytatás is. Az első helyezésért járó jutalom hétnapos moszkvai út volt. Viszontláttam a gyönyörű világvárost, ugyanis gimnazista koromban az iskolai orosz nyelvszakkor tagjaival már jártam Moszkvában, akkor is jutalomból. Nagyon szép út volt. Számomra az jelentette a legnagyobb élményt, hogy beszélhettem' moszkvai emberekkel. Annyira nem tudtam betelni a beszéddel, hogy olyankor is kérdezősködtem. amikor tudtam hol van. ami után érdeklődöm. — Milyen munkakörben dolgozik? — A kereskedelmi főosztályon dolgozom, bonyolító vagyok. Jelentkeztem a kültották. A hunok nem akarták megbántani az olaszokat, elfogadták a cuccokat, s hazatértek, mielőtt lejárt az útlevelük. A hunok turistáskodása után néhány évszázadon át szüneteltek az olasz utak, ám a nyolcszázas évek utóján elemi erővel lángolt fel őseinkben a vágyakozás Itália földjére. A korabeli IBUSZ több utat szervezett, de jártak ott elődeink maszek alapon, illetve bizonyos Berengár király baráti meghívására. Ám hadd idézzek néhány mondatot Liudprand- nak, a cremonai püspöknek a riportjából: . .Veronába érkeztek a magyarok, akiknek két fejedelme (Korabeli kifejezés, megfelel az „idegenvezetőnek.”) Dursak és Bogát igen jó barátságban volt Beren- gárral...” „Pávia felperzse- lése után (A kifejezés a turisták égő tudásszomjára utal.) egész Itáliában nem csekély zsákmányt ejtve (Bevásároltak.), a magyarok visszatérnek saját országukba.” Közben egyes csoportok meglátogatták Velencét is, ahol azonban Tribuno Péter dózse kereken megtagadta tőlük a szállást. Ez igen nagyfokú hálátlanság volt tőle, hiszen Velence alapításában nem csekély szerepe volt hun testvéreink ösztönzésének. Ezt a tényt Tribuno kereskedelmi főiskolára, de nem vettek fel. Államvizs- gázitam orosz nyelvből, ez középfokú nyelvvizsgának felel meg. Fizetésem mellé nyelvpótlékot kapok, munkatársaim kedvesek, segítőkészek. érdekes, amit munkakörömben csinálnom kell. Mégis sokszor úgy érzem, nem tudom, mit kezdjek magammal. Kezembe kerül egy orosz nyelvű levél,, azt elolvasom, utána várok hetekig. — Vannak tervei? — Foglalkozom a gondolattal. hogy megpróbálom újra. Ezúttal az egri Tanárképző Főiskolára akarok jelentkezni orosz—angol szakra Úgy vagyok azonban vele, hogy maradnék, is mert jó helyém van, nagyszerű kollektívának vagyok a tagi a. Mennek is. mert úgy érzem, más munkakörben orosz nyelvtudásommal hasznpsabb lehetnék. utódai jobban tudták, s tán azért is, hogy az ő csúnya viselkedését jóvátegyék, I. István királyunknak feleséget küldtek. így kerültünk rokonságba az olaszokkal, s innen számítható a nyugati rokonlátogató utazások korszaka. Itáliával pedig közel ötszáz éven át olyan nagymérvű volt a kölcsönös idegenforgalom, hogy szinte menetrendszerűen közlekedtek a legkülönbözőbb szervezésű hivatalos és félhivatalos küldetések, kereskedelmi utazások, művészeti delegációk és hadjáratok. Természetes, hogy a nagy forgalomban előfordult olykor-olykor a tiltott határ- átlépés esete is, mint arról Arany János bizonyos Toldi Miklósról szólva konkrétan beszámol. A korabeli disszi- dens azonban idővel visszatért, s a hon szeretettel fogadta keblére. (Lám, ennek is hagyománya van!) A kölcsönös itáliai utazgatások Mátyás király alatt érték el tetőpontjukat. Ő maga még asszonyt is Olaszországból hozott. Ezt a tettét a lovagias olasz férfiak mind a mai napig revanzsál- gatják. Később, a törökök illetéktelen beavatkozása miatt az itáliai utazások majd kétszáz évig szüneteltek, aztán pedig nem adtak valutát, s csak szórványos rokonlátogatásokra került sor. 4 Kossuth Kiadó újdoosáqai Az utóbbi időben számos érdekes munkát adott közre a Kossuth Könyvkiadó. Dr. Kerékgyártó György „A KGST-országok tudományosműszaki együttműködése” című munkájában képet ad a szocialista nemzetközi munkamegosztás e fontos területének kialakulásáról, fejlődéséről és jellemző vonásairól. Feltárja a KGST-orszá- gok tudományos-műszaki együttműködésében elért jelentős eredményeket, s rámutat néhány olyan fő problémára, amely bizonyos mértékben fékezi a tudományosműszaki együttműködés további fejlődését Tizenkét arckép tekint az olvasóra a „Forradalomban, háborúban” című könyv borítójáról. Civilek, katonák, idősek és fiatalok. Mindnyájunk által jól ismert személyiségek, mint Münnich Ferenc, Vági István, Rajk László, Mező Imre, s mellettük olyanok, akiknek nevét ritkábban idézik, akik szerényebb őrhelyeken teljesítették kötelességüket. A kiadvány tulajdonképpen folytatása az 1968-ban „Forradalmárok, katonák” címmel megjelent életrajzi gyűjteménynek, amelynek sikere késztette a Zrínyi és a Kossuth Kiadót e könyv megjelentetésére. A népszerű történelem sorozatban látott napvilágot az „Ostromgyűrűben” című könyv, V. J. Zubakov műve. A munka a Szovjet Katonai Kiadó „Hős városok”-ról szóló népszerűsítő sorozatának első kötete. A német fasiszta csapatok Leningrád körüli ostromzárjának 900 napjáról, a lakosság megpróbáltatásáról, a végsőkig próbára tett város lakóinak és a harcosoknak erejéről,1 kitartásáról, hősi küzdelméről szól a könyv. A Magyar Tanácsköztársaság leverése után 25 évig tartott az „Éjszaka” Magyarországon: a Horíhy fasizmus éjjele. Erről a negyedszázados éjszakáról szólnak Balázs Anna történetei, amelyek az „Éjjel” című kötetben jelentek meg. Két érdekes tudományos munka is napvilágot látott Walter Hollitscher „Szexualitás és társadalom” című munkájában a szexualitás szociálpszichológiai vonatkozásairól ír. Ámde a múlt század közepén ismét fellendült az itáliai turistáskodás. Az első jelentősebb önkéntes csoportot Türr István szervezte. Baráti látogatást tettek bizonyos Garibaldi úr meghívására. Nem sokkal ezután egy bizonyos Radetzky nevű idegenvezető kevésbé önkéntes csoportot vezetett Lombardiába. Ezután mind rendszeresebbé vált a magyarok olaszországi turistáskodása, és egykét ostobán szervezett úttól eltekintve (Lásd: Isonzó, Mussolini, stb.) méltó folytatói voltak az ősi hagyománynak, mígnem... Bekövetkezének az ötvenes évek, amikor megmagyarázták nekünk, hogy eddigi ismereteink tévesek, vagyis Olaszország nem délen, hanem nyugaton, s mint ilyen mocsár, láp és fertő, valamint métely, amitől óvakodnunk kell Természetesen akadtak ekkor is önfeláldozó egyének, akik vállalták a kockázatot, igaz hivatalból mentek, meg küldetésből mentek, mert muszáj volt a szegényeknek. Egyesek ott is rekdtek az olasz mocsárban. A korabeli kifejezés dezer- tőrnek nevezte ezeket a tá- volbaszakadt hazánkfiait. Azután eljönnek a hatvanas évek, s azóta a fentebb bizonyított hagyomány szellemében mi tömegesen járunk a szép Olaszországba, az olaszok pedig tömegesen járnak hozzánk a „Bella Italiába.” Sólyom László (Tudósítónktól.) Tegnap tartották a múzeumi, honismereti, műemlék- védelmi hónap tiszafüredi járási megnyitóját a Kiss Pál múzeumban. A megnyitón jelen volt Garamvölgyi József kulturális miniszter- helyettes, Gönyei Antal, a minisztériui^ múzeumi főosztályának vezetője, Sipos Károly, a Szolnok megyei Tanács elnökhelyettese, valamint a tiszafüredi járási, községi párt- és állami vezetők. A program a tiszafüredi tsz vegyeskórusának népdalcsokrával kezdődött, amelyet , Sipos Károly megnyitó beszéde követett. Az elnökhelyettes elmondta többek között, hogy Tiszafüred és a tiszafüredi járás évek óta A címbeli szólásszerű nyelvi formával kapcsolatban egy olvasónk azt a véleményét hangoztatta, hogy „igényes anyanyelvi műveltséggel rendelkező ember nem veszi ajkára és tollára ezt a szólást.” Sőt mai nyelvhasználatunk igénytelensége fokmérőjének tekinti azt is, hogy a dukál szó olyan gyakran jut mindennapi életünk nyelvhasználatában nyelvi szerephez. Szerinte ezt az „idegen eredetű” szót mindenképpen kerülnünk kell. Vegyük sorba állításait, érvelését. Az igaz, hogy idegen eredetű szó: a latin nyelvből, pontosabban; a középkori latinság szókészletéből került nyelvünkbe, s a következő, ugyancsak latin eredetű igék sorába illeszkedik bele: dukál, cirkál, dis- kurál, produkál, pingál, degradál, vegetál, dirigál, macerái, datál, gargarizál stb. A felsorakoztatott szavakhoz hasonlóan a dukál ige „a mindennapos latin szók” között azzal is felhívja magára a figyelmet, hogy nem egyszerűen csak meghonosult nyelvhasználatunkban, hanem szinte népnyelvi szóvá vált. A Mátra vidékén s az Alföldön jegyezték fel a nép ajkáról pl. ezeket a nyelvi formákat: Ügy főzött neki, ahogyan dukál; annyit adott a lányának hozományul, amennyi dukál neki; kidukál neki a dicséret; itt vagyunk, ahogy dukál. Szótáraink tanúsága szerint a népnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv az 1800- as évektől kezdve egyre gyakrabban használja fel igénket, s vele a következő jelentéstartalmakat, illetőleg rendszeresen gazdag, színvonalas programok biztosításával fáradozik azon, hogy az itt élők mindennapi életének természetes elemévé válják a haza és a szűkebb környezet iránti szeretet. Ezután Füzessy Anikó mű- zeumigazgató a Kántor Sándor és tanítványai című kerámiai kiállítást mutatta be a megnyitó résztvevőinek, majd a vendégek a járást hivatal előcsarnokában A füredi járás élő népművészete című kamarakiállítást tekintették meg. A megnyitó programja a művelődési központ nagytermében zárult, ahol a tiszafüredi Háziipari Szövetkezet Modern fűzbútorok című kiállítása nyílt meg. — szabó — használati értékeket fejez! ki: valakinek jár, kijár valami, valakit megillet valami, valamit járandóságképpen kell kapnia, tartozásul jár stb. Az első igényesebb magyar szótárunk (A Magyar Nyelv Szótára, 1862.) még teljesebbé teszi a dukál ige jelentéskörét. „A köznépnél, kivált pedig a katonák között divatozó ige, mely annyit jelent mint: részül- jár, kijár, illetőségi rész gyanánt adatik: a katonának dukál a kenyér és a hús; lovának dukál a széna és az abrak.” Ebből az értelmezésből az is kitűnik, hogy igénk a csoportnyelvekben is szerephez jutott. Gyakran a dukál igével fejezzük ki ezeket a jelentésárnyalatokat is: illik, kell, lehet, szabad stb. Amint látjuk, igen változatos szerepkörben élhetünk e szóval, s mindig a beszédhelyzet és a szándék dönti el, hogy a dukál igét használjuk-e fel. vagy változatos magyar megfelelőit a közlésre. Az így dukál! szólásformát pl. csak ebben az alakban fogalmazhatjuk meg, a magyar megfelelők nem illenek bele ebbe a szólásba. Az így illik, így kell nyelvi képletek nem olyan hangulattal, használati értékkel bíró nyelvi formák, mint az igy dukál. Bizalmasabb beszéd- helyzetekben. baráti körben nagyon keresettnek, előkelős- ködőnek tetszhetik a közlés, ha nem élünk a dukál igével. Az írók. köztük pl. Mikes. Jókai. Juhász Gyula akkor élnek ezzel az igével, amikor szereolőik bizalmasabb beszédhelvzetben kapcsolódnak ho--.zig társakká. Dr. Bakos József Miért épp Olaszországba...? Magyar— bolgár barátsági nap Kisújszálláson Bulgária felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából tegnap magyar—bolgár barátsági napot rendez- zett Kisújszálláson a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága. A szocialista* országok népének testvéri együttműködését demonstráló eseményen részt vett Szvetlozar Vaszilev, a Budapesti Bolgár Kulturális Központ igazgatóhelyettese és Belosinoz Trifon, a Balkán Tourist idegenforgalmi kirendeltségének munkatársa. A vendégeket a tanács székházában a nagykun város vezetői fogadták. Oláh Lajos elnökhelyettes tájékoztatót tartott a település életéről, fejlődéséről. A tanácskozásról a Tisza II. Tsz-be vitt a vendégek útja. A kiskörei vízlépcső modellgazdaságában megismerkedtek a gazdálkodás^ az öntözés eredményeivel* tájékozódtak a tagság élet és munkakörülményeirőL A gazdaság megtekintése után a szövetkezet klubjában magyar-bolgár baráti találko* zót rendeztek. A szövetkezeti tagok előtt Szvetlozar Var szilev igazgatóhelyettes tartott előadást Bulgária szocialista fejlődéséről, az ország mezőgazdaságának átalakulásáról. Az előadó válaszolt a szövetkezeti tagok feltett kérdéseire. Bolgár vendégeink ma Szolnokon töltik a napot, és gazdag programot bonyolítanak le a 900. jubileumára készülő megyeszékhelyen. NyilyMűyELÉs) így dukál! t
