Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-28 / 227. szám

1974. szeptember 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP KERTÉSZ K EDOKNEK A talaj tápanyagai ősszel elsősorban foszfát és káli műtrágyát szőriünk ki. A foszfátot a szuperfoszfát műtrágya tartalmazza, amely por és szemcsés formában, kerül forgalomba. A poralakú szuperfoszfát nagy felüeten érintkezve a talajjal megkötődik, hatóanyaga felvehetetlen állapotba kerül, vagy legalább is nem jut le a gyökerek által behálózott talajrétegbe. Ezért sokkal biztonságosabb a szemcsé- zett szuperfoszfát használata. A szemcséknek ugyanis csak a felülete érintkezik közvet­lenül a talajjal, és ez lassan c jomolva adja át hatóanya­gát a talaj morzsáinak. Káli műtrágyából is két­féle kapható. A 40 százalékos kálisó általában kielégíti a zöldség gyümölcs és szőlő- termeléssel foglalkozó ker- tészkedők igényeit. Csupán szamócára és málnára nem célszerű ezt a műtrágyát használni, mert a benne levő klórral szemben a szamóca és a málna igen érzékeny. E két növény káliigényének fe­dezésére feltétlenül használ­junk klórmentes kénsavas kálit. Amíg a foszfát és a káli műtrágyákat lehetőleg ősszel használjuk fel. addig a nit­rogén műtrágya zömét a ve­getációs időben szórjuk ki, mert hatóanyaga a csapadék­kal könnyen a gyökérzónába szivárog. Az utóbbi időben számos két illetve három hatóanya­got tartalmazó műtrágyát hoztak forgalomba. Ezek igen keresettek, hiszen nincs szükség a különböző műtrá­gyák összekeverésére. Arra azonban az eredményes fel- használás érdekében ügyelni kell hogy minden időben a megfelelő összetételű mű­trágyát vásároljuk meg. Most ősszel például legcélszerűbb a 8 százalék nitrogént. 16 százalék foszfátot és 24 szá­zalék kálit tartalmazó úgyne­vezett komplex műtrágya használata. A kertben összegyűlt szer­ves anyagból előállítható komposzt értéket az is növeli, hogy a most rendelkezésünk­re álló műtrágyákkal dúsítva valóban nagyértékű és va­lamennyi növényi tápanyagot tartalmazó szerves trágyához jutunk segítségével. A kom­poszt helyét a kert félreeső részében lehetőleg félárnvé- kos helyen jelöljük ki s ott ássunk gödröt. Ide szórjuk a hulladékot ügyelve arra. hogy a komposztba ne kerüljön például üvegcserép. mű­anyag, kavics, fémdarab, mert ezek sohasem korhad­nak el. Ne tegyünk a kom- posztba kártevőkkel vagy kórokozókkal nagyon fertő­zött növényeket sem. mert a betegségeket átvihetik a kö­vetkező évre. Nem célszerű komposztálni a felmagzott gyomokat sem, ugyanis a gyommagvak nem mindig pusztulnak él. s jövőre el- gyomosítják a talajt. Leg­célszerűbb a fertőzött növé­nyeket és a felmagzott gyo­mokat elégetni és hamujukat keverni a komposztba. Szórjunk a komposzt- halom tetejére bőségesen műtrágyát, maid fed:ük le kb 10 cm-es földréteggel. A levegőtől elszigetelt szerves anyagok rövidesen bomlani kezdenek. Október végén a komposzthalomot forgassuk meg. hogy a még el nem bomlott részek levegőhöz jus­sanak. Ha huzamosabb ideig nem esik eső, akkor cél­szerű a komposztot meg­öntözni, és az átkeverés alkalmával még egy adag nitrogén műtrágyával siettetni a bomlást. Ilymódon tavaszra, vagy ked­vezőtlenebb esetben jövő őszre földszerűén érett, telje­sen szagtalan, tápanyagokban gazdag szerves trágyát nye­rünk. amely kiválóan alkal­mas valamennyi kertben ter­melt növény termésnek foko­zására. Berta Béla Tíz perc torna IW 1. ) Üljünk le egy székre, laza izmokkal támasszuk ke­zünket a térdünkre és fúj­juk ki a levegőt. Emeljük a karokat magastartásba, nyúj­tózkodjunk ki alaposan, és-közben vegyünk mély léleg­zetet. 2. ) Támaszkodjunk nyúj­tott karral a szék támlájára, és engedjük el a mellkasun­kat a talaj felé. 3. ) Terpeszállásban nyújt­suk oldalt, felfelé a jobb ka­runkat. Két ütemen keresztül hajoljunk balra, bal kézzel érintsük meg a lábszárunkat, majd két ütemen keresztül ellenkezőleg is végezzük el a gyakorlatot. Gyakorlat köz­ben ne dőljünk előre! 4. ) Álljunk kis terpeszál­lásba. lassan hajoljunk előre és karjainkat párhuzamosan tartva igyekezzünk megérin­teni a talait. közben jól fúj­juk ki a levegőt. Egyenesed­jünk fel. s miközben mélv lélegzetet veszünk, fejünket — amennyire csak lehet — hajtsuk hátra. A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat tószegi gyáregysége, Tószeg FELVESZ épületgépészeti munkák előkészítésében jártas ÉPÜLETGÉPÉSZT, vagy GÉPÉSZTECHNIKUST, valamint technológiai szerelési munkák kivitelezésében jártas MŰVEZETŐT. JELENTKEZNI LEHET: MEZŐGÉP, a tószegi gyáregység igazgatójánál. GANZ Villamossági Művek Szolnoki Gyára LAKATOS SZAKMÁBAN októberben betanító TANFOLYAMOT indít. A tanfolyam idejére a kollektív szerződésben megállapított munkabért fizetjük. A tanfolyam sikeres elvégzése után . szakmai gyakorlat és SZAKMUNKÁS VIZSGA / lehetőségét biitosítjuk. Jelentkezés a gyár személyzeti és oktatási osztályán. Szolnok, Munkásőr (Körösi) u. 34/c. Mit. főzzünk holnap ALMALEVES DIÖS HAL csokoládétorta DIÖS HAL. Hozzávalók: kb 1 kg ponty. 1 sárgarépa. 1 petrezselyemgyökér, néhány szem feketebors. 10 dkg dió­bél. 1 evőkanál liszt, pici cu­kor. 1 tojássárgája. 1 gerezd fokhagyma, só. A megtisz­tított. felszeletelt és besózott halat a karikára vágott zöldséggel és íeketeborssal nagyon csendesen főzzük, vi­gyázzunk. hogy szét ne essen. Kiszedjük a léből. A levet le­szűrjük. A tojássárgáját csak­nem az egész megdarált dió­val. a liszttefl. a szétzúzott fokhagymával és egv kevés lével alaposan elkeverjük. A maradék levet felforraljuk, és folytonos kevergetés közben besűrítjük az elkevert diós habarékkal. ízlés szerint sóz­zuk. belerakjuk a halat, és egyszer felforraljuk. A tűz­ről levéve meghintjük ma­radék dióval. Melegen is hi- dégen is tálalhatjuk. CSOKOLÁDÉTORTA. Hoz­závalók: 6 tojás. 14 dkg por­cukor. 14 dkg vaj. 14 dkg csokoládé. 14 dkg dióbél. vaj. liszt. A tojássárgáját a por­cukorral és a vajjal habosra kikeverjük, hozzáadjuk a megpuhított csokoládét, és amikor ezzel is jól elkever­tük. a masszából elveszünk e£V csészényit. (Ez lesz a krém.) Beletesszük a darált diót. és vajjal kikent, liszte­zett. nem túlságosan nagy tepsin, bemelegített sütőben megsütjük. Kiborítjuk. Mikor kihűlt, hosszában kettévág­juk. Az egyik lapot megken­jük. krémmel ráborítjuk a másik lapot, és tetejére rá­kenjük a maradék krémet. Különlegesen jóízű torta. A‘ tetejét tejszínhabbal és for­rázott. lehámozott mandulá- ' val díszíthetjük. De úgy is tálalhatjuk, hogy a krémet vízbe mártott villával kicif­rázzuk. Hová menjünk kirándulni ? Szerencs Már jártunk á Börzsöny, a Cserhát, a Mátra és a Bükk feledhetetlenül szép vidékein, és van még annyi időnk az őszből, a kirándulások időszakából, hogy a Zempléni-hegységben is tegyünk egy-egy • utat. Üticélunk ezúttal Borsod megye egyik legneve­zetesebb helysége: Szerencs. A gépjárművel közlekedőkön kívül ezt az utat már a vonattal utazóknak is ajánlhatjuk, mert a Miskolcra induló vonatok többsége megáll Szeren­csen. A gépkocsival közlekedők általában már gya­korlottak a legjobb utak megkeresésében. Sokan nem tudják azonban, hogy Szolnokról nagyon jó a Jász­apáti, Jászkisér, Heves, Füzesabony, Miskolc útvonal. Amennyiben ezen a vonalon haladunk, egyik oldalon a Hernád széles völgye, majd a Sajó és a Takta folyó környéke nyújt maradandó élményt, lát­ványt. Az sem mindennapi szépségű, ahogyan a Bod­rog folyó kanyargó medre a Zempléni-hegység lá­bához simul. Szerencs környékén már újból találunk dombo­kat, hegyeket. Ezek annyiban különböznek az eddig ismertektől, hogy jórészük egymástól elszigetelt he­gyek és medencék láncolatai. Ezt a változatos fel­színt a tudósok azzal magyarázzák, hogy ez a hegy­ség fiatal, és vulkánjai még javában füstölögtek, amikor a szomszédos Bükk és Mátra csúcsainak éles kontúrjai már régen kopásnak indultak. A kilátás ezen a vidéken is igazán pompás. A levegőt az er­dők, a nagy szőlőtelepek és terjedelmes legelők te­szik tisztává, kellemessé. Útközben többször látha­tunk egy-egy várat, várromot is. A nagyközségből a kilátás a gyöngyösihez ha­sonlít. Ez a település is az Alföld és a hegyvidék találkozásánál fekszik. A község közvetlen közelében levő két patak a Szerencs és a Takta találkozása csak adalék a szépségéhez. A község múltja messze nyúlik vissza. Kedvező földrajzi adottságai miatt már a honfoglalás előtt és a honfoglalás idején is erős földvár állott ezen a környéken. Erre utal a vár akkori neve: Taktaföldvár is. Leggyorsabban a XIII. században indult fejlő­désnek ez a vidék. 1271-ben bencés apátságot alapí­tottak. Több épülettömböt hoztak létre, amelyek ké­sőbb Izabella királyné vára lett. 1583-ban pedig a Rákócziak tulajdonába került a vár, egy és egy­negyed évszázadon át ott is maradt. A vár egyik legjelentősebb történelmi nevezetes­sége, hogy itt tartották 1605-ben a Bocskay István erdélyi fejedelem által összehívott szerencsi ország- gyűlést, ahol őt választották Magyarország fejedel­mévé. Gyakran fordult itt meg fiatal korában II. Rákóczi Ferenc is. Szerencsi útunk alkalmával nem mulaszthatjuk el a páratlan értékű — 640 ezer darabból álló — le­velezőlap-gyűjtemény megtekintését Szerencsen. A levelezőlap születésétől, 1870-től napjainkig kísérhet­jük végig a bel- és külföldi képeslapok fejlődését. És jó tudnunk, hogy itt van az ország egyik legked­vesebb gyára, a csokoládégyár. KABATBAN IS ELEQÁNSAN fr . •vtmvfcvA

Next

/
Oldalképek
Tartalom