Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-26 / 251. szám
1974. október 26. SZOLNOK MfiGVEI NÉPLAP 1 l Horgolt takaró A takarót vastag szálú, könnyű fonalból 4 1/2-es tűvel horgoljuk. Elkészítéséhez választunk egy alapszínt és 8—10 különböző élénk színtű A négyzetek horgolásánál minden sort más színnel horgolunk és váltogatjuk az egyes négyzetek színezését is. A minta leírása: 1. sor: Hurkot húzunk, ebbe a hurokba négyszer három egyráhajtásos pálcából álló csoportot horgolunk a csoportok között 2—2 láncszemmel. A sorkezdő első pálcát 3 láncszem képezi. 2. sor: Űj szín. Minden két láncszemes ívbe kétszer három egyráhajtásos pálcacsoportot horgolunk. A csoportok között és utána 2 láncszemet horgolunk. 3. sor: Űj szín. A sarkokon 2—2, míg az oldalt képező ívekbe egy pálcacsoportot horgolunk, a csoportok között 2—2 láncszemmel. 4. sor: Űj szín. A sarkokon levő ívekbe 2—2 csoportot, míg az oldalt levő ívekbe egy pálcacsoportot horgolunk 2—2 láncszemes választással. 5. sor: Mindig az alapszínnel. A sarkokon levő ívekbe 2—2, míg az oldalt levő ívekbe 1—1 csoportot horgolunk, mindig 2—2 lánc- szemes átmenettel. Az egyes négyzeteket az alapszínnel kapcsoljuk: horgolunk egy láncszemet, leöltünk az egyik négyzet első pálcájára rövidpálcával majd a másik oldalon is hozzáfogunk egy négyzetet és oda is rövidpálcával öltünk le, egy láncszem után leöltünk a csoport harmadik pálcájára azon az oldalon, ahol az első pálcát öltöttük, majd a másik oldal megfelelő pálcájára öltünk le. Ha készen vagyunk a kapcsolással, akkor az egész takarót körülhorgoljuk az alapszínnel olyképpen, hogy a két láncszemes ívekbe 4 egyráhajtásos pálcát horgolunk, majd egy négy láncszemes pikó után folytatjuk munkánkat. De kapcsolhatunk az 5. sornál is a hármas csoportok pálcáinál, vagy még egyszerűbb, ha az egyes négyzeteket összevarrjuk a baloldalon. Kertészkedőknek A ribiszke telepítése A ribiszke a napsütésnek erősen kitett helyek iránt érzékeny. Viszont szereti a kissé nyirkos helyeket, tehát a házikertben a mélyebb területekre ültessük, de a magasabb fák alatt is kielégítő termést ad. Termesztése általában minden talajon eredményes, azonban igazán jő termést a kissé nedves, szerves anyagban gazdag talajon várhatunk. A talaj előkészítésnél és a trágyázásnál figyelemmel kell lennünk arra, hogy a ribiszkét 10—15 évre ültetjük. Telepítés előtt feltétlenül megkívánja a mély talajművelést. Amennyiben van istállótrágyánk, akkor adjuk a ribiszke alá, de ne feledkezzünk meg a szuperfoszfát és káli műtrágya adagolásáról sem. A ribiszke fejlődésére komoly kihatással van az ültetés ideje és módja. A szakszerűtlenül végzett ültetés gyenge fejlődéshez és korai elöregedéséhez vezet. — Hazánkban általában az őszi ültetés ad jobb eredményt, mert a ribiszke nagyon korán, már az első tavaszi fegymentes napokban hajtani kezd. Még a késő őszi telepítés is kedvezőbb a tavaszinál, mert az ültetéskor megsérült hajszálgyökerek a tél végére regenerálódnak. A faiskolai ribiszkecsemete gyökérzetét gondosan védjük a kiszáradástól, ha nem ültetjük azonnal, akkor vermeljük le. Ültetés előtt a gyökereket 15—20 cm hosszúságúra vágjuk vissza és mártsuk agyagos pépbe. Legalább olyan mélyen ültessük el, mint a faiskolában volt, de tanácsos az alsó elágazásokat 2—3 rügymélységig a földbe tenni. Az így ültetett bokrok hamar fejlődésnek indulnak, bőséges gyökeret fejlesztenek és majdnem minden földa’at- ti rügyből hajtás fakad. Előnye még ennek az ültetési módnak, hogy a bokor hajlamos lesz a folyamatos fel- újulásra A növényt úgy kell az ültetőgödörbe helyezni, hogy a gyökérzet ne hajoljon vissza. A sekélyen ültetett bokrok nehezen indulnak fejlődésnek, és korán elvénülnek. Az ültetőgödörbe helyezett növényt a gödör háromnegyed részéig betakarjuk földdel, jól betapossuk, majd teljesen betemetjük és a bokrokat kissé felkupacoljuk. Olyan területeken, ahol a forgatást nem tudjuk elvégezni, olt most ősszel 40x40x40 cm-es ú! tetőgödröket ásunk. Ebben az esetben a gödörbe kevert 1—2 lapát istállótrágya jelentősen "meggyorsítja a növény fejlődését. Nyirkos, erősen kötött, hűvös talajokon a mélyültetés helyett inkább a ferde ültetést válasszuk. Ez abból áll, hogy a növényekét 45 fokos szögben döntjük meg és így takarjuk be földdel, ezzel erősebb hajtásfejlesztésre kényszerítjük a bokrokat. Ültetés után a bokro- sodás meggyorsítására a ribiszkevesszőket 2—4 rügyre metsszük vissza. Amennyiben hozzájutunk a piros ribiszkén kívül feltétlenül ültessük néhány bokor fehér ribiszkét és fekete ribiszkét. Berta. Béla Motorkerékpór tulajdonosok! Motorj'avító KTSZ-ek! Kisiparosok! FIGYELEM! A VIDIA Kereskedelmi Vállalat Szolnok megyei kirendeltsége megvételre ajánl: CSEPEL 125 köbcentiméteres DANUVIA 125 köbcentiméteres és 1964 előtt forgalomba hozott PANNÓNIA 250 köbcentiméteres motorkerékpár-alkatrészeket 50 és 90 %*os ÁRENGEDMÉNNYEL, készletének erejéig. Megrendeléseiket csomagfeladó szolgálatunk postán, utánvéttel is teljesíti. Szolnok megyei Kirendeltsége 5001 Szolnok, Landler J. út Ügyintéző Szabados Lászlóné Telefon: 13-468 Mii. „ főzzünk holnap Ji^ zöldsegleves VAGDALT 1IŰS KARFIOLLAL DARÁZSFÉSZEK Vagdalt hús karfiollal. Hozzávalók: 30 dkg hús, 1 zsemle, 2 tojás, egy darabka hagyma, 1 közepes nagy karfiol, 2 evőkanál reszelt sajt, 2 evőkanál tejföl vagy tej, só, pirospaprika, feketebors, 4 kanál olaj, zsemle- morzsa. A húst gyorsan megmossuk, kockára vágjuk, és a hagymával meg a beáztatott és kinyomkodott zsemlével együtt ledaráljuk. Sóval, törött feketeborssal fűszerezzük, és egy tojással meg 2 evőkanál olajjal jól elkeverjük. Egy lehetőleg kerek tűzálló tálat kikenünk, meghintjük zsemlemorzsával, beletesszük a húst, egy mélyedést vágunk a közepébe és előmelegített sütőben kb 1/2 óra hosz- szat sütjük. Közben a karfiolt sós vízben megfőzzük, lecsurgatjuk, és a húson levő mélyedésbe helyezzük. Egy tojást, a maradék olajat, a reszelt sajtot és piros- paprikát elkeverjük a tejföllel vagy tejjel, ráöntjük a karfiolra, és felső lángon szép aranysárgára sütjük. Burgonya pürével adjuk asztalra. Darázsfészek. Hozzávalók: 20 dkg dióbél, 20 dkg porcukor, 1 tojásfehérje, kb 40 db kis, kerek piskóta, porcukor. A dióbelet ledaráljuk, és elkeverjük a porcukorral meg a tojásfehérjével. Kb. 40 kis golyócskát formálunk, és száradni hagyjuk. Azután a kis darázsfészekformát porcukorba mártjuk, ujjunkkal belenyomkodunk egy kis golyót és kiborítjuk. Addig folytatjuk, míg a készlet tart. A formát mindig porcukorba mártjuk. A darászfészke- ket száradni hagyjuk, azután megtöltjük kávés vagy csokoládés krémmel, és ráállítjuk egy-egy kis, kerek piskótára. Hová menjünk kirándulni? Debrecen Mai kirándulásunk célpontja Debrecen, a Tiszántúl legnagyobb városa. Megbízható régészeti leletek bizonyítják, hogy emberlakta települések — ha ki- sebb-nagyobb megszakításokkal is —, már a kőkorszaktól kezdve voltak itt. A történelem viharai ezeket a településeket sem kímélték és elég sokszor elsöpörték. Az emberek azonban mindig élni akartak és ragaszkodtak ehhez a gazdag termőterülettel körülvett városnak az újjáépítéséhez. Debrecen környékét hajdan a Dózsa-család, majd 1450—1507-ig a Hunyadi-család birtokolta. A két Hunyadi testvér, László és Mátyás itt töltötte gyermekkorának egy részét. Érthető tehát, ha Mátyás királysága idején a város bizonyos kiváltságokat élvezett. Miután a város sík területen fekszik a XIV. században megpróbálták úgy védeni az ellenséges erőktől, hogy körülsáncolták. Ez azonban komolyabb védelmet nem nyújtott sohasem lakói számára. Így a palánkot 1826-ban lebontották, a védőárkokat betemették, nyomtalanul eltüntették, emléküket már csak néhány utca vagy utcarész őrzi. Debrecen fejlődésének történetében jelentős szerepet játszott az ország egy másik részének sorsa. A mohácsi csata után a törökök dél-magyarországi terjeszkedése elől sok földesúr itt keresett és talált menedéket, sőt többen jobbágyaikat is idetelepítették. Így az akkori körülmények kedveztek a gazdasági fejlődésnek. Debrecen az ország történelmében sokszor játszott nagyon fontos szerepet. Azon túl, hogy polgárai a szabadságharcokból rendszeresen kivették a részüket, kétszer volt az ország fővárosa. 1849-ben egy ideig itt volt a kormány székhelye, itt olvasta fel Kossuth Lajos a Magyarország függetlenségéről, a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló országgyűlési határozatot. Csaknem száz évvel később a második világháború utolsó szakaszában néhány hónapra ismét a főváros rangját kapta a város. 1944 októberében a. Vörös Hadsereg győzelmével végződő nagy páncélos csata után itt indult meg újból az élet. 1944. december 21-én a már felszabadult országrészek képviselői itt találkoztak és itt tartották meg az Ideiglenes Nemzetgyűlést, ahol életre hívták az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Innen indultak útjukra olyan fontos rendelkezések, mint például a földreform. Az azóta eltelt három évtized alatt a város meg- újhodott. Űj szép pályaudvarától egészen a híres Nagyerdőig rengeteg szép új épületet emeltek. Őrzik azonban a hagyományokat is, megszépült például a Nagytemplom, a város legnevezetesebb épülete és a mögötte levő ugyancsak klasszicista stílusú református kollégium is. E kollégium hallgatói közül olyan nagynevű emberek kerültek ki, mint Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Kazinczy Ferenc, Arany János és sokan mások. Ez a város ma is hazánk felsőfokú képzésének i egyik fellegvára. Szépülő, bővülő egyetemein, felső- > fokú intézményeiben sok ezer szakembert képeznek, i Az egyetemi épületek önmagukban is kellemes lát- j ványnak számítanak, de különös varázst ad nekik, ' a látogatóknak pedig kellemes felüdülést jelent a < Nagyerdő rengeteg fája, amelyek között több ritkaság is található. Szolnokról Budapest után Debrecenbe legjobb a vonatközlekedés. A gépjárművel utazók a 4-es műúton jutnak el a Hajdúság fővárosába. — B — Ideges gyermekek SOK SZÜLŐ szájából hangzik el naponta ez a panasz: ideges a gyerek! Nem bírok vele! Makacs, felesel, csavarog, konok, nem tanul jól stb... önkéntelenül is felmerül a kérdés, mi történhetett, hogy a régebben kedves gyermek így megváltozott? Faggatja a szülő, de hiába. Legtöbbször konok hallgatás a válasz. Ideges a gyermek, — de ideges a szülő is. Sokszor még a testi fenyítéstől sem riad vissza. Pedig ezzel még tovább rontja a helyzetet. A konok gyermekajkak még jobban összezáródnak. A szülő ezen az úton soha nem talál el gyermeke szívéhez. A szakadék mind mélyebbé válik közöttük. Nagyon sokszor más jelenségek is kísérik ezt a magatartást: remeg a gyermek keze. minden hangos szóra összerezzen, izzad a tenyere, lába, fél, kerüli a pajtásait, súlyosabb esetben éjjel ágy- bavizel. rángatódzik az arca, néha dadog. Mi okozhatja ezeket a tüneteket? A legtöbb szülő tanácstalan. Kétségek között gyötrődik, hol hibázta el a nevelést, s a beteg gyermeket hol gyógy kezeltesse? Az orvostudománynak van egy olyan ága — a mental- hygienia, lelki egészségügy —, amely ezekkel a problémákkal foglalkozik. A Fővárosi Gyermek-mentalhygie- niai Központ SZTK rendelője Budapesten a Rosenberg házaspár utcában van. Itt szakszerű választ kaphat minden szülő gyermekének lelki-egészségügyi problémáira. (Vannak hálózati intézetei is.) A gyermekeket a körzeti vagy iskolaorvos irányítja ide, ahol először általános orvosi vizsgálatra küldik, azután pszichológus foglalkozik vele. Eközben megismeri a gyermek személyiségét, kutatja, mi okozhatta a lelki válságot? A gyerek ezt nem is veszi észre, hiszen csak azt kérik tőle, játsszon az elébe rakott játékokkal. vagy rajzoljon az eléje tett lapra, meséljen különböző történeteket, játsszon bábszínházát. Közben a pszichológus kérdezget. A játék, ahogy a gyermek összerakja a figurákat, színeket, vagy a rajzban a családot elhelyezi, a színek alkalmazása és egyéb — laikusnak jelentéktelennek tűnő mozzanatok — a pszichológusnak igen sokat mondanak. Megállapításaikat ezután kiegészítik a szülőkkel történő beszélgetés során, s összeáll a kép. SAJNOS leggyakrabban a családon belüli konfliktusok, viszályok okozzák a lelki problémát. Például: iszákos apa; szülők közötti viszály; válás; haláleset stb. De lelki válságba kerülhet az a gyermek is, akinek családi környezetében ugyan nem fordulnak elő ilyen sajnálatos esetek, de életéből hiányzik a szeretet, az otthon melege, a szülői törődés, vaav sokat van egyedül. Sokszor előfordul az is, hogy féltékenység váltja ki ezt az állapotot, például egy idősebb testvér, aki esetleg kitűnő tanuló és állandóan példaképül állítják elé, míg az ő képességeit, szorgalmát lebecsülik, elégedetlenek vele. Így a gyermeknek már nincs ereje testvérével felvenni a „versenyt”. De adódhat félétkenység egy másodszor kötött házasság miatt is. a gyermek nem kap elég szeretetet. és úgy érzi, „kilóg” a családból, feleslegessé vált. érzelmileg bezárul, el- magányosodik. A pszichológus felkutatja az okot, mitől rendült meg a gyermek lelki egyensúlyba. Ezután meghatározza a gyógyítás módját. A gyógymód azonban csak akkor lesz sikeres, ha megszüntetik a lelki betegséget előidéző okot is. A szülőnek az orvossal. a pszichológussal szorosan együtt kell működnie a gyermek gyógyulása érdekében, erre részletes útmutatást is kap. Például, ha a lelki egvensúlv megbomlását a testvér iránti féltékenység okozta, akkor a szülőnek változtatni kell addigi magatartásán. A beteg gyermeknek éreznie kell. hogy egyformán szeretik testvérével. és ha ő nem is képes olyan eredményeket elérni az iskolában, mint testvére, azért egyformán fontosak a szülőknek mind a ketten. A LELKI betegségeknél is, — mint minden más betegségnél — legfontosabb a megelőzés, a meghitt családi légkör. Fási Katalin
