Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-06 / 208. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. szeptember 8. Munkatársunk törökországi riportsorozata A félhold közelről 3. Sarlók és John Deerek A hajdani félelmetes Héttorony. Sok magyar pusztult itt rabkenyéren ' » A Büyük. Mahya Dag acél­kék csúcsai kopárok. A kö­vek égnek a naptól és szinte kiáltanak: menekülj, ember jobb földre, mert éhenhalsz! Inas, nagyszarvú kecskék támolyognak az izzó sziklák között. Mit esznek, min él­nek — rejtély. A szamárkara- vánok tömlőkben hordják fel nekik a vizet. A vezérszamarakon egy-egy csupacsont, csupabőr asszony ül. Fátyolt már nem viselnek — tilos! — de az idegen elől elfordítják a fejüket. Földig- érő fekete ruhájuk szürke az út porától, de fehér kendőjük mindig tiszta. Szemük tekin­tetét egyszer sem sikerült „el­kapni”. Tíz mázsa búza egy hektárról Kapakli szerény kis falucs­ka Büyük Mahya Dag déli nyúlványainak lábainál. Völ­gyeiben rozstáblácskák sár­gállanak. Asszonyok térdeplik a tarlót, sarlóval vágják a szárat. Az apró kévék a bi­valyok patái alá kerülnek. A lomha jószágok körbejárnak, mint valamiféle időgépek. Csak éppen az idő áll a sze­génység völgyeiben. Évszáza­dok óta így „csépelik” itt a gabonát. A földeken férfit alig látni. A falvak nyomora vándorbo­tot adott a családfők kezébe. A hárommillió parasztcsa­lád egyharmadának talpalat­nyi földje sincs, a mezőgaz­dasági bérmunkások, száma évről évre növekszik. A falun élő keresőképesekre mindösz- sze 2,5 hektár szántóterület jut. (Az USA-ban ennek ti^ zenhétszerese!) Suhognak a csorba sarlók. Egy asszony 22 perc alatt vág le egy kévére valót. Így megy ez talán az egész országban? Nem, de az tény, hogy a ve­tésterület kétharmadát még mindig kézi erővel, és állati igaerővel növelik. Pedig az utóbbi években számottevő a mezőgazdaság gépesítése. 1960-ban még mindössze csak 42 ezer traktorral rendelke­zett a török mezőgazdaság, de számuk tíz év alatt meghá­romszorozódott. Dehát 300 ezer traktorra volna szükség! A kisparcellák általában rosszul műveltek, soványak. A műtrágya — noha nem is­meretlen — a kisparasztok- nak drága, nem kifizetődő. A vetésterületek csupán 10 szá­zalékán alkalmazzák. Még a traktorral szántott területek­re sem jut mindenhová. Míg a szomszédos Bulgáriában egy hektárra 105 kilogramm mű­trágyát használnak fel, Tö­rökországban csak Ä kilo­grammot. A terméshozamok persze ehhez igazodnak: hek­táronként 10—12 mázsa bú­zát, 12—14 mázsa árpát, 10— 12 mázsa rozsot ad a föld. Az egymást váltó török kor­mányok évtizedek óta be­szélnek a földreformról, de ígéretük — egyelőre — üres szó. A falvak most hallgatnak. Hamu alatt parázsló harag ez. Csak egy jó „széllökés” kell, hogy a nincstelen parasztok megrohanják a földesurak birtokait. Számos példa volt már'erre. Egy próféta sorsa Izmirben beszéltem egy Stuttgartban dolgozó vendég- munkással. A világirodalom — köztük a magyar — kitűnő ismerője. Néhány éve még tanár volt. Most teflonedény sajtológépet irányít. Két év­re száműzték Törkországból, mert írásban rögzítette az Iz­mir környéki parasztok köve­teléseit. Anyagilag nem jártam rosz- szul, mondja, de a gyerekeket kik tanítják? Akkor, majd négyezren mondtunk le állá­sunkról, tiltakozásból. Majd mind vendégmunkás, azóta is... A pedagógus szakszervezet még nagyobb, országos tilta­kozást szervezett. Ebben 130 ezer .tanár és tanító vett részt. A megtorlás nem késett: öt­venezer pedagógus ellen pert indítottak! A Jedikula és a pesti bájak A Drinápoly felől érkező utast Konstantinápoly, vagy­is Isztambul, városfallal fo­gadja. Itt a Jedikula, a haj­dani, félelmetes Héttorony. Sok honfitársunk pusztult va­laha itt rabkenyéren. A tornyokat, bástyákat re­noválták, de a falkolosszust egészében talán már meg sem tudják menteni az utókornak, úgy kikezdte gz idő. Egyes mélyedéseiben hajléknélküli családok húzták meg magu­kat. Ha a rendőrök elűzik őket az egyik oldalról, a sza­már hátára teszik a batyut, elkocognak a fal másik végé­be, ott is találnak maguknak egy odút. A szamár a kövek közül kibúvó füvet legelészi, a gyerekek az utca forgalmá­ban rohangálnak egy-egy autóból kidobott csikkre va- dászgatnak. A szülők az imaszőnyegen ülnek, nap­hosszat, hetekig, évekig. Ez­rek lézengettek így a világ egyik legszebb, legtarkább városában, — reménytelenül, nagy-nagy belenyugvással. A Kennedy sugárútról az ó-város szívébe vonzanak a mecsetek tornyai. A szálloda mellett mozi. A Héttorony magyar emlékei után újabb hazai üzenet: pesti színmű­vésznőnk bájait látom az asztallapnyi fotókon. Egy nyugati cég sztriptizfilmje magyar művésznővel! — hir­deti a transzparens. A filmet nem láttam, de a portál képei sokat sejtetőek. Tiszai Lajos Következik: A mecsetek városa Százezer „szellem-szavazat“ Poz'ciá és puskagolyó Nyilvánosságra hozták a vasárnapi nicaraguai „válasz­tások” hivatalos végeredmé­nyét. Eszerint Anastasio So­moza a leadott 1,1 millió sza­vazatból több mint 700 ezret mondhat magáénak. Így má­sodjára is az ország elnökévé nyilvánították. Az alig kétmilliós közép­afrikai köztársaságban 1936 óta tart a Somoza család ural­ma. A második Somoza fi­vér, a mostani diktátor által „békés szavazásnak” nevezett cirkusz idején a szav^zóhe- lyiségekben a nemzeti gárda állig felfegyverzett tagjai őr­ködtek. A falvakból és ta­nyákról katonai gépkocsikon szállították az állampolgáro­kat a szavazásra. Amint az ellenzékinek ne­vezett konzervatív párt első sajtónyilatkozata hangsúlyoz­za, Somozáék százezer, úgy­nevezett „szellem-szavazat­tal” érték el az „abszolút” többséget. Vagyis nem létező szavazókat vettek fel a lis­tára, „akiknek” a voksa, nem kétséges, hogy kit erősített Anastasio Somoza — apja . híres jelszavát a kettő „P”-t* — pozíció a barátoknak, pus­kagolyó minden»ellenfélnek — ismét a hatalom csúcsáról gyakorolhátja. Robbanó emléktárgy Robbanás történt tegnap a Tel-Aviv-i Ben Gurion-repü- lőtér poggyászrészlegében. Egy személy megsebesült. A robbanótest egy Kanadába’ utazó személy bőröndjében volt. Poggyászában ezenkívül kézigránátot és különböző lőszereket találtak. A kanadai, aki 22 társával együtt a Golan-fennsíkon egy kibucban dolgozott, Kanadá­ba kívánt visszatérni, őrizet- bevétele, után azt állította, hogy a 'robbanótöltetet em­léktárgyként akarta magával vinni Kanadába. Tűz az áruházban Kigyulladt szerda éjjel egy rotterdami áruház. A tűznek halálos vagy sebesült áldoza­ta nem volt, de a hatemele­tes épület teljesen leégett. A többmilliós kért okozó tűz­vész oka nem ismeretes. T itkos pénzverde Titkos pénzverdére bukkan­tak a kanadai rendőrök Mont­realban. Négv személyt, akik ötven és százas címletekben kanadai és amerikai dolláro­kat hamisítottak, letartóztat­tak. a fehér vászon-kosztü- mos, elegáns nő nem * lehetett több harminc­öt évesnél. Gyönyörű, éjfe­kete haja volt. Búzavirágkék szemével idegesen pillantott a fiatalemberre, aki váratla­nul mellette termett a for­galmas utcán és kellemesen duruzsuló hangon így szólt: — Csókolom a kezét. Elné­zést kérek, hogy ismeretlenül megszólítom. A nő megsemmisítő pil­lantást vetett rá: — Utcán nem ismerkedem. Menjen a dolgára! A férfi elszántan folytatta a társalgást: — Bocsánatot kérek a to­lakodásért, de miután nincs más lehetőségem, hogy meg­ismerkedjünk. szeretném, ha egy kicsit elbeszélgetne ve­lem. — Ha azonnal el nem tű­nik. rendőrt hívok! — kiál­totta a nő és gyors léptek­kel elindult. Ä férfi szapo­rán talpalt utána. — Értse meg — magya­rázta lihegve —, nem aka­rok szemtelenkedni... De végre itt a nagy alkalom... ■— Vegye tudomásul, ná­lam semmiféle kalandról nem lehet szó! — Könyörgök. nekem tisz­tességes szándékaim van­nak... — Mindegyik így kezdi — legyintett a nő megvetően. — Lehet, hogy mindegyik így kezdi, de én másképp folytatom — mondta a férfi jelentőségteljesen. — Ugye­bár ön Spalek Dóra, az Egyesült Kalapművek igaz­gatónője?,. — Én vagyok — bólintott a nő kicsit csodálkozva. — Kérem szépen, három hete próbálok személyesen beszélni önnel, de a titkár­nője mindig elutasított. Ezért voltam bátor most megra­gadni az alkalmat, még ha ezzel kockáztatom is, hogy aszfaltbetnárnak néz. — Mi az óhaja? — A múltkor vásároltam egy kalapot. Az ön vezetése alatt álló gyár készítette. Másfél órai használat után a kalap szétfoszlott. Ez a ki­tűnő minőség, amit olyan büszkén reklámoznak? Az ilyen pocsék áru a fogyasz­tók elleni merénylet, s ezért ön felelős. A nő dühösen, villámlő te­kintettel meredt a férfira} — Nem vagyok köteles ön­nek itt válaszolni, de el­mondhatom. hogy vannak bi­zonyos nyersanyag problé­máink, azonkívül a munka­erőhiány... — A vásárló a pénzéért minden körülmények között elvárja, hogy használható árut kapjon. Ezt tessék tudo­másul venni! Spalek Dóra sértődöttem vállat vont: — Szór-al nem ismerkedni, udvarolni akart, hanem rek­lamálni? — Ügy van. Ragaszkodom hozzá, tessék engem kárpó­tolni egy használható kalap­pal. Holnap jelentkezem ér­te a gyárban. — Megkapja. Legyen vele boldog! S én még azt hit­tem. csak egyszerű, rokon­szenves aszfaltbetyárral van dolgom. Micsoda szemtelen alakok járnak az utcán!... Galambos Szilveszter / A sxfaltbetyár Bajuszrekorderek Az angolok kiszámították, hogy egy átlagos brit férfi arcán összesen mintegy 25 ezer szőrszál nő. Angol em­ber tartja a baiuszhossZúsági világrekordot is. John Roy bajuszvégeinek „fesztávolsá­ga” 112 centiméter. Ameriká­ban is született egy ba.iusz- szal kapcsolatos csúcsteljesít­mény: Jay Nestl fél eszten­dő alatt 100 dollárt költött bajuszkenőcsre, amivel 43 centi hosszú bajuszát ápolta. A jó házasság titka — a veszekedés Robert Ravich amerikai pszichiáter ötletes módszert alkalmaz a házastársi kap­csolatok várható tartósságá­nak megállapítására. A fele­séget és fériet odaállítia egy távirányítású villanyvonat­hoz. Az a dolguk, hogy a le­hető legnagyobb mértékben megnehezítsék egymás vo- natiainak útiát. A i.áték köz­ben elhangzó szavakat, vitá­kat. veszekedést Ravich magnószalagon rögzíti, s ezt a ..jegyzőkönyvet” aztán elektromos számítógéppel analizálja. Ha a házastársak udvariasak egymással, s a kölcsönös agresszivitás nem váltható ki belőlük, akkor Ravich diagnózisa egyértel­mű: szerelem már rég nin­csen közöttük, s a válás el­kerülhetetlen. Mosható könyvek Minden szülő tudja, hogy meg vannak számlálva an­nak a könyvnek a napjai, mely a gyerekek kezébe ke­rül. Egy angol kiadó tehát elhatározta, hogy forradal­masítja a gvermekkönyvek nyomtatási technikáját. A könyvet különleges szinteti­kus papírra nyomják. A la­pokról mindenfajta szennye­ződés könnyen lemosható. ezenkívül a műanvag-paoír nem szakad és nem is ég Az újításra fordított költsé­gek azonban nem térültek meg. s a műanyag-papírra nyomott könyvek ott poro­sodnak a boltok polcain. A gyerekek ugyanis arról pa­naszkodtak: az ilyen könyv semmire sem ió. hiszen — nem lehet vele semmit csi­nálni. .. Kalózhajó-múzeum Sir Francis Drake-nak. I. Erzsébet híres kalóz-admi­rálisának hajója, a ..Golden Hinde” — illetve annak pon­tos mása — elindult a Them- zén és áthaladt a Tower Bridge alatt. Az úticél: San Francisco. A hajót egymillió dollárért rendelte meg Ang­liában az amerikai milliomo­sok egy csoportja és a San Francisco-i öbölben teljesít majd szolgálatot — afféle úszó múzeumként. A cücujo bogár Az utóbbi időben gyakran javasolták, hogy Európában is honosítsák meg a cucuio nevű bogarat, amelyet Me­xikóban ékszer gyanánt használnak a nők. Egv útle­írásban ezt olvashatjuk a bogárról: ..A veracruzi szén- asszonyok közül sokan már messziről feltűnnek különös ékszereikkel. Virágokkal és szalagokkal ékesített hajuk­ban és fehér ruhájukon is kicsiny tárgyakat viseltek, amelyek oly erősen világítot­tak. hogy az asszonyok kö­rül több lábnyi távolságban minden világosan kivehető volt. Veracruz környékén es­ténként az indiánok össze- fogdossák a világító, cucuio bagarakat. és tucatjával 2* reálért árusítják őket a Pia­con. Az asszonyok dobozba teszik, cukornáddal táplál­ják. napiában kétszer meg­mossák a bogarakat, hogy. azután este vékony, átlátszó tüllzacskóba helyezve ruhá­jukat vagy hajukat díszítsék velük.” A Szolnoki Papírgyár felvételre keres közgazdasági egyetemmel, számviteli főiskolai képesítéssel rendelkező dolgozót. Jelentkezés: személyesen vagy írásban a gyár személyzeti osztályán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom