Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-26 / 225. szám

1974. szeptember 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szolnokon a Zagyva-parti óvoda megnyitásával cgyidobén ezeradagos konyhát adtak át. Az új konyhában tíz gyermekintézmény óvodásainak főznek. A barátság és együttműködés jegyében Az MSZBT vetélkedő-sorozata Társadalmi ösztöndíj Építőipari szakmunkástanulóknak (Tudósítónktól.) Társadalmi ösztöndíjalapot létesített az építőipari szak­munkástanulói részére a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. A több me­gye építkezésein dolgozó vállalat kötelékében ielenjeg szakmát tanuló több mint hétszáz fiatal közül százhét­tel kötöttek társadalmi ösz­töndíi szerződést. A rend­szeres anyagi támogatásban részesülő, ió képességű fia­talok a szakmunkás-bizonvít- vány megszerzése után sem változtatnak munkahelyet, az őket segítő vállalat munkás- gárdáiát erősítik. A vállalat egyébként öt éve magas színvonalon szervezi a szak­mai képzést, gondoskodik az utánpótlásról. Az elmúlt tanévben például csaknem száznegyvenen vizsgáztak kö­zén- és felsőfokú ismeretek­ből. Az akadémia iellegű to­vábbképzés keretében az idén fejeződött be a műve­zetők és építésvezetők okta­tásának első szakasza, ősz- szel pedig a munkások to­vábbképzése kezdődött meg. Mintegy százhúsz, szakmával nem rendelkező, de ió képes­ségű fiatalt iskoláztak be a különböző átkéozős tanfolya­mokra. A négyezer munkást fog­lalkoztató vállalatnak szük­sége van a képzett, a kor­szerű építési technológiát ió! ismerő szakemberekre. Éven­te 7—800 millió forint értékű kivitelezői munkát kell elvé­geznie. Ezidő szerint 142 lé­tesítményen dolgoznak, ame­lyeknek befejezési értéke el­éri az 1.7 milliárd forintot. Városi úttörőház Zalaegerszeg belvárosában 10 millió forintos költséggel megkezdték a városi úttörő­ház építését. A tervek sze­rint a jövő évben készül el. Az épületben 13 szakköri klubhelyiség lesz, ezen kívül itt helyezik el a városi gyer­mekkönyvtárat is. Az úttörő­ház egyúttal a pedagógusto­vábbképzés tárgyi, technikai feltételeit is biztosítja majd. A minap Madame Truff elvtársnő panoptiku­mában jártam, amely nem olyan neves, mint a ne­ves Madame Trouffeau pa­noptikuma Londonban, a múltja sem olyan régi, mint amazé, de mindezek ellené­re feltétlenül érdemes és értelmes arra, hogy e rövid beszámoló keretében megis­mertessem Madame Truff elvtársnő hazai panoptiku­mát. A nőtanáes támogatásá­val, számos más társadalmi szerv félhivatalos „anyag- szállításával”, és titkolt szer­vezésében létrejött hazai pa­noptikum kiválóan alkalmas arra, hogy a kiállított figu­rák megtekintése után leg­alábbis töprengve lépjenek ki a látogatók közéletünk napfényére. Dehát mi látható végülis ebben az első hazai panop­tikumban, amely arra hiva­tott, hogy a nagyérdemű kö­zönségnek olyan embereket mutasson be viaszfigurák ké­pében és formájában, akik, illetve amelyek unikumok, amelyek olyanok, hogy szin­te nincsenek is, de mert vannak, példátlan, hogy Van­nak és éppen ezért bemutat­ni viaszmásukat a kornak és az utókornak kötelessége is? Ez a Madame Truff elvtárs­nő afféle hazai panoptikum, itt van nem messze a Jó ut­ca 4/b alatt napról napra gyarapodó, de még mindig igen szűköske és kevéske he­lyet elfoglalva. A kísérőm nem Madame Truff elvtárs­Nagyszabású vetélkedő­sorozat kezdődött a Magyar —Szovjet Baráti Társaság szervezésében. Az országos akciót két kiemelkedő dá­tum: hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója, s a ba­ráti társaság ugyancsak 30. születésnapja tiszteletére hir­dették meg. A hazánk fasizmus alóli felszabadulásának három év­tizedes évfordulója alkal­mából rendezett vetélkedő célja: bemutatni a Szovjetunió sikereit a nemzetközi po­litikai, tudományos, gaz­dasági és kulturális élet­ben. Fő törekvés: a magyar—szovjet együttműködés fejlődésé­nek áttekintése, ezen be­lül testvérmegyéink és városaink sokoldalú kapcsolatainak megis­mertetése. A nagyszabású versenysoro­zat három fordulós, 1975 jú­niusában az MSZBT meg­alakulásának 30. évforduló­ján zárul. Napjainkban szerte az or­szágban több mint 900 MSZBT tagcsoport vállal te­vékeny részt a magyar— szovjet barátság ápolásában. vnő volt, őróla éppen ottjár­tamkor készítették a viasz­másolatot, mert egyedülálló, hogy egy nőnek jusson ép­pen eszébe egy ilyen hazai panoptikum létrehozása. Kí­sérőm Kajevác Benő okleve­les teremőr és viaszöntő volt. Szakértő kalauzolása nyomán a következőket láttam és a következőket mondóm el a látottakról. A szemközti üvegszekrény­ben egy színész térdelt, szem- melláthatóan a Hamlet sír­ásója 6, s azért került a pa­noptikumba, mert a rendező­je Hamlet alakjának meg­formálását bízta volna rá, de ő így szólt: — Rendező úr kérem ... Én tisztában vagyok a ké­pességeimmel. Nekem ez a Hamlet sok, a nézőnek ke­vés. Tessék nekem ideadni a sírásót, jól ugyan azt sem játszom el, de tisztességgel meg tudom formálni leg­alább. Ennyire telik a ke­véske tehetségemből... Ide került. A panopti­kumba. A másik tárlóban egy lab­darúgó állt. Állása éppen olyan megszokott, mint aho­gyan állni szokás a magyar labdarúgó-pályákon, de ez mégis más ügyben áll itt... Ez a labdarúgó arra kérte a szakosztályvezetőit, hogy ne­elmélyítésében. Külön fi­gyelmet érdemel, hogy o versenybe mintegy 300 üzemi, vállalati, termelő­szövetkezeti, intézményi és iskolai tagcsoport ne­vezett be háromfős csa­patokkal. Szeptember 13-án Békéscsa­bán 14 csapat részvételével bonyolították le az első me­gyei elődöntőt. A jövő év január-február­jában sorrakerülő középdöntőkben 29 to­vábbjutott MSZBT-kol- lektíva csapata, összesen 87 versenyző áll rajthoz. A középdöntőket Békéscsa­bán Győrben, Szekszárdon, Egerben, továbbá a fővárosi művelődési házban és az an­gyalföldi József Attila mű­velődési házban bonyolít­ják le. A vetélkedő utolsó állomá­sa júniusban — az MSZBT megalakulásának 30. évfor­dulóján — a budapesti Szov­jet Kultúra és Tudomány Háza lesz. A döntőben hat csoport versenyez a fő dijakért. A legjobb eredményt elérő első három helyezett csapa­tot szovjétunióbeli utazással jutalmazzák. ki prémiumot kifizetni azt meg ne tegyék, ő azt meg sem érdemli, ő nem pénzért focizik, hanem mert játszani szeret, éppen ezért sem ge- binre, sem más juttatásra igényt nem tart, mindössze egyetlen pár sportszár az igénye. Ide került. A panopti­kumba. Az a férfi ott — magya­rázta Kajevác Benő okleve­les teremőr és viaszöntő — egy vállalati igazgató. Volt. De lemondott. Azt mondta a minisztériumának, őneki a vállalat igazgatása megha­ladja a tudását, ő becsüle­tes ember, nem hajlandó a nép vagyonát jelentő üzemet zsákutcába vezetni. Adjanak neki egy szerényebb beosz­tást, ami tehetségének a leg­jobban megfelel. És lemon­dott. Ide került. A panopti­kumba. Amott egy férfi. Kicsit megrokkanva bár, de még­is ember kinézéssel. Huszon­két évi házasság áll mögöt­te és büszkén hirdeti, sőt vallja ma is, hogy szereti és még mindig kívánja a fele­ségét, akit soha meg nem csalt, s ezt megtenni ezután sem áll kedvében. Ide került. A panopti­kumba. * t Uj közgazdász szakma A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem Köz- gazdasági Továbbképző In­tézete munkaügyi szakköz­gazdász-továbbképzést indít. A munkaügyi szakközgaz­dász továbbképzésre azok je­lentkezhetnek. akik közgaz­dasági egyetemi végzettséggel rendelkeznek és legalább kétéves szakmai gyakorlatuk van. A tanfolyamot elsősor­ban azoknak a közgazdászok­nak ajánlják, akik jelenleg vagy a jövőben — vállalati, illetve felsőbb szinten — munkaerő-tervezési, munka­erőgazdálkodási. foglalkozta­táspolitikai. bér- és jövede­lempolitikai. személyzeti, ok­tatási-továbbképzési terüle­ten dolgoznak, illetve ilyen jellegű kérdések iránt beha­tóan érdeklődnek. A jelentkezési kérelmet a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem Közgaz­dasági Továbbképző Intéze­téhez kell benyújtani októ­ber 31-ig. Szükséges mellé­kelni az egyetemi diplomát, illetve annak másolatát, ön­életrajzot. a munkahely gaz­dasági vezetőségének írásbe­li véleményét is. Az előzetes jelentkezés alapján az inté­zet az érdekelteket a felvé­teli vizsgával kapcsolatos tudnivalókról írásban értesí­ti. Odább egy nő áll az üveg­szekrényb'en, olyan harmin­casforma. Három gyerek mellett, mint segédmunkás elvégezte az általánost, az­tán a középiskolát, aztán az egyetemet, a diplomával együtt szülte a negyedik gye­rekét, vállalati igazgató iett belőle és még ma is minden este vacsorát főz a kedves • kis Mucuska férjének, aki közben a televízió híradót nézi bent az egyetlen szo­bában. S még azt is mond ja ez a nő, hogy ha újra kez­dené az életét, akkor is csakis így képzelné el. Ide került. A panopti­kumba. Az ajtó másik oldalán, a sarokban egy férfi ül az író­gép előtt, kicsit zavaros te­kintettel. Űjságíró. Kajevác Benő szerint ez az a ma­gyar újságíró, aki fennen hirdeti, hogy soha nem té­vedett. felettes szervei min­dig csak dicséretben részesí­tették, s bár kétségtelen te- hetségtelensége a szakmán belül bebizonyosodott, de a szorgalmával mindig kivív­ta olvasói és felettesei tet­szését. Mégis, ha újra kez­dené az életét, nem lenne újságíró. Pedagógus inkább. Ide került. A panopti­kumba. Jómagam ekkor gyorsan kisiettem az ajtón, a közélet napvilágára. hogy beszámol­hassak Önöknek a hazai Madame Truff elvtársnő féle panoktikumról. Tven érdekes és tanulságos helv. Gyurkő Géza Panoptikum ban A választ érdekében Mit is 'várunk a ta­nácstagoktól? A lakókörze­tek választották őket, hogy a hivatalos fórumokon, első­sorban a helyi tanácsnál ér­dekeiket képviseljék. Meg­bízatásuk valóban sokrétű: közösségi feladatok, gondok ügyében várnak tőlük intéz­kedést, nemegyszer egyéni problémák megoldásában kell közvetítő szerepet vál- lalniok. Mindezeket termé­szetesen felelősséggel, be­számolói kötelezettséggel, úgy, ahogy megválasztásuk­kor ígérték. A tanácstagok az elmúlt időszakban or­szágszerte beszámoltak a megválasztásuk óta eltelt időben végzett munkájuk­ról. A városokban, .kerüle­tekben önálló beszámolókra került sor, a községekben pedig a falugyűléseken szá­moltak be választóiknak a tanácstagok. Végzett munká­jukról számvetés készült. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának felmérése sze­rint a tanácstagok megvá­lasztásuk óta 18 067 fogadó­órát tartottak, ebből, a köz­ségekben 10 589-et. Az 1669 községi és nagyközségi ta­nácsú helyen összesen 2242 falugyűlést rendeztek, ahol a helyi vezetők mellett beszá­moltak megválasztásuk óta végzett tevékenységükről. A számok felsorolása után elérkeztünk a lényeghez; ho­gyan képviselték a tanács­tagok választóik érdekeit a hivatalos fórumokon? Szol­gáltatás, egészségügy, szoci­ális gondozás, művelődésügy, közlekedés, kereskedelem, munkaügy, nemzetiségi kér­dések — így sorakoznak a témák a tanácstagok napló­jában, jelentéseikben. Ezek a feljegyzések ezernyi fel­adatot, problémát jelente­nek, amelyek megoldásában tőlük várt és vár segítséget a lakosság. Hogyan alakul­jon körzetükben az üzletek nyitvatartása, milyen segít­séget nyújthatnak az időseb­beknek, a támogatásra szo­rulóknak, milyen javításra szorul a helyi közlekedés, a közművek, a víz-csatorná­zás helyzete? A felsorolt példák sok tíz­ezernyi igent jelentenek, amelyek a tanácstagok jó munkáját bizonyítják. És mindehhez tegyük a társa­dalmi munkaórák százezre­it, amelyek a közösségek, a népgazdaság gyarapodását gyorsítják, segítik. Szervező munkájuk, önként vállalt tevékenységük ebben a rend­kívül fontos és jellemző ösz- szefogásban szintén a ta­nácstagok javára írható. A számok és tények arról tanúskodnak, jói vá­lasztottak a lakóközösségek, a tanácstagok szorgalmasan dolgoztak, képviselték vá­lasztóik érdekeit. Amikor a beszámolókon, falugyűlése­ken az emberek elé álltak, a közélet demokratizmusának fórumát példázták: ezt és ezt kérték, javasolták közös­ségük érdekében, s én ezt és ezt tettem érte. Tanácstagjaink jól képvi­selnek minket, s ezért meg­érdemlik elismerésünket. — E. — Ezen vagy ez alatt? A címbeli kérdést egy ol­vasónk tette fel nekünk az­zal a kéréssel, hogy adjunk tanácsot, melyik a helyes: a rágós (ezen) vagv a névutós (ez alatt) nyelvi forma. Le­vélírónk arról is szólt, hogy az iskolában pl. az „ez alatt azt értem’’ névutós határozás szerkezetet idegenszerűségnek, germanizmusnak ítélték, az­zal a megokolással, hogy a német darunter verstehen nyelvi forma megfelelője, tü­körkifejezése. Egyes nyelvművelő, nyelv­védő cikkekben még ma is egyértelműen hibáztatják az alábbi szerkezeteket: kéz alatt vette, álnév alatt írta meg, váltó alatt olyan ok­mányt értünk, ez alatt azt értjük stb., s magyar for­máknak csak ezeket ismerik el: kézből vette, álnéven írta meg, váltón olyan ok­mányt értünk, ezen azt ért­jük stb. Hogy levélírónk kérdésére megnyugtató választ adhas­sunk, vizsgáljuk meg, mi­lyen szerepet vállalnak mai nyelvhasználatunkban a kér­déses nyelvi formák. Először is azt tapasztaljuk, hogy a rágós és a névutós formák egyaránt szerephez jutnak. Az is igaz azonban, hogy az írásos közleményekben in­kább a rágós változat a gya­koribb, a szóbeli megnyilat­kozásokban pedig a névutós forma. Az általános nyelv- használat tehát arról vall. hogy ma már nem lehet me­reven hibáztatnunk pl. a valami alatt azt értem szer­kezetet, és a valamin azt ér­tem formát pedig egyedüli helyes alaknak tartanunk, A mai nyelvművelők legtöbb­jének az a véleménye, hogy a névutóval alkotott szerke­zet ma már „nyelvtény”, s nem hibáztatható. Az Eger­ben tartott országos kiejtési konferencián^ pl. nyelvész szakemberek előadásaiban is szinte egyforma arányban je­lentkeztek ezek a kifejezé­sek: a jó kiejtésen azt ért­jük; a jó kiejtés alatt azt értjük. Miről tanúskodik ebben a kérdésben a régi magyar nyelv és a magyar írók. köl­tők nyelvhasználata? Arról, hogy a hibáztatott névutós alakokat már kétszáz éve használják, s a szépirodalmi nyelvben is igen gyakran nyelvi szerephez mtnak. Ak­kor miért harcoltak ellene a nyelvvédők? Azért, mert egy időben divat volt egyes ma­gvar nyelvi formák megfele­lőjét keresgélni az idegen nyelvekben. Mivel pl. az álnév alatt nyelvi formához a németben találtak hasonló szerkezetűt (unter falschem Namen), ezért a germaniz- mus címkét ragasztották a magyar kifejezésre. Ma már felesleges az el­lene való harc, s a két nyel­vi forma közül bármelyikkel élhetünk. Dr. Bakos József A miUroírás világűr ehor dere A Mohácson élő Ehmann Laios nvuadíias boltvezető naránvi betűket ír Ezek mé­retei csak mikronokban fe- iezhetők ki. Az idén érmen 45 éve. hogy' felállította a mikroírás világrekordiát és azt azóta sem sikerült felül­múlnia senkinek. 1929-ben olvasta az úisáeban. hogy egy bajor egyetemista húsz­ezer betűt írt egv levelező­lapra. Kíváncsi volt: igaz le­het-e ez és maga is meeDró- bálkozott mikroírással. Már az első kísérletre 26 196 be­tűt sikerült rávinnie a leve­lezőlapra. Azóta töbtózör megjavította saiát rekordiát és a legutóbbi alkalommal már 56 ezer betűs szövegel írt a levelezőlapra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom