Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-19 / 245. szám

1974. október 19. SZOLNOK MEG VE! NÉPLAP 7 Gombaleves J ércesfiit borral Gyümölcsös golyócskák Jércesült borral. Hozzáva­lók: 1 jérce, 1 evőkanál da- rás liszt, 3 evőkanál olaj, 2 dl fehér bor, 1 evőkanál vaj, 1 hagyma, 2 kisebb alma, paradicsom, 2 dl tejföl, 2 dl csontié (lehet leveskockából főzni), 1 kávéskanál finom keményítőliszt, só. A negye­dekre vágott j ércét megfor­gatjuk, kissé megsózzuk, és 3 evőkanál olajon megpirít­juk, majd kis lángon kb. Vs óra hosszat pároljuk. Ki­vesszük. A visszamaradt zsi­radékot felöntjük a fehér borral és kiforraljuk. Bele­adjuk a vajat, a megreszelt hagymát, a paradicsomot és az apróra vágott almát. Be­leöntjük a tejfölt és a csont­lével elkevert keményítőlisz­tet. Még egyszer felforral­juk. Beletesszük a jércét, de már nem forraljuk. Rizzsel tálaljuk. Gyümölcsös golyócskák. Hozzávalók: 14 dkg porcu­kor, 10 dkg mandula, 7 dkg narancshéj vagy cukrozott gyümölcs, 1 szelet csokoládé, 2 szem törött szegfűszeg, 72 citrom héja, 1 tojásfehérje, porcukor, csokoládé. A por­cukrot, a hámozott, darált mandulát, az apróra vágott narancshéjat vagy cukrozott gyümölcsöt, a reszelt csoko­ládét, törött szegfűszeget, re­szelt citromhéjat és 1 tojás­fehérje felvert habját össze­keverjük, és tűzön kissé ösz- szeolvasrtjuk. Cukorral meg­hintett deszkára kiborítjuk, majd kis golyókat formálunk, és ezeket reszelt csokoládé­ban megforgatjuk. Száradni hagyjuk, maid kosárkákba rakva kínáljuk. — ÓRÁNKÉNT 15 tonna teljesítményű, B—15-ös típu­sú szeniesterniény-száritó be­rendezést helyeznek üzembe a napokban a szandaszöllösl Vörös Mező Tsz-ben. A bá­bolnai zárt rendszerben ter­melt kukorica morzsolásos 4 CSEND ÓRÁI Teremtsünk Időt olvasásra Minden embernek, ©’ér­meknek, fiatalnak, közép­korúnak és idősebbnek egy­aránt szüksége van a ma­gányra. a csend óráira. — Szükségünk van egy zugra otthonunkban, ahol kedves tárgyaik között megpihen­hetünk. megnyugszunk. A ma embere jóformán ébre­déstől elalvásig „üzemben” tartja figyelmét és ideg- rendszerét. Hogyan lehet ebből a körforgásból kikap­csolódni? Egyszerű a felelet: üljünk be iegkényelmesebb karosszékünkbe, a legmeg- hittebb sarokba, és olvas­sunk. Egy könyv, vers, regény, egy jó novella végigolvasása és átélése tulajdonképpen egyszene nyújt kikapcsoló­dást és szellemi felfrissülést gyarapodást. Valamennyien láttunk már olvasó gyermeket, ka­maszlányt, kamaszfiút. Gyö­nyörködtünk tekintetükben, azon a rácsodálkozó révü­leten. ahogyan olvasmá­nyukba belefeledkeznek? Mi történik ilyenkor velük és minden könyvszerető em­berrel? Nem más, minthogy megszabadulnak saját belső feszültségeiktől, azonosulva mások sorsával, akaratlanul is végiggondolják, vajon mit tettek volna ők könyvük hősének helyében. Amerikában „olvasó kór­házakat” szerveznek olyan kamaszok számára, akik a gyermekkori túlzott tévé­nézés miatt „elfelejtettek” értelmesen beszélni és nehe­zen olvasnak... Mi még sze­rencsére nem tartunk itt; az olvasás, a könyv még kísérőié és megszépítőie életünknek. De ne felejt­sük él. hogy az irodalmi al­kotásokat, a szellemi termé­keket nem reklámozzák úgy, mint az árucikkeket, csak várják szerényen és tartóz­kodóan a könyvtárak pol­cain. hogy értük nyúljunk. Tegyük meg mind többen és többször ezt a mozdula­tot. Ha az ember megéhezik, ©’ómra, egész szervezete jelzi a hiányt; ételt, italt követel magának. Az ideg­fáradtság a fásultság nem mutatkozik meg ilyen kéz­zelfoghatóan. Többnyire csak annyit érzünk, hogy kedvünk, erőnk, mosolyunk, a dolgaink tevésére nem a régi. Gondoljunk ilyenkor a könyvre, az olvasás feleme­lő és megújító óráira és teremtsünk magunknak időt és alkalmat erre. K. É. Tíz perc torna Reggel, ébredés után. — vagy hosszabb ülőmunka ellensúlyo­zására jól esik egy kis felfrissí­tő mozgás: 1. Nyújtott lábakkal ülünk, a karokat a fejünk mellett párhu­zamosan felnyújtjuk. Lassan előre nyújtózunk annyira, hogy ujjunk hegyével megérintsük a lábfejünket, utána lassan fel­ülünk és megfeszített hasizom­mal hátrafekszünk. Lábunkat, ameddig csak lehet, próbáljuk a földön tartani, a teljes hátra- fekvésnél kissé felemelhetjük. 2. Letérdelünk, két tenyerünk­kel a padlóra támaszkodunk. — Egyik lábunkat felemeljük olyan magasra, amilyenre csak tud­juk, majd behajlítjuk és vissza­térdelünk. Ugyanezt a másik lábbal is megcsináljuk. 3. Lazán állunk, összecsukott térddel. A karokat felemeljük, a két kézfejet egymásba fogjuk, lassan lábujjunkra emelkedünk és derékból körözünk a felső testünkkel hol jobbra, hol balra. 4. Zárt lábakkal lassan le­ereszkedünk. majd fel- és láb- ujjhegyre állunk, 5. Törökülésbe ülünk és ka­runkat a fej mögött összekul­csoljuk, — könyökünket hátra nyomjuk, majd lassan előre, hogy húzódást érezzünk a mell- és hátizmokban. G. A nyakcsigolyák megmoz­gatására szolgál ez a gyakorlat. Letérdelünk, fejünket lazán ló­gzáritására alkalmas beren­dezés mlnteirv hárommillió forintba kerül. A kerékpáron közlekedők­nek szeretnék néhány taná­A VOLÁN 7. sí. Vállalat felvételre keres szolnoki telephelyre kalauz munkakörbe 18. életévüket betöltött, általános iskolai végzettséggel rendelkező nőket és férfiakat. Jó kereseti lehetőség! Autóbuszjáratainkra ingyenes utazási jegyet biztosítunk. Jelentkezni lehet a vállalat személyforgalmi főnökségén. csőt, ötletet adni, hogyan te­hetik öltözéküket melegeb­bé. hogy jól védje őket széltől, esőtől. Gyermekeknek könnyen varrhatunk méterben >s kapható vékony műbőrből, vagy vízhatlan textilanyag­ból esőpelerint. A kisfiú pe- lerinje (1. rajz) két egyfor­mán szabott lapból all. Vállon összevarrjuk a lapo­kat, a szélüket behajtjuk, be­szegjük. derékba gumiház­ban futó gumiszalagot fű­zünk. két oldalán gombol­juk. Eleje cipzárral nyitha­tó. A pelerin anyagából hosszúszárú kesztyűt és sap­kát is készíthetünk. A sim- léder átlátszó műanyagfóliá- ból (műanyagdosszié) ké­szülhet. A kislány nyáknál szoro­san összegiombolt körpele- riniét (2. rajz) is hosszú cipzárral zárjuk. Lányok­nak, fiúknak egyaránt csiz­mába betürt térdnadrágot ajánlunk. Ez nemcsak prak­tikus és célszerű (meleg, a kerékpárlánc nem kapja be a nadrágszárat), de most nagyon divatos is. ígv még a hosszában kinőtt nadrá­got , is tovább lehet visel­ni. gátjuk, majd felemeljük és las­san hátra hajtjuk, majd leen­gedjük. — Utána jobbra—balra forgatjuk a fejünket. A vállakat lazán tartjuk. Hová menjünk kirándulni? Tárcái — Tokaj Üticélunk mai első állomása Tárcái,, a régi, hon­foglaláskori település. A község Árpáid fejedelem egyik alvezérétől örökölte a nevét, mivel az alvezér a kör­nyék felderítésének egyik legfáradilakatlanabb szor­galmazója volt. A tatárjárás idején a környék nagyon sokat szenvedett és ezt a települést :is földig lerom­bolták. A török hódítás idején pedig lakói el is búj- dostak a mérhetetlen sanyargatás ele i. A vidék természeti szépsége is, szerepet játszott azonban abban, hogy az újratelepülés mégis megtör­tént és lakói fejlesztették, egyre szebbé tették a köz­séget. Az igazán jelentős fejlődés anonban csak a fel- szabadulás után indulhatott meg. A szőlőtermő terü­leteken felújításokat végeztek, amfi lehetővé tette a mai gépesített nagyüzemi termelési;. Másik szép helységünket, Tokajt nemcsak ide­haza, hanem külföldön is ismerik, >és a borok „főváro­saként” is emlegetik. Ez a település is a honfoglalás koráig vezetheti vissza történelmét. Két folyója, a Bodrog és a Tisza találkozásánál kezdték meg föld­várának építését, és nem a hegy tetején. Az addig sövénnyel körülvett várat 1388-ban kőtoronnyal erő­sítették meg. A XV. században pedig kőfalakat, védő­bástyákat, majd ötszögletű, emeletes bástyatomyokat építettek a hajdani földvár helyére. Volt idő, amikor a vár .gyakran cserélt gazdát. Birtokolta egy szerb despota, az egyik huszita vezér, később pedig a Hunyadiak és a Rákócziak tulajdonába került. 152S-ban Szapolyai János rendezte be főhadi­szállásnak. Itt választották királlyá is Szapolyait. A települést mai nevén a különböző oklevelekben csak a XI. század végétol emlegetik rendszeresen. Gazdaságilag pedig akkor fejlődött leggyorsabban! amikor görög kereskedők egy csoportja a törökök elől menekülve itt telepedett le. Ezek az emberek jelen­tősen közreműködtek abban, hogy Tokaj kereskedelmi központ legyen, országos és nemzetközi vásárok meg­rendezésére vállalkozzék. A ,híres tokaji aszú készítésének módját mintegy 300 eve ismerik. Elég sokszor meg is zavarta a földes­urak ónkenyeskedéSe a kistermelők nyugalmát azzM a megtermett aszúszemek beszolgáltatására kö­teleztek okét. Ennek az aszuháborúnak az országgyű­lés vetett veget 1655-ben a kistermelők javára. A XVIII század elején Tokaj és a környező köz­ségek lakói jelentős szerepet vállaltak a szabadság­mozgalmakban is. Több ízben indítottak harcot a cári csapatok ellen. A vár is többször cserélt gazdát. 1704- ben II. Rákóczi Ferenc foglalta el és hadászati okok­ból leromboltatta. Azóta sem épült fel. Megéoült vi­szont a hegy tetején az ország egyik legszebb tele­víziós adója. Tokajba a Miskolc felé közlekedő vonatokkal a legegyszerűbb a közlekedés. A hajnali órákban gyors­sal is utazhatunk. B. E. Sei ej teszünk Lakásunk rendjének egyik alapvető feltétele, hogy feles­legessé vált holmikat ne tartogassunk. Különösen a mai modern lakások nem bírják el a háziak „gyűjtö­gető” szenvedélyét. Az sem valószínű, hogy ha valamit elrakunk, azt pontosan ak­kor találjuk meg, amikor az éppen kellene. Valóban nem mindig könnyű azonban egykori kedves, esetleg emlékekhez kötődő tárgyainktól megvál­ni. Legyünk azonban követ­kezetesek, a saját érdekünk­ben. A selejtezés mércéje el­sősorban az lehet, hogy azt a bizonyos tárgyat mikor vettük használatba utoljára és van-e kilátás arra, hogy hamarosan elővesszük. Elég gvakran vásárolunk manapság a boltokban olyan holmikat, amelyeket csinos dobozokban, jó alakú üve­gekben, tetszetős flakonok­ban árusítanak. Amennyi­ben ezeket a göngyölegeket a boltokban nem váltják vissza, jobb, ha nem rakos­gatjuk, hanem kidobjuk (előbb-utóbb úgy is az a sorsuk) máskülönben a va­lóban hasznos dolgainknak nem marad hely a lakásban. Ruhaneműinkből is csak azokat érdemes elrakni, ame­lyeket a család más tagjai közül valaki még felhasznál­hat. Ezek közül is többnyire azokat a gyermekruhákat érdemes őrizgetni, amelyek nem lesznek divatjamúltak, és mindenkor könnyen mos­hatók. Más darabokat hasz­náljunk fel cipőtörlőnek, porrongynak stb. Érdemes viszont megőriz­nünk mindent azok közül a kellékek közül, amivel pél­dául a lakást kifestjük (ecse­tek, jól lezárható festékek), a szereléseknél megmaradt szögeket, csavarokat, tiplifá­kat. Ugyancsak őrizzük meg a háztartási gépek alkatré­szeit, dobozait is. Dobjunk ki viszont min­den olyan gyógvszert, ami­nek lejárt a felhasználási ideje, minden vegyszert, amit nem tudunk biztonságoan tárolni és főleg azokat, ame­lyekről már nem is tudjuk biztosan, hogy vaian'!l’^ mi­re használtuk, tgv nem önti el lakásunkat a lom. kelle­mesebb benézni szekrénye­inkbe, jobban férnek értéke­sebb holmijaink a polcokon. Csak most az őszi nagytaka­rítás alkalmával el kell szánni magunkat a selejte­zésre. A szarvassá vált fiúk színes magyar film írta: Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Operatőr: Kende János Zene: Jeney Zoltán Rendezte: Gyöngyössy Imre Szereplők: Lukács Sándor, Todor Todorov, Frantisek Velecky, Kozák András, Törő- csik Mari, Gyöngyössy Kati. Bemutatásra kerül: SZOLNOK, Tisza október 24—27. JÁSZBERÉNY október 28—30. TÖRÖKSZENTMIKLÓS, Dózsa október 31—november 1. TÜRKEVE november 2—3. MEZŐTÚR, Szabadság november 5—6. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom