Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-21 / 221. szám

1974. szeptember 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Óvjuk gyermekeiket! A nyári nagy vakáció után sok dolgozó szülő meg- könnyebülten felsóhajt: vég­re. elkezdődött a tanítás, fel­ügyelet alatt lesz a averek. Ez a körülmény azonban nem adhat teljes felmentést egyetlen szülőnek sem. mert az igaz ugyan, hogy az iskola, napközi otthon, sok külső veszedelemtől óvja a gyerme­ket, de a baj — kisebb bal­eset — az iskolában is meg­történhet. Különösen a taní­tási évad első heteiben. Dehát mit tehet a szülő, aki reggel éokézláb eresztette el iskolába a gyermekét, s délután — vagy este — be­tört feiű. kificamodott lábú. körzővel, vagy más tanszer­rel felsértett gyermke áll elé. Természetesen minden gyer­mek háta mögé nem állhat egy pedagógus. Az iskola azonban mindent elkövet azért, hogy az iskolán belül egyetlen gyermeknek se essék baia. De ahogy általában a gondos szülő részt vesz a pe­dagógus oktató, s nevelő munkáiéban. ugyanúgy együttműködik az iskolával a gyermekbalesetek megelőzé­sében is. A gondos szülő mindig, de szeptemberben. októberben fokozott figyelemmel kíséri gyermeke otthoni tevékeny­ségét. Különösen a kisebbe­ket — úira rá kell szoktatni a rendre, többször és nagy türelemmel kell figyelmeztet­ni. hogy ne ugárljon fel lec­ketanulás közben, ne hagyi a szanaszét dolgait, ne heves- kedien a testvéreivel, vagy barátaival. Tudatába kell vésni, hogy komoly munkába kezdett s ez nem tűr fe­gyelmezetlenséget. A ió ne­velésnek. az eredményes rá­hatásnak legiobb módszere a szülői ió példa. ....' O tthon, a családi körben rendreszoktatott gyerek álta­lában fegyelmezni tudja ma­gát az iskolában, sőt iáték közben és az utcán is. A két utóbbi terület — tehát a játszótér, de méginkább az utca — rejti magában a leg­több baleseti veszélyt. Nincs annál elszomorítóbb, mint amikor gyermeket ért kisebb, vagy súlyosabb bale­setről hallani. Az esetek többségében elkerülhető lett volna a baj. ha a gyerme­ket időben figyelmezteti a szülő, ha nem lett volna kö­zömbös egy — vagy több — utcai járó-kelő, ha a lakott területre vonatkozó, közleke­dési szabályok betartásán túl még figyelmesebbb a gép­kocsivezető. Lehetne hosszan sorolni, hol és mikor követ­nek el a felnőttek súlyos mulasztást. A gyermek tapasztalatlan, meggondolatlan, még nem tudia érzékelni a veszélyt. A felnőttek kötelessége gazda­gítani a gyermek tapasztala­tát. naponta figyelmeztetni őt a leselkedő veszélyekre és megértetni vele. hogy a vak­merőség nem egyenlő a bá­torsággal. Nem véletlenül kezdtem ezt a pikket az otthonnal. Ha a családi körben sikerül a gyermeket rendre, önfegye­lemre nevelni, s ez összhang­ban van az iskola, a pedagó­gus erőfeszítésével, akkor gyermekeink egyre biztonsá­gosabban mozognak az élet­ben. Nekünk felnőtteknek — bármennyire is felgyorsult az élet — észre kell ven­nünk a veszélyt meg kell akadályozni a bajt. a tragédi­át. D. J. VV* «•: ■' .' • v 7.* Martfűi tervek Filmmúzeum és színházi sorozat A hindu síremlék című film bemutatásával kezdő­dött meg a martfűi művelő­dési központ filmmúzeumá­nak negyedik sorozata szep­tember 16-án „Nagy rende­zők — nagy sikerek...” címmel. A sorozatban sze­replő filmeket a klubtagok kívánságára válogatták ösz- sze. Eizenstein, De Sica, Fellini, Antonioni, Bergman filmjei azok, amelyeket hét­főnként vetítenek. A színházi sorozat első előadása október 6-án lesz. A békéscsabai Jókai, a kecs­keméti Katona József és a szolnoki Szigligeti Színház művészei mutatják be töb­bek között Jacobi Sybill, Katona József Bánk bán, Offenbach Gerolsteini nagy­hercegnő, O’Neill Boldogta­lan hold című művét. Befejezéshez közelednek a művelődési központ belső átalakítási munkái: a meg­szűnt presszó helyét a Kili­án ifjúsági klub foglalja el, s megújul a színpad, s a két öltöző is. Uia7Ík a Magyar Állami Népi Együttes Tegnap a kora reggeli órákban nyugat-európai vendégszereplésre indult a Magyar Állami Népi Együt­tes 100 tagú csoportja. Az egyhónapos turné során elő­ször Svájcban lépnek fel. Lausanne-ban. Zürichben, és Baselben tartanak a követ­kező napokban összesen öt előadást maid a franciaorszá­gi Bourges-ben adják elő koncertműsorukat. Szeptem­ber 26-án mutatkoznak be Párizs közönsége előtt A katedra „újoncai” Tegnap még diák, ma ta­nár. Hosszú évek után most először: nem a padban, ha­nem a katedrán a helye. Pályakezdő pedagógus... A negyediket levelezőn — Az a legfurcsább, hogy tanár is vagyok egyben, meg diák is — kezdi a beszélge­tést Boros Rozália, a tisza- kürti általános iskola „újon­ca”. — A nyáron még csak a harmadik évet fejeztem be a szegedi Tanárképző Főis­kolán, de szüleim betegsége miatt levelezőn kell folytat­nom. Magyar—orosz szakos vagyok, igaz egyelőre csak oroszt tanítok: ötödiktől — nyolcadikig. \ — Az első óra? — Izgalmas volt, tudom erre gondol. Szerencsére va­lami aprócska tapasztalatom már van, a főiskolai gya­korló tanítások révén. Kü­lönben is bízom benne, hofv hamar belejövök, hisz heti 22 órám van. — Egyéb elfoglaltság? — A tanári könyvtárat, valamint az orosz szakkört vezetem, és persze tanulok, készülök otthon. — Albérletben? — Igen. Háromszáz forint, plusz villany, plusz fűtés. — És a fizetés? — A területi pótlékkal együtt ezerkilencszáz forint. Az ösztöndíjhoz képest való­ságos vagyon. — Tervei? ■— Jövőre államvizsgázom — ez a legfontosabb. Kinek könnyebb ? A jászladányi általános is­kola tanárijában egymás mel­lett ülnek. Tolvaj Irén má­sodikosokat, Nagy Kálmánná harmadikosokat tanít ősz­től, de mindketten pályakez­dők. De nem egészen egy­formán. Nagy Kálmánná idén szerzett tanítói diplo-' paát, míg Tolvaj Irén képe­sítés nélküli nevelő. Szep­tember elsején '*a tanárival szomszédos gondnoki irodá­ból költözött át. Hogy ki­nek könnyebb? — Egyformán nehéz — véli Nagyné. — Irén a köz­séget, az iskolát ismeri job­ban, én a tanítás módszer­tanát. Kölcsönösen segítünk egymásnak... —• És egyformán segít ben­nünket mindenki — folytat­ja kolléganője. — Nekem kü­lönösen Földes Klára, aki egy párhuzamos osztályt ta­nít. Nagyné szakosodni készül — rajztanár szeretne lenni —, Tolvaj Irén jövőre a jász­berényi Tanítóképzőben fel­vételezik: — Eredetileg úgy tervez­tem, hogy nagyobb gyereke­ket fogok tanítani, de ez az eltelt pár nap megszeret­tette velem a tanítói mun­kát. Ragaszkodók, kedvesek a tanítványaim, s szavamra még fegyelmezési gondjaim sincsenek. Legalábbis egye­lőre ... Mindkettőjük közös gondja viszont az adminisztráció. Tanmenet, óravázlat... — Még álmunkban is írunk — mondják szinte egy1- szerre. — Hiába, az első év nagyon nehéz. Abban bí­zunk, hogy jövőre már köny- nyebb lesz. A megszólítás furcsa — Elszúrtam a felvételit csúnyán — mérgelődik még most is Vass Lajos. — Tör­ténelem — ének-zene szakra jelentkeztem Egerbe, s fél ponton múlt a sorsom. Ha sikerül... Ha sikerül, főiskolai hall­gató — így „tanár bácsi” Zagyvarékason. — A legfurcsább a meg­szólítás. Tizenkilenc éves lé­temre bácsi vagyok, s rá­adásul tanár. Az első órán. de még a másodikon is for­gott velem a terem, azt hit­tem elszédülök. A kollegák segítettek,- megnyugtattak, s én lassan-lassan elhiszem, hogy megbirkózom a fel­adattal. — A szerződés egy évre szól. Mi lesz jövőre? — Újra jelentkezem, ez­úttal Szegedre. A tanítás mellett rendszeresen tanulok otthon, még a gitárt is félre tettem, most ez a fontos. — Társadalmi munka? — A községi művelődési ház Röpülj páva-körét veze­tem pár hónapja. Mondták is többen: ilyen névvel köny- nyű... — Diákként ilyennek kép­zelte a pedagógus munkát? • — Igen, ilyennek. Ilyen szépnek, és ilyen nehéznek. H. D. A szőlőhegyekből aszú-' illat libben be a vo­nat ablakán. Zötyögünk ki­tartóan, s miután unalmam­ban a szemben lévő fapad utolsó csavarját is alaposan szemügyre vettem, az utasok kerülnek sorra. Az ajtó mel­lett ül egy férfi és olvas. No nézd csak, ő lesz az, a Gál Jóska. Jó tizenöt éve nem láttam. Hirtelen emlé­kek kezdenek cikázni rend- szertelenül bennem, aztán összeállnak szép sorjában. • • • Húsz éve, vagy talán több is van... A gimnázium kockaköves udvarán évnyi­tóhoz gyülekeztünk. A fel­sősök régi ismerősként üd­vözölték egymást, mi első­sök idegenül méregettük szomszédunkat előbb az ud­varon, aztán a padban, majd az ebédlőasztalnál, a kollégiumi ágyon. Nekem rögtön szemet szúrt Gál Jós­ka: valamiféle gyermekkori nyavalya tette olyan fura Vastagabb lett a boríték Nagy-nagy találgatás előz­te meg, de ennyire azért senki sem számított. Egy mondatban így lehetne ösz- szefoglalni a tanácsi dolgo­zók béremelését. A munka­ügyi miniszter múlt év de­cember 27-i rendelete értel­mében rendezték áz állam- igazgatás és az igazságszol­gáltatás dolgozóinak bérét. A rendelet életbe lépett, s Nem volt egyedül. Varga Sándorné egyike az ezerhat- száz tanácsi dolgozónak, aki a megyében béremelésben részesült. A megyei tanács személyzeti és oktatási osz­tályán már elkészültek az összesítő adatok. Dr. Sütő István osztályvezető-helyet­test a béremelés elveiről, gyakorlati megvalósításáról kérdeztem. — A Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökének utasítása tartalmazza a bér­rendezés alapelveit: így töb­bek közt azt, hogy a taná­csi dolgozókat munkakörök­be kell sorolni. A munka­köröket meghatározó ténye­zők: az iskolai végzettség, a munkaviszonyban eltöltött idő és a végzett munka mi­nősége. A statisztikai adatokból látható, hogy a bérek ked­vezően alakultak. Az állam- igazgatás szakembereinek munkabére ezelőtt ugyanis elmaradt a vállalatoknál, szövetkezeteknél, intézmé­nyeknél dolgozó szakembe­rekétől. A fizetésrendezés célja többek közt épp e hely­zet megszüntetése volt. Szól­ni kell azonban az ehhez kapcsolódó járulékos, de ha­sonlóan fontos célkitűzések­ről is, nevezetesen arról, hogy a béremelés hatására várhatóan stabilizálódik a tanácsok szakembergárdája, valamint ösztönző hatással lesz a képzettségi szint nö­velésére. Azért fontos, ezt megemlíteni, mei;t a változás remélhetőleg mindkét eset­ben az ügyintézés magasabb szintű ellátását eredményezi. az elmúlt hónapokban már a felemelt béreket vehették kézhez a tanácsok dolgozói. — Amikor kibontottam a borítékot — mondta Varga Sándorné, a tiszaíöldvári ta­nács igazgatási előadója — nem akartam elhinni, hogy ezután ennyi pénzt viszek haza. ötszázkilencven forint­tal emelkedett a fizetésem. Június 25-ig minden ta­nácsi dolgozó megkapta az új besorolásáról szóló hatá­rozatot. Személy szerint ér­tékelték és indokolták, hogy ki miért és milyen összeg­ben részesült. Akik kimarad­tak, azoknak. is megmond­ták, mit kifogásolnak mun­kájukban, magatartásukban. Egyébként nem sokan vol­tak, a megyében százhuszon- kilencen, de ebben már azok is benne vannak, akiknek a korábbi fizetése elérte, vagy meghaladta az új besorolási határt. A béremelést a tanácsok között is differenciáltan haj­tottuk végre. A megyei ta­nácsnál átlag 10,7 százalékos béremelés volt, a városi ta­nácsok 15—23, a nagyközségi és községi tanácsok dolgozói 15—17,8 százalékos fizetés- emelésben részesültek. Ezt a feltevést igazolták a szolnoki városi tanácsnál szerzett tapasztalatok is. Bencze Ernőné, a személy­zeti és oktatási csoport ve­zetője így beszélt erről: — A városi tanácsok kö­zül a szolnoki mint megye- központ és mint kiemelkedő várospolitikai feladatokat megvalósító apparátus ki­emelt bérezésben részesül, 25 százalékos fizetésemelésről adhatok számot. Ezzel együtt jelenleg 3070 forint a tanács dolgozóinak .átlagbére. So­kat kaptunk, de az igazság­hoz tartozik, hogy korábban igen elmaradtunk az orszá­gos átlagtóL Nyár vége felé, szeptem­ber előtt lezajlottak a fel­vételik. Mint várható volt, sokkal többen jelentkeztek, és azoknak a száma is nőtt, akik az idei tanévben már valamilyen felső-, vagy kö­zépfokú oktatási intézmény­ben levelező, esti tagozaton gyarapítják szakmai ismere­tüket. Bencze Ernőné felvi­lágosítása szerint egyetem­re és főiskolára tizenegy dolgozót vettek fel (koráb­ban heten tanultak), öten végzik a középiskolát (ta­valy hárman). Nőtt a külön­böző politikai képzésen részt­vevők száma. A kifejezetten tanácsi szakképzésnek, az ál­talános államigazgatási is­meretek tanfolyamának ti­zenhat hallgatója van az idén. Előrelátóan , A tanulásról, szakmai képzésről Tiszaföldváron a nagyközségi tanácsnál Varga Sándornéval is szót váltot­tunk. Varga Sándorné egy szaktanfolyamot már elvég­zett, most is egyéves tovább­képzésen vesz részt. Azt mondja: — „Nemcsak én vagyok így, hogy ,öreg fej­jel’ megint elkezdtem, azok sem akarják elmulasztani az új lehetőséget, akik nem vol­tak olyan járatosak az ügy­intézésben. Forgatják a jog­szabályokat, rendeleteket. Dr. Bozsó Péterné, a szol­noki Városi Tanács V. B. pénzügyi osztályának revizo­ra még előbbre tekint. Je­lentkezett a Számviteli Fő­iskolára. Felvették. — A munkakörömhöz nincs előírva a főiskolai vég­zettség — mondta —, még­is úgy gondolom, megszer­zése előbb-utóbb elkerülhe­tetlen lesz. A tanácsoknál is tendencia: egyre képzettebb szakemberekre van szük­ség. Lehet, hogy már jövőre, talán öt év múlva az én munkakörömhöz is szükséges lesz ez az iskola. Mert az ember elvégzi a munkáját, de hosszú távon ez kevés. Lépést tartani, eleget tenni a növekvő követelmények­nek, csak bővülő ismeretek­kel lehet. A tanácsi béremelés azon túl, hogy kedvező anyagi helyzetet teremtett az á^laip- igazgatási dolgozók számára, folyamatosan (áttételeken ke­resztül) eléri célját: javul .a tanácsapparátus munkája. Ennek hasznát pedig az ál­lampolgárok látják. Szőke György Ezerhatszázan Ös z'önző hatás Fotókiállítás Jugoszláviáról A Dunántúlon 2500 éves település nyomait találták meg A Kulturális Kapcsolatok Intézete és a debreceni Kos­suth Lajos Tudományegye­tem galériája ..a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság harminc éve” címmel fotókiállítást rendezet Ju­goszlávia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. A jugoszláv nép életét az elmúlt három évtizedben el­ért eredményeit bemutató ki­állítást pénteken délben nyitották meg a Kossuth La­jos Tudományegyetem dísz­udvarában. tartásává, hogy a sok száz diákból is kiválasztottam. Nyakát ferdén tartva lesett lefelé, olyasformán, ahogy a varjú lejj az üres csontba. Az osztályfőnök már az első nap első óráján megszólítot­ta a fiút: — Gál, állj fel! Mit olva­sol a pad alatt? Jóska felállt — aztán Anci néni restellkedve ültet­te le. ö többet nem szólt az egyébként csendes gyerek­nek, de valamennyi tanár meggyanúsította a padalatti illegális tevékenységgel. Ter­mészetesen valamennyien restellkedve ültették le, amikor megbizonyosodtak az igazságról — ám ettől kezdve Jóska már valóban olvasott. Öra alatt egyhan­gúan zizzentek a lapok a hátam mögött. Egy oldal, A Vaszar határában levő halor.-,sírmező közelében dr. Mithay Sándor, a pápai mú­zeum igazgatója megtalálta a halomsírokhoz tartozó egy­kori település helyét. A pá­pai múzeum régésze már 1968-ban ásatásokat végzett a sírmezőn levő 16 halom­sírban. Az idén nyáron — a pápai középiskolások rész­vételével — folytatta ásatá­sait a halomsírok és a Séd aztán még egy::: Szünet­ben egy ablakmélyedésbe húzódott, ott falta a soro­kat. így ment ez négy éven keresztül.. Lassan a végállomáshoz közeledünk. Jóska behajtja a könyvet. A kölcsönös üd­vözlés után az első kérdé­sem; hol dolgozol? » — Könyvtáros vagyok. Semmi meglepetés, a szakma és az érdeklődés so­ha nem találkozott tán na­gyobb , egyetértésben mint nála. — Kezdetben szövetkezeti felvásárló voltam — foly­tatja. — Vidékre jártam nap mint nap. Olvastam a buszon, vonaton, aztán hol egy, hol meg három megál­lóval később szálltam le. Mert a könyv... az valami csodálatos dolog. patak közötti lankán. A te­lepülés helyén a halomsí­rokkal azonos korú — ko­ravaskor végéről származó cserepeket és agyagos, ki­égett földtöredékeket talált Az utóbbiak értékét külö­nösen emeli, hogy az át­égett földtöredékekben mag­vak is találhatók. Feltehető­en a mintegy 2500 éves tele­pülés tömésfalas földházak­ból állt. Érzi, túl mélyről jött a vallomás, restellkedve tekint ki az ablakon. — Aztán következett a könyvtár? — Nem. Előbb még né­hány hivatal. Hajnalig ol­vastam, reggel kialvatlanul mentem be, nem egyszer el is késtem. A rengeteg könyv a feleségemet is kiszorította a lakásból. Elváltunk. Ez­után jöttem Sz.-be, ahol jól felszerelt üzemi könyvtár várt. Tízezer kötet! Három év 1 alatt két állvánnyal már végeztem. Ha végére érek, újabb könyvtárat keresek magamnak ... A vonat zöttyenve meg­áll. Mondom, megérkeztünk. Jóska kétségbeesetten tekint ki a nyitott ajtón. — Nem is mondtam ne­ked, hogy N.-ben lakom. Ezek szerint két megállóval túljöttem ... Megrántja a vállát, aztán felszáll a végállomásról visszafelé induló szerelvény­re. De — már a lépcsőn húzza elő a könyvet a tás­kájából. Palág.vi Béla Barátom, a könyvmoly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom