Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-05 / 207. szám
1974. szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Átmeneti „fö Jászberényben Új forgalmi csomópontokat építenek Megyei Közművelődési bizottságok létesülnek A közművelődés összehangolt területi irányítása, a lehetőségek jobb kihasználása érdekében a megyékben önálló közművelődési bizottság alakítását javasolja most megjelent irányelveiben a Kulturális Minisztérium és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala. A. bizottságok a tanácstörvény alapján fejtik ki működésüket. Feladataik közé tartozik, hogy a megyei közművelődéspolitika kidolgozásában és végrehajtásában biztosítsák az állami es. a társadalmi szervek, a gaz- dasági egységek összehangolt részvételét, célszerű munka- megosztását. Ugyanakkor ellenőrzik és segítik a közművelődéspolitika helyi megvalósítását, különös tekintettel a terület sajátosságaira. Osz- szehangoló feladatokat is ellátnak az állami és a társadalmi szervek között az állami határozatok gyakorlati megvalósításában, a tanácsi határozatok előkészítésében. A kiemelkedően fontos ^feladatokra, akciókban való részvételre mozgósítják az érdekelt szerveket és a lakosságot, összefogják a szellemi és az anyagi erőket. Mindezek érdekében véleményezik a közművelődés egy-egy nagyobb szektorát átfogó koncepciókat és terveket, azokat a fontosabb előterjesztéseket, amelyek a közművelődésoen érdekelt szervek megyed — vezető testületé elé kerülnek. Részt vállalnak ezek előkészítésében, illetve ilyeneket maguk is kezdeményezhetnek. A bizottságok végzik, illetve kezdeményezik azoknak a témáknak a területi vizsgálatát, amelyek több szerv együttes feladatkörébe tartoznak, s amelyek megoldásához nélkülözhetetlen a jó együttműködés. Ilyen téma lehet például az egyes társadalmi rétegek művelődési helyzete, a munkahelyek és a települő- , sek kulturális ellátottsága, az azonos feladatokat végző intézmények tevékenysége, a közművelődés káderhelyzete. „Árkokkal, mély gödrökkel, embermagasságú földkupacokkal zárták el a piac bejáratát. Megszüntették a Szabadság téri autóbuszmeg-. állót, ezzel 40 helyi és 60 vidéki — Jászberény—Szolnok, Jászberény—Jászapáti között közlekedő — járatot térítettek fel.” Sok panasz, néhány mondatba sűrítve. Jászberényi lakosok mondják elkeseredve, hogy megvannak fosztva a munkakezdés előtti bevásárlás lehetőségétől, a piacra csak nagy kerülővel jutnak el. Az autóbuszmegálló megszüntetése miatt 'pedig korábban kell munkába indulni, és később érnek haza. Valóban így van, a panaszok jogosak. Az is igaz viszont, hogy a Szabadság téri felfordulás, a lakosság által is sokszor kért városfejlesztési célkitűzések megvalósításának velejárója. Mint a városi tanács vb műszaki osztályvezetőjétől megtudtuk az „Csokonai könyvtár”. A kopott márványtábla olvasásra csábít, ám a porlepte ablakon bekukucskálva: meglepő a kép. Bent székek, asztalok, hirdetőtáblák sorakoznak összezsúfolva — könyveknek, folyóiratoknak nyoma sincs. — A könyvtár elköltözött — segít egy arrajáró. — Ügy -tudom, a városi úttörőházba. .. Elfogynak az olvasók? Valóban, a karcagi Csokonai könyvtár ideiglenes „szálláshelye” az úttörőház, pontosabban a rideg és barátságtalan színházterem. átmeneti „földindulás” a 31. 32. számú utak csomópontjainak rekonstrukciója miatt van. A rekonstrukció során a közműveket — távbeszélés villanyhálózatot, vízvezetéket és Szennyvízcsatornát — át kell helyezni, újakat kell lefektetni. A Kossuth út és a Farmosi út, továbbá a Lehel Vezér tér déli végében, a 31. 32. számú utak találkozásánál új csomópontokat hoznak létre. Az út rekonstrukciója miatt költözik a piac. Üj helye, a Kossuth Lajos úti VOLÁN-tele- pen egy több mint 1700 négyzetméter alapterületű fedett csarnok lesz. Az új csomópontok kialakításának befejezése után megnyitják a közúti forgalom számára az új Zagyva-hi- dat, amely az elavult „kőhidat” helyettesíti majd. Csökken a forgalom a város központját átszelő Lehel Vezér téren, mentesül a nagy forgalom alól a sűrűn lakott, új lakótelepet szegélyező Nádor utca. A rendőrség előtt, a Lehel Vezér térrel párhuzamosan áthaladó szerviz út nem a .főúthoz, hanem zsákutca- szérűén a Varjas Sándor úthoz kanyarodik. Az autó- buszmegálló megszüntetése végleges. Mikor szűnik meg a most még sok panaszra okot adó állapot? Az első két csomópont építése várhatóan ez év novemberében fejeződik be. Ezzel megszűnik a Szabadság téri felfordulás. Természetesen a rekonstrukció tovább folytatódik. Hasonló kellemetlenségekkel tehát a jövőben is számolni kell. Kárpótlás lesz a bosszúságokért, hogy az út rekonstrukciója — a KPM közúti főosztályának becslése szerint — 1990-ig biztosítja Jászberényben a kényelmes és zavarnélküli közlekedést. — illés — \ Könyvtár, otthon nélkül — Lassan elfogynak az olvasók — panaszkodik Nagy Mihályné könyvtáros. — Mióta tavaly júniusban, az ígéret szerint egy évre átköltöztünk, csak a leghűségesebbek maradtak meg. Hiába, szokatlan az új hely és persze a körül ínén vek is rosszabbak. Helyben olvasásra, pláne kutatásra itt aligha nyílik lehetőség. Ha kész lesz, kicsi lesz Veréb József, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője két intézmény sorsáért aggódik. A könyvtár mellett megoldatlan a társintézmény, a Déryné Művelődési Központ fűtése is. — Talán olajkályhákat állítunk be..., s remélem a kazánház is felépül egyszer. Az új tervek már készen vannak, most az építőkön a sor. — Miért kellett átköltözni? — A tatarozás és a fűtésrekonstrukció miatt. Sajnos időközben kiderült, hogy mindez a vártnál bonyolultabb, de főleg hosszadalmasabb dolog. Bár a belső szerelési munkák időben elkészültek, a kazánház építését leállították — robbanásveszély miatt. Egyelőre még átadási határidő sincs, így félve várjuk a telet. A színházterem ugyanis kifűthetetlen... — Ha elkészül a rekonstrukció, visszaköltözik a könyvtár? — Vissza, ha visszafér. Korábban is kevés volt a hely, s ebből a fűtőtestek csak raboltak, ráadásul jelentős állománygyarapítás történt. Ideális megoldás egy új könyvtár lenne... A város a könyvtárért A címben idézett két összetétel abba a rokon értelmű szósorba tartozik bele, amellyel az elmebeli gyengeség, az észbeli gyarlóság egyik fajtáját szoktuk megnevezni. A természetes szemlélet alapján nemcsak a kerek. kövér feiű. hanem a tunya eszű, a nehéz felfogású, a buta embereket is megnevezik gyakran vele. E kifejezéssel kapcsolatban az eredetére vonatkozólag szélesebb körű összefüggésekre is rámutathatunk. Ismeretes, hogy a római mitológiában Minervát, mint az értelmes eszesség, a bölcsesség védőiét, istápolóját tisztelték. Nagyon szellemesen az elhízott, az elhájasodott Minerva pedig az észbeli renvheség, a butaság jelképévé vált. így született meg a pinguis Minerva ( = kövér hájas Minerva) jelzős szerkezet. Értelme: pingue in- genium, azaz rest, lusta értelem. Ez a szólásszerű nyelvi képlet nemzetközivé vált. A magyar szóláskincsben is vannak megfelelői. Az egyik forma így adja vissza a latin szólás értelmét: hájfejű, zsíros eszű. A másik nyelvi típus ezzel a közmondással értelmezi: Ha zacskóba kötné az eszét, megenné a kutya. Erdélyi János közölte gyűjteményében ezt a mondást, s ezt a megjegvzést fűzte hozzá: „Azaz kövér, ostoba az esze. miért az ostobát hájfejűnek is mondják.” Nemcsak a tapasztalat, hanem a szóban forgó latin szólásnak is van hatása abban, hogy ez a magyar szólás is nyelvi szerephez jutott: Kövér emberben ritkán láthatsz bölcset. Egyik legrégibb szólásgyűjteményünkben, Baranyi Decsi János válogatásában több rokon értelmű közmondás olvasható. Inkább szellemeskedésnek, mint hántásnak szánták ezt a szóláshasonlatot is: Több a hája, mint az esze. Különben a hájfejű, zsí- roseszű nyelvi formákat népünk több jelentésváltozatban is felhasználja. Néha minden sértő szándék nélkül a kövér, nagy fejű embert is hájfejűnek nevezi. A leggyakrabban azonban a nem egészen tökéletes, az ügyefo- gyott embert minősítik vele. Tudunk arról is. hogy egves vidékeken gúnyosan a hájfe- jűek gyülekezetének csúfolták azt a falusi kupaktanácsot, amelyben az élemedett, nagyon elhízott nagvgazdák, a zsíros parasztok vitték a szót. Legutóbb hallottam ezt a nyelvi formát is: Milyen hájfejű, zsíroszacskóban van az esze! A régi rigmus gyűjteményekben is van nyoma ennek a szólásformának: „Ami kis esze tfolt. zacskóba kötötte. A zacskó zsíros volt a kutya megette.” Dr. Bakos József. — Űj könyvtárra jelenleg nincs pénze a városnak — mondja Tóth István tanácselnök-helyettes. — Talán a következő ötéves tervben, vagy később. Az egyetlen lehetséges megoldás: társadalmi összefogással segíteni a könyvtár gondján. B ár emberi település nem volt sehol a közelben, pontosan a hágón, a két medencét ösz- szekötő országút mellett, egy piros-fehér csíkos vasrúdon, autóbuszmegálló kerek táblája himbálódzott a szélben. Itt haladt keresztül naponta négy autóbusz, a reggeli és a délutáni járat. A pózna tövében magányos lány üldögélt. Nem túl gondosan varrt, egyszerű barna köpenyt viselt. Nem csupaszon hagyott lábán valami olcsóbb cipőt. Kezében háló lógott, eltenni való uborkával. A reggeli járattal érkezett dél felől, valahonnan, ahol megterem az uborka. Egy ilyen hágó elég szeles hely. ezernégyszáz méter fölött elég szelesek a helyek, szép időben is lobog az ember ruhája szegélye. A lánynak is, bár hátát a martnak vetve ült. kicsit lobogott barna köpenye szegélye, fölötte nyikorgott a megállót jelző kerek tábla. Társadalmi összefogással, tehát az üzemek, gyárak, szövetkezetek segítségével. Hogy mindez nem irreális elképzelés, azt hasonló módon épült iskolák, óvodák, közművelődési intézmények sora bizonyítja, s a jó példát követni érdemes. H. D. Tiszta idő volt. A két medencébe jól be lehetett látni, az északiba valamivel távolabbra, bár nyugatnak kanyarodó végét a párásságra hulló napfény elfehérítette. Nyugat és kelet felé erdős ■és kopár gerincek váltakoztak. a magasabb hegyhátokról hófoltok nyúltak egészen az erdőhatárig. Valamivel a hágó alatt, egv kanyarban tejbegvűjtő volt. A magasabban fekvő esztenákból kis szekereken hordták ide le a tejet minden délelőtt. Az esővájta utacskák a hágón torkolltak az országútba, zötyögő kis szekerek mellett szaladtak a tehenészfiúk. „Vigyünk-e lefele egy darabon?” — kiabálták a lánynak. A lány alig nézett feléjük. Csak fejével intette, hogy nem akarja. . Néhány teherautó is meg-; mébe nézni, de ettől aztán bizonyára megijed. Itt érte a délután is. Oktalanul bár, de kicsit bánatos tud lenni egy ilyen havasi délután. Egy ilyen elhagyatott hágó, ahonnan északnak és délnek be lehet látni egy-egy délutánt. Egy ilyen lány. akit nem szabadna megijeszteni. Estefelé, amikor jött a félhetes busz. felszállt és továbbutazott észak felé. Kicsit városias, kicsit parasztos volt. kicsit bizonytalan, kicsit akaratos, délről érkezett, észak felé tartott uborkáival, és egy napot töltött a hágón. Most már úgy tűnt, csak ezt a félhetes buszt várta reggel óta. Talán mégis valami egyebet, és talán hiába. Vagy talán csak tudni akarta: milyen is egy hágó? * Bodor Ádám romániai magyar író. Itt közölt írása a Kriterlon könyvkiadónál napokban megjelent „Plusz — mínusz egy nap” cimíj kötetéből való. állt a hágón. Amíg a motor hűlt, a sofőrök körülnéztek, lepillantottak mindkét oldalon a völgyekbe, ahol mélyen a fenyvesekből kifehérlett egy-egy kanyar, ök is megkérdezték a lányt, vigyék-e valamerre egy darabon. De a lány nem akart menni sem délnek, sem északnak. Ebédidő tájt, amikor a tehenészfiúk hazafelé igyekezve elhaladtak előtte, újra megkérdezték: vinnék-e fölfelé egy darabon? De a lány 4 fölfelé sem akart menni. A pózna tövében üldögélt, és távolba nézett. Csak nagy ritkán állott fel. ilyenkor megigazította a ruháját, átment az úton, s úgy tűnt. csak azt a helyet nézi. ahol az előbb üldögélt s a távolba révedt. Arcával mintha nem lett volna sehol, érdemes lett volna közelről sze1957 óta a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet (Gödöllő) igazgatója. 1973-ban igazgatói munkakörének megtartása mellett a MÉM gépgyártási főosztályának vezetője. Gépészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen 1950-ben szerezte. Az Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán doktorált. A Marx Károlv Közgazdaságtudományi Egyetenak. Tagja a MTA üzend vízgazdálkodási bizottságának. tagja a MÉM tudományos tanácsának, az Országos Vízügyi és Műszaki Tudományos Tanácsnak az Országos Fajtaminősítő, Tanács növénynemesítő bizottságának.^ tagja a Tudományos Minősítő Bizottság növény- termesztési szakbizottságá- . nak. valamint a FAO UNDP konzultatív' vegyes bizottságának. 1959-től tagja a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottságának, illetve a végrehajtó bizottságának. az Állami és Kos- suth-díí bizottságnak. Az Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társasága elnökségének tagja és a takarmánvtermesztési szakosztály elnöke. Tudományos és szervező munkájának elismeréseképpen több kormánykitüntetésben részesült. Bodor Ádám* Milyen is egy hágó? Tiszavidék-fejlesztési tudományos napok, Karcag, Kisújszállás, 1974. szeptember 11—12—13. Tudós vendégeink Dr. Kovács Gábor, a mezőgazdasági tudományok doktora, a szarvasi öntözési Kutató Intézet igazgatója Az Agrártudományi Egyetemet 1950-ben végezte, 1954- ig a Szovjetunióban asoi- ránsikéozésen vett részt, melynek elvégzése után a mező- gazdasági tudományok kandidátusa fokozatot nyerte el. 1954-től 1956. április 15-ig a székkutasd kutatóintézetben mint tudományos munkatárs dolgozott, maid a szarvasi Öntözési Kutató Intézetben tudományos munkatárs, osztályvezető és 1957-től az intézet igazgatója. Kutatási témáiban a lucerna öntözéses termesztésével és nemesítésével foglalkozik. Munkatársaival előállította a Szarvasi—1. államilag elismert lucerna- fajtát, a szarvasi ku- m a rí n mentes somkórót. az SC—40 silócirkot, az Szc— 480-as hibrid szudáni füvet és a nagvszénási államilag elismert fajtafenntartó ne- nemesítésében vesz részt. 1965-ben doktori disszertációt védett ..Öntözött tiszántúli réti talajok termékenységének fokozása” című témában. melynek kísérleteit 1956-tól végzi Szarvason. A disszertáció megvédése után a mezőgazdasági tudományok doktora tudományos fokozatot nyerte el. Tudományos és oktatási tevékenységének elismerése jeléül a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1968-ban a Debreceni Agrártudományi Egyetem címzetes egyetemi tanárává nevezte ki. Elnöke a MTA növénytermesztési bizottságáDr. Bánházi Gyula kandidátus; a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet igazgatója men mérnök-közgazdász dit>i lomát szerzett. A kandidátusi tudományos címet 1967- ben szerezte meg. Szakmai érdeklődési területe a mezőgazdaság gépesítésének általános kérdései. Pubikációi főként a mező- gazdasági traktor- és kombájnkérdésekkel. a szálasta- kármány, a zödségtermesztés géDesítésével foglalkoznak. Kandidátusi témája a fejés gépesítésével foglalkozik, amelyben a vákumviszonvok és a feiés hatékonyságának kérdéseit tárgyalja. Az intézeti munkában á génvizsgálatok módszertanának kialakítása, a géprendszerek műszaki-ökonómiai elemzésének bevezetése emelhető ki. Az intézet kezdeményezésére több termelési rendszer kialakítását elősegítette. részt vett a technológia kidolgozásában. Az úi munkakört is figyelembe véve jelenlegi feladata az egységes mezőgépipari hálózat kialakítási munkáinak egybehangolása és irányítása. Hájfejű, zsíroseszű
