Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

1914. október 29. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP I 5 ALL1B4DU ÍTFADDAUl A Nílustól a Tiszához A. Néplap olvasói a legrit­kább esetben jutnak el egy szudáni orvosi rendelőbe, de ba mégis, úgy jól jegyezzék meg: allibadu itfaddäh. Így szólítják be az orvosok a so­ron következő beteget, s rö­videsen így szólítja majd Bakeri Oroar Moha­med Ahmed Nur! es Abba$ Elzein Ginawi a két Végzős orvostanhallgató is. Egyelőre azonban mirkl- k^t.ten a Szolnok megyei kór­házban ismerkednek a gyó­gy itás gyakorlati munkájá­val, s igy az újabb betegek fi nálunk sokká) érthetőbb módon szólítják: Kérem a következőt! S az első hallás­ra még idegen kiejtést sem érezni a szavaikban. Nem véletlen: hat éve tanulnak Magyarországon. A Szegedi Orvostudományt Egyetem baliga tói, s most egyéves kórházi gyakorlatukat Szol­nokon töltik. Sétálunk a Tis2a-parton. A folyó éppen árad. Tekin­télyes, nagy folyó képét mutatja- a még a Zagyva is komolyabb lett. — De kicsi — mondja Ba­keri. — A Nílusnak a gye­reke lehetne. Szudán huszonhétszer na­gyobb Magyarországnál. Aki Idejön, meg kell szoknia az eltérő méreteket... — Nemcsak azt — vág közbe Abbas — mindent. Az időjárást, az ételeket, az ut­cát, az embereket, a nyelvet. Jaj, a nyelvi... Három nap­ja voltunk itt Budapesten, a nemzetközt előkészítő tanfo­lyamon. Magyarul annyit tudtunk, hogy étlap és pári­zsi. Így mentünk ebédelni a Vendéglőbe. Bemegyünk, kér­jük az étlapot. Volt. Úgy lettünk, mintha olvasnánk, aztán mondtuk: párizsi. El­fogyott. Erre aztán minden­ki. ajánlott valamilyen ételt, persze nem értettük. Végül odajött a takarítónő és azt mondta kotkot-kotkodács,. 1 Hántoltét ebédeltünk. Nem kétséges, azóta Jól megtanulták magyarul, s kellett is, hiszen ezen a nyelven tanulták az orvos­tudományt. S mint kiderült, nem is akárhogyan. Abbas jórendű, Bakeri ha minden jól mégy, vörÖsdiplömával végez. A „ha minden jól megy” azt jelenti, ha az öt ovi tanulás után még az ál­lamvizsgák is jelesre sike­rülnek. Most éppen a bel­gyógyászatra készülnek, s hogy ez a vizsga ip eredmé­nyes legyen, ahhoz a szolno­ki kórház belgyógyászati osz­tályán dr Sulyok László és dr. Besze Judit orvosok iá segít­séget nyújtanak. Hozzájuk Osztották be a két szudáni medikust. Egy orvot — tizenötezer ember — Kell az orvos Szudán­ban. Nagyón kévés van. Ná­lunk ezerszáz orvos dolgozik 11 » ■" ■ i és tizenhatmillióan vagyunk. Egy orvosra majdnem tizen­ötezer ember jut. — A mi dolgunk nemcsak az, hogy jól dolgozzunk, hogy gyógyítsuk áz embere­ket, az is, méghozzá többszö­rösét kell annak dolgozni, amit itt. Nekünk az embere­ket felvilágosítani, nevelni is kell. Mi így tudunk az or­szág haladásáért dolgozni... és azért meg sokat kell ten­ni. Ketten lőttek — hárman mennek Hat év alatt megismerték Magyarországot ts. Bejárták már szinte az egeszet Buda­pesttől Szegedig, Debrecen­től Pécsig, voltak kisebb vá­rosokban, faluban. No igen, a magyar vendégszereteti — Több évfolyam támunír­nál voltunk már vendégség­ben, és mindenütt nagyon kedvesen fogadtak. Ezt nem ' udvariasságból mondom, va­lóbán kedvesek a magyarok. — Most is, hogy idejöt­tünk Szolnokra, mindenütt barátságos, érdeklődő embe­rekkel találkoztunk. A kór­házban a betegek néha mondják, meséljek a mi or­szágunkról, meg kik, . mik vagyunk .. jaj az nagyon tetszett, az egyik néni azt kérte, hadd fogja meg a ha­jam, hogy tényleg olyan göndör, mint amilyennek látszik, mert Ő még ilyet nem látott. Ez nem sértő, mert őszinte érdeklődés és nem... más van mögötte. — Még égy évig Itt le­szünk Szolnokon, utána dip­lomaosztás és mindketten a fővárosba, Khartumba . me­gyünk dolgozni. Két év gya­korlat után szakvizsgázni visszajövünk Lehetne men­ni Londonba Is, de inkább nem. Ez nekem a második hazám. Tényleg. Abbas Ginawi az órájára néz, el kell mennie, telefon- hívást vár Kiskunfélegyhá­záról — egy magyar lánytól — a menyassZonyátóL Akkor helyesbítsünk: mindhárman Khartumba mennek egy év múlva. Egy év múlva már fgy Bzólítják a betegeket: alliba­du itfaddah, Igricri Xsigtnend A két szudáui medikus Abbas Ginatvi és Bakert Nuri » Tisza-partou Múzeumi levelek Háromezer perc Észtországból Tizenhat évvel ezelőtt, 1958-ban jelent meg elő­ször a szolnoki Damlanich János Múzeum kiadványa, a „Múzeumi levelek”, s az el­ső szám a Magyar Rádió szolnoki stúdiójában elhang- eott múzeumi témájú írá­sokat adta közre. Most a ti­zenkilencedik szám újra „rádiós”. A szerkesztők Há­romezer perc Észtországból címmel a szolnoki rádió észt műsoraiból válogattak össze egy kötetecskét. Tallinni estek Észtország­ban történt, Talilnban jár­tunk —* a fejezetcímek va­lamennyiünknek ismerősek Okóberr 29. és november 30. között rendezik més ha­zánkban » szovjet hangle­mezhetekét. Ékkor jelennek mee a legfrissebb és legér­dekesebb S2óv1et ..melódia”- úldonságok amelyeket az ünnepi időszakban 20 száz- lékos engedménnyel árusí­tanak a boltok. Számos úi felvétel is eaz- dagít'a a választékot. Első ízbéli kerül forgalomba pél­dául Sapoiin ..Harc Orosz­ország földiéért” című ora­tóriumának teljes felvétele. A nemzetközi koncert­életben ritkaság, hogy egy hegedűművész Niccolo Pa­ganini mind a 24, íizólóho­Űtábeszámolók. művészport- rék, irodalmi szemelvények követik egymást; köztük rajzok, fényképek, illusztrá­ciók. A legérdekesebb még­is talán a két dokumentum- játék: Eduard Sörmus for­radalmár hegedűművészről és a Nagy Honvédő Háború észtországi mártírjairól. Az éppen százoldalas Há­romezer perc.., érdekes ol­vasmány. Megjelenésének különleges aktualitást köl­csönöz az a körülmény, hogy ez évtől a testvéri kapcso­latok tovább szélesednek; az Észt SZSZK és Szolnok me­gró baráti és kulturális együttműködésévé. gedűre írt capricciójánák előadására vállalkozzék. — David Oisztrah ismert ta­nítványa. Viktor Pikaizen — aki 1985-ben a genuaí nem­zetközi paganini-versenven első díjat nyert — vállalko­zott a zenei bravúrra: bri­liáns előadásában, kétleme- zes albumban most hazai lemezboltokban is kaoható lesz a 24 capriccio felvé­telé. A világhírű Borodin-kvar- tett 1944-ben alakúik a név­adó szerző t. vonósnégyesé­nek felvétele a Borodin- kvartetlel ugvánCSak a szov­jet hanglemezlietek újdon­sága lesz. Honismereti tanácskozás Kunszentmártoniján Október 23-án és 24-én A Tiszazug 1918—48 között té­makörrel honismereti ta­nácskozást és kiállítást ren­deznek Kunszéntmártonban. A tanácskozás keretében dr. Szabó László muzeológus A Tiszazug társadalmi és gazdasági élete, dr. Tolnay Gábor főiskolai tanár A Nagyatádi-féle földreform Öcsödön, dr. J. Tóth De2ső •docens Az 1945-ös agrárfor­radalom és hatása a tisza­zugi parasztságra, dr. Kiss Kálmán középiskolai tanár A Tiszazug politikai élete 1918—1945 íg, dr. ,T. Tóth Dezső docens A népi. de­mokratikus forradalom kun rzentmártonl eseményei, - Győri Tibor, a megyei párt archívum vezetője Az MKP tevékenysége a Tiszazugban, Szabó István muzeológus Szabadmúvelódés a Tisza­zugban, dr. Borús József kandidátus A felszabadvjás eseményei a Tiszazugban. — Séra Erzsébet tanár Mun- kásábrázolás a képzőművé­szetben és Zsíros Ágnes kö­zépiskolai tanár A munkás- mozgalom dalai címmel tart előadást, ezenkívül néhány korreferátum is elhangzik. A tanácskozás első mun­kanapján nyitják meg A Ti­szazug társadalmi és gazda­sági élete című kiállítást a nagyközségi helytörténeti múzeumban, Szovjet hanglemezlietek A Három nővér á Szigligeti Színházban Aki a tízegynéhány év előtti Három nővér szolnoki előadásának emlékeivel, s talán némi nosztalgiával ül most be a Szigligeti Színházba a Csehov-drámához, bizonyára meglepődve tapasztalja: a Székely Gábor rendezte Három nővérben szinte ra sem lehet ismerni árra a nagyszerű színészi alakításokét hozó, kimunkált régire. Itt á színjáték alapvetően másféle, vitatható megközelítéséről van szó. Nem minden előzmény nél ­kül. ugyanis Székely Gábor nem most próbálgatja elő­ször azokat az eszközöket, amelyekkel mint újításokkal a Három nővérben is szembe találjuk magunkat. Mat a játék környezetéből, a színi miliőből ráismerhetünk a rendező világára. Ezen a színpadon Prözorovék háza is alaposan rtiegváltozik, Nin­ons« itt szálén oszlopokká!, ahogyan Csehov elképzeli, sem ebédlő naturális kellé­kekkel. Függönyrendszerek alkotják a játék hátterét, s Csak annyi tárgynak, kellék­nek van helye, amennyi a rendező ' Szerint a kifejezés szolgálatához szükségeltetik. Egy hintaszék például elő­térben, a másik oldalon, hangsúlyos helyen egy hé­verő, mellette asztalkán Víz­iéi teli kancsó, rneg poharak (Talán jelképes értelme van.) Pőrére vetkőztetett színpadi világ. Olyan tér (mindezt Székely László tervezte meg), amelyben lehetősége van az erőteljesebb ritmusú játék­nak: annak hogy' pergőbb előadás szülessék Születik is, gyors, heves, sodró tempójú. (Helyenként már túlságosan is vágtat.) És már az első hangok erő­teljesebb megölése is sejteti, nemcsak a díszletek, hogy a Három nővér sorsa, tragé­diája, meg a többieké is, akik ebben a környezetben élnek itt a szokásosnál ki­élezettebb formában ábrázol­ta tik Az óly sokszot' és jog­gal emlegetett „víz alatti áramlás” — Csehov drámái­nak jellegzetessége — itt ka­vargó és felkavaró örvény- lésben tör a felszínre, még­hozzá felfokozott mozgás, erős gesztusok erőteljes drá- maiság formáiban. Nyugta­lan történet nyugtalanító előadása ez a mostani. A felkavaró emberi drámák olyan ábrázolata — bőr esz­közeiben nem teljesen kö­vetkezetés a korszerűbb ele­mek olykor hagyományosak­kal keverednek, elsősorban a színészi játékban — amely­ben lehetőség kínálkozik az emberi humánum gazdagsá­gának megszólaltatására. Nem a tehetetlenségbe hul­ló ember szomorúságának drámai festését vállalja, áz előadás a haszontalanul el­költött élet vigasztalansága nak kifejezése, hanem az önmaga börtönében vergődő, már-már robbanásig feszülő ember lelkivilágának is hang­súlyos kivetítésé. Elsősorban Irina, Mása, Olga és Andrej alakjának megformáláséba játszanak bele ezek a tehe­tetlenségen érzett keserű In­dulatok fgy sorsuk nemcsak szánnivaló, hogy megfenek- lenek egy istenhátamügötti városka sarában, ahogyan Csehov szánta őket, szemük­be mondván: siralmasan él­nek, Önök. hölgyeim és uraim. Nem, ebben az elöadásbaáa miért káli így „elrothad- nuilk” gondolata is szót kér. Az a gondolat, amit Andrej, a züllés zsákutcájába jutott tehetséges, professzori kated­rára vágyó Prohorov-fiú igy fogalmaz meg: „Miért van az, hogy alig kezdtünk el él­ni, máris unalmasak, szür­kék, érdektelenek, tusiak, közömbösek, haszontalanok, szerencsétlenek leszünk.” Az előadás utolsó szava is ez a nyugtalanító kérdószócs- ka, a miért. Miért kell Olgá­nak. a derék tanárnőnek szinte belerokkannia a taní­tás szürke egyhangúságába, Vérgódnfb Másának egy tu­dálékos, kisszerű, hozzá mél­tatlan 'férj oldalán, s Irina, a vágyakozó lelkű, miért nem találja meg azt, akire oly hevesen vár, az igazit; miért válik önmaga számára is utálatossá, Csebutikin, a katonaorvos. Mi értelme, hogy egyik tiszt lepuffantja a másikat és így tovább. Nincs válasz a miértekre, nem is lehet, csak á fájda­lom növekszik meg általuk Ez az előadás a miértek drá­májává is formálja á Három nővért. Ettől rokonszenves. Ami jogosan hiányérzetet kelt — a cséhovi gondolat- gazdagság leszűkülése. He­lyenként a gondolat helyét is a forma foglalja él, például Szoljául) beállításában, tnoz- gatásában. Csehovot sokféleképpen le­het játszani, miként földón és égen is többféle dölgók vannak. A szolnoki előadás egyfajta lehetőség Csehov pasztell tónusú drámájára erős színeket rak és éléé kontúrokat rajzol. Eszközeit tekintve drámaibb drámát indukál, és direktebb mint Csehov színivilága — ereden­dően. Ebben a felfokozott drámai mozgalmasságban mindig történik valami, de sokszor egymás sarkára is lépnek az „események”. A felpörgetett indulatok tüzé- ben olykor elhamvad a Ura, az erőteljes színek elnyom­ják áz árnyalatokat. Bizo­nyos szerepek is törvénysze- rüep halványulnak el. Pél­dául a Vefsinyiné. A figyelemre méltó elő­adásnak ebben lelhető oa Achillesz-sarka. A fent vázölt alapállás leginkább a három nővért alakító Tímár Éva, Csomós Mari és a vendég Andai Ka­ti. játékáb&n érhető tetten. Szerencsére bírják energiá­val. Ti már Éva Olgája hite­les és emberi, jól érzékel­hetjük benne magányos vő szivszorongató drámáját. — Csomós Mari Másaként alkot kiemelkedőt. Érzelmeinek Szélsőséges hullámzása, de­rékba tört indulatai, erős Váltásai a zaklatottság tö­kéletes megszólalásai. — Jó Andai Kati Irinája. Néhány kiemelkedő pillánál is fűző­dik hozzá. Milyen felejthe­tetlen például, amikor Tu- zenbaefi búcsúját haligatv# szótlanul hintázik „bele é nézőtérbe”, s Csupán tekin­tetéből olvashatjuk ki, hogy mit érez, s hogy mi a Véle­ménye a világról, amely megfosztja őt áí igazi szere' lémtől, a teljesebb embert élettől. Nagy ivet rajzol meg rokonszenvesén az Andreji alakitó Piróth Gyula, amíg a szerelem boldogságától el­jut a teljes kiábrándulásig. Iványl József Csebutikin, a meghasonlott katonaorvos drámáját elevenítette meg igen plasztikusan, főként a második rész nagy jeleneté­ben remekelt. Talán a túlsá­gosan is keresett színészi eszközök miatt is Versenyin jelentéktelen Huszár László játékában és Papp Zoltán ts nehezebben birkózott szere­pével, mint ahogyan meg­szoktuk tőle. Talán nem is egészen testére szabott fel­adatot kapott, Tuzénbach szerepében. Mint ábógy Pol­gár Gézának is egy alkatá­tól merőben idegén figurát, a különC és Cinikus SZöljo- nijt kellett megformálnia. —* Viszónt Monori Lili telitalá­lat Natasaként. Alkatának, hánshordozásának jellegze­tességé. érdekes slampóssága jól kamatozik a félművelt vidéki asszony alakjának megmintázásában. Igen jó, ahogyan ábrázolni tudja, hogy a PröZoróV-ésatá'lba bekerülő Natasa miként nő fokról-fokra a ház lakói fö­lé. Oslóba gőgje végként) el­lenszenvessé avatja. Peczkay Endre kicsinyes, betokoso- dótt gimnáziumi tanára egy­síkú. Kellemes meglepetés a színpadra ismét visszatérő Kaszab Anna játéka, eredeti szín áz előadásban id. Ta­tár Endre nagyothalló trodú- szólgája. friss hangjával hív­ja fél magára a figyelmet Horváth Péter. „Ingerült” produkció a Három nővér mostam szolnoki élóadána, tele feszülő energiával. Nyugtalan történét. nyug­talanító közvetítése. Máiságra törekvésében fókönsZenvéft, fórmai megoldásaival tanulságokat kínál: a klasszikusok túlzott modernesítésének nagy veszélyéire figyelmeztet. Valkó Mihály TtrmhfCVmlom írni kiál'Hás Szolnok megyében is bemutatják Gazdagabb a Helikon könyvtár 1975-ig kívül-belül fel­újítják a keszthelyi Feste­tics kastélyt. A Helikon könyvtárnak és a járási könyvtárnak helyet adó szárny felújítását már befe­jezték. A Helikon könyv­tár a volt lakosztályi szo­bákkal bővült és a járási könyvtár , is új helyiséggel gazdagodott. A budapesti TIT termé­szettudományos stúdiójának rendezésében érdekes kiállí­tást nyitottak szombaton a komáromi városi művelődési központban. A fizikai jelen­ségek bemutatására mag- tioszkópot, fotocellás jelzőt, fényteléfont és más olyan elektromos berendezéseket i is oemutaijaK állítottak ki, amelyeket a látogatók maguk hozhatnak működésbe. A tanulságos bemutatóra a város általá­nos és középiskoláinak tanu­lóit hívták meg. A TIT az ország valamennyi megyéjé­ben bemutatja a természet- tudományos oktatást segí-j tő kiállítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom