Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-25 / 224. szám
1974. szeptember 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mit mondanak az illetékesek? A 4-es úiiól és a szolnoki pályaudvartól Sajtóértekezlet a Köziekedé i- ét» Poeíaügyi Miniszt fiúmban Talajcsere dieózással. A zagyvarékasi Béke Tsz évente 270 hektáron végez talajjavítást. A villanyszámla kicsit magas Ülést tartott a megyei tan cs vparrliaitií lmnlkáöíi A rádió hallgatói hétfőn este egyenes adásban hallhatták a KPM-ben rendezett sajtóértekezleten elhangzott kérdéseket és válaszokat. Az adás befejezése után megkértük dr. Ábrahám Kálmán államtitkárt és Urbán Lajost, a MÁV vezérigazgatóját, hogy bővítsék ki a Néplap kérdésére adott, a rádióban szükségszerűen rövid Válaszukat.. Munkatársunk dr. Abrahám Kálmántól a 4-es út, elsősorban a szolnoki átkelő szaka'sz rekonstrukciójáról érdeklődött. A jó hatásfokú vállalati gazdálkodás egyik közismert feltétele a termelési költségek csökkentése. E költségek között szerepel — iparáganként változó súllyal — a termeléshez felhasznált vil- lamosenefgia ára is. A magyar gazdaság 250 legtöbb villamosenergiát fogyasztó vállalatának egyesített villanyszámlája például évente 9—10 milliárd forint. A villamosenergiára fordított kiadások az egyes ve- gyiüzemek, kohómüvek önköltségében eléri a 20—30 százalékos arányt is, míg a gép- és könnyűiparban átlagosan éz az érték 3—5 százalék között mozog. TéNemrégiben minisztertanácsi határozat született az energiatakarékosság fokozásáért s ez több konkrét teendőt is megjelölt. Ezek között alapvétő a vállalati és ágazati energetikusok szerepének megerősítése! képzésük és feladataik rendszerbe foglalása. A vállalatok többségénél — különösen a nagyfogyasztóknál — eddig is dolgoztak energetikai szakemberek: itt most az a változás, hógy az energia- gazdálkodás javításáért — külön ezért a feladatért is A jó vállalati energetikus néni kis hasznot hajthat a gyárnak. Legnagyobb a szerepe a beruházások megtervezésekor, mikor akt kell mérlegelni, hogy milyen energiaforrások bol mekkora teljesítmény fogadására kell lehetőséget teremteni. Gépbeszerzés esetén az energetikus szaktanácsai meglntcsak aranyat — sok tízezer kilowattot érhetnék. Azzal, hogy Ismeri a gépek fogyasztásának és teljesítményének értékeit, hasznos társa lehet bármikor a technológusnak. Például annak eldöntésében, hogy égy adott termékét melyik gépsoron lehet a legjobb hatásfokkal megmunkálni. Ilyen döntésben természetesen sok miiident meg kell fontolni, de mindenképpen érdemes figyelembe venni a villanyszámla alakulását is. A nagyfogyasztók számára sem azonos a tarifa például nappal, a csúcsórákban és éjszaka. Ez a körülmény is kínál variációs lehetőségét ahhoz, hogy a nap melyik szakában vonjanak be egy sok villanyáramot fogyasztó Az iparvállalatoknál négyezer energetikus munkája kapott most nagyobb figyelmet: a villamosenergia fogyasztás körülbelül 50 százalékát tartják majd szemmel. A másik 50 százalékot a közlekedés, a mezőgazdaság és a lakosság fogyasztja el. Az igazság az, hogy ezekén a területeken — mért a tevékenység szervezettsége a korszerű nagyiparhoz képest számottevően alacsonyabb — az iparénál szervezettlénébb, lazább az energiagazdálkodás is. A szakemberek 15—20 százalékos megtakarítás lehetővedés lenne azonban ebből arra következtetni, hogy akkor elsősorban takarékoskodjanak a kohászatban és a vegyiparban, ugyanis ezek a kiemelkedően energiaigényes ágazatok egyben a legtakarékosabb felhasználók is. A szakemberek mintegy 3—6 százalékra becsülik azt a villamosenergia mennyiséget, amelyet a hazai gyáripar képes lenbe megtakarítani — fegyelmezettebb, szakszert bb felhaszhálással. És ennek a megtakarításnak — forintban 300—600 milliónak — a négyötöd részét a gép- és könnyűipartól várhat juk. — az igazgatók lesznek a felelősek. Ez garancia arra, hogy az energetikusoknak az eddiginél- nagyobb szavuk, cselekvési lehetőségük legyen. Tekintélyük növelését szolgálja, hogy bizonyos türelmi idő után csak megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek tölthetik be ezt a munkakört. Az összes változás részleteit — a feladat, a hatáskör, a szervezet pontos meghatározásait a Vállalati énergigaz- dálkodásról hamarosan megjelenő rendelet tartalmazza majd. gépet a termelésbe és mikor helyezzék esetleg tartalékba. Most, hogy kormányhatározat és rövidesén égy rendelet írja majd elő az energetikusok feladatát, egyesek hangoztatják máris: ez — kissé — beleszólás a vállalatok belügyeibé, hiszen Vé- gülis a villanyszámlát a gyárak fizetik. Csakhogy a viliamosenergia — és mindenféle energia — nemzeti kincs. Ügy kell vele bánni, mint a közös vagyonnal. Fo- lyóinkat, tavainkat sem teheti tönkre senki csak azért mert termel; az energiát pedig nincs joga pazarolni, rossz hatásfokkal elhasználni. Házáhk csak számottevő energiaimporttal képes kielégíteni a növekvő szükségleteket, így nálunk különösen fonios, hogy miképp gazdálkodnak az energiával a gyárak, hogy melinylVel nő évről-évfé ez az import. Feltétlenül jogos tehát az energetikusok pozícióit, tevékenységük lehetőségeit erősíteni á gyárakban és az ágazati irányításban. ségét tételezik fel ebben a körben, mindenekelőtt a mezőgazdaságban és a lakossági fogyasztásban. Ha tehát mindenki enérgetikusi komolysággal, lelkiismerettel gazdálkodna — kis- és nagyfogyasztóként egyaránt — az energiával — villannyal és persze gázzal, olajjal is — bizony egy többmilliérd- ba kerülő Villám őse fő mű teljesítményének megfelelő energia mennyiségét takaríthatnánk meg magunknak — s így egy-kétmilliárd forinttal lehetne kevesebb évente az Ország villanyszámlája. ü. F. Tegnap délután tartott rendkívüli ülésén a vb a tanyai lakosság helyzetéről, a megye vendéglátóiparáról és idegenforgalmáról, a sok- gyermekes családok helyzetéről, az 1973. évi tanácstagi jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok megvalósításáról tárgyalt. A most megvitatott jelentések szerepelnek majd a megyei tanács harmadik negyedévi ülésének napirendjén. Hűtőgépgyár — Volán Olcsó, gyors, pontos Menetrendszerű luvarozás A Hűtőgépgyár még 1971- ben 5 évre szóló komplex Szállítást kötött a Volán 7. számú Vállalatiak Erre a megnövekedett fuvarigénv és a szállítások gyors lebonyolítása miatt vott szükség. A szerződés beváltotta a hozzá fűzött reményeket és a gvár 18--2Ö százalékos termelés növekedése sem okozott szállítási nehézséget. Az áru közúton történő továbbítása azonban költség- többletet jelentett a gvámak. A költségek csökkentésére 1972 őszén úiabb tárgyalások kezdődtek. Az akkori megállapodás alapján a Volán két műszakban áruirá- nyító diszbécsenszolgálatot szervezett a gyárban, ahol a szállítást a Hűtőgépgyár me- netiránvítóiával közösen programozzák. Ezzel elérték a gépjárművek maximális kihasználását és a fuvarköltségek csökkentését is. Ma már a szállítási költségek a gvár termelési értékének csak eav százalékát teszik ki. A gvár összes anvag és áruszállítmányainak 54 százalékát közúton fuvarozzák, a többit vasúton. Ez az arány azért. ló. mert az így felszabaduló tehervagonokba exDort-küldeménve- ket rakhatnak be. Az idei termelésnövekedés szükségessé tészi a Volán géoiárműparkiának további növelését és speciális gépkocsik beszerzését is. Mindkét vállalatnak célia az állásidők csökkentése és a szállítások korszerűsítése. Ez a magyarázata annak, hoev kölcsönösen törekednek az együttműködés tökéletesítésére. a szállítás ió megszervezésére. — Bizonyos-e, hogy a töl beállta előtt a munka befejeződik? A szolnokiak azt is gyakran megkérdezik, hogy miért nem szerveztek több műszakot és nagyobb apparátust e munkáta? — A 4-es út szolnoki átkelő szakaszának építése komplikált feladat — mondotta dr. Ábrahám Kálmán államtitkár. — A munkát a nagyarányú szanálás, a csatornaépítés és egyéb dolgok is nehezítették. Csupán a szanálás 35 millió forintba került. Közben merült fel az igény például a gyalogos aluljáróra is Szolnokon, elsőként a vidéki városok között Nem elleneztük, hiszen megalapozott Igény volt. de összességében jelentős beruházási többletet kellett adnunk. Az átkelési szakaszon elvégzett és még hátralevő munka értéke körülbelül 150 millió forint lesz. Több, miht amennyibe A kemencék kéménye messziről látszik. A téglák garmadáit széthordják az autók, a vonatok. Akik az agyagot bányásszák, sajtoltéit. égették — a kémények tövében maradnak. A kemencék füstje rájuk száll. Fulengcljen A Tégla és Cserépipari Vállalat karcagi gyára jó fél évszázaddal füstölt először. A korom akkor is a karcagi határt piszkította — a haszon meg a gyárosok országos szövetsége kasszájába került. Két fivér, Monöri Elek üzemvezető és Monori Imre égető szakmunkás jól ismeri a hajdani sós-paprikás kenyerét adó gyárat is. A „kemencés ember” á vasúti sorompó felé int: — A gyárkaputól addig állt a sor, onnan könyörögtek az emberek, hogy vegyék fel őket. Én 1938 óta itt vagyok, tudom, állati munka volt. Így ni... — Mutatja, hogy milyen. — Nem fölnézni emelés közben, mert akkor megszédül az ember, kidől, és kiviszik a gyárkapun. Márhogy a múltban ... — Mennyiért, mindezt? —* Hét fillér volt az órabér. Az üzemvezető a Nap felé fordít egy téglát. „Meózik". — Így volt. De azért most se könnyű ám! Az anyagmozgatást meg mindig nem tudtuk gépesíteni. Sokmindent éppen úgy csinálunk, mint 50 vagy 7Ó évvel ezelőtt. A kemencék tetején beszélgetünk. Alattunk 980 °Cos parázs izzik. Köhögnöm kell." A kékesszürke gázfelhőket szinte tapintani lehet. A multimilliomos Izmos, barna asszonyka les le a kémlelőnyílásokon a kemencébe: özV. Simon Ffi- gyesné. égető szakmunkás. — Jól ég? —- Muszáj néki. Azt néztem, megvan-e a 980 fok, annyi kell. — Hol a niűsZet? — Á, csak Így szemmel. Négy-öt fok eltéréssel megugyanilyen hosszú autópálya kerülne. Én mindezek alapján úgy látom, hogy az építés eredményes és jó ütemben halad. Október elsején a helyszínen fogom felülvizsgálni a megkötött Szocialista szerződések, érvényesülését és a befejezés mielőbbi biztosításának lehetőségét. Biztos vagyok benne, hogy az év végére a szolnoki átkelési, szakasz rekonstrukciója, a legtöbb bosszúságot okozó híd felújításával együtt, elkészül. A szolnoki pályaudvarról a következő kérdés hangzott el: — Van-e remény, pontosabban biztosíték arra. hogy a szolnoki vasútállomás felújításának időarányos része — az állomásépület és környéke — a i'áros 900. évfordulójára. 1975 augusztusára elkészül? — A város 900 éves jubileumi ünnepségeire a MÁV a határidők féléves előrehozásával fela jánlotta, hogy eltudom a tűz színéről, hogy annyi-e, amennyi kell. — Nagy gyakorlata lehet. — Huszonöt éve téglagyárban dolgozom. — Talán ötéves korában kezdte?... Az én szemem meg így látja. Minden porcikája nevet: — A lányom is húszéves már, ő is itt dolgozik a gyárban. — Égető, téglahordó? — Az irodán van. — Szóval, mégsem nőnek való munka... — Én szeretem. 1966 óta vagyok szakmunkás, mindig három műszakban. Jól megvagyok: irányítani, táplálom, ellenőrzőm a tüzet. Megszoktam, aránylag meg is fizetik. Meg aztán... mondtam, ezt szeretem. — Kiszámolta-e már, hány téglát égetett ki 1966 óta, amióta magára bízták a tüzet? — Ügy hozzávetőlegesen. Kevesebbet mondok a valóságosnál, nehogy azt higgyék, hogy nagyzolok. Úgy jó 100 millió téglát égettem eddig. Egy szép családi házhoz 27—35 ezer tégla kell. Si- monnénak tehát egy nagyközségre való „háza” vart. Néhány év múlva korkedvezménnyel nyugdíjba megy, mivel veszélyeztetett munkahelyen dolgozik. Minden itt töltött 5 év után egy év kor- kedvezmény jár. De addig még sok tégla „kiég” a keze alatt. Az öreg kemencének azonban hamarosan búcsút mond. A 150X15 méteres nagy csarnok mér elkészült. A gáztüzelésű kemencét most építik. A közéi 60 millió forintos rekonstrukció jó ütemben halad. Tavaly három kemencével 40 millió téglát égettek ki, az úi, ma.idhogy egyedül „elbír” ennyivel. Legfőbb Ideje, hogy megvalósuljon a rekonstrukció, mert a téglagyári munkák egyes fázisaira már úgyszólván nem lehet munkaerőt kapiii. A behordok A behordok a szárító színekből csűszfatókon tolják be a téglát a kemencébe. A szabadban esetleg míuusz ló készíti az átmenő pályaudvart, a felvételi épületet p három aluljáróval, a távközlési és biztosítóberendezéseket. a rendelkező állítóközpontot, a szerel vény tárolót, az elektromos és gőzenergia ellátást, a peronfeljárók lefedését, az állomási előtér rendezését — mondotta Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója. — Az építési munkákat speciális vasútépítési anyagok hiánya nagy mértékben hátráltatta. Ez mintegy háromhónapi lemaradást okozott az átmenő pályaudvar és a biztosítóberendezések építésénél. A lemaradás ledolgozása — tekintettel arra. hogy á pályaudvar építése nagymérvű éiiel-nappali vágányzárokkal jár >— a vasút Szolnok térségére háruló, rendkívüli nagy mértékű, szállítási feladatainak teljesítése mellett nagyon gondos, mindenre kiterjedő szervezési munkát kíván. A vállalt feladatok teljesítésére, a problémák megoldására, a beruházó és a kivitelező feszített ütemtervet készített, amelvnek eredményeként a MÁV a felajánlott létesítményeket 1975. augusztus 20-ra felépíti, ezzel kötelezettségét teljesíti. B. A. fok van, a kemencékben pedig plusz 60 fok. Németh Ignác, a behordok brigádvezetőjé 48 évés. Törzsgárdatag, brigádja a gyár egyik oszlopa. — Hány téglát fog meg naponta? — A kisméretűből 7—8 ezret. — Julott-e már magának a téglámilliókból? — Persze. Tavaly előtt kész lett a házam, de már nagyon kellett, a gyerekek miatt. — Hány családja van? — öt. De kettő már kirepült. Már nagy. — Könnyebb lesz... — Ném panaszkodhatok: négy. négy és fél ezer forintot megkeresek. Bírom, jól bírom. — Hány mázsát emel naponta? — Mázsát?! Naponta 18—■ 20 tonnát. Valakinek ezt is csinálni kell. mert ha nem, * a több), miből építkezne? A kihordok Ök a kiégetett téglát rakják ki. 50—60 fokos hőségben dolgoznak. A meleg kemencéből tolják lu a kocsit a szabadba. Monori Elek üzemvezető jót ismeri ezt a munkát is, — része volt benne. “* Nagyon kíméletlen r-un- ká. de mégis, akik ide iöh- nek, ittrasadnak. Legalább is a többség. Pedig elgnndol- kódik az ember: ha fc' HU a Fáz. áz építőket ürtnePllk. azokról beszélnek, de a téglagyári emberekről nemigen. Nem panaszként mondom, mert csinéliuk. tudiuk. hogv miiven szükség Van az éní- tőám-agra, dehát így Van. Maid ... — Májd? — A rekonstrukció után sok minden másképp lesz. Az új kemencéből embéri kéz érintése nélkül jön ki a tégla. Ég és föld. Tiszai Lajos A szakemberek tekintélye iVem a vállalat belügye Lehet egykét milllárddal kevesebb Kémények alatt