Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-20 / 246. szám
1914. október 29. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP I 5 ALL1B4DU ÍTFADDAUl A Nílustól a Tiszához A. Néplap olvasói a legritkább esetben jutnak el egy szudáni orvosi rendelőbe, de ba mégis, úgy jól jegyezzék meg: allibadu itfaddäh. Így szólítják be az orvosok a soron következő beteget, s rövidesen így szólítja majd Bakeri Oroar Mohamed Ahmed Nur! es Abba$ Elzein Ginawi a két Végzős orvostanhallgató is. Egyelőre azonban mirkl- k^t.ten a Szolnok megyei kórházban ismerkednek a gyógy itás gyakorlati munkájával, s igy az újabb betegek fi nálunk sokká) érthetőbb módon szólítják: Kérem a következőt! S az első hallásra még idegen kiejtést sem érezni a szavaikban. Nem véletlen: hat éve tanulnak Magyarországon. A Szegedi Orvostudományt Egyetem baliga tói, s most egyéves kórházi gyakorlatukat Szolnokon töltik. Sétálunk a Tis2a-parton. A folyó éppen árad. Tekintélyes, nagy folyó képét mutatja- a még a Zagyva is komolyabb lett. — De kicsi — mondja Bakeri. — A Nílusnak a gyereke lehetne. Szudán huszonhétszer nagyobb Magyarországnál. Aki Idejön, meg kell szoknia az eltérő méreteket... — Nemcsak azt — vág közbe Abbas — mindent. Az időjárást, az ételeket, az utcát, az embereket, a nyelvet. Jaj, a nyelvi... Három napja voltunk itt Budapesten, a nemzetközt előkészítő tanfolyamon. Magyarul annyit tudtunk, hogy étlap és párizsi. Így mentünk ebédelni a Vendéglőbe. Bemegyünk, kérjük az étlapot. Volt. Úgy lettünk, mintha olvasnánk, aztán mondtuk: párizsi. Elfogyott. Erre aztán mindenki. ajánlott valamilyen ételt, persze nem értettük. Végül odajött a takarítónő és azt mondta kotkot-kotkodács,. 1 Hántoltét ebédeltünk. Nem kétséges, azóta Jól megtanulták magyarul, s kellett is, hiszen ezen a nyelven tanulták az orvostudományt. S mint kiderült, nem is akárhogyan. Abbas jórendű, Bakeri ha minden jól mégy, vörÖsdiplömával végez. A „ha minden jól megy” azt jelenti, ha az öt ovi tanulás után még az államvizsgák is jelesre sikerülnek. Most éppen a belgyógyászatra készülnek, s hogy ez a vizsga ip eredményes legyen, ahhoz a szolnoki kórház belgyógyászati osztályán dr Sulyok László és dr. Besze Judit orvosok iá segítséget nyújtanak. Hozzájuk Osztották be a két szudáni medikust. Egy orvot — tizenötezer ember — Kell az orvos Szudánban. Nagyón kévés van. Nálunk ezerszáz orvos dolgozik 11 » ■" ■ i és tizenhatmillióan vagyunk. Egy orvosra majdnem tizenötezer ember jut. — A mi dolgunk nemcsak az, hogy jól dolgozzunk, hogy gyógyítsuk áz embereket, az is, méghozzá többszörösét kell annak dolgozni, amit itt. Nekünk az embereket felvilágosítani, nevelni is kell. Mi így tudunk az ország haladásáért dolgozni... és azért meg sokat kell tenni. Ketten lőttek — hárman mennek Hat év alatt megismerték Magyarországot ts. Bejárták már szinte az egeszet Budapesttől Szegedig, Debrecentől Pécsig, voltak kisebb városokban, faluban. No igen, a magyar vendégszereteti — Több évfolyam támunírnál voltunk már vendégségben, és mindenütt nagyon kedvesen fogadtak. Ezt nem ' udvariasságból mondom, valóbán kedvesek a magyarok. — Most is, hogy idejöttünk Szolnokra, mindenütt barátságos, érdeklődő emberekkel találkoztunk. A kórházban a betegek néha mondják, meséljek a mi országunkról, meg kik, . mik vagyunk .. jaj az nagyon tetszett, az egyik néni azt kérte, hadd fogja meg a hajam, hogy tényleg olyan göndör, mint amilyennek látszik, mert Ő még ilyet nem látott. Ez nem sértő, mert őszinte érdeklődés és nem... más van mögötte. — Még égy évig Itt leszünk Szolnokon, utána diplomaosztás és mindketten a fővárosba, Khartumba . megyünk dolgozni. Két év gyakorlat után szakvizsgázni visszajövünk Lehetne menni Londonba Is, de inkább nem. Ez nekem a második hazám. Tényleg. Abbas Ginawi az órájára néz, el kell mennie, telefon- hívást vár Kiskunfélegyházáról — egy magyar lánytól — a menyassZonyátóL Akkor helyesbítsünk: mindhárman Khartumba mennek egy év múlva. Egy év múlva már fgy Bzólítják a betegeket: allibadu itfaddah, Igricri Xsigtnend A két szudáui medikus Abbas Ginatvi és Bakert Nuri » Tisza-partou Múzeumi levelek Háromezer perc Észtországból Tizenhat évvel ezelőtt, 1958-ban jelent meg először a szolnoki Damlanich János Múzeum kiadványa, a „Múzeumi levelek”, s az első szám a Magyar Rádió szolnoki stúdiójában elhang- eott múzeumi témájú írásokat adta közre. Most a tizenkilencedik szám újra „rádiós”. A szerkesztők Háromezer perc Észtországból címmel a szolnoki rádió észt műsoraiból válogattak össze egy kötetecskét. Tallinni estek Észtországban történt, Talilnban jártunk —* a fejezetcímek valamennyiünknek ismerősek Okóberr 29. és november 30. között rendezik més hazánkban » szovjet hanglemezhetekét. Ékkor jelennek mee a legfrissebb és legérdekesebb S2óv1et ..melódia”- úldonságok amelyeket az ünnepi időszakban 20 száz- lékos engedménnyel árusítanak a boltok. Számos úi felvétel is eaz- dagít'a a választékot. Első ízbéli kerül forgalomba például Sapoiin ..Harc Oroszország földiéért” című oratóriumának teljes felvétele. A nemzetközi koncertéletben ritkaság, hogy egy hegedűművész Niccolo Paganini mind a 24, íizólóhoŰtábeszámolók. művészport- rék, irodalmi szemelvények követik egymást; köztük rajzok, fényképek, illusztrációk. A legérdekesebb mégis talán a két dokumentum- játék: Eduard Sörmus forradalmár hegedűművészről és a Nagy Honvédő Háború észtországi mártírjairól. Az éppen százoldalas Háromezer perc.., érdekes olvasmány. Megjelenésének különleges aktualitást kölcsönöz az a körülmény, hogy ez évtől a testvéri kapcsolatok tovább szélesednek; az Észt SZSZK és Szolnok megró baráti és kulturális együttműködésévé. gedűre írt capricciójánák előadására vállalkozzék. — David Oisztrah ismert tanítványa. Viktor Pikaizen — aki 1985-ben a genuaí nemzetközi paganini-versenven első díjat nyert — vállalkozott a zenei bravúrra: briliáns előadásában, kétleme- zes albumban most hazai lemezboltokban is kaoható lesz a 24 capriccio felvételé. A világhírű Borodin-kvar- tett 1944-ben alakúik a névadó szerző t. vonósnégyesének felvétele a Borodin- kvartetlel ugvánCSak a szovjet hanglemezlietek újdonsága lesz. Honismereti tanácskozás Kunszentmártoniján Október 23-án és 24-én A Tiszazug 1918—48 között témakörrel honismereti tanácskozást és kiállítást rendeznek Kunszéntmártonban. A tanácskozás keretében dr. Szabó László muzeológus A Tiszazug társadalmi és gazdasági élete, dr. Tolnay Gábor főiskolai tanár A Nagyatádi-féle földreform Öcsödön, dr. J. Tóth De2ső •docens Az 1945-ös agrárforradalom és hatása a tiszazugi parasztságra, dr. Kiss Kálmán középiskolai tanár A Tiszazug politikai élete 1918—1945 íg, dr. ,T. Tóth Dezső docens A népi. demokratikus forradalom kun rzentmártonl eseményei, - Győri Tibor, a megyei párt archívum vezetője Az MKP tevékenysége a Tiszazugban, Szabó István muzeológus Szabadmúvelódés a Tiszazugban, dr. Borús József kandidátus A felszabadvjás eseményei a Tiszazugban. — Séra Erzsébet tanár Mun- kásábrázolás a képzőművészetben és Zsíros Ágnes középiskolai tanár A munkás- mozgalom dalai címmel tart előadást, ezenkívül néhány korreferátum is elhangzik. A tanácskozás első munkanapján nyitják meg A Tiszazug társadalmi és gazdasági élete című kiállítást a nagyközségi helytörténeti múzeumban, Szovjet hanglemezlietek A Három nővér á Szigligeti Színházban Aki a tízegynéhány év előtti Három nővér szolnoki előadásának emlékeivel, s talán némi nosztalgiával ül most be a Szigligeti Színházba a Csehov-drámához, bizonyára meglepődve tapasztalja: a Székely Gábor rendezte Három nővérben szinte ra sem lehet ismerni árra a nagyszerű színészi alakításokét hozó, kimunkált régire. Itt á színjáték alapvetően másféle, vitatható megközelítéséről van szó. Nem minden előzmény nél kül. ugyanis Székely Gábor nem most próbálgatja először azokat az eszközöket, amelyekkel mint újításokkal a Három nővérben is szembe találjuk magunkat. Mat a játék környezetéből, a színi miliőből ráismerhetünk a rendező világára. Ezen a színpadon Prözorovék háza is alaposan rtiegváltozik, Ninons« itt szálén oszlopokká!, ahogyan Csehov elképzeli, sem ebédlő naturális kellékekkel. Függönyrendszerek alkotják a játék hátterét, s Csak annyi tárgynak, kelléknek van helye, amennyi a rendező ' Szerint a kifejezés szolgálatához szükségeltetik. Egy hintaszék például előtérben, a másik oldalon, hangsúlyos helyen egy héverő, mellette asztalkán Víziéi teli kancsó, rneg poharak (Talán jelképes értelme van.) Pőrére vetkőztetett színpadi világ. Olyan tér (mindezt Székely László tervezte meg), amelyben lehetősége van az erőteljesebb ritmusú játéknak: annak hogy' pergőbb előadás szülessék Születik is, gyors, heves, sodró tempójú. (Helyenként már túlságosan is vágtat.) És már az első hangok erőteljesebb megölése is sejteti, nemcsak a díszletek, hogy a Három nővér sorsa, tragédiája, meg a többieké is, akik ebben a környezetben élnek itt a szokásosnál kiélezettebb formában ábrázolta tik Az óly sokszot' és joggal emlegetett „víz alatti áramlás” — Csehov drámáinak jellegzetessége — itt kavargó és felkavaró örvény- lésben tör a felszínre, méghozzá felfokozott mozgás, erős gesztusok erőteljes drá- maiság formáiban. Nyugtalan történet nyugtalanító előadása ez a mostani. A felkavaró emberi drámák olyan ábrázolata — bőr eszközeiben nem teljesen következetés a korszerűbb elemek olykor hagyományosakkal keverednek, elsősorban a színészi játékban — amelyben lehetőség kínálkozik az emberi humánum gazdagságának megszólaltatására. Nem a tehetetlenségbe hulló ember szomorúságának drámai festését vállalja, áz előadás a haszontalanul elköltött élet vigasztalansága nak kifejezése, hanem az önmaga börtönében vergődő, már-már robbanásig feszülő ember lelkivilágának is hangsúlyos kivetítésé. Elsősorban Irina, Mása, Olga és Andrej alakjának megformáláséba játszanak bele ezek a tehetetlenségen érzett keserű Indulatok fgy sorsuk nemcsak szánnivaló, hogy megfenek- lenek egy istenhátamügötti városka sarában, ahogyan Csehov szánta őket, szemükbe mondván: siralmasan élnek, Önök. hölgyeim és uraim. Nem, ebben az elöadásbaáa miért káli így „elrothad- nuilk” gondolata is szót kér. Az a gondolat, amit Andrej, a züllés zsákutcájába jutott tehetséges, professzori katedrára vágyó Prohorov-fiú igy fogalmaz meg: „Miért van az, hogy alig kezdtünk el élni, máris unalmasak, szürkék, érdektelenek, tusiak, közömbösek, haszontalanok, szerencsétlenek leszünk.” Az előadás utolsó szava is ez a nyugtalanító kérdószócs- ka, a miért. Miért kell Olgának. a derék tanárnőnek szinte belerokkannia a tanítás szürke egyhangúságába, Vérgódnfb Másának egy tudálékos, kisszerű, hozzá méltatlan 'férj oldalán, s Irina, a vágyakozó lelkű, miért nem találja meg azt, akire oly hevesen vár, az igazit; miért válik önmaga számára is utálatossá, Csebutikin, a katonaorvos. Mi értelme, hogy egyik tiszt lepuffantja a másikat és így tovább. Nincs válasz a miértekre, nem is lehet, csak á fájdalom növekszik meg általuk Ez az előadás a miértek drámájává is formálja á Három nővért. Ettől rokonszenves. Ami jogosan hiányérzetet kelt — a cséhovi gondolat- gazdagság leszűkülése. Helyenként a gondolat helyét is a forma foglalja él, például Szoljául) beállításában, tnoz- gatásában. Csehovot sokféleképpen lehet játszani, miként földón és égen is többféle dölgók vannak. A szolnoki előadás egyfajta lehetőség Csehov pasztell tónusú drámájára erős színeket rak és éléé kontúrokat rajzol. Eszközeit tekintve drámaibb drámát indukál, és direktebb mint Csehov színivilága — eredendően. Ebben a felfokozott drámai mozgalmasságban mindig történik valami, de sokszor egymás sarkára is lépnek az „események”. A felpörgetett indulatok tüzé- ben olykor elhamvad a Ura, az erőteljes színek elnyomják áz árnyalatokat. Bizonyos szerepek is törvénysze- rüep halványulnak el. Például a Vefsinyiné. A figyelemre méltó előadásnak ebben lelhető oa Achillesz-sarka. A fent vázölt alapállás leginkább a három nővért alakító Tímár Éva, Csomós Mari és a vendég Andai Kati. játékáb&n érhető tetten. Szerencsére bírják energiával. Ti már Éva Olgája hiteles és emberi, jól érzékelhetjük benne magányos vő szivszorongató drámáját. — Csomós Mari Másaként alkot kiemelkedőt. Érzelmeinek Szélsőséges hullámzása, derékba tört indulatai, erős Váltásai a zaklatottság tökéletes megszólalásai. — Jó Andai Kati Irinája. Néhány kiemelkedő pillánál is fűződik hozzá. Milyen felejthetetlen például, amikor Tu- zenbaefi búcsúját haligatv# szótlanul hintázik „bele é nézőtérbe”, s Csupán tekintetéből olvashatjuk ki, hogy mit érez, s hogy mi a Véleménye a világról, amely megfosztja őt áí igazi szere' lémtől, a teljesebb embert élettől. Nagy ivet rajzol meg rokonszenvesén az Andreji alakitó Piróth Gyula, amíg a szerelem boldogságától eljut a teljes kiábrándulásig. Iványl József Csebutikin, a meghasonlott katonaorvos drámáját elevenítette meg igen plasztikusan, főként a második rész nagy jelenetében remekelt. Talán a túlságosan is keresett színészi eszközök miatt is Versenyin jelentéktelen Huszár László játékában és Papp Zoltán ts nehezebben birkózott szerepével, mint ahogyan megszoktuk tőle. Talán nem is egészen testére szabott feladatot kapott, Tuzénbach szerepében. Mint ábógy Polgár Gézának is egy alkatától merőben idegén figurát, a különC és Cinikus SZöljo- nijt kellett megformálnia. —* Viszónt Monori Lili telitalálat Natasaként. Alkatának, hánshordozásának jellegzetességé. érdekes slampóssága jól kamatozik a félművelt vidéki asszony alakjának megmintázásában. Igen jó, ahogyan ábrázolni tudja, hogy a PröZoróV-ésatá'lba bekerülő Natasa miként nő fokról-fokra a ház lakói fölé. Oslóba gőgje végként) ellenszenvessé avatja. Peczkay Endre kicsinyes, betokoso- dótt gimnáziumi tanára egysíkú. Kellemes meglepetés a színpadra ismét visszatérő Kaszab Anna játéka, eredeti szín áz előadásban id. Tatár Endre nagyothalló trodú- szólgája. friss hangjával hívja fél magára a figyelmet Horváth Péter. „Ingerült” produkció a Három nővér mostam szolnoki élóadána, tele feszülő energiával. Nyugtalan történét. nyugtalanító közvetítése. Máiságra törekvésében fókönsZenvéft, fórmai megoldásaival tanulságokat kínál: a klasszikusok túlzott modernesítésének nagy veszélyéire figyelmeztet. Valkó Mihály TtrmhfCVmlom írni kiál'Hás Szolnok megyében is bemutatják Gazdagabb a Helikon könyvtár 1975-ig kívül-belül felújítják a keszthelyi Festetics kastélyt. A Helikon könyvtárnak és a járási könyvtárnak helyet adó szárny felújítását már befejezték. A Helikon könyvtár a volt lakosztályi szobákkal bővült és a járási könyvtár , is új helyiséggel gazdagodott. A budapesti TIT természettudományos stúdiójának rendezésében érdekes kiállítást nyitottak szombaton a komáromi városi művelődési központban. A fizikai jelenségek bemutatására mag- tioszkópot, fotocellás jelzőt, fényteléfont és más olyan elektromos berendezéseket i is oemutaijaK állítottak ki, amelyeket a látogatók maguk hozhatnak működésbe. A tanulságos bemutatóra a város általános és középiskoláinak tanulóit hívták meg. A TIT az ország valamennyi megyéjében bemutatja a természet- tudományos oktatást segí-j tő kiállítást.