Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

1974. október 20. SZOLNOK MFC VET NÉPLAP 3 \ SPORTUDVAR A GYEREKEKNEK Hazautazott az SZMBT delegációja Tegnap reggel a Ferihegyi repülőtérről a menetrend szerinti repülőjárattal haza utazott a Szovjet—Magyar Baráti Társaság észt tagoza­tának három tagú delegáció­ja, amely hat napig tartóz­kodott megyénkben. A dele­gációt Viktor Valit, az Észt SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára vezet­te, tagjai voltak: Étidéi Ar- dula, a Szocialista Munka Bőse, a Volta üzem dolgozója és Ludmilla Mi- bajlova, az Észt Kommu­nista Párt Központi Bizott- fágának munkatársa. A ven­dégeket a repülőtéren dr. Boros Ottóné megyei párt- bizottság osztályvezetője bú­csúztatta. Tegnap délelőtt társadal­mi munkában épült sport­udvart adtak át Szolnokon, a Mátyás király úti Általá­nos Iskolában. A szocialista brigádok, a szülők, a patro­náló KISZ-szervezetek és ta­nulók salakos játékteret, két ugrógödröt, futópályát és szabadtéri tornaszereket építettek, mintegy 700 ezer forint értékben. Az ünnepélyes átadáson megjelent Brezvai István, a városi pártbizottság titkára es Bír<V Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese. Az óvodások és az iskolások az egyórás programban szép gyakorlatokat, a város 900. évfordulóját szimbolizáló nyitó- és a felszabadulas 30. évfordulóját jelképező zá- rókepet mutattak be. Az is­kola úttörőcsapata védnök­ségét vállalt a sportudvar fedett. Tervszerű egifütfmíikSdi s az őszi munkákban Gépekkel segít k egj mast at ál.'am! gazdaságok. A Középtiszai Állami Gazdaság bánhalmi kerüle­tében műszakonként 500—550 mázsa rizst szárítanak meg Gép, ember a természet erőivel küzd, liogv megala­pozza a lövőt és a termés­ből se maradjon kinn a föl­deken. a gazdaságok össz­pontosítják erőiket, segítik egymást, mert az őszi mun­kákat csak így tudják a fa­gyok beállta előtt befejezni. A kölcsönös segítség szép példáját a rrjegye állami gazdasagai adiák. Igaz ugyan, hogy az őszi szántás­ban nincs számottevő lema­radásuk a múlt év hason­ló időszakában 93 százalék volt. most 89 százalék), de az 5617 hektár kukoricának eddig csak 29 százalékát, az 5637 hektár rizsnek pedig 9 százalékát takarították be. A vetőszántást eddig a .szolnoki. Mezőtúri. Palotási, Karcagi. Tisgasülyi és a Nagykunsági Állami Gazda­ság fejezte be. Most a rizs­aratás ielenti számukra a legnagyobb gondot. Sokszor még. ha a kom­bájnok ki is cséplik a sze­met. a tábláról szinte lehe­tetlen elszállítani a termést. Egv pótkocsi elé még két traktort is hozzá kell kap­csolni, hogy a nehéz süppe- dékeny talajt leküzdhessék. Annyi erőgéppel amennyi most kell nem mindegyik gazdaság rendelkezik. A Me­zőtúri Állami Gazdaság ezért a Tiszasülvi Állami Gazdaságnak, a Közéotiszai pedig Karcagnak segít. Pa­lotás és a Nagykunsági Ál­lami Gazdaság pedig önál­lóan oldja meg a rizs be­takarítását. A Szolnoki Al­lami Gazdaság, ahol már be­fejezték a cukorrépa felsze­dését. a betakarítógépeket a jászsági és a törökszentmik­lósi üzemeknek adja át. A kukorica betakarításában és szállításában a törökszent­miklósi és a héki gazdaság működik együtt. A technikai eszközök 16 kihasználása ellenére sem nélkülözhetik a társadalmi segítséget az állami gazda­ságok. A fiatalok, katonák, munkások számára, mint saját dolgozóiknak, biztosít­ják az étkezést és védőitalt. (A Törökszentmiklósi Álla­mi Gazdaságban- jelenleg már 150 katona segít a ve­tőmagnak való hibridkuko­rica betakarításában.) A gaz­daságok a saját körzetükben a közületekkel is keresik a kapcsolatot és kérik, hogy a mély- és magasépítő, va­lamint a talajjavító vállala­tok. adiák nekik kölcsön az erőgépeket. Az őszi munkák befejezé­se után az állami gazdasá­gok a gépeket és dolozói- kat készséggel „bevetik” ott ahol szükség lesz a munká­jukra. Lejárt szavatosságú élelmiszereket is árusítanak Keres a hűtőszekrény — Felelőtlen boltíezetők ISEB-vizsgólat a Jászságban Hogyan gondoskodik a ke­reskedelem az áruk korsze­rű tárolásáról, arról. hogy kifogástalan minőségű élel­miszerek kerüljenek a fo­gyasztók asztalára? A jász­berényi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság erre a kérdésre keresett választ az elmúlt hetekben. A Jászság 42 élelmiszer- boltjában vizsgálták: hogyan vannak ellátva a boltok hű­tőberendezésekkel, betart­ják-e a szavatossági időt, és törődnek-e a vásárlók érde­keivel. Kiderült az is, hogy az élelmiszerboltok többségé­ben kevés a hűtőberendezés. A peremkerüléti üzletekben a hűtőgépek hiánya miatt még a napi cikkek közül Is sok nem kapható. A hűtőkapa­citás az elmúlt egy év alatt csak látszólag növekedett. Az újonnan épült 3 korszerű ABC-áruház hűtőkapacitása meghaladja a 70 ezer litert. A régi üzletekben azonban kevés a hűtőkamra, a hűtő­vitrin, a hűtőszekrény. Hű­tővitrin, vagy hűtőpult csu­pán 20 üzletben van, 16 boltban csak kisteljesítmé- ( nyű háztartási hűtőgépet használnak. Egyáltalán nincs hűtőberendezése a jászberé­nyi ÁFÉSZ újerdői (26. szá­mú) és j ász j ákóhalmi-kap i­tányréti (47. számú) vegyes­boltjának. Sok boltban a hűtőberen­dezések hiánya akadályozza az élelmisze-ek korszerű tá­rolását. Máshol a zsúfoltság miatt azok a hűtővitrinek, hűtőpultok, amelyeknek az eladóhelyiségben lenne a he­lyük, a raktárban vannak. , Ezért, amikor a hűtött árut eladásra, vagy bemutatásra az eladótérbe viszik, meg­szakad a hűtőlánc. Gond az is, hogy kevés a hűtőkocsi. Mindez elsősorban a tej, tejtermék, töltelékáru ellá­tást nehezíti. A jász- fényszarui ÁFÉSZ 11. szá­mú boltjában a 120 literes hűtőszekrény több mint egy hónaoia rossz. A jászapáti és a jászkiséri ÁFÉSZ egy-egy boltjában hosszú ideje használhatatlan a hűtőszekrény. Még nagyobb hiányossá­gokat tártak fel az áruk sza­vatossági idejének betartásá­nál. Nem állapítható meg a szavatossági idő a Tejipari Vállalat jászberényi üzemé­ből kiszállított poharas tej­föl, tejszín, kefir, vaj, tehén­túró csoitiagjain, a Jászlej műanyag tasakiain, a Szol­nok—Békés megyei FŰ­SZERT, a kalocsai és gyer- melyi tésztaüzemek csomag­jain. A törökszentmiklósi Ba­romfiipari Vállalatnál cso­magolt árukról hiányzik a gyártási idő, a fogyasztói árak megjelölése. A DÉL- KER áltál forgalomba hozott halkonzervek dobozairól a magyar címke. A szállítók mellett a ke­reskedelem is — elsősorban a boltvezetők — hibákat kö­vetett el. A jászapáti ÁFÉSZ ABC-áruházában és két élel­miszerboltjában mintegy 10 ezer forint értékben 50 féle olyan árut tartottak; ame­lyeknek szavatossági ideje egy-két éve lejárt. A szava­tossági idő lejárta után áru­sítottak zsíros lecsót, és mar­hapörköltet, nápolyit és tu­rista szalámit. A szavatos­sági idővel kapcsolatos elő­írásokat megsértve árusítot­tak tejterméket és édesipari árut a jászárokszállási 9. boltban, csomagolt sonksná- cot a iászfénvszarui ABC- áruházpan. üveges rakottká- pósztát a iánnebídai ÁFÉSZ 2. számú boltiéban. A vizsgálatok tapasztalata­it összegezve a NEB felhívta a helyi tanácsok szakigazga­tási szerveinek figyelmét, hogy fokozzák a kereskedel­mi egységekben a hatósági ellenőrzéseket. — ülés — Az életszínvonal emelésének fő forrása Irta: Barta László, a megyei pártbizutteág titkára \ IERMELtKENYSÉG Az MSZMP X, kongresszusa a termelés hatékonyságá­nak erőteljes javítását és a IV. ötéves terv teljesítését állítja gazdaságpolitikánk középpontjába. A termelés haté­konyságának egyik fontos — ha nem a legfontosabb — mutatója a munka termelékenységének színvonala. Ezt fel­ismerve és a párthatározatok végrehajtásának ellenőrzése érdekében ..végeztünk vizsgálatot a közelmúltban a megye mintegy' száz ipari gazdálkodó egységében. A vizsgálódás a megyei székhelyű vállalatokon túlmenően és más megyei székhelyű vállalatok gyáregységeire, telepeire is kiterjedt. így képet kaptunk a megyéhez tartozó csaknem minden ipari üzemben a termelékenyseg alakulásáról. Él rujárók és elmaradók Az Ipari termelés Szolnok megyében 1971—1873 között évenként átlagosan 10 szá-i Zalákkal emelkedett. , Amíg országosan az iparban foglal­koztatottak száma lényegé-, ■ ben változatlan maradt, me­gyénkben 9 százalékos volt a létszámemelkedés. A IV. ötéves terv első három esz­tendejében nálunk a ter­melés bővülésének 47 sza zaléka eredt a termelékenység fokozásából. Országosan a szocialista ipar termelésének bővülése lényegében teljes mértekben a termelékenyseg növekedéséből származott. Egyes nagy ipari vállalata­ink — mint például a mart­fűi Tisza Cipőgyár, a BMG törökszentmiklósi gyára, a Nagyalföldi Kutató és Fel­táró Üzem, vagy a BOV tö­rökszentmiklósi gyára — a termelést kizárólag a mun­katermelékenység emelésével bővítette. Döntő hányad képződött a termelés-emel- kedesből termelékenység ut­ján olyan nagyüzemekben is, mint a jászberényi Hűtő­gépgyár, a szolnoki Tisza- menti Vegyiművek és a jász­berényi Aprítógépgyár, ahol egyidejűleg jelentős a foglal­koztatottak számánál? emel­kedése is. Ezek a vállalatok kellő gondot fordítottak és fordítanak az üzem- és mun­kaszervezés korszerűsítésére, a technika és technológia, gyártás- és gyártmányszer­kezetük fejlesztésére, a ter­mékek minőségére, összefog­lalóan: a munkaidővel való átfogó takarékosságra. Más üzemekben — igy a kende­res! Vegyesipari Szövetkezet­ben, a Gyógyászati Segédesz­közök Gyára kisújszállási te­lepén vagy például a mező­túri Ruhaipari Szövetkezet­ben — kedvezőtlen a hely­zet, nem alakult megfelelő­en a munka termelékeny­sége. Tágak a lehetőségek A termelékenység alakulá­sát részben objektív okok, részben szubjektív tényezők, gazdálkodási hiányosságok befolyásolják. Gazdaságirá­nyításunk mai rendszere a központi tervezés mellett nagy szerepet juttat a vál­lalati önállóságnak, amelyet elsősorban a nyereség útján kíván befolyásolni. A nye­reség növelésének fontos eszköze a termelékenység fo­kozása, de más tényezők is szerepet játszanak, így pél­dául az árak, a minőség, a piaci helyzet, exportlehető seg stb. Megyénkben a ter­melékenység emelkedését jó­val meghaladta a nyereség növekedése, hiszen az ipar- vállalatok 1973-ban 85 szá­zalékkal több nyereséget ér­tek el, mint 1970-ben. Igyekeztünk feltárni a munkatermelékenység gyor­sabb növekedését gátló té­nyezőket. A legtöbb fogya­tékosság a munkai erőgazdál­kodásban, továbbá az üzem- és mnnkaszp-w^ésben ta­pasztalható. Több ioarválla- latnál. szövetkezetnél a gaz­dálkodás mai színvonala nem biztosítia. hogy a vezetés a munkaerő- és létszámgazdál­kodással. a munkaszervezés eszközeivel érdemibb hatást gyakorolton a munkateliesít- rnánvek erőteltos növeltére. Több vállalatnál megállapí­tottuk. hogv a munkaügyi tervezés nem éri el a kívánt szintet. Sokhelyütt az ér­vényben levő bérezési-pre­mizálási rendszerek nem ösz­tönöznek eléggé a ió lét­számgazdálkodásra.- Egyes helyeken nagy a munkaidő- veszteség. Kedvezőtlen, hogy az alkalmazottak számának növekedése általában meg­haladta a rnunkaslétszám emelkedését, Ezt nem indo­kolják a műszaki-gazdasági feladatok ellátására létesí­tett új munkakörök sem. A munkaszervezésre a vállalatok kidolgozták az intézkedési terveket. A mun­kás—alkalmazotti arány ia- vitatását, a létszám szükséges átcsoportosítását, vagy pél­dául a jövőre vonatkozó lét­szám- és szakemberigényt csak kevés vállalat tervezte meg. Helyenként téves szemlé­let is gátolja a munka ter­melékeny segenek. növelését. Egyesek azzal érvelnek, hogv a berek a termelési költségekben kis hányadot képviselnek, ezért a gazdál­kodásra. a nyereség alaku­lására nincs nagy befolyá­suk. Ez is oka annak, hogy a szükségesnél kevesebb fi­gyelmet fordítanak az ész­szerű munkaerógazdálkodás- ra. Az igy vélekedők el­feledkeznek arról, hogv a nagv értéket képviselő gé­peket és berendezéseket az eleven munka működteti és a helytelen létszámgazdálko­dás. a munkafegyelem laza­ságából eredő munkaidőki­esés, a szervezetlenség miatti időalapveszteségek a bérrá­fordítások többszörösét ki­tevő károkat okoznak. Az ipari üzemekben, gyár­egységekben és telepeken le­folytatott vizsgálat azt mu­tatja. hogy ahol alacsony a műszaki színvonal, elavult berendezésekkel dolgoznak, ahol kevés a génesített mun­kahelyek száma, ott alacsony és nem növekszik megfele­lően- a munka termelékeny- sege. Egyes ipari üzemekben az indokoltnál és a lehet­ségesnél kevesebb figyelem­ben részesítik a fejlesztés folyamán a kisgépesítési, a kézi munkák felszerszámo- zását Nagy lehetőségek vanak az anyagmozgatás, a csomagolás, a heesztés, fes­tés. az előkészítő, daraboló és szerelőmunkák további gépesítésében. Az ói üzemek helyzete Kedvezőtlenül hat a me­gyei ipar termelékenységé­nek színvonalára az az ob­jektív körülmény, hogy az Ipari termelőtevékenység koncentrációja alacsonyabb fokú. mint országosan. — Megyénkben a munkások­nak csupán 25 százalékát foglalkoztatják 1000 főt meg­haladó ipartelepen, országo­san ez az arány 40 száza ­lék. Szolnok megyében 474 Ipartelep van, ebből 324-ben a munkások létszáma nem éri el az 50 főt. Ezt — az ipari munka termelékenysé­ge szempontjából kedvezőt­len helyzetet — az utóbbi 4—6 év ipartelepítései is elősegítették. Figyelmet ér­demlő ténv hogv a munká­sok számáp belül az orszá­gos átlagnál magasabb me­gyénkben a kezdő. ű; dolgo­zók aránya. Ez is elsősorban az utóbbi években megvaló­sult iparfejlesztés eredmé­nye, ugyanis a fejlesztések zö­me a női munkaerő leköté­sére irányult- Az úi mun­kavállalók kezdetben — igyekezetük és szorgalmuk ellenére is — termelési gya­korlat* hiányában általában alacsonyabb termelékenység­gel dolgoznak. E területen viszont- igen nagy a gyors előrelépés lehetősége. Az új Ipartelepítéseknél ai termelőtevékenység alapbe­ruházásaira törekedve szá­mos helyen elmaradtak azok a befektetések, amelyek a termelékenység gyorsabb fel­futásához, a kapacitáskihasz­nálás magasabb fokához szükségesek. (Pl. Dózsa Ci­pőipari Szövetkezet mezőtú­ri új üzeme.) Esetenként a technika, az alkalmazott technológia viszonylagos fej­letlensége, a profilok kiala­kulatlansága (KAEV mező­túri gyáregysége), az infra­strukturális háttér elamara- dottsága okoz gondot újon­nan települt üzemeinknek. A vezetői együttesek meg­szilárdítása, a munkáskol­lektíva összekovácsolása, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése mind-mind halaszthatatlan feladat új gyáregységeinkben, ipartele­peinken. A helyi vezetésnek és a vállalati központoknak együttes erőfeszítésére, ősz* szehangolt tevékenységére van szükség ahhoz, hogy mi­előbb megoldódjanak a csak szemléltetésül felsorolt prob­lémák. Az átmenetinek tekinthető gondok és problémák nem hományosíthatják el az uj ipartelepítések összességében kedvező eredményeit. Hatá­sukra ugyanis mindenütt erősödik a munkásosztály, megindult a település sok­oldalú fejlődése, javulnak a lakosság élet- és munkakö­rülményei. Jobb feltét-lek között A IV. ötéves tervben be­következett ipari fejlődés­ben az utóbbi 3—4 évben pozitív tendenciák is jelent­keznek, sőt ezek a megha­tározók. Kedvező, hogy a szakmunkások száma erőtel­jesen nőtt és arányuk aa ipari foglalkoztatottakon be­lül 40 százalékról 43 száza­lékra emelkedett. Ugyanezen idő alatt a felsőfokú végzett­ségei igénylő munkakörök száma 24 százalékkal és eb­ből a felsőfokú végzettségű szakemberekkel betöltött munkakörök száma 42 szá­zalékkal emelkedett. Ennek ellenére szóvá kell tenni, hogy a korszerű, a vállalati önállóság mai követelmé­nyeinek megfelelő személyi feltételek még számos üzem­ben nem biztosítottak kellő módon. A vizsgálat tapasztalatai megerősítették, hogy a ter- melékenvség növelésében nagy szerepe van a termelés tárgyi és technikai tényezői­nek. Éppen ezért örvendetes, hogy az elmúlt években je­lentősen nőttek, megújultak és korszerűsödtek az ipari termelő állóalapok, elsősor­ban a gépek és berendezé­sek. A lefolytatott vizsgálat ta­pasztaltait összegezve meg­állapítható, hogy az ipari munka termelékenysége üze­meink nagy részénél a ter­vezettnél és a lehetségesnél kedvezót1en“bbül alakult. — Alapvető okát abban keies- hetiük, hogv több h-lven nem fordítanak megfelelő figvelmet a termelékenység emelésére, a legfőbb terme­lő erőt jelentő eleven mun-' kára. Pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulóba tiszteletére széles körűen kibontakozott szo­cialista munkaverseny akkor éri el célját, ha a termelés! feladatok maradéktalan teljesítése, a gazdaságosság és ha­tékonyság fokozása, a termékek minőségének javítása, az energiával és nyersanyagokkal való takarékos gazdálkodás mellett mindenütt kihasználják a munka termelékenysége növelésének feltárt és feltárható tartalékait. A nagy fel­adatok megoldásában mindig becsülettel helytálló, példa­mutató Ipari munkáskollektívák, az élenjáró szocialista bri­gádok legyenek e fontos ügynek is kezdeményezői és le-j téteményesei, /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom