Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-12 / 213. szám

1974. szeptember 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A korszerű gazdaságba: Bábolnai gabonaszáritót! Teljesítménye: 15 tonna/óra. Megrendelhető hathónapos szállításra a MEZÖGAZDASAGI KOMBINAT kereskedelmi osztályán BÁBOLNÁN, Forgalomba hozzák az AGROTRÖSZT megyei AGROKEF Vállalatai. SZEMSAVAS (ímimimm HtifllftCfta r Itta marmaf FONALNEMESITÖ ÉS SZŐNYEGSZÖVŐ HSZ eérnázó részlegéhem felvesz 14 éven felüli nőket A betanulási Időre őradíjat, azt kővetően teljesít­mény utáni darabbéres keresetet biztosít. Jó kereseti lehetőség. Minden második szombat szabad. Kedvezményes étkeztetés. Vidékieknek útiköltséget térítünk. Jelentkezni lehet: MEZŐTŐR, Sallal u. 1L szám alatt, a személyzeti vezetőnéL Az első félévben: 43,4 milliárd forint beruházásokra Magyar vállalatok is kiállítanak Őszi vásár Grazban A határmenti árukapcso­latok fejlesztése jegyében az idei őszön 11 nyugat-ma­gyarországi — Győr-Sopron, Vas és Veszprém megyei — vállalat állítja ki termékeit a szeptember 27-től október 6-ig tartó grazi vásáron. A Magyar Kereskedelmi Kama­ra nyugat-magyarországi ösz- szekötő bizottságának elnö­ke, Ligeti Imre elmondotta, hogy a nagymúltú vásárvá­rosban azokat a termékeket — bútorokat, szöveteket, ke­rámiákat. cipőféléket. élel­miszer-cikkeket és más áru­kat — mutatják be, amelye­ket a határmenti forgalom­ban a burgenlandi és a stá­jer tartományban kívánnak forgalomba hozni. Az idei őszi grazi vásár legnagyobb magyar kiállító­ja a nagykanizsai Bútorgyár lesz. „Nyuffdíjazolt” villamosok Az augusztus 20-án meg­szűnt szombathelyi villamos- vasút kocsijai múzeumba ke­rülnek. Egyik példányát a Budapesti Közlekedési Mú­zeumban lehet majd látni, s természetesen Szombathely is megőriz egyet az utókor számára. Két osztrák város, Graz és Klagenfurt, közleke­dési múzeuma is szeretne gyűjteményébe sorolni eev- egy szombathelyi villamost. Á „nyugdíjazott” kocsik érdekessége, hogy valószínű­leg Európa legkeskenyebb vágányú, mindössze egy mé­ter síntávolságú villamosvas- útján közlekedtek. A városban a villamost pótló új autóbuszforgalmi rend premierje jól sikerült. Az Állami Fejlesztési Bank most összesített adatai sze­rint a beruházásaik folyama­ta az idén tovább élénkült. Az év első felében 43.4 mil­liárd forintot kiütöttek a népgazdaság szocialista szek­torának fejlesztésére. 3 mil- liárddal többet, mint n múlt év azonos időszakában. Így is elengedhetetlen, hoev a má­sodik félévben tovább gvor- sulianak a beruházások, mert az idei terv a tavalyinál 10 milliárd forinttal na­gyobb fejlesztéssel szá­mol. amely túl halad ia maid a 118 milliárd fo­rintot. A terv teljesítéséhez a má­sodik félévben 10 százalék­kal nagyobb eredményt kell elérni, mint egv évvel ko- ráhban. Különösen az állami beru­házásoknál kell erősíteni az ütemet, mert az első félév­ben főként n vállalati beru­házások fokozódtak erőtel ie- sen. az eevedi nagyberuhá­zásokban azonban, még sok a pótolni való. A vállalatok és szövetkezetek saiát alapiaik- ból. állami hitel és állami támogatás felhasználásával az első félévben 13 százalék­kal többet ruháztak be. mint tavalv ilvenkor. a munkála­tok ielentős része a központi feilesztési programokhoz kapcsolódik. Az első félévben 24.4 milliárd forintot költöt­tek beruházásokra és ez­zel éves tervüknek 40 százalékát teljesítették, szemben az 1973-as esztendő első félévével, amikor évi beruházási tervükből csak 36 százalék teliesült. llymó- don várható, hogv a vállalati és szövetkezeti beruházási programok az idén a tava­lyinál tellesebben megvaló­sulnak. Ezt elősegíti az is. hogv hitel kontingensük 24 százalékkal naavobb a tava­lyinál. összesen 19.7 milliárd forint, beleértve azt a 2.7 milliárd forintot is. amelvet a szocialista gépimportra ve­hetnek igénybe. Az első fél­évben a vállalatok összesen 440 hitelkérelmet nvú itattak be. ez számszerűen 12, összegében nedie 39 szá­zalékkal több mint a múlt év első felében. Az igényelt hitelek legna­gyobb része a tőkés export fokozását, illetve az import megtakarítását, célzó fejlesz­téseket szolgálja, de számot­tevőek az olvan beruházá­sok is. amelvek a kommu­nális és közüzemi szolgálta­tás fejlesztését teszik lehe­tővé. A bank csaknem két­szer annvi hitelt engedélye­zett. mint egv évvel koráb­ban. Az Állami Feilesztési Bank főként az egvedi nagyberu­házások gyorsítására, mielőb­bi befejezésére hívta fel a figyelmet. Az idén 10 ilyen nagy beruházást kell befejez­ni. Három nagyberuhá­zás — az Ajkai Timföld- gyár. a Barátság II. kő- olajvezeték és a Buda­pesti IV. számú Házéní- tö Kombinát — munká­latai már az első félévben csaknem befejeződtek. termelésüket megkezdték és csupán kisebb munkák van­nak hátra. Az orosházi sík­üveggyár évi 9.6 millió négy­zetméter kapacitású beren­dezéseit is üzembe helyezték az év közepén és az eddigi kedvező tapasztalatok alap­ján a termelés tervezett szintiével lehet számolni. A milleniumí földalatti vasút meghosszabbítása, mint is­meretes. már tavalv megtör­tént. néhány létesítmény és a járműtelep befejező mun­kái azonban az idei máso­dik félévre átnyúlnak. A magyar viscosa gyár ooliakrilnitril-szál üze­me már a múlt év köze­pe óta termel, ez év feb­ruárjában a nitrogénel­látó üzemet is átadták, az egyik nagy kapacitású kazán szerelése azonban meglehetősen vontatottan ha­lad. üzembe helyezése csak októberre várható. Hasonló­képpen csak az év vége fe­lé készül él a légtisztító be­rendezés. Folyamatban van a mohá­csi farostlemezgyár beruhá­zása. továbbá az inotai gáz­turbinás csúcserőmű 2. szá­mú gázturbinájának teljes üzembe helyezése is» a ha­táridők betartásához azon­ban mindkét helyen nagy erőfeszítések szükségesek. Hasonlóképpen elmaradáso­kat kell pótolni néhány olvan beruházásnál is. mely­nek átadását a jövő évre tervezik. Magyar segítség a jugoszláviai bányászoknak Súlyos gondtól szabadítják meg a jugoszláviai velenjei lignitbánya dolgozóit a Ma­gyar Bányászati Kutatóinté­zet szakemberei. A velenjei aknában — amely Jugoszlávia legna­gyobb lignitbányája — a földtani adottságok miatt már hosszú időn át sajátos problémával küzdenek. A föld mélyén rejlő 40—45 mé­ter vastagságú gazdag lig­nitrétegeket mintegy 100— 200 méter összefüggő agyag­tömeg fedi. Az agyagréte­gekben szeszélyes eloszlásban sok vizet tároló homoklen­cse helyezkedik el. Amikor a bányászok lefejtik a lig­nitet és a visszamaradó nagy üregeket beomlasztják, el­mozdulnak a lignitet fedő agyagrétegek is. A mozgás következtében törések, gyű­rődések keletkeznek az agyagtömegben, s az így le­hajtó agyagrétegek csatorna­ként vezetik le a bányába a homoklencsék víztömegét. Előfordult már. hogy percen­ként 20—30 köbméter víz zú­dult a bányatérségbe. A természeti csapás elhá­rításához kérték a magyar kutatóintézet segítségét a ju­goszláv szakemberek. Izotó­pos műszerrel két éven át méréssorozatot folytattak a veszedelmesen elmozduló agyagrétegek viselkedésének felderítésére. Rádioaktív su­gárnyalábokkal „tapogatták le” a kőzetek sűrűségét, ré- tegezettségét, a veszélyre utaló szerkezeti változásokat. A tudományos vizsgálati módszer eredményeként a jugoszláv lignitbánya veze­tői jóelőre megtehetik azo­kat a biztonsági intézkedése­ket. amelyekkel elháríthatják a vízbetöréseket, illetve fel­készülhetnek azokra. Műanyagautó gyermekeknek A fővárosi Hungária mfl- anyagfeldolgozó ipari szövet­kezet Tatabányán. Telkin és Kisbéren működő üzemében az idén 50 millió forint ér­tékben pvc, poliészter és más műanyagból készítenek ter­mékeket. Többek között az országban egyedül itt gyárt­ják a munkavédelmi sisakot, amelyből évente százezer ké­szül. Telephelyeik közül most korszerűsítik a telki üzemet. Az új részlegben öt NDK gyártmányú fröccsöntő gé­pet állítanak munkába. s ezzel az eddiginél jóval több műanyag gép- és műszer­alkatrészt, közszükségleti cikket készíthetnek majd. A jövő évben több új termék­kel jelentkezik a szövetke­zet. Egyebek között mű­anyag dísztárcsával, olajtek- nő-védővel gyarapítják ' a gépjármű-tartozékok válasz­tékát. Megkezdik az öntöző­csövek készítését is. amelye­ket a hozzájuk tartozó sze­relvényekkel együtt hoznak forgalomba. Gondoltak a gyermekekre is: rollert, fo­gaskerék meghajtású kerék­párt és aszfalt-autót gyárta­nak részükre műanyagból. JNDK-kivitelre SzelSőzőberendezések A FŰTÖBER nagybátonvi gyárában befejezték három teljes bányai szellőzőberen­dezés gyártását a Német De­mokratikus Köztársaság meg­rendelésére. összesen mintegy kilenc millió forint értékben. A szellőzők valamennyi al­katrészének elszállítására be­rendezésekként tizenhét, ösz- szesen ötvenegy vagonra volt szükség. Az utolsó, alkatré­szekkel megrakott vasúti ko­csikat ezekben a napokban indították el a nagybátonyi gyárból az NDK-ba. Fejlesztik a gépipart Jelentős összegek kutatásra Már a gyakorlatban al­kalmazzák a géngyártástech­nológia kutatása-fejlesztése elnevezésű országos prog­ram első eredményeit. 1971- ben hat technológiai terüle- 4 ten indult meg a fejlesztés, s az elmúlt évben újabb négy témakörrel bővült. A kuta­tásra az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a vállalatok fejlesztési alap-1 jából 1975 végéig csaknem 800 millió forintot fordíta­nak. A munkában 57 válla­lat, 41 kutató-fejlesztő inté­zet és két egyetemi tanszék vesz részt. Az első eredményeket már ebben az évben hasznosítják. Az eddigi eredmények sze­rint a program jelentősen hozzájárul a gépipar meg­kezdett technológiai rekonst­rukciójához. A gépipari technológiák világszerte tapasztalható gyors fejlődése azonban szükségessé tette, hogy to­vább bővítsék a kutatásokat. Így az ötödik ötéves terv­ben 1976-tól 1980-ig a fej­lesztésre előirányzott összeg megközelíti az egymilliárd 200 millió forintot. A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat tószegi üzemében gyárt­ják a TD-dohányszárító berendezéseket. Ebben az évben nyolcvan darabot gyártanak belőle; 79 darab kerül tsz- ekbe. egyet pedig a mezőgazdasági kiállításon mutatnak be. Kiss Vencel és Zsidai Béla a berendezést ellenőrzi 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom