Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-26 / 251. szám

1974. október 28. SZOLNOK MEGYEI .VEPLAF 5 Körösmenti Minden percet kihasználnak A cserkeszöllői Magyar—Román Barátság Termelőszö­vetkezetben újra vetik a búzát. Kct traktor is birkózik a nedves talajon meg-megsüllyedő vetőgéppel, a csoroszlyákat is gyakran eltömíti a sár. Ha az időjárás továbbra is száraz marad, akkor rövidesen megszűnnek ezek a gondok, és a termelőszövetkezet rövidesen befejezheti a vetést, amelynek felével már eddig is elkészültek Szamecz László, a kun­szentmártoni Járási Hivatal élelmiszergazdasági és keres­kedelmi osztályának vezető­je a járás őszi mezőgazda- sági munkák helyzetét így értékeli: — Termelőszövetkezeteink közül egyik sincs hátrább a betakarításban és a talajelő­készítésben. mint az ország többi gazdasága. Mezőgazda- sági üzemeink legfontosabb feladata jelenleg a búza ve­tésén kívül — a vetésre ter­vezett terület 23—25 száza­lékában már benne van a jövő évi kenyérnekvaló — i a cukorrépa és a naprafor- ' gó betakarítása. A járás te­rületén levő 931 hektár cu­korrépának felét már fel­szedték a gazdaságok, a nap- raíorgótáblák 70 százaléká­ról is a magtárakban van már a termés, a szőlősgaz­daságok pedig a hét végére befejezik a szüretet. A mezőgazdasági üzemek a társadalmi segítséget is jól felhasználták főleg az elmúlt hét végén dolgozott sok önkéntes a földeken. A ci bakházi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet kertészeté­ben például paprikát és cék­lát szedtek a segítő munkás­kezek de sorolhatnám to­vább. Nagyrév, Tiszaug. Ti­szasas. Szelevény és így to­vább. mindenütt ott voltak a diákok és a KISZ-esek. A gazdaságok a kedvezményes traktorvásárlási lehetőséget — most 20 százalékkal ol­csóbban vásárolhatnak erő­gépet — kihasználták, pél­dául a nagyrévi Tiszazug Termelőszövetkezet 10 ro­mán gyártmányú traktort és 10 pótkocsit vásárolt. A kunszentmártoni járás­ban árvíztől tartani nem kell. a Körös apad. Belvíz azonban itt is van. például Nagyréven, ahol a Tiszazug Termelőszövetkezet 80 hek­tár búzája már víz alatt áll. Ettől függetlenül lassan inár nem kell nálunk rendkívüli helyzetről beszelni. Ennek ellenére a gazdaságok nem várnak arra, hogy gépekkel is rá lehessen menni a föld­re. hanem minden percet ki­használva, amit lehet kézzel takarítanak be. A mezőgaz­dasági üzemek maguk kere­sik fel az iskolákat, ipari üzemeket és a honvédséget, hogy segítségüket kérjék az e hétvégi társadalmi mun­kához. Nekünk, a járási hi­vatalban a koordinációs te­vékenység a legfontosabb feladatunk, de ahol nem tudnak megbirkózni a prob­lémákkal segítünk. Az ÁFÉSZ példát mutat A Kunszentmárton és Vi­déke ÁFÉSZ az elmúlt évek­ben is igen sokat tett a nagyközség kulturált keres­kedelmi ellátásáért. A fő­téren épült. 14 millió forin­tos árukészlettel működő nagyáruház is ezt bizonyítja. A kunszentmártoniak így mondják: el sem tudják már képzelni az életüket a jól felszerelt korszerű nagy­áruház nélkül. A szövetkezet most a Ki­lián lakótelepieken igyekszik segíteni: 180 négyzetméteres ABC-áruházat épít a nagy­község „legvárosiasabb”, most épülő lakótelepén. Az új. 1500 db propán­bután gázpalack tárolására és forgalmazására alkalmas, biztonságos gázcseretelen is az ÁFÉSZ egymillió-kétszáz­ezer forintjából épült — s az új létesítményt hamaro­san átadják. Az előzőeknél is sokkal nagyobb fába vágják a fej­széjüket a közeli években: új, minden igényt kielégítő éttermet akarnak építeni. A Körös vendéglő már nem felel meg az igények­nek. A konyhája kétszáz ven­dég étkeztetésére méretezett, de — a közétkeztetési igé­A múlt és a jelen „ideiglenes” együttélése a kunszent­mártoni Kilián lakótelepen barangolás nyék miatt — hatszáz. hét­száz emberre főznek naponta. Az új vendéglő építésének terve még a kezdet kezdetén tart. Annyi bizonyos hogy az ÁFÉSZ — a szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjá­nak segítésével — 12 millió forint körüli összeget biz­tosít a leendő, új, Körös ét­terem megvalósítására. Az előzetes tervek szerint a konyhát úgy méretezik, hogy még az iskolák igényének is eleget tudjanak tenni. Hol épül az új étterem? A szövetkezet főkönyvelője er­re még nem tudott határo­zott választ adni: szeretnék ha a régi Körös vendéglő helyén építhetnék fel. vagy a nagyközség más, forgal­mas útvonala mellett. Könnyű-e a nehéz munka Tiszasason? A békésszentandrási Szőnyegszövő és Iparművészeti HTSZ öt évvel ezelőtt szőnyegszövő részleget létesített Ti­szasason. A vezetőség úgy vélte, hogy az új részleg jó munkaalkalmat biztosít az 1600 lakosú község leányainak, asszonyainak. A számítás nem vált be. A tiszasasi szőnyegszövő most is munkaerőgondokkal küzd. Kakulya Károlyné részleg- vezető elmondta, hogy fejlesztenék még az üzemet, de a falu asszonyai lányai inkább a mezőgazdaságban, vagy a környező gyárakban dolgoznak — nem a szőnyegszövőben vállalnak munkát. A tiszasasi termékek gyöny örűek. Már-már érthetetlen­nek tartottuk, hogy miért nem népszerűbb ez a munkahely a községben. Hamarosan kiderült: a végtermék tényleg nagyon szép, de az előállítása nagyon fáradtságos, a kereset pedig igen szolid. Más tényező is zavarja a szőnyegszövő részleg nép­szerűségét: a szövetkezet és a kismamák „háborúja”. A nőgyógyászati szakvélemények szerint a szőnyegszövés egyik munkafázisa — a lábpedálozás — egészségileg káros hatás­sal van a kismamákra s a szakorvos szerint kimeríti a nehéz munka fogalmát. A vita most az Országos Munkaegészségügyi Intézet elé került, ott döntenek majd, hogy * lábpedál kezelése valóban ártalmas-e a leendő anyák egészségére... A kismamák — ha nem is mind — a vita eldöntéséig díszszőnyeget varrnak. Zakuszka a hoidókban A Kecskeméti Konzervgyár tiszakfirti telepén esőben, sárban töltik savanyúsággal a hordókat A Kecskeméti Konzerv­gyár tiszakürti telepére ér­kezőt a kádármesterek ko- pácsolása fogadja, fenekelik a hordókat és a vasabron­csokat is most teszik rá a dongákra. A hordókban már benne van a zakuszka — zöldséggel töltött paprika — alapanyaga, a fúrt, ecetes pri tárni npaprika. — Nálunk most ez a döm- pingmunka, naponta 100 má­zsa paprika kerül a hordók­ba — mondja Bencsik Illés- né telepvezető-helyettes. — Kecskeméti technológia sze­rint dolgoznak az asszonyok — mert a telep 160 munká­sából száztizenhét nő —elő­ször kicsumázzák a papri­kát, majd kézzel teletöltik a hordókat. A kádármesterek keze alól a mázsára kerül­nek az ecetes paprikával telt hordók, majd innen a kon­zervgyár központi telepére, ahol elkészül a kedvelt sa­vanyúság, a zakuszka. — Mivel foglalkoznak még a telep dolgozói? — Előreláthatólag 30—40 vagon zöldparadicsomot fo­gunk itt feldolgozni. Foglal­kozunk karika és lapka gyár­tással is, erre az üvegek le­zárásánál van szükség. Ta­vasszal is lesz mit tenni: je­lenleg már 20 vagon vörös­hagymát tárolunk, amit a télutón kezdünk feldolgozni. Nemrég kaptunk egy vörös­hagymatisztító gépet, nincs már szükség a kézi munkára. — Az időjárás nem aka­dályozta a munkát? — Nyersanyagunk bőven van, tudunk dolgozni, bár a közlekedés egy kicsit nehéz­kes a telepen, mert a fel­ázott földön itt is el-elakad- nak a járművek. — Kevés a betonozott te­rület és elég sokan dolgoz­nak kinn a szabadban. Még egy fedett szín sincs szá­mukra! A telepen nők és férfiak egyaránt két műszakban dol­goznak. Keresetükben sincs különbség, átlagosan 1800— 2200 forint van a boríték­ban. De volna azért néhány megjegyzésünk: a befőttnek való körtét téliesítve, fedett szín alatt tároliák. Nem le­hetne a dolgozók munkakö­rülményeit is „teljesíteni” valamelyest? Olcsón elké­szíthető ..munkaplaccokra” és könnyen összeszerelhető csar­nokokra gondolunk. „Kunszentmártoni füzetek" Csak az szeretheti a hazá­ját, aki ismeri! — ez volt a Kunszentmártonban csütör­tökön befejeződött honisme­reti tudományos tanácskozás mottója. A honismereti hónap ke­retében megrendezett idei tudományos tanácskozás sor­rendben a harmadik volt. Először három évvel ezelőtt — Kunszentmárton és kör­nyéke történetét 1717-től a XIX. század végéig dolgoz­ták fel a kutatók; a második tavalyi tanácskozás 1918-ig tárta fel a múlt emlékeit, míg szerdán és csütörtökön — 12 előadás keretében — 1948-ig jutottak el a törté­nészek, néprajzkutatókés más szakemberek. Az idei tudományos ta­nácskozásnak külön ünnepi színt adott, hogy a környék harminc évvel ezelőtt szaba­dult fel, s a témakörök fő­leg ehhez a történelmi sors­fordulóhoz kapcsolódtak: dr. Borús József kandidátus A felszabadulás eseményei a Tiszazugban, Győri Tibor, a megyei pártarchívum vezető­je Az MKP tevékenysége a Tiszazugban, dr. J. Tóth Je­nő docens Az 1945-ös agrár­forradalom és hatása a ti­szazugi parasztságra címmel tartott előadást. A jövőre megrendezésre kerülő honismereti tudomá­nyos tanácskozás 1948-tól napjainkig elemzi és összeg­zi majd a Tiszazugban vég­bement változásokat A tanácskozások igen érté­kes előadásait a Kunszent­mártoni füzetek című mú­zeumi kiadványban hamaro­san megjelentetik. Holnap befejezik a szüretet Szüret: bágyadt őszi nap­sugár, sárguló levelek, don­gó darazsak ... Mindez meg­lehetősen távoli az idén: a szüretelők esőben, sárban dolgoztak. De amikor a cser­keszöllői Magyar—Román Barátság szüretelőit felkeres­tük, éppen sütött a nap. A szőlőfürtök és a levelek azonban még csatakosak vol­tak az előző napi esőtől. — Szüretelőgép kell ide is hamarosan. Ez a néhány öreg bácsi és néni, akinek mindene a szőlő, nemsokára nyugdijba megy, fiatalunk pedig nincs. Nem is lesz addig, amíg nem telepítünk modern, huzaltámaszos rend­szerű szőlőt. Akkor majd géppel végezhetünk minden munkát, a gépre pedig szíve­sen felülnek a fiatalok is — mondta Varga Sándor fő­kertész. — Az eső megrepesztette a szőlőbogyó héját és másnap már penészedett az egész fürt Á kövidinka még bírta valahogy, de a kadarkában nagyon sok volt a rothadó fürt és így a veszteségeink jelentősek — kesergett Ar- Iji József, a téesz elnöke. — Mikor kezdték a szü­retet? — Szeptember 27-én, de teljes erővel csak október 10-e óta szüretelünk. — Tavaly a szőlőben re­kordév volt. Az idén milyen termést várnak? — Az elmúlt évi 18 ezer mázsával szemben 1974-re.- 9 ezer mázsa szőlőre számí­tottunk, de a rossz időjárás miatt ennek csak 50—55 szá­zalékát tudtuk leszüretelni. — Hol értékesítik a szőlőt? — A Dél-alföldi Pincegaz­daság tiszakürti kirendeltsé­génél. — Tervezik a szőlőterület rekonstrukcióját? — Eddig egyedül a per­metezést gépesítettük, a töb­bi munkát még mindig kéz­zel végzik az emberek, ezért is van a szőlő részes műve­lésben. A kiöregedett tőké­ket kiszántjuk, ez évente 25 hektárt érint. 1976-ban kez­dődnek a rekonstrukciós munkák, amikor a kiszántott szőlők helyére modern tele­pítésű tőkék kerülnek. 1975- ben 8 millió forintos beru­házás kezdődik, amely há­rom évig fog tartani. A kecskeméti Szőlészeti-Borá­szati Kutató Intézettel szoros kapcsolatban állunk, tőlüki várjuk, hogy a fajta megvá­lasztásánál segítségünkre le­gyenek. Kettős hasznosítású szőlőt szeretnénk telepíteni: csemege és borszőlő termesz­tésre egyaránt alkalmas faj­tát. így talán elkerülhetjük! az olyan nagyarányú termés- csökkenést, mint amilyen az idei volt. F A megtalált Eden: Cserkeszöllő Képünkön a leendő fedettfürdő bejárata Talán sosem volt még ilyen szép „Cserke”, mint az idén, — mondják a fürdő törzs­vendégei, de rögtön hozzáte­szik: sajnos a kereskedelmi ellátás alig javult valamit, az étterem csúcsforgalom­ban az idén is túlzsúfolt volt, változó minőségű éte­lekkel, — hajszolt, ideges felszolgálókkal. Ezen a nyáron több mint százezer látogatója volt a ma már messzi földön híres cserkeszöllői gyógyfürdőnek. A csúcs augusztus 4-én volt: 5 ezer fizető és ezerötszáz „szabadjegyes” gyerek ven­dége volt a strandnak. Már kint a tábla a pénz­tár ablakon: zárva. A szezon szeptember 29-én véget ért, de jövőre megváltozik a helyzet. „Cserke” — ahogy a népszerű fürdőt becézik — január elsejétől újra vendé­geket fogad. Akkorra elké­szül a nagyon szépnek ígér­kező fedett fürdő. A csupa üveg, csupa csempe haliból a ruhatárba jutunk, onnan a zuhanyzókhoz és néhány hangulatos folyosón át az üvegtetős medencesor­hoz. Két, kb. 4x8 méteres és egy 4x12 méteres medence hívogatja a fürdőzőket, —■ majd ha a szerelést befeje­zik. Egyelőre a kunszentmár­toni TÖVÁLL lakatosai még a fűtőtesteken dolgoznak. Jenei János szocialista bri­gádvezető ezt mondta: raj­tuk nem múlik a határidő, ha tőlük függ, még ez év­ben megnyithatják a fedett fürdőt. Csényi József fürdővezető is bizakodik, hogy legké­sőbb januárban jöhetnek az első vendégek. Nagyszerű dolog, hogy sok­sok éve tartó huzavona után végre elkészül a gyönvörű fedettstrand Cserk°szöllőn, de örömünk akkor lenne teljes, ha már arról is hírt adhatnánk, hogy elkezdték a cserkeszöllői. a gyógyfürdő­höz kapcsolódó, télen—nyá­ron üzemelő szálloda épí­tését. (Tiszai—Braun)

Next

/
Oldalképek
Tartalom