Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

1974. szeptember 1. 4L SZOLNOK MEGT El NÉPLAP 3 Újabb jubileumi óvoda Szolnokon Bensőséges ünnepségen ad­ták át tegnap délután Szol­nokon a varos fennállása 900. évfordulójának tisztele­tére társadalmi összefogással elkészült 2. számú jubileumi óvodát. A/ ünnepségen meg­jelentek a megye és a város párt- és tanácsi vezetői és a vállalatok, szocialista bri­gádok képviselői. Káplár József, a városi ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője köszöntöt­te az ünnepség résztvevőit, köztük dr. Majoros Károlyt és Barta Lászlót, a megyei pártbizottság titkárait, dr. Hegedűs Lajost, a megyei ta­nács elnökét, Sándor Lászlót, a városi pártbizottság első titkárát. Kukri Bélát, a vá­rosi tanács elnökét. Káplár József köszöntő szavai után Márton Ferencné cukorgyári dolgozó, a városi tanács vb tagja ünnepi beszédben, majd ezután — a nemzetiszínű szalag elvágásával — jelké­pesen átadta az új létesít­ményt. Az óvodások műsorral kö­szönték meg a róluk való gondoskodást, s birtokba vet­ték az óvodát. Rövid műsor után a vendégek megtekin­tették a mintegy 4.5 millió forint költséggel felépült új gyermekintézményt. Az óvo­da korszerű, esztétikus be­rendezése is társadalmi ösz- szefogásnak köszönhető: a megye ötvenöt kisipari szö­vetkezeti a bútorok, szőnye­gek beszerzéséhez ötszázezer forinttal járult hozzá. A tegnapi átadó ünnepség a városépítő hétköznapok Előkerültek a vadonatúj .játékok. Az ünnepség után az óvodások birtokukba vettek az új létesítményt kedves színfoltja volt. In­termezzo. ünnepi közjáték. A széles körű társadalmi össze­fogás eredménye: megoldó­dott száz gyermek óvodai el­látásának gondja. A meg­nyitó ünnepi hangulata en­nek a társadalmi összefogás­nak is szólt, az összefogás­nak, mely biztosítéka és zá loga a további tervek, fel­adatok megvalósításának. Á Juhász brigád tarisznyája Egy ríráf szalonna, négy­öt fej hagyma, egy zacskó lebbencs meg , tarhonya, só, paprika — ez volt valaha a kubikos tarisznyában. A ta­licskában ásó. lapát. csá­kány, ezt tolták a kordély után. A Juhász Sándor „Kilián György” szocialista brigád­jának munkahelyén egyetlen talicskát e láttam. — Kubikosok, taliga nél­kül? A brigádvezető megmo- solygott. Mindig mosolyog, az erős emberek életvidámságá­val. — Nemigen kell már a talicska. Van azért. Olyan helyeken azzal dolgozunk, ahol nem fér el a gép. Berki Ferenc, a Tiszameíiti Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat szolnoki kirendeltségének vezetője to­vább sorjázza, merre, mi mindent épített még Juhász Sándor szocialista kubikos brigádja. — A vállalatunknál 1972 óta dolgoznak Juhászék, szor­galmasan, megbízhatóan. Építették a nagykunsági és a jászsági öntözőfürt műtár­gyait, majd ők készítették el a szolnoki vásárcsarnok ala­pozását. — Hányán vannak? Juhász Sándor zavarba jön: — Hogy is mondjam. Most- már csak tizenegyen. — Többen voltak? — Igen. fóth László művezető hoz­záteszi : — Szerencsére ilyen hely már kevés van. Bent egy-egy kisebb épületben, itt-ott, de különben szinte mindent gé­pterével csinál ez a bri­gád is. — Akkor mitől kubikos manapság a kubikos? Olyan-e mint volt? Mi van a Juhász- brigád. tarisznyájában? — Hogy hányszor tíz ki­lométer öntözöcsatorna, meg vízelvezető, a hunhegyesi, a kisújszállási, ecsegfalvi, meg 3 tomaji határban, azt így nemigen tudnám megmon­dani. — Mennyivel? Erről valahogy nehezen be­szél. Úgy kell belőle kihúzni a szavakat. — Eggyel. — Az az „egy" elment? — Igen, mert... — Mert... — Mert rhuszáj volt neki. Ügy döntött a brigád. — Miért? • — Miért? Hát, mert na­gyon ivott. Ki kellett, hogy közösítsük. — Hová. valósiak? — Kunhegyesre, mind egy­től egyig. A vállalat autója hoz, visz bennünket. — Fárasztó lehet. — Mindennap tizenhárom órát vagyunk távol a csa­ládtól, az igaz, de ez a mun­ka itt szép ... A brigád a kőolajipari tröszt számára épít egy 1500 négyzetméteres raktárak ■Az építési naplóban a mű­szaki ellenőrök elismerésüket fejezik ki a brigád hibátlan munkájáért. A brigádnapló társadalmi munkákat rögzít. — A Keskeny János utcá­ban az öregeknek csináltunk egy parkot, a dolgozók álta­lános iskolájában egy tan­teremféle alapozását végez­tük el... A kirendeltségvezető hoz­záteszi : — Még mást is csináltak, dehát Juhász elvtárs úgy van vele, hogy a beszéd helyett inkább dolgozik. — Valahogy így. tényleg — mondja félig komolyan, félig viccesen, mintha már­is restellné magát, hogy eny- nyit beszélt... A művezető mondja el a kongresszusi tnunkaverseny- vállalásukat is: —■ Határidőmódosítás nél­kül vállalták, hogy az erede­tileg tervezett munkán kí­vül a csarnok térburkolatát is megcsinálják. Egy kis „pf'Usz”: 1200 méter útbur­kolat. — A többletmunka nern okoz minőségi romlást? Ezt már Juhász Sándor sem állja meg szó nélkül: — A vállalatnál mi bocsá­tottuk ki a Dolgozz hibátla­nul mozgalom verseny felhí-J vását. Hát akkor hiheti, hogy ez a pluszmunka is ugyan­olyan jó lesz, mint a többi. — U = Kenderest kommunisták Ha nem hívnak is, megyünk i — Bánni történik nálunk a községfe.i- * leSztésben, bármi­lyen akciót indítunk útjára, azt elsősorban a kommunis­ták érzik magukénak. A köz­ségi pártbizottság rendszere­sen megtárgyalja a költség- vetésünket, a fejlesztési ter­vet, aztán napirendre tűzik Társadalmi — Ügy voltunk vele, hogy mivel a művelődési ház is a miénk, az ottani nagyterem­ben megtarthatjuk a tanács­üléseket. Így a tanácsházán a régi teremből alakítottuk ki ezt az újat, esküvőkhöz, név­adókhoz. Amikor az első párt eskették itt, a násznép be- todult, megilletődtek, halkan suttogtak, de azért csak meg­hallottam, amint az egyik ^öregasszony azt mondja: „Nahát, itt szebb, mint a templomban”. Tudja, milyen büszke léttem? Azért jutott erre is annyi pénz — nerp'kis summába került, az tény — mert a köz­ség lakói meglehetősen sok társadalmi munkával segítik a település fejlesztését, az el­múlt három évben csaknem másfél millió forint értékű­vel. Ha azt vesszük, hogy a tanácsnak ugyanezen idő alatt 3,4 milliója volt fej­lesztésre, akkor értékelhet­jük csak a maga valójában az önzetlen munkások támo­gatását. így lett orvoslakás, vízhálózat, villany újabb ut­Kamatoztatni Hívjuk őket és jönnek! — így fogalmazott a tanácsel­nök. A mezőgazdasági szak­munkásképző intézetben meg azt mondták: Ha nem hív­nak, akkor is megyünk segí­teni! Mit csinált eddig ez az is­kola a falúnak? Zászlóruda- kat az emlékműhöz, pancso­lót, játszótéri felszerelést az óvodának, építenek KRESZ- pályát a ligetben, és ha sike­rül az általános iskolához tornatermet ragasztani, nos annak létesitéséből ők is részt kérnek:, szállítást, a betonszerkezetek összeállítá­sát vállalják társadalmi munkában. És Csak néhányat említettem a sok közül. Tóth az alapszervezetek is. A vé­leményekre odafigyelünk, a javaslatokat igyekszünk hasznosítani, mert azt teszik szóvá, amelyek az egész la­kosságot érintik, — mondja Tordai József tanácselnök, miközben legújabb beruhá­zásuk, az új házasságkötő terem felé kalauzoL munkában cákban, kút és még megany- nyi más. — Azt kérdezte az előbb, milyen javaslatokat tettek legutóbb a pártlaggyűléseken, amikor a községfejlesztést tárgyalták? Megemlítem a járdafelújítást. Hetvenezer fo­rintunk van erre a célra. Az ipari szövetkezet ebből a pénzből 300 folyómétert, csi­nált ’volna meg. A taggyűlé­seken azt' mondták: adjon a tanács anyagot, egy szakem­bert és mi megszervezzük, megcsináljuk társadalmi munkában. Hatszáz folyómé­ter járdát tudunk így felújí­tani. Hasonló módon tudjuk bővíteni a vízhálózatot is. Még két kút, meg egy 50 köb­méteres globus kell, és hosz- szú időre megoldódik Kende­res vízellátása. Soroljam, hogy a választások idején 250 aktíva — 70 százalékuk párt­tag — kapcsolódott be az agi- tációs munkába? Ezek té­nyek. Mint ahogy az is tény, hogy a párt tekintélye Ken­deresen is nagyot nőtt az emberek szemében. 9 az értékeket Sándor az iskola pártalap-. szervezetének titkára szerint: — Szerelnénk minél ered­ményesebben kamatoztatni a község javára is azt a széllé- mi és fizikai kapacitást, ami a mi intézetünkben rendelke­zésre áll. Három évig tanul­nak nálunk a gyereitek, — egyszerre százötvenen, száz- hatvanan-**— amíg növény- termesztő gépész szakmun­kás oklevelet kapnak. Jól felkészültek a tanárok is, szakmai tudásukkal is segít­hetik a községfejlesztést. Bár az is igaz, hogy most inkább az iskola szorul sür­gős segítségre, és ezt már nem lehet társadalmi munká­ban megoldani. A felsőbb párt- és állami szervek se­gítségét kérik. — Taggyűléseken is be­széltünk már róla, nem egy­szer — magyarázza Payer Lajos pártösszekötő tanár. — Arról van szó, hogy gon­dunk van a beiskolázással. Az idén hatvanhét gyerek kapott oklevelet, elsőbe hat­van gyereket kellett volna felvennünk, de csak har­minckettő jelentkezett. A jövőről van szó Az okokat taglalja Urbán Vince igazgató: — Régebben mi a felnőttek szakmunkás- képzésével foglalkoztunk, ke­vés olyan kombájnos van a termelőszövetkezetekben, aki nem nálunk tanult. Hagy örö- , műnkre néhány éve megkap­tuk a növénytermesztő gé­pész szakmunkásképzést. Épí­tettünk új tanügyi épületet négy tanteremmel, természet- tudományi előadóval, száz­húsz gyereket tudunk a kol­légiumban elhelyezni, amely a régi kastélyban van. Nem­rég újítottuk fel az épületet 600 ezer forint költséggel. Csupán az iskola gépei 4 millió forintot érnek. Ezt azért mondom, hogy lássa, jó körülmények között folyik nálunk az oktatás. Csakhogy időközben a megyében há­rom helyen indítottak mező- gazdasági gépszerelő-képzést, ami magasabb végzettséget ad, mint mi. Most a jövőnk- ről van szó. Mi lesz a mi is­kolánkkal, ha így haladunk ha nem lesz elég ^slentkező erre a szakmára? Reméljük most, hogy átkerültünk mi­nisztériumi irányítás alól a megyei tanácshoz, eldől: profilmódosítást csinálnak-e, ' vagy a felnőttek szakmun­kásképzése lesz a feladatunk. — Mi a taggyűlésen úgy foglaltunk állást, hogy az is­kola ideális hely mezőgazda- sági gépszerelő képzésre, — mondja Tóth Sándor, — A tantestület is alkalmas erre a feladatra. Szerintünk nem mindegy a község, de az egész megye szempontjából sem, hogy mi lesz ennek a szép iskolának a sorsa. (Folytatjuk.) ' Varga Viktória Új termékek, új beruházások Szociális épület., Jászkiséren — Újdonság a Kriszta konyhabútor Rotációs kasza saját tervek alapján Záhonytól Szombathelyig járják a vasúti pályát, ja­vítanak, felújítanak a MÁV Építőgépjavító jászkiséri üze­mének gépei. A narancssár­ga Plasser automatic aláve­rőgépek az év első hét hónapjá­ban 2 ezer 202 kilométe­res vasúti pályaszakasz javítását fejezték be, 102 kilométerrel többet a ter­vezettnél. Az eredményes karbantartó munka feltéte­leit a „téli szálláson” lévő gépek szakszerű javításával teremtették meg és Jászkisé- ren szerezték ismereteiket a bonyolult gépek kezelői is. Augusztus közepén a to-’ vábbképzés újabb szakasza zárult le. Százan fejezték be a különféle szaktanfolyamo­kon a tanulást, köztük har­mincán tettek sikeres gépke­zelői vizsgát. Tovább bővül a hajdani gépállomás helyén a MÁV egyik legkorszerűbb ipari üzeme. Megkezdődött a hó­romszintes szociális épület és vele együtt a százszemélyes munkásszálló építése. A mintegy 18 millió forintos költséggel készülő mosdó, öl­töző és munkásszálló átadá­sát 1976 márciusára tervezik. Az üzem hat szolgálati la­kása közül négyet az idén adnak át a dolgozóknak. Klára, Gina, Emmi — e három női név a szolnoki bútorgyár nagysikerű kony­habútorainak márkajele. És a negyedik, amely hasonló si­kerre számíthat a Kriszta, ennek gyártását a harmadik negyedévben kezdik el. Újdonságnak számít a Ti­sza Bútoripari Vállalat szol­noki gyáregységében az épí­tőipar részére nagy sorozat­ban készülő konyhabútor. A március végén átadott felü­letkezelő gépsor tette lehető­vé a beépített granitúrák so­rozatgyártását Az Idén mintegy 30 mil­lió, jövőre pedig 60 mil­lió forint értékben szállí­tanak az építőipari vál­lalatoknak. \ Kedvezőek az első félév gazdálkodási eredményei. A termelési érték 90,6 millió forint éppen fele a teljes évre tervezettnek; míg a nyereségterv mintegy két­millióval több az előirány­zottnál. A gyár melletti min­tabolt forgalma is egyre nő, és gz idén elérte a havi 400 ezer forintot. Megkaphatok ott a Tisza Bútoripari Válla­lat valamennyi gyárának bú­torai és a kereskedelem ál­tal még nem rendelt új ter­mékek is, , A Budapesti Mezőgazdasá­gi Gépgyár törökszentmikló­si gyáregysége - az export ki-, vételevei termelési és nyere­ségtervét túlteljesítette. Az exportelmaradások oka: a tőkés importból származó gardántengelyek késői szállí­tása. A csak júliusban beér­kezett alkatrészek elsősorban a Lengyelországba és Cseh­szlovákiába gyártott fűkaszák szállítási határidejét „módo­sították”. A gyárban azon­ban remélik, hogy ezt a né­hány hetes lemaradást az év végéig pótolják. Az éveken át gyártott RN— 2 fűkasza mellett új termék az RK—6 jelű rotációs kasza gyártását kezdték eL Az új gépet a gyár mér­nökei kísérletezték ki és az első huszonöt után na­gyon kedvezőek az ellen­őrzés adatat A nagy teljesítményű ka­sza csaknem háromszor több­re képes, mint a hagyomá­nyos RN—2-es jelű fűkasza. A másik újdonság, az RZ— 6-os rotációs szárzúzó első darabjai most készülnek, és a jövő hónapban már bese­gíthetnek az őszi betakarítási, <9 munkálatokba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom