Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-08 / 210. szám
\ 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. szeptember 8. Munkatársunk törökországi riportsorozata Nem akarok „hivatalnok" Bazárt színjátékok Életkép a bazárnegyedből 5. A Boszporusz gyöngyszeme, ahogy Isztambult titulálják — ezernyi jelző között — a világ egyik legnagyobb bazárvárosa. Egv kis túlzással: mindenki árul valamit. Az utakon, a mecsetek tövében, a sikátorokban. a tenger homokján, a várfalakon, a csacsifogat tetején. a ladikban... A parázson sült kukoricától N. vagy M. pasa kardián keresztül Hitler Mein Kampf- jáig mindent, de mindent meg lehet venni ebben az álomszép, rettenetesen szemetes városban. Felhajtok és kikiáltók Az alku a török kereskedő életeleme. A legnagyobb sértés nem alkudni. Minden a dús-vétel színjáték, népes közönség előtt A hírneves Galata hídhoz közeli bazámegyedben egyes adatok szerint háromezer, más források szerint hatezer üzlet van. Minden jobb kereskedő felhaj tokkal dolgozik. Ezek általában több nyelven beszélő, megnyerő modorú úriemberek, akik odalépnek a bazárban sétálgatok mellé, s hetet, havat összehordanak, közben úgy irányítják a gyanútlan „áldozat” útját hogy az már bent is találja magát az aranyművesnél, a szűcsnél, vagv ahol. Így vásárolnak a túristák kesztyű helyett bőröndöt nadrágszíj helyett tőrt kardot, gyűrű helyett fűszereket stb. Ugyanis ha az embert már „beterelték” a boltba, onnan vásárlás nélkül nem szabadul. i r Segítség, banditák! Tanúja voltam egy különös vásárlásnak. Apró termetű. húsz év körüli asszonyka kisbundára alkudott egy jó másfél mázsás behemót törökkel. Ezer lvra. mondta a kereskedő, ötszáz! — így a vevő. Kilencszáz az utolsó ára. válaszolta a kalmár. ötszázötven, mondta a vevő. Nyolcszáz. így a török, közben két Koránra valót hadart él a bunda istenítésé- re. Hatezáz. jelentette ki hidegein az asszonyka. A török még jobban tűzbe jött. Egy másik üzlet előtt egy felhajtó — kikiáltó — ezt ordítozza: Allah megbüntet mindenkit, aki bűnös. Aki nem vásáról a mi cégünk csodaolcsó portékáiból, az bűnt követ el önmaga ellen... Semmiféle vevőfogástól nem riadnak vissza, körömszakadtáig alkusznak, de a megkötött üzlet keretén belül egy fillérrel be nem csapják a vevőt. Allah és a tiltott dolgok Az athéni Palace Attikában A. Stem magyar származású francia üzletember, a keleti élet kitűnő ismerője, elmesélt egv történetet amikor a törökök furaságai kerültek szóba. Egy igazhitű férfiúval kerültem üzleti kapcsolatba, kezdte. A tárgyalások után meghívott vacsorára. Nem. nem a házába — azt mondta a felesége gyengélkedik, hanem egy elegáns vendéglőbe. Rögtön észrevettem, hogy sűrűn megfordul itt az egész személyzet ismerte. Nos mit akar vacsorázni, kérdezte az én igazhitű üzletfelem. Egy báránysültet szívesen ennék, mondtam. Mire ő: tudja mit maga csak egyen inkább disznósültet. Furcsállottam. még ilyet! Meghív vacsorára és ő mondja meg mit egyek. Méginkább meglepődtem, amikor saját magának meg egy báránysültet rendelt. avagy inkább kijelentette: iszik „votkát!” Dehogy iszom mondtam, ebben a hőségben belepusztulok. Nem, nem mondta ő. a „votka” jó a meleg ellen. Tiltakoztam, de suttogva egy egész üveggel rendelt. A tiltott italt a pult alól szedték elő, becsomagolták újságpapírba, úgy tették áz asztalomra.. .Hamar megtudhattam: ő akart vodkát inni. én csak alibi voltam. A sörébe töltögette az italt, megitta az egész üveggel, a szeme se rebbent Csak azt nem értem, minek a szőlőlevél és a vastag újságpapír. Talán azért, hogy Allah ne lássa hívei vétkezését? Tiszai Lajos Következik: (Mit hozhat a jövő?) Két hét múlva tartják meg az első foglalkozásokat abban az új iskolatípusban, amelyet a munkások általános műveltsége fejlesztésének érdekében hoztak létre az idén — szakmunkások középiskolája elnevezéssel. Megyénkben Szolnokon a Vegyipari Finommechanikai és Műszeripari Szakközépiskola, Karcagon az egészségügyi szakközépiskola és Jászberényben az erősáramú szakközépiskola szervezett szakmunkás tanulócsoportokat. A most indított új képzési formára jelentkezhetett minden szakmunkás és a levelező oktatáson a heti egy alkalo? imái tartott foglalkozáson két humán: magyar, történelem és három természettudományos tárgy: matematika, fizika, kémia mellett Lengyel Boldizsár szeptember elsején lépett munkába a megyei tanács vb művelődésügyi osztályvezetőhelyetteseként. Korábban a tisza- tenyői iskola igazgatója volt Ottani munkájáról így nyilatkozott tavaly: „Tiszaőrsön születtem, tehát falun. Elkötelezett vagyok. Gyűjtöttem, mert gyűjthettem, most már adnom kell.” — A falut mégis városra, a tanítást hivatalra cserélte fel. Miként ítéli a faluval szembeni elkötelezettségét? — Sosem gondoltam én arra, hogy otthagyjam a falut. Meglepődtem, amikor behívattak a megyei tanácshoz, he - vállaljam el ezt a munkakört. Nem szívesen hagytam ott Tiszatenyőt. Tizenhét éve tanítok, a három legsikeresebb évem Tiszatenyő- höz fűződik. Levelező tagozaton végzett főiskolai, majd egyetemi tanulmányaim után kerültem oda. Ami addig felhalmozódott bennem, ott kamatozódott. Kísérleti jelleggel variációs szisztémát alkalmaztunk például matematika és a történelem oktatásában. Lelkes, kísérlefező kedvű kollektíva volt, aktivizáló módszereket alakítottunk ki. — A tanítás mellett népművelői hajlamomat is kiélhettem. A közművelődés irányítása is hozzám tartozott. A közoktatás és a közművelődés minél szorosabb együttműködésének lehetőségeit kerestük és alkalmaztuk a gyakorlatban. A klubkönyvtárban tartottuk például a szakköri foglalkozásokat, az irodalmi órákat, az úttörő rendezvényeket, s az iskolai kézikönyvtárat is anbevezetik a közgazdasági és jogi ismeretek oktatását. Ez utóbbit a második évtől heti fél, illetve egy órában hallgatják a tanulók. A hároméves oktatás végén a nappali és az esti, illetve a levelező tagozathoz hasonlóan a jelöltek érettségi bizonyítványt szerezhetnek, amely természetesen egyetemi, főiskolai felvételi vizsgára is feljogosít. Aki pedig nem akar tovább tanulni, technikusi minősítő vizsgára jelentkezhet. Az új tanév előtt az üzemekben tájékoztatták a dolgozókat a jelentkezési feltételekről, s az eredmény: várakozáson felüli érdeklődés. A szolnoki tagozaton például nyolcvan tanuló felvételét tervezték, ezzel szemben több mint kétszázan jelentkeztek. Ugyancsak nagy számban Kodály Zoltán szülővárosában, Kecskeméten emlékművet állítanak a nagy |ze- neköltőnek. Meloccó Miklós szobrászművész és Kerényi József kecskeméti főépítész közös alkotását a szülőváros központjában, az új kollégium előtti téren helyezik nak köteteiből frissítettük fel. Ügy éreztem, az emberek is megszerettek bennünket. nagyon jó baráti kapcsolatok alakultak ott ki. Érthető, hogy nem vágyódtam máshová. — Hogy ezekután mégis miért változtattam munkakört? Az utóbbi három év arról győzött meg. hogy a legtöbb energia és ambíció most van bennem. Az új munkaköröm adta feladat olyan szép. komoly erőpróbát jelentő, hoev megbízatásomat — bármennyire szerettem a nevelői pályát. — szívesen elfogadtam. Beosztásom a tiszatenyőinél jóval tágabb horizontot jelent, s ugyanakkor biztosítja a falvak sokaságával való rendszeres foglalkozás mellett közművelődésünk egészének figyelemmel kísérését és segítését. Szó sincs tehát arról, hogy megszakadna kapcsolatom Tiszatenvővel, csupán más jellegűvé válik, s új kapcsolatokkal egészül ki. Nem hivatalnoknak jöttem, a szó rosszízű értelmében nem is akarok az lenni. — Alig néhány napot töltött csak új munkahelyén. Hogyan látott munkához, s mit szeretne elérni? — Első és legfontosabb feladatomnak munkaterületem alapos megismerését tartom. A megye egy részét bejártam már, ismerkedtem a járások, városok eredményeivel, gondjaival, bajával. Azok ismerete nélkül elképzeléseket kialakítani, terveket megvalósítani nem lehet. Bizonyos vonatkozásokban nagy eltéréseket tapasztaltam. A tiszafüredi járásban például gondot jelent a községi műkérték felvételüket Karcagon is. Az örvendetes túljelentkezés eredményeképpen — hogy minél kevesebb dolgozót utasítsanak el, Szolnokon is, Karcagon is egy- egy újabb osztályt indítottak. Így Karcagon s Jászberényben kettő-kettő, Szolnokon pedig három kezdi meg működését negyven-negyvenötös tanuló létszámmal. A szolnoki tagozaton külön osztályt indítanak a Járműjavító dolgozói részére. Az új oktatási forma elősegíti, hogy minél több dolgozó jusson el az általános műveltség magasabb fokára. Ha a most felvettek nagy számára gondolunk, csak elégedettek lehetünk: megyénkben több mint háromszázan kezdik meg tanulmányaikat a szakmunkások középiskolájában. maid el a közeljövőben. Az emlékmű gyermekekkel együtt ábrázolja a világhírű zeneszerzőt, tudóst és pedagógust; azokkal, akiknek ének-zenei nevelését egész életében szívügyének tekintette. velődési intézmények módszertani munkáiénak segítése. Ugyanakkor Tiszafüreden, s főleg Törökszentmiklóson jó kezdenjényezések tapasztalhatók a munkások művelődésének segítésében. Azt szeretnénk, ha a jó módszerek, a kiváló ötletek terjesztése általánossá válna megyénk közművelődésében, s a negatív tényezők felszámolásával egymás mellé zárkóznának a járások, városok. — Ezt nem lesz könnyű elérni. — Tudom, de önbizalmat ad számomra az is. hoev nagy ambíciókkal rendelkező kollégáim vannak, akiknek segítségére számíthatok. — Milyen tervei vannak? — Jelentős, eseményekben gazdag időszak következik, — gondolok itt a felszabadulás 30. évfordulójára, a XI. pártkongresszus előkészületeire, Szolnok 900. jubileumára. Lesz munkánk bőven, de ez csak jót jelent, hiszen sohasem szerettem tétlenül élni. — Pedagógiai tapasztalatait miként hasznosítja új munkahelyén? — Egyetértek azzal a megfogalmazással, hogy a köz- művelődés takaróját az iskolában fonják. Az iskolából kibocsátott fiatalok képzettségétől, érdeklődési körétől, aktivitásától is függ a népművelés hatékonysága, az szabja meg mindenekelőtt, hogy meddig nyújtózkodhatunk, milyen alapokra építhetünk. A közoktatás és köz- művelődés kapcsolata ezért is kölcsönösen előnyös. Ezt szeretném én is elősegíteni. S. B. Virágzó szociális'a irodalom Simon István a szovjet írók szövetségének jubileumi közg\ üléséről A napokban rendezték meg Moszkvában a Szovjet lr-'k Szövetségének jubileumi közgyűlését. A tanácskozásról — amelyen a szocialista országok képviselői és a haladó nyugati írók is részt vettek — Simon István Kossuth-díjas költő, a Magyar Írók Szövetségének főtitkárhelyettese, író-delegációnk vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának. — Negyven évvel ezelőti gyűltek össze kongresszusra első ízben a szovjet írók. s akkor alakult meg a Szovjet írószövetség is. Most a korabeli színhelyen — a Szakszervezetek Háza csarnokában — megtartott tanácskozáson természetesen az emlékezésé volt a főszerep. Azok az írók, akik negyven évvel ezelőtt maguk is részt vettek a nagy jelentőségű ünnepen, az elmúlt négy évtized fejlődésének tükrében értékelték a szovjet népek irodalom kibontakozását. A résztvevők nyomatékosan aláhúzták: az irodalom a szocialista társadalom támasza nélkül nem virágozhat. ugyanakkor a társadalom is rengeteget hasznosíthat az irodalom adta lehetőségekből a szocializmus építése, a nép nevelése, a kommunista embertípus kialakítása terén. — Az ünnepi alkalom nyilvánvalóan nem tette lehetővé a kétoldalú eszmecserét, annak azonban számos jelét tapasztaltuk, hogy fejlődőszínesedő irodalmunk egyre alkotóbb részese a világ haladó, szocialista eszmeiség ű literatúrájának — mondotta befejezésül Simon István, j Ahmed szultán mecsetje a fejéhez kapott, leroskadt a földre, imádkozott, hagy ez a veszély elmúljon a feje fölül. No, jó, 650, mondta a vevő. Az atléta termetű kereskedő erre már szabályosan jajgatott kétségbe esetten szaladt ki az utcára: Bandita. kirabol, segítség, egy bandita van a boltomban. — kiabálta. Persze, senki sem figyelt oda. csak a külföldiek, ök még nem tudták. hogv ez csak színjáték Az asszonyka közben kiszámolta a 650 lyrát. A török visszarohant de még mindig segítségért kiabált a bandita ellen, s a gyönyörűen csomagolt bundát »közben odaadta a vevőnek. Az asz- szonyka távozni akart, de a kereskedő leültette, átszaladt a szemközti kávéházba, hozta a kávét, mosolyogva kínálta a vendéget, maid nagy színpadias meghajlással bú„giiTitaHa Hozták az ételt. A pincér letette elém a sertéssültet, a vendéglátómnak a bárányt, jó étvágyat kívánt és elment. A sültek hatalmas szőlőlevelekkel voltak leborítva. Nyúltam volna a sertéssülthöz. de igazhitű barátom pardont mondott elvette előlem a sertéshúst és elém tette a bárányt. A szőlőlevelek alól jóízűen ette a tiltott ételt. Tudja kisváros, adni kell a formákra mondta... Üszküdár egyik kiskocsmájában valahogy én is ígv jártam. A vacsora utáni sörömet iszogattam, amikor a „magyar-török barátság jegyében” megismerkedtem N. V. nevű derék férfiúval. Megtudtam, kötőüzeme van és a magvar lányok nagy tisztelője. Évente eljön Budapestre. — mert még egy olvan város nincs a földön, mondta kacsintgatva. Sört rendelt maid megkérdezte. Népszerű riportkönyvek Népszerűek és keresettek a Kossuth Kiadó Ország-világ könyvei. A magyar és külföldi írók. újságírók riportkönyvei jó áttekintést nyújtanak egy-egy ország, földrész társadalmi-politikai viszonyairól, gazdasági gondjairól és fejlődéséről, kultúrájáról. A sorozat megindulása óta eltelt másfél évtized alatt összesen 32 művet jelentetett meg a kiadó, s a továbbiakban is évente két-három új kötetet tesz közzé. Az érdekes. fényképekkel gazdagon illusztrált könyvek sorában jelent meg legutóbb Oleg Igtyanev—Máté György „Szabadságharcosok között Afrikában” és Komornik Ferenc: „Távolodó jurták” című műve. Az ismeretlen fotós hagyatéka Szentgotthárdon egy régi épület bontása közben ismeretlen fotós által a századfordulótól az 1940-es évekig Szentgotthárdról és környékéről készített felvételeket találtak. A fényképezés akkori technikája szerint készült 260 üveglemez között diapozitívek is vannak. A fekete-fehér lemezeket a tanács feldolgoztatja. Az ismeretlen fotós széles érdeklődési körére vall. hogy tájképeken kívül a legjelentősebb épületeket. létesítményeket is lefényképezte, köztük olyanokat, amelyeket már időközben lebontottak, amelyekre már csak a legöregebb szentgotthárdiak emlékeznek. Kodály-szobor Kecskeméten Szakmunkások középiskolája Három év alaít érettségi Xagy az érdeklődés az új iskolatípus iránt A íélhold közelről
