Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-27 / 226. szám
1974. szeptember 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Érdemes-e lemondani a tárolóról? Ez a kérdés mostanában gyakran felmerült a szolnoki- Palla István körút 28. számú ház lakóiban. ......mi voltunk azok, akik m egértettük a tanács problémáját és segítőkészen lemondtunk a fáskamrákról” — írta május végén a Néplaphoz küldött levelében Molnár Elemérné lakóbizottsági tag. A földszinti tárolóhelyiségekből ugyanis viszonylag kis költséggel lakásokat lehet kialakítani. A lakók azért mondtak le a kamrákról. hogy több lakás legyen Szolnokon, enyhüljenek a lakásgondok. Sajnos az átalakítás úgy elhúzódott, annyi kellemetlenséget okozott a ház lakóinak, hogy egyesek talán már meg is bánták, hogy lemondtak a kamrákról. „Mindjárt az átalakítás kezdetén balesetveszélyre hivatkozva áramtalanították a lépcsőházat és a csengőket... a harmadik lépcsőházban a mentőknek akadt dolguk, és jogosan háborodtak fel azon, hogy a hordággyal a sötét lépcsőházban kellett a beteggel lemanőverezni.” Molnár Elemérné saját kellemetlenségeik említése mellett azt is megírja, hogy a huzavona híre nyílván elterjed a környéken, s akkor a szomszéd házak lakói kétszer is meggondolják, beleegyeznek-e a fáskamrák átadásába. Az ügy tehát rtémcsak a ház lakóit érinti, hanem akadályozhatja az újabb lakások kialakítását is. A Néplaphoz írott panaszos levél nyomán felvilágosítást kértünk a tószegi vegyesipari szövetkezettől, mivel a munkát a szövetkezet végzi. Amiért nem haladtak Több mint három hónap múlva ismételt sürgetésre jött meg a szövetkezettől a válasz, amelyet Gonda Ferenc elnökhelyettes írt alá. E levélben az elnökhelyettes közli, hogy két alapvető ok gátolja a munkát. Az egyik: csak két lépcsőházban kapták meg a kamrákat. „A közműrendszer kiépítése úgy van megoldva, hogy a 3 lépcsőházas épület egybefüggő rendszert alkot, így az egybefüggő rendszerű közművek kiváltását, átalakítását csak akkor lehet befejezni. ha valamennyi munka- területet rendelkezésünkre bocsátják.” A másik ok: „A középső lépcsőházban kijelölt területen a bontási munkálatokat megkezdve postakábelekkel találkoztunk, mely az eredeti tervben nem volt megjelölve.” A szövetkezet értesítette a lebonyolítót, a SZÖVTERV Szolnok megyei irodáját, hogy intézkedjen a kábelek „kiváltása”, azaz áthelyezése ügyében. Ez azonban máig sem történt meg. A postát nem értesítették — Az embereknek érdekük á munka mielőbbi befejezése, hiszen teljesítménybérben dolgoznak, és joggal emelnek szót, ha nem tudunk nekik munkát adni az építkezésen — mondta Tóth Lajos, a szövetkezet főkönyvelője. A harmadik lépcsőházban két kamrát még nem adtak át a lakók. Ott még tart a huzavona, talán akkor átad' J * ■'''PL'.*'" ' ' V' -U. ' -r |£ V • I szovjet hanglemez hetek A közelgő szovjet hanglemez heteken mintegy félszáz újdonsággal — világhírű zeneszerzők és előadóművészek nagy sikerű lemezeivel — jelentkezik ismét a Melódia szovjet hanglemezgyártó vállalat a magyar oiacon. Ä szovjet lemezek magyarországi forgalma évről-évre emelkedik. Forintértékük az utóbbi öt évben megnégyszereződött. s már idén is többszázezer forint értékű lemez talált gazdára. Több mint száz teljes ónéra és húsz teljes balettzene. valamint számos szimfonikus és kamaramű jelenti a Melódia lemezválasztékát. Közülük sok. egyedül szovjet kiadásban jelent meg a világon. A szovjet hanglemez hetek újdonságai tovább szélesítik az amúgy is bőséges választékot s minden bizonnyal úiabb híveket szereznek a Melódia-márka kedvelőinek. ják, ha elkészül a közös tárolóhelyiség. Addig azonban az építők nem tudnak dolgozni a kamrák átalakításán. A postakábelekről Cseke Zoltánt, a távközlési" üzem hálózatos osztályának vezetőjét kérdeztem. — Sajnos nem egyeztették velünk a terveket, ezért úgy értesültünk az ügyről, hogy a megbolygatott dobozok miatt zavar támadt a hálózatban és ezt az előfizetők jelentették. A kábeleket áthelyezzük, ehhez azonban olyan helyiségre van szükség, ahol a dobozok biztonságban lesznek. Ügy néz ki, hogy ez a helyiség hamarosan elkészül, és akkor körülbelül november 20-ig áthelyezzük a kábeleket. Gonda Ferenc, a tószegi szövetkezet elnökhelyettese levelében azt ígérte, hogy a kábelek áthelyezése után körülbelül két hónappal átadják az új lakásokat. Tehát január vége felé befejeződik a ház lakói számára a kellemetlenség. Jobb szervezéssel Az építkezés mindig kényelmetlenségekkel jár, ezt a szolnokiaknak mostanában aligha kell bizonyítani.' Jó szervezéssel azonban a Palla István körúti ház földszintjén épülő új lakások átadása nem húzódott volna el ennyire. Ezt nemcsak a lakók panaszára kell megjegyezni, hiszen nekik, már nem sokat mond ez a meg- í állapítás, hanem azoknak, akiknek talán hamarosan dönteniük kell a kamrák átadásáról. Ami a Palla István körúton történt, az nem törvényszerű, és részletesebb feltárása talán elősegíti, hogy más házakban nem ismétlődik meg. B. A. Száműzve Visszalépek a KISZ- i be. hogy focizhassak. Aj szolnoki tiszaligeti na- i pok sportszabálva ? ugyanis szigorú: csak £ huszonhat éven aluli \ ..kiskorú”, vagy KISZ- \ cag íutóbbi korhatár nélkül) villoghat szombat— \ vasárnap a pályán, csak \ ők rúghatnak hálószag- \ gató gólt. Mi tagadás, huszonhat'? elmúltam már. de focizni azért szeretek. ..Beteg” a magyar fut-! ball s én nem gyógyíthatom : száműztek a í oartvonad mellé... — sz Hétfőre befejezik a Tisza-híd javítását Szövetkezeti könyvhónap Tegnap a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése és a SZÖVOSZ sajtótájékoztatón ismertette a szövetkezeti könyvhónap programját. 1960 óta minden évben megtartják az őszi megyei heteket. Ennek keretében 400—500 irodalmi rendezvény lesz. Az országos megnyitót 'október 5-én Zir- cen tartják, Fábián Zoltán, Csak Gyula, Fodor András, Bertha Bulcsu, valamint a Veszprémi Petőfi Színház tagjainak közreműködésével. A rendezvényeket könyvvásárokkal, könyvkiállításokkal kapcsolják össze. GRAFIKAI KIÁLLÍTÁS Országszerte tegnap került sor a Képcsarnok Vállalat immár hagyományos grafikai hetének megnyitójára. A szolnoki Aba-Novák teremben huszonhét művész — köztük Kass János, Gacs Gábor, Gácsi Mihály munkáját mutatják be. Tegnap délelőtt ismét ope- ratív bizottsági ülésen vettek részt a 4-es műút korszerűsítésén dolgozó vállalatok képviselői. Az ülésen a két héttel korábbi tanácskozás óta végzett munkákról, a felajánlások időarányos teljesítéséről adtak számot. Ezután előterjesztették az UVATERV az útépítés befejező szakaszára készített munkaprogramját. A várható kedvezőtlen időjárást figyelembe véve az elkövetkezendő időszakban — az új terv szerint — még nagyobb együttműködésre és a vállalt határidők pontos betartására lesz szükség. A vállalatok képviselői ígéretet tettek arra, hogy a munkaprogramban előírt feladatokat teljesítik. Az operatív bizottság ülésén egyúttal bejelentették, hogy a Tisza-hidat az eredetileg vállalt határidőre, szeptember 30-án teljes szélességben átadják a forgalomnak. • • • Nagyon elismerésre méltó, hogy a 4-es út építésében résztvevő vállalatok mindent elkövetnek hogy az esős időjárás ellenére betartsák a munkaprogramban kitűzött határidőket. Mindazonáltal jó lenne, ha arra is gondolnának, hogy ideiglenes átkelőket létesítsenek a szolnokiak számára. Jelen-' leg ugyanis — ha esik az eső méginkább — szinte lehetetlen átmenni a Beloiannisz utca egyik oldaláról a másikra. A Ságvári körúti kereszteződésben ez ráadásul fokozott balesetveszéllyel jár. Reméljük az építők ezen a gondon is mielőbb enyhíte-: nek A tanácsok segítségével javult A pedagógusok lakáshelyzete Az utóbbi két évtizedben szinte rendszeressé vált a pedagógusok lakáshelyzetének felméréses megfigyelése, értékelése. A pedagógusok lakáshelyzetének javítására hozott párt-, állami és szak- szervezeti határozatok széllé, méből adódik ennek sajátos vizsgálata, mivel a lakáshelyzet nemcsak elsőrendű szociálpolitikai kérdés, hanem egvben oktatásügyi érdek is. A jelenlegi tervidőszak eredményeit. további feladatait összegezte tegnapi tanácskozásán a Pedagógusok Szervezetének Elnöksége. A községi oedagóguslakás- akciók keretében történő építkezésnél — mint megállapították — a telekárak és az építkezési költségek nagyméretű növekedése gondot okoz. Ezért a szakszervezet már az elmúlt esztendőben kérte az illetékeseket a kölcsönakció keretében nyújtható hitel felemelésére, elsősorban a fiatal, a faluban letelepedni szándékozó, és a körzetesítéssel érintett pedagógusok érdekében. A kérést megél-- téssel fogadták és ettől az esztendőtől fogva lehetővé tették, hogy aa oktatáspolitikai párt- határozatban is kiemelt községi általános iskolák elsősorban a körzeti általános iskolák építkezni szándékozó pedagógusai közül 150-en 180—200 ezer forint összegű kölcsönt kapjanak. Az oktatáspolitikai célkitűzések mellett — természetesen — a szociális körülményeket. a gyermekek számát és az életkort is figyelembe kell venni. A tervidőszak első három évében összesen 447 községi szolgálati lakást vásároltak és a központi vásárlási keretet — helyi erőforrásból — mintegy 8—10 millió forinttal egészítették ki. Több megyében — megyei tanácsi döntés ^lapján — vásárlás helyett szolgálati lakások építésére, illetve helyi építések kiegészítésére használják fel az összeget. A városi pedagógusok lakáskörülményei városonként igen eltérő. Budapesten és a megyei városokban — a nagymérvű lakásépítkezések ellenére — rosszabb, mint egyes megyeszékhelyeken a városi pedagógusok lakáshelyzete eddig is nagy részben a tanácsok segítségével javult, és ez a jövőben is tőlük várható. A fiatal pedagógusok számára ideiglenesen ió megoldási mód az albérlők háza. vagv a pedagógus szálló létrehozása. Ezt már számos város telismerte — köztük például Székesfehérvár. Szolnok. Balassagyarmat és Kazincbarcika. Zöldövezet, fásítás Szolnokon A 900 éves jubileumára,’ 1975-re külsőségeiben is meg. szénül Szolnok. A lakosság jelentős társadalmi segítésével nagy területeket fásítanak. zöldövezetet, parkokat alakítanak ki. A múlt évben például csaknem húszezer facsemete, az idén huszonháromezer fát és cserjét ültettek ki. Ma már 265 utcát neveznek a virágok utcájának. több mint huszonhétezer négyzetméter virágoskert díszük, szépíti a lakókörnyezetet. Elkészült a Zagyvaparti úi lakótelep impozáns parkja is. amely több játszóteret övez. Kiépítették az óvodák, is-' kólák zöldövezeteit és megkezdték a közeljövőben épül lő Széchenyi lakótelep környékének fásítását. Az őszszel 26 hektár- tölgyerdőt telepítenek. együttesen pedig 250 hektáros zöldövezet, változatos erdei fafajtái biztosítják az egészséges környezetet. Amikorra az első lakók beköltözhetnek a Kis- eveore több mint ötven hektáros fiatal erdő már szépíti a tájat. A város 30 ezer négyzetméter virágos parkja felett három iskola úttörőcsapata vállalt védnökséget, a városi tanáccsal kötött szocialista szerződés alapján. Binecz sógor vonata M ihály volt ő tulajdonképpen, Binecz Mihály, de szerfelett népes és az együvétartozást folyton erősítő rokonságához kapcsolódva mindenki csak sógornak szólította. Ott lakott Battonya határában, a Purghly birtok egyik négyes konyháján. Szálfaegyenes termetű, <Je- rék ember volt. Az ivásban sem akadt párja. Pontosabban szólva akadt egy, de ha sportszempontból nézzük vetélkedésüket, jó harminc év távlatából is diszkvalifikálni kellett volna őt. Mert ki számított jó borivó magyarnak? Az, aki csak úgy zutty, egy húztomban lezúdított néhány litert? Csak úgy ukk mukk fukk minden ceremónia nélkül? Ugyan kérem! A megrögzött alkoholisták tesznek így! Aki mutatni akarta, hogy ő is valaki, az nótaszó mellett mulatott legalább két napig, s akkor sem esett le a lábáról. De milyen a szegényember sorsa? Még akkor, két nap után is bizonyítania kellett, hogy tartja magát, mint Kinizsi a malomkövet. Nem volt elég ahhoz két- lábon menni, ami ugyebár annyi italozás után már tisztes teljesítmeny, hanem nó- taszora ugrálni, népi táncos módjára csizmát verve kur- jungatni. No, de csak úgy, erejet fitogtatandó, a mezei nyúl ugrál. Az embert bo- londnaK nézik, ha nem kíséri zeneszó. Ott kell lennie a bandának, s húzni hazáig. S itt volt a kutya elásva. Binecz sógor vetéry társa ötven holdon gazdálkodott, az öregnek meg semmi sem jutott. Azt az öt holdat ugyebár, amit a felszabadulás után kapott, nem számíthatta akkor. Ráadásul a.vetély- társa a kocsma mellett lakott, hamar „kimuzsikálták”. Binecz sógornak meg legalább a község széléig kellett rúgni a port a banda előtt, hogy csettintsen a jónép: „ez igen” . No, nem olyan nagyot, mint mikor Purghly Emilt látták nagyritkán bemenni az úrikaszinóba, de mégis csak csettin- tett. A sógor meg, felszedte a nyúicipőt, s a vasút mellett elindult hazafelé. Egy évben egyszer volt az így. Se kutyája, se macskája — megtehette. Az emberek megértőén hüppögtek, s igazából a nagygazdát tartották bolondnak. Az viszont fütyült rájuk. — Ti vagytok a bolondok — hajtogatta — Nem látjátok, hogy öreg már ez a föld? Meg kell szabadulni tőle. Gógyés magyar volt, annyi szent, mert elitta az utolsó barázdát is, s a felszabadulásra szegény paraszt lett. Egyszer, ahogy ballagott az öreg hazafelé a sínek közötti talpfákon, s már közel járt ahhoz a vasúti őrházhoz, melynek csirkeóljában bújt el 1919-ben a földesúr, szembetalálta magát a vonattal. A masiniszta alig tudott lefékezni. Markos fűtőjével együtt ugrott le a mozdonyról, hogy ellássák az öreg baját. Annak szeme sem rebbent. Fenséges nyugalommal rendelkezett: — Ha én, Binecz Mihály jövök, álljatok félre ezzel a vacakkal. A fűtő mondani akart valamit, legalábbis a gigája rángatózásából arra lehetett következtetni, de az öreg belé fojtotta a szót: — Engem a kommíin alatt mindig felvett a' vonat. Megállt, ha utóiért. Azok a vasutasok tudták mi a becsület. De ti __ M egvetően legyintett, to- vábbállt. Purghly Emilnek — akiről mellesleg szólva csak az ifjú generáció nem tudja, hogy közeli rokonságban állt a „legfelsőbb hadúrral”, — volt egy kicsit ütődött fia. Magam is ismertem. Állandóan azt kérdezte a mezőn szor- goskodóktól: — Van ürge, van? Kicsi, nagy, nőstény, kan? Nos, ezzel a fiatalúrral gyűlt meg egyszer Binecz sógor baja. Igaz, csak áttételesen, mert az úr agara volt tulajdonképpen a ludas. Az öreg döglesztő melegben kapálta negyedében a kukoricát. A dülővégi fa alatt lévő ebédjét megtalálta az agár. Mohón lefetyelte az aludt tejet, egyre mélyebben hatolva a köcsögbe, míg végül beszorult a feje. Ügy forgott körbe-körbe fején a köcsöggel. — Húzd le, — parancsolta a fiatal úr az öregnek. Az meg imitálta, hogy rángatja. — Nem megy, mondta végül, szét kell tömi a köcsögöt. S ezzel akkorát odavágott a kapanyéllel, hogy az agár egyből feldobta a talpát. Lett is belőle hadd el hadd. Binecz sógor alig maradhatott a birtokon. Bezzeg az öreg Purghlyval, a kegyelmes úrral nem úszta volna meg olyan könnyen, mint ütődött fiával. Az lóháton ülve húzott végig korbáccsal azokon, akik felbosz- szantották valamivel, — akár az általa lassúnak tartott munkatempóval. Verés közben mindig azt hajtogatta: ez kell a parasztnak. , Binecz sógor szerint egészen más kellett. Mégpedig olyan élet, hogy örömében igyon, ne bánatában. Szerfölötti örmében ivott is volna, amikor megérkeztek a szovjet katonák. — Tudjátok ti, hol kell kezdeni, — dicsérte őketi — Csak az a baj, hogy egy korttyal sem tudlak benneteket megkínálni. — Se baj öreg, — mondta egy tatár képű, — majd főzünk mi jó pálinkát répából, meg kukoricából, ha más nincs. Főztek is olyan jó 60 fokosat, hogy megbillent tőle a föld. — Most csúszik ki fcurghly lába alól. — jegyezte meg az öreg Binecz. Amikor a szovjet előőrsök már Orosháza környékén jártak, munkába kellett állítani az utánpótlást szállító vonatot. Az öreg Binecz vágta az akácot, hordta a kukorica szárat, hogy legyen gőz a mozdonyban, mert bizony szén nem volt. S közben biztatgatta a katonákat: — Menjetek csak kedveseim, azzal a pálinkával majd csak elboldogulok én magam is, de tinéktek utol kell érni Purghlyt. S ha utolértétek, csapjatok oda neki, mint én a tejesköcsögnek. Pásztázó tekintettel végignézett a szerelvényen, s mielőtt füttyentett a mozdony, ráírta az egyik szerelvényre: Indult Battonyáról 1944. szeptemberében. Simon Béla