Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-19 / 245. szám
1974. október 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Négy év mérlege Több mini félmillióan látogatlak haza A hazától távol, a világ minden részén több mint másfél millió magyar él, körükben nagyon népszerű az a társadalmi kötelék, amelyet a Magyarok Világszövetsége testesít meg. — Az MVSZ-től kapott információ szerint az utóbbi években jelentősen gyarapodott a hazalátogatók száma: 1972-ben 133 ezer, 1973- ban pedig több mint 180 ezer honfitársunk járt itthon. Az utóbbi négy évben ösz- szesen több mint 540 ezren keresték fel az óhazát. Svédországból például egy év alatt hétezren látogattak haza az ott lévő mintegy tíz ezer magyar közül. A tapasztalatok szerint a második és a harmadik generáció körében sem csökkent az érdeklődés, s velük kapcsolatban az a tapasztalat, hogy a fiatal nemzedék is büszke magyarságára. A hazalátogatóknak több mint 40 százaléka már külföldön született, akik szintén nagy érdeklődést tanúsítanak hazánk történelme, irodalma, kultúrája, múltja és jelene iránt, s élénk figyelemmel kísérik Kalmár János elnökletével tegnap délelőtt a parlamentben összeült az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A tanácskozás témája: Budapest közlekedésének jelenlegi helyzete, fejlesztési tervei. A közérdeklődésre számottartó téma vitájában elhangzott Budapesten az utazásoknak körülbelül 83— jövőt illető terveinket és elképzeléseinket is. A világszövetség az idén is gazdag programmal készült a hazalátogatók fogadására. Az anyanyelvi konferencia védnöksége üdülési lehetőségeket adott a Balaton mentén a külföldön élő magyar szülők 7—14 éves korú gyermekeinek. Az üdülés idején a gyermekek jól képzett pedagógusok irányításával gyarapíthat- ták magyar nyelvi, irodalmi és népzenei ismereteiket. A gyermeküdültetés június 20-tól augusztus 28-ig tartott Fonyódligeten, "Balatonlellén és Zamárdiban lévő SZOT gyermeküdülőben, valamint a VIII. kerületi tanács művelődési osztályának segítségével Káptalanfüreden, — kéthetes turnusokban. Több mint 300 külföldi magyar fiú és leány nyaralt, s ismerkedett nyelvünkkel, kultúránkkal. A másik jelentős rendezvény a sárospataki nyári kollégium volt — július 17. és augusztus 16. között — a külföldön élő magyar származású 15—18 éves fiatalok részére. 84 százalékát „vállalják” a tömegközlekedés járművei. A világvárosi forgalomra jellemző adat: villamoson, trolibuszon, autóbuszon és metrón 1973-ban 1 milliárd 650 ezren utaztak. A hálózat túl nyúlik a főváros határain is: a BKV az agglomeráció 21 helységét kapcsolja be a főváros közlekedésébe. Megnyílt as orvon fóldr ajsi konferencia Nyíregyházán tegnap nyitották meg a Magyar Földrajzi Társaság orvosföldrajzi szakosztálya és a megyei TIT-szervezet által rendezett II. Országos Orvosföldrajzi Konferenciát. A tanácskozáson megemlékeztek arról, hogy Nyíregyházán alakult meg az első vidéki orvosföldrajzi csoport, s azóta is aktívan működik e tudományágban, amely az egészség és betegség földrajzi, területi összefüggéseit vizsgálja és azokból von le következtetéseket az orvos- tudomány és a közegészség- ügy számára. M Diók a soironi műem’ékpkre Mint ismeretes, Sopronban csaknem 400 védett épület van, közülük 108 helyezkedik eü a történelmi városmagban. Ezek legnagyobb része rómaikori alapokra épült. Az elmúlt években a város különböző forrásokból több mint 200 millió forintot költött nagymértékű barokk épületremekek megóvására. Feltárták a középkori várfal egy részét is. A felújítási munkákkal egyidőben megkezdődött a „foghíjak” beépítése. Az üres telkeket olyan modem épületekkel építették, illetve építik be, amelyek jól illeszkednek be a környezetbe. A középkori belvárosban 31 épület vár még felújításra. A teljes rekonstrukciót 1977-re, a városi rang elnyerésének 700. évfordulójára fejezik be. Országgyűlési bizottság ülése Változások hazánk közigazga'ási térképen 1974. december 31-én hatályba lépő újabb közigazgatási változásokról, járások megszűnéséről, terület-átcsatolásokról, községegyesítésekről, közös tanácsok szervezéséről és városkörnyékek kialakításáról határoztak az illetékes állami szervek. Békés megye békési járása (50 344 hektár) megszűnik, a területén lévő helységek Békés és Békéscsaba városkörnyéki községeivé válnak 21 655, illetve 28 689 hektárnyi területtel. Komárom megye 55 057 hektár területű megszűnő tatai járásától 5842 hektárt a dorogi járáshoz kapcsolnak, így annak területe 50 389 hektárra emelkedik. A járás községei, városkörnyéki községekké alakulnak át, Oroszlány 12166 hektár, Tatabánya 13 269 hektár, Tata városkörnyék pedig 23 7Ő0 hektár területű lesz. Somogy megye megszűnő íonyódi járásnak (76 174 hektár) községei a marcali és a siófoki járáshoz fognak tartozni. Így a marcali járás 131 835 hektár, a siófoki pedig — Tolna megyének 468 hektár terület átadasa után — 117 377 hektáros lesz. Kaposvár városkörnyéke 6119 hektárra gyarapodik. Somogy megyétől összesen 4726 hektárt kapcsolnak Tolna megyéhez, így Somogy területe 603 511 hektárra csökken. Változások történnek Szolnok megyében is. A 73159 hektár területű törökszentmiklósi járás megszűnik, — községei a kunszentmártoni, szolnoki és a tiszafüredi járáshoz, illetve Mezőtúr és Törökszentmiklós városkörnyékéhez kapcsolódnak. A járások területe is megváltozik. A jászberényi járásé 94 010 (eddig 84 737 hektár), a szolnokié 114 385 (100 057), a tiszafüredié 85 138 hektárra (76 196 hektár) növekszik. — Mezőtúr városkörnyéke 6679 hektár, Szolnoké 17 709 hektár és Törökszentmiklósé 6121 hektár területű lesz. Tolna megye, területe nagyobbá válik; a rendelet által előírt kiegészítésekkel 370 292 hektárra növekszik. 4726 hektárt Somagytól, 5751 hektárt pedig Baranyától csatolnak ide. Az 1063 hektáros Tolna megyei Máza községet a Baranya megyei Szászvárhoz kapcsolják. A megszűnő 37 532 hektár területű dombóvári járásból 2479 hektárt a bonyhádi járáshoz csatolnak, amely a Baranyától átadott 271 hektárral 56 788 hektár területű lesz. Dombóvár városkörnyéki községeinek összterülete 44 806 hektár. Heves megyében, a közeli helységekből Eger és Gyöngyös központtal 10 862. illetve 11 525 hektáros város- környéket hoznak létre. A Szabolcs-Szatmár megye vásárosnaményi járásához tartozó Olcsvaspáti községet a fehérgyarmati járáshoz csatolják át. A határozat a következő községegyesítéseket rendeli el: Baranya megyében Má- zaszászvár (Máza-j-Szászvár), Orfű (Orfű+MecsekszakáFf- Tekeres), Ibafa (Ibafa+Gyű- rűfű). Pest megyében Verőcemaros (Verőce-)-Kismaros), Vas megyében Kábapaty (Rábapaty-l-Felsőpaty). Az Elektroakusztikai Gyár 1. sz. Gyáregysége studiószereldéjének szocialista brigádjai hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy az ezredik rádióstúdió keverőasztalt társadalmi munkában elkészítik. A nagyértékű berendezés elkészült, s majd a Szovjetunióban a Baku Radiósutdiójában teljesít szolgálatot. Tankötelsek Is tanulhatnak a dolgozók általános iskoláiban A Tanácstörvény végrehajtása az oktatásügyben is több módosítást, változást indokol. Ugyanakkor az Elnöki Tanács és a Miniszter- tanács korábbi törvényerejű rendelete. illetve határozata szükségszerűen kihat az oktató-nevelő munka szervezeti kereteinek módosítására. Mindezekkel összefüggésben jelent meg az oktatási miniszter rendelete, amely némely vonatkozásban módosítja az alsófokú oktatási intézményekről szóló korábbi törvényerejű rendelet végrehajtását. Az egyik legjelentősebb úi intézkedés: A 14. életévüket betöltött tanköteles fiatalok számára az illetékes általános iskolák igazgatói — a szülök, gondviselők kérésére — engedélyt adhatnak arra, hogy a továbbiakban a dolgozók általános iskoláiban tehessenek eleget tankötelezettségüknek. Mint ismeretes, a tankötelezettség a 16. életév betöltéséig tart. A jövőben — iskola-igazgatói engedély alapján — a tanköteles korú fiatalok munkaviszony igazolása nélkül is felvehetők, a dolgozók általános iskoláiba. a 14. életév betöltését követő tanévtől kezdve. Hangsúlyozza azonban a rendelet, hogy az engedélyt csak abban az esetben szabad megadni, ha azt a tanköteles fiatal rendkívüli körülményei — például szociális okok — indokolják és a dolgozók általános iskolájának látogatás^ megoldható. Az engedélyt a dolgozók általános iskolájának javaslatára azonban vissza is lehet vonni, ha a tanköteles nem tesz eleget az iskola látogatásával és a vizsgákkal kapcsolatos kötelezettségének. Új vonatkozása a miniszteri rendeletnek, hogy az eddiginél teljesebben részletezi a napköziotthonok feladatait. Hangsúlyozza, hogy a tanórán kívüli tanulmányi munka segítésén túl a tanulók világnézeti, közösségi, erkölcsi, esztétikai és testi nevelésében, valamint egészséges életmódra való nevelésében is közreműködik. Újdonság az is, hogy menzatérítés ellenében étkezést biztosítanak a nap’ 1 dott- hont igénybe nem vevő, de a rendszeres étkeztetésre rászoruló tanulók számára. Az érvényben levő rendeletek szerint az általános iskolákba azok a kisgyerekek vehetők fel akik a szóbanforgó naptári év szeptember 1-ig betöltik 6. életévüket. A szülők korábban, augusztus 15-ig kérhették, hogy szeptember 1-e után született gyerekeiket is vegyék fel abban az esztendőben az általános iskola első osztályába. A most megjelent módosító rendelet leszögezi. hogy ezt a kérelmet a tanévet megelőző április 15- ig kell az illetékes általános iskola igazgatójához benyújtani. Több vonatkozásban intézkedik a rendelet a fogyatékos. illetőleg a gyógypedagógiai nevelést igénylő gyermekek helyzetéről. Kimondja például, hogy a továbbiakban mindazok a tanulók, akiknek iskolába járásukat, vagy közösségben való oktatásukat, nevelésüket betegség (például epilepszia) akadályozza. és emiatt felmentették őket, továbbá, akiket az általános iskola látogatása alól azért mentettek fel. mert gyógypedagógiai nevelést igényelnek — testi, érzékszervi, vagy értelmi fogyatékosságuk miatt — de gyógypedagógiai intézménybe nem vették fel őket: ezentúl hetenként hat órában rendszeres oktatásban részesülnek. Egy honvéd a sorból Nem születik katonának az ember — Csontos Lajos honvéd is ezt vallja. Róla viszont azt mondják parancsnokai: kitűnő katona. Mögötte van már jónéhány hónap szolgálat a hadseregben. Rendfokozata nincs, mégis büszke lehet teljesítményére: a szocialista verseny- mozgalomban elért eredménye alapján a Magyar Néphadsereg kétszeres kiváló katonája. — Bevonulása előtt hol dolgozott? — Jászdózsai vagyok, a szakmám géplakatos és bevonulás előtt a jászberényi Hűtőgépgyárban dolgoztam. A behívó parancs nem ért váratlanul. Egészséges vagyok, így eleget kell tennem ennek az állampolgári kötelességnek is. Nagyon sokan azt hiszik, hogy a hadseregben minden más, mint a polgári életben, hogy ez valami külön világ. Szerintem nem. Itt is ugyanolyan emberek vannak, mint a polgári életben és sok tekintetben a feladatok is hasonlóak, Az viszont igaz, hogy komolyabbnak és meggon- doltabbnak kell lenni. — Mi volt eddig a legnehezebb? — Természetesen a kiképzési időszak. Az ember megszokott életrendje felborul, új normákhoz, szokásokhoz kell igazodnia. Mivel a bevonulás előtti életem nem volt olyan kötött, ezért elég nehezen szoktam meg a katonai fegyelmet. A leszerelt katonák anekdotáit illetően viszont kellemesen csalódtam. — És a legszebb...? — Nekem a barátság. Az összezártság, a sok nehéz feladat végrehajtása közben erősödnek a baráti kötelékek. Egymásra vagyunk utalva, a feladatokat csak együtt tudjuk megoldani. Itt mindenki segít mindenkinek. — Hogyan lett kiváló katona? — Az az elvem, és még rajtam kívül sokaknak, hogy ne egyszerűen csak elmúljon ez a két év, amit itt töltünk, hanem adjunk és kapjunk is valamit Merem állítani, hogy a fiúk többsége a két év letelte után gazdagabban megy haza, mert nem csak mi teljesítjük kötelességeinket, hanem sokat kapunk a hadseregtől is. Az ember itt naponta tanul, vizsgázik és megküzd a bonyolult feladatokkal, a technikával. Nagyon jó érzés elérni a kiváló katona címet. Nem kis dolog a hadseregben a legjobb katonák közé tartozni. — Tervei, céljai? — Most elsősorban itt a „seregben” vannak céljaim. Szeretném harmadszor is elérni a kiváló katona címet. F.z csak kevés fiatalnak adatik meg, de én úgy igyekszem teljesíteni kötelességeimet, hogy közéjük tartozzak. T. Gy.
