Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-28 / 227. szám
1974. szeptember 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Társadalmi munka szocialista vállalásból Napirenden a személygépkocsi-javítás Alkatrészhiány gátolja a szolgáltatást — Jobban ellenőrzik a kisiparosokat mérnökkel — aki társadalmi munkában elkészítette a terveket — felajánlották segítségüket. (Egyébként a két brigád tagjai, hasonlóan az üzem többi brigádjához, még 1973-ban felajánlották, hogy a kongresszusi és a felszabadulási verseny során 1500 óra társadalmi munkát végeznek, főleg gyermekintézmények és játszóterek javára.) A tervező és a kivitelezést vállaló két szocialista brigád szerencsés egymásra találása nyomán kerülhetett sor az egész iskolai épület villamosbiztosító és kapcsoló berendezésének felújítására. Ha a vállalat végzi el ezt a nagyszabású munkát körülbelül 90 ezer forintjába került volna az iskolának. Vízügyi fiatalok — Vietnamért Kétszáz vízügyi fiatal dolgozott a Tisza Szandaszöl- lős felé eső 7/6-os árvédelmi szakaszán. Az igazgatóság KISZ-csúcsvezetőségének felhívására társadalmi munkában megtisztították a töltés és az erdő közötti területet a felhalmozódott több száz köbméter iszapos hordaléktól. Az együttesen elvégzett munka értékét, a mintegy ezer - munkaóráért járó ötvenezer forintot felajánlották a Vietnamban magyar segítséggel épülő általános iskola számára. Pályakezdők tanulmányútja A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a pályakezdő fiatalok számára tegnap egésznapos tanulmányutat szervezett A tanulmányi kirándulás résztvevői korán reggel Szolnokon az igazgatóság gép- és javítóüzemét tekintették meg, majd két csoportban folytatták útjukat. Az egyik csoport tagjai Ti- szasülyre, onnan Jászkisér- re látogatttak, ahol a főépítésvezetőség gazdasági és mozgalmi munkájával ismerkedtek meg. A másik csoportot ezalatt a kisújszállási öntözőtelepen, a karcagi szakszmémökségen és a Mátyus gátőrháznál látták vendégül. Kiskörén ismét találkozott a pályakezdő fiatalok két csoportja. Itt ebéd után filmvetítéssel egybekötött tájékoztató hangzott el a kiskörei vízlépcső népgazdasági jelentőségéről. Ösztöndíj, ingyenes üdülés, lakás a nagycsaládos olajbányászoknak MEGKEZDŐDÖTT A TERMELÉS a Csepel Autógyár új padlóváz szerelőcaprnokában. Képünkön: Az új csarnok NDK szerelő szalagja Az idő sodrában A besenyszögi Kossuth Tsz vezetősége, és tagjai is csatlakoztak a XI. párt- kongresszus és hazánk fel- szabadulásának tiszteletére kibontakozó munkaversenyhez. Ám az eddigi szocialista munkaversenyt új alapokra helyezte a tsz vezetősége és pártszervezete. A 10 milliós termelési vállalás mellett a község fejlesztésének segítése, a közösségért vállalt munka kapta a felajánlások között a legjelentősebb helyet. Előadótermet épít a bepenvszösi tsz A vállalások után ma a telteké lett a .,szó”. A munkák fő irányítója dr. Horváth János tsz-elnök, s a tsz ifjúsági szocialista brigádja jár élen a munkában. Tavasszal a községben épülő pártház alapozásához adtak segítséget, így a párt- ház még az idén elkészül" het. Most az iskola előadótermét csinálják, hogy a község gyermekei a most kapott oktatási szemléltető eszközöket valóban rendeltetésszerűen használhassák. A tsz szocialista brigádjában a fiatal szakmunkások Boros Vilmos KISZ-titkár és Gratzl Lajos fiatal építésvezető irányításával lelkesen dolgoznak a terem minél előbbi átadásáért. Fontos ez a munka azért is, mert a Az egyre növekvő gépkocsiállomány megköveteli, hogy minél jobban karbantartott, lelkiismeretesen kijavított személygépkocsik kerüljenek az utakra. Példaként egy 1973-as adat: csupán az AFIT szolnoki üzemében több mint 18 ezer személygépkocsit vizsgáltak át, illetve javítottak meg. E javítások minőségét, a lakossági szolgáltatások milyenségét vizsgálta a szolnoki járási-városi NEB munkacsoportja a közelmúltban. Az ellenőrzés a szolnoki AFIT mellett két ipari szövetkezetre és hat magánkisiparosra terjedt ki. Két műszak az AFlT-nál A vizsgált területen a legnagyobb autójavító az AFIT szolnoki üzeme. Egyre növekvő kapacitását bizonyítja, hogy négy év alatt 30 ezerrel nőtt a produktív munkaórák száma és az idén már eléri a 190 ezret. Van kellő szakember, hiszen autószerelő, fényező, lakatos, elektromos szerelő szakmákban mintegy száztízen dolgoznak a szervizben. Ilyen létszám mellett is szükséges volt azonban, hogy nyáron bevezessék a kétműszakos szolgálatot. Ezzel sikerült ugyan némileg csökkenteni a javítási időt, de a személygépkocsik átlagos garanciális javítása így is egy-két nap, míg az egyéb javításokra 8—30 napot is kellett várni. Az átfutási idő vizsgálatánál kiderült, hogy a legegyszerűbb, gyakran 1—2 órás javítás az alkatrészhiány miatt több napig is eltart. Növelte az átfutási időt, hogy ez éppen a legnépszerűbb Zsiguli, Polski Fiat, Dácia típusoknál mutatkozik. A népi ellenőrök a helyszínen megállapították, hogy az autójavítások minőségét kifogásoló ügyfelek panaszait minden esetben kivizsgálják, zömében a helyszínen intézik el. A vállalat központjához a szolnoki üzemegység munkáját kifoszövetkezet nagy állattenyésztési telepét is építeni- ök kell, ezért sokat túlóráznak és még szombatonként is dolgoznak. A sor ezzel azonban még nem fejeződött be. A község temetőjében megkezdték a ravatalozó építését. A község fejlesztési alapjából megvan rá a pénz, a beruházás elkészítése azonban a község lakóin múlik. Ebben is segít a tsz szocialista brigádja, társadalmi munkában. És a lakosság látva ezt, szívesen csatlakozik saját munkájával a . fiatalokhoz. Bízunk abban, hogy minden sikerül, és a munkaverseny eredménye nem marad el. Évek óta sok gondot és bosszúságot okozott a Tallinn körzeti iskolában korszerűtlen villamoshálózat. Az elhasználódott, sőt életveszélyessé vált elektromos vezetékek megjavítására, az iskola vezetőinek évek óta tartó igyekezete ellenére sem akadt kivitelező, mert a munka nem látszott „kifizetődőnek”. A járműjavítósok segítsége A MÁV Járműjavító Diesel-osztályának két — a dr. Münnich Ferenc és a Koper- nikus — szocialista brigádja értesült a tarthatatlan állapotokról, és együttműködve Kunstár Andor villamosgásoló bejelentés igen kevés érkezik, és a tröszti meó 1974. június 26*án felvett jegyzőkönyve is a műszaki munkák színvonalát megfelelőnek minősítette. A jászladányi Vegyesipari Szövetkezetben 1970-ben tizenkét szerelővel kezdődött az autójavítás. Azóta a szerviz létszáma fokozatosan hét—nyolc dolgozóra csökkent. A szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezet gép- kocsijavító műhelye tizenkilenc szerelővel üzemel. A szövetkezeti szervizekben szalagszerű javítás nincs, a munka szervezése kisüzemi, egyműszakos, készenléti ügyelet nélkül. A kevés műszer és a gyakran hiányzó alkatrészek miatt az átlagos átfutási idő 4—5 nap; a nagyjavítás, a műszaki vizsgára való felkészítés ideje egy hónapig is eltarthat. A magánkisiparosoknál is megállapítható a tipizálás hiánya, és kevés az igazán jól felszerelt javítóműhely. Munkadíj normik szerint A végzett munka elszámolása az AFIT üzemében az idevonatkozó árjegyzéki normák alapján történik, Á NEB ellenőrzés során végzett „szúrópróba” szabályosnak találta a munkadíj és a felhasznált anyag elszámolását. A jászladányi Vegyesipari Szövetkezet bevezette, hogy a magángépkocsik javításáért — mint lakossági szolgáltatás — csak 30 fo- rint'óra munkadíjat számol fel, amely 10—15 százalékkal csökkenti a szervizmunka költségét. Nem minden esetben biztosított a magánkisiparosok által javított gépkocsik számlázása a bizonylati fegyelem betartása. A pénztárkönyvi ellenőrzés az adózás miatt minden évben megtörténik ugyan, ez azonban nem elég — mint a Szolnok járási-városi NEB is javasolta — a magánkisipar átfogóbb, szakmai ellenőrzésére van szükség. = hl — Az alföldi olajipar két vállalatának, illetve üzemének párt- és szakszervezeti bizottsága felmérést készített a nagycsaládos bányászok anyagi és szociális helyzetéről. Az Egertől Szegedig húzódó, szétszórt munkahelyeken 264 olyan bányász dolgozik, akinek kettő, vagy annál több gyermeke van, együttesen csaknem 1100 családtag eltartásáról gondoskodnak. A többgyermekeseknél viszonylag alacsonv. átlag — 800—900 forint az egy személyre eső havi jövedelem. Az öt vagy annál több gyermeket nevelő családoknál ennél is kevesebb. Lakáskörülményeik — huszonnyolc család kivételével — rendezettek. Százharminchárman saját otthonukban laknak, százharmincán pedig kulturált vállalati, illetve tanácsi és OTP-laká sokban élnek. Az olajipari vállalat és üzem — a felmérés alapján — többirányú szociális inNéhány héttel ezelőtt a KISZ szervezésében fiatal mezőgazdasági szakemberek látogattak a kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezetbe. A „rámenősen” érdeklődő ifjú agronómusok, állattenyésztők, közgazdászok házigazdája egy „kisúji” fiatalember, Guba Mihály, a tsz elnökhelyettese volt. Mindenkit megkapott szakmai biztonsága, a bonyolult társadalmi, gazdasági összefüggésekben való jártassága, kombinációs képessége és szerénysége. Ki ez a fiatalember? Mondják Mihálynak, Miskának, Misinek, Misának, Guba elvtársnak és néha mérnök úrnak. Szeretik és szidják. Az előzőek sokan vannak, az utóbbiak egyre kevesebben. Nyolcezer hektáron sokféle ember elfér. Az ujjunk sem egyforma. Az irodája asztalán egy öntözőtelep tervdokumentációja, az ajtó egy kukoricacsővel kitámasztva, hogy be ne csapja a szél. Más már úgy sem csapja rá az ajtót mostanában. — Valaha, igen? ■— Nem, nem... Az tény, hogy botladozva indultam a pályán. Sok mindent akartam. kellő tapasztalat néltézkedéseket tett a többgyermekes családok támogatására. Tervbe vették a még hiányzó huszonnyolc lakás mielőbbi megteremtését. Az új otthonok építéséhez anyagi támogatást nyújtanak, és igénybe veszik a szocialista brigádok társadalmi segítségét. Az óvodai és bölcsődei elhelyezéssel kiemelten foglalkoznak, az idén negyvenhét gyermek számára teremtettek helyet. A tanév kezdetén családonként 6— 800 forint iskolai segélyt folyósítottak. Erre a célra csak a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat mintegy 120 ezer forintot költött. A szakszervezeti szervek 120 bányászgyermeket két hétig ingyen nyaraltattak az ország legszebb tájain. ösztöndíjjal, tanulmányi segéllyel pedig tizenegy jóképességű fiatal szerzett egyetemi. főiskolai diplomát, középiskolai. illetve szakmunkás képesítést. Az ősszel is számos gyermek beiskolázását segítették elő. kül. Surlódtam, ütköztem, de — hogy lekopogjam — harag nem maradt utána. — Ezek a súrlódások generációs eredetűek voltak? — Csak másodlagosan. Azóta már világosan látom, hogy akármilyen jószándékú és tettrekész is a kezdő szakember, helyi tapasztalatok nélkül nem tudja megvalósítani szándékait. Három, négy év, amíg eljut az ember addig, hogy merhet. így kerültem én ellentétbe — hangsúlyozom: elsősorban önmagámmal — amikor idekerültem. — Tehát az „elődnél”, a Búzakalásznál kezdett — 1967-ben végeztem a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. A tsz ösztöndíjasa voltam, a gyakornoki évem után az öntözőüzem vezetője lettem, majd ez év januárjától elnökhelyettes. — Mi tartozik közvetlenül az irányítása alá? — A növénytermesztés, az állattehyésztés, az építőbrigád és a műszak? — Nehéz...? — A gondolatváltás, — igen. A régi termelési, szervezési szokásokat nem köny- nyű elhagyatni, hogy éljen az új. Győzködünk, az idő meg rohan. Egy példát: volt egy rizsőrünk, kedves, öreg bácsika. Sehogy se akarta megérteni, hogv ne úgy csinálja, mint régen, hanem úgy. ahogy mondom. Ah, ez nem jó. emígy kell azt, hajtogatta. No, akkor most csinálunk két kísérleti parcellát, az egyiket a maga módszerével gondozzuk, a másikat az enyémmel, aztán majd a termést meglátjuk az év végén, mondtam neki. ígv is lett. Az én parcellám több rizst adott. Belátta. — de közben eltelt egv év. Sok mindennel így vagyunk ám, csinálhatnánk jobban, de a gondolatváltás lassúsága miatt totyogunk! — Az öntözés a szívügye? — Ezen a vidéken öntözés nélkül nem lehet korszerűen, világszínvonalon gazdálkodni. Persze az öntözés csupán része a növénvtermesztés komplex feladatának. így fogom fel. — Hol tanulta? — Megszereztem a szakdiplomát is, — és so^ ügyes, okos módszert, megoldást láttam külföldi útjaimon, Olaszországban, Franciaországban. Jugoszláviában, ahol öntözőműveket, telepeket tanulmányoztam. A tsz öntözőtelepének építésénél és üzemeltetésénél ezeket a tapasztalatokat — szerény képességeim határáig — Igyekeztem hasznosítani. Jelenleg már 5200 hektárt öntözünk. — Régi szerelem.„ maga meg a föld--? — Nem, egyáltalán nem, a szolnoki Gubák — a „dinasztiám” — mind parasztok voltak ugyan, de én már városi gyerekként nőttem fel. Mondjam így: rákaptam az ízére. Köszönhetem az itteni környezetemnek, a tengernyi segítésnek, biztatásnak. Bevettek ebbe a szép, nagy, lelkesítő „társasjátékba ”, — Szóval már ilyen könynyű? .Játék?” — Délután, ha maga elment, brigádgyűlésre megyek. Vissza akarjuk fejleszteni az építőrészlegünket. Kiszámoltuk: korszerűtlen szervezet, gazdaságtalan. Ezt kell megértetnem az emberekkel. Hát, ha ez könnyű. — Mennyit dolgozik naponta? Napfeljöttől vakulá- sig? — Az az elvem, hogy napi 8—10 óránál ne dolgozzék többet az ember. A természettel nem lehet visszaélni. Ha jól beosztom a munkát, odafigyelek, s igyekszem mindig hasznosan cselekedni — ha nincs üresjárat — nem kell éjszakáznom. Nem vagyok a munka rabja —, csak szeretek dolgozni. De vigyáznunk kell önmagunkra és másokra. Jövőre, és tíz- húsz év múlva is frissen, jól kell dolgozni! Gazdaságosan kell használni az emberi erőt is. — Jövőre, tíz, húsz év múlva mit akar még? — A java még hátra van. Ez a pár év a modellgazda- ságban csupán a felkészülés volt. Űj műhely kell, jól gépesített gabonaszérű, 400 férőhelyes szarvasmarhatelep, lucernaszárító, műtrágyaraktár, — sorolhatnám... — A karcagi Tiszavidék Fejlesztési Tudományos Napokon ott volt. Mit kapott? — Szakmailag is nagyon sokat, s azt a megerősített tudatot, hogv az új Kunság fogalma a tudósok, kutatók, alkotó emberek — ide sorolom azt a munkást is. aki a gépeket irányítva tesz a jövőért — munkája nyomán hamarosan konkrét valósággá^ válik. — Ezek után felesleges is megkérdeznem: boldog ember? — A fiam héthetes, szép nagy gyerek. Tiszai Lajos
