Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-21 / 221. szám

1974. szeptember 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A gép nem vitatkozik, csak megáll Meg. esetleg hosszú időre, Kamatos kamatot fizettetve azért, amit elmulasztottak, amit „megtakarítottak” vele Kapcsolatban. Nem vitatko­zik, hogy mikor és milyen karbantartásra lenne szük­sége; egyszerűen fölmondja a szolgálatot. Nem tehet egye­bet. Hiszen a betűszócska Viszonylag szerény. 14 szá­zalék az iparban a karban­tartók átlagos aránya az összlétszámon belül. Ez el­fogadható nemzetközi össze­hasonlításban is. A szakem­berek szerint nem ott a probléma, hogy kevesen vagy sokan találhatók a karban­tartók táborában, hanem ott, mit és hogyan csinálnak ezek az emberek. Igaz, ipar­áganként eltérőek a techni­kai és technológiai követel­mények, s ehhez nem min­denkor Igazodik a karban­tartók ereje, ám ennél is nagyobb gond. hogy munká­juk körülményei, eszközei kezdetlegesek. A miniszté­riumi iparban például a karbantartó tevékenység csu­pán 13—15 százalékban gé­pesített. Ez nemzetközileg — Valamilyen terv persze mindenütt található. Ez azon­ban sűrűn nem több papír­nál, melyet napok alatt szét­szakít az élet. Mert nem műszaki normák figyelembe­vételével, az adott eszközök és a szükséges feladatok ösz- szevetésével készült, hanem — mint hallani — a kiala­— tmk — világosan kifejezi, mi az, amit tenni kellett volna: elvegezni a tervsze­rű, megelőző karbantartást. Csinálják? Persze. Csak az a kérdés, mennyi benne a tervszerűség, a megelőzés, s mennyi a kapkodás, a már lerobbant gép, berendezés bütykölése? a legtöbb KGST-ofszágok- hoz viszonyítva is — ala­csony, így a Német Demok­ratikus Köztársaságban ez az arány az előbbi számnak ép­pen a kétszerese. S még egy sokatmondó tény; a javítá­si. karbantartási feladatokat ellátó dolgozók 35 százaléka nehéz fizikai munkát végez. Kevés a figyelem vagy korlátozottak a lehetőségek? Tavaly négy gazdasági mi­nisztérium vizsgálta vállala­tainál a kapacitáskihaszná­lást. Egyebek között megál­lapították, hogy a vállalatok többségénél nincs hosszabb távú program a tervszerű karbantartásra, a termelés és a karbantartás teendőinek egyeztetésére; a feladatok kijelölése csak rövid idő­szakot ölel fel. kult gyakorlatra alapozott becslések segítségével. S mit tehetnek, ha a gépek fü­tyülnek a becslésekre? Sza­ladgálhatnak — ahogy me- gintcsak az üzemi szóhasz­nálat találóan jelöli — tü­zet oltani... Szakkörökben vita folyik arról, miként lehetne a mai helyzet megváltoztatására ösztönözni. Elképzelhetőnek tartják esetleg összekapcsol­ni a gépek, berendezések ki­használtságai s az eszközle­kötési járulékot; megállapí­tott kulcs szerint csökken az utóbbi, ha az előbbi növek­szik. Meggyőződésünk azon­ban, hogy csak központi in­tézkedésekkel nem érhető el tartós siker. Ehhez a válla­lati szemléletnek is módo­sulnia kell. Például az idő­tényező becsületének megte­remtésével. Vagy azzal, hogy kritikusan fölmérjék, miként kamatoztatják ők a maga­san képzett szakmunkások tudását. A karbantartáson foglalkoztatottak 79 százalé­ka ugyanis — de bizonyos területeken, mint a gépipar­ban. száz dolgozó közül 85 — szakmunkás! Része a szervezésnek Szükséges megemlíteni azt Is, hogy a karbantartók te­kintélyes része ma még nem a tényleges feladatát látja el, hanem felújít, sőt, gyárt! öreg gépeket, hatalmas költ­séggel varázsolnak „újjá”, alkatrészeket, SDeciális be­rendezéseket állítanak elő, miközben a műhelyben a legszükségesebb gondozást is nélkülözik a termelő eszkö­zök ... A tervszerű megelőző kar­bantartás az üzem- és mun­kaszervezés elengedhetetlen része; az egyetlen egészet al­kotó élő szervezet darabja. Az iparban száz szakmunkás közül 27—28 karbantartóként keresi a kenyerét, s amit gondozniuk kell, annak ér­téke százmi Uiárd forint fö­lött van! Beszédes számok. Am úgy tűnik, hangjuk nem elég erős ahhoz, hogy ráéb­ressze az érintetteket a meg­változott követelményekre. Arra, hogy az aranykezű sza­kik, akik valaha mindent megcsináltak a gyárban, nem születhetnek újjá. A megvál­tozott termelési körülmények megváltozott karbantartói szervezetet, működést köve­telnek. Tervszerűséget, a ba­jok megelőzését, az eszkö­zök minél jobb kihasználá­sát. Jogos követelmény, mert a társadalmi érdek kifejező­je. Olyannyira jogos, hogy teljesítése elől kitérni nem lehet. M. O. Sokatmondó arányok Az olcsó idő Lázár György miniszterel­nök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke június Végén, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadé­miáján tartott előadásában megállapította: „...az álló­eszközök kihasználása egyen­lőtlen és átlagosan sem éri el a kívánt mértéket”, ami­nek egyik, s nem mellékes oka a karbantartás szerve­zetlensége, tervszerűtlensége, a rögtönzések általános gya­korlattá válása. Lássuk csak megint a bo- tíiszócskát: tmk. Tervszerű, megelőző karbantartás. Alig­ha szükséges különösebben bizonygatni, hogy a hang­súly a megelőzésre tevődik, ami viszont elválaszthatat­lan a tervszerűségtől. Mégis, a vállalatok tetemes része a karbantartást elszakítja ezek­től. Karbantart, amikor már áll a gép, a m unka! Szúró­próbaként végzett vizsgála­tok igazolják, hoev az üzem- közbeni állásidők 35—40, egyes vállalatoknál 60—64 százalékát elkerülhetnék a gépek, berendezések rendsze­res, folyamatos karbantartá- sávaL Mire jó egy liszttel beszórt asztal? Természetesen vajas tészta hajtogatására — legalábbis az esetek nagy többsé­gében — egy cukrászüzemben. Azt viszont már keveseb­ben ismerik, hogy táblaként is használható. Fog az ember egy kést, és míg pihen a tészta, a hegyével mindenféléket rajzol, vagy ír a lisztbe. Például másodfokú egyenleteket, vagy éppen fizikapéldát {cukrászüzemben lévén) hőtan­ból. Hasznos időtöltés, különösen, ha valaki harmadikos gimnazista esti tagozaton. Ezt a magyarázatot tíz éve hal­lottam Szolnokon Bakos József fiatal cukrászsegédtől. Mcst kerestem a szolnoki Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalatnál. Cukrásztól, pin­cértőt. szakácstól, előadótól érdeklődtem utána. Mindenki ismerte ..Bakos Jóska? Most fóosztvézhá.” Magyarul áru­forgalmi főosztályvezető he­lyettes. Huszonkilenc éves. üzemgazdász. — őszinte legyek? Akkor én még nem is tudtam pon­tosan. hoav miért tanulok. Tanulni akartam és kész. Nem ..csak" a tanulásért, ha­nem inkább azért, hogy túl lássak a tésztaasztal szélén. Szóval valami más akartam lenni’., No. nem kell félreér­teni. csuda szerettem — most is szeretem — a cuk­rász szakmát. Egyszerűbben mondom bennem volt a ta­nulhatnék. Sutviban végez­tem e! az első évet. — Nem vicc tényleg. Nem volt vállalati hozzáiárulásom. dehát hogv is lett volna: még ipari tanuló voltam. Máso­dikban aztán megkaptam. Szegény személyzetisünknek meefáidult a feie, mire meg­értette. hogv csak formaság, gmit tőle, kerek. Megadta. (Magát i£.) Egy évre Pestre küldtek szakmai továbbképzésre, ak­kor voltam másodikos Szol­nokon. Csábított a szakmai gyakorlat is. de az iskola is. nem akartam abbahagyni. Nem hagytam. Átiratkoztam Pestre. Harmadikban vissza Szolnokra, aztán bevonultam. A kimaradásban nem fért bele a negyedik gimi. Öt év­re érettségiztem. Ügy érettségi táián hatá­roztam el. hogy ha törik, ha szakad, elvégzem a vendég­látóipart főiskolát. A szak­mámban akartam többet tud­ni. A régiben is, az újban is — mert éppen akkor lőttem el a cukrászüzemből ellenőr­nek. Harmadszorra vettek fel. Nem az a fontos, felvettek. A többi már simán ment. az az hogv majdnem. A hetvenes árvíznél — vizsgaidőszakban — behívtak katonának — ez egv év kihagyást jelentett. Utána már tényleg sikerült. Most. a nváron megkaptam a diplomát. Bakos József, üzemgazdász. Közben üzemeltetési elő­adó. ellenőrzési osztályveze­tő. másfél hónaoia pedig ..fő- osztvezhá” lettéin. A látó­köröm is úgy bővült. Elő­ször a tásztaasztal széle... Most az az asztal már egé­szen kicsinek látszik. Nem kell félreérteni, ne­kem a cukrászüzem mindig kedves gyerek marad (mit tagad iám. a legkedvesebbb). de most másképp kell gon­dolkodnom. Akkor az volt a gondom, hogy leveles lesz-e a tészta, most az. hogy azon a tésztán milyen haszna van a vállalatnak. Ez a legfon­tosabb: a vállalati érdek. Igv tudjuk a vendégnek is ol­csóbban adni. Ez nem piros- betűs szöveg, ténvteg ígv van. s ennél aztán nincs pardon, nincs haverság. Az egyik kol­légám lement Zalába pálin­káért. Jött a telex, hogv li­terét nyolcvanért veszi. Erre tneeiön a számla nyolcvan­ötről. Az igaz. hogv haszon a cégnek a nyolcvanöt iß. de még nagyobb, ha azt nyolc­vanért vesszük. A marketing szemlélet szerint az is vesz­teség ami nvereség lehetett volna, de eltolták és nem lett az. A kollégám most visszament Falába... Nem mondom, hogv beosz­tottam. Én az ilven ...vezetők és vezetettek” szembeállítást nem szeretem. Egv cégnél munkatársak vannak. Felelős és kevésbé felelős munkatár­sak. Na viszontlátásra, megvek órára... esti egyetem... Most kezdtem Igriczi Zsigmond Színes cipőlalpaht gyártauak Mar fűn A martfűi Tisza Cipő­gyárban üzembe helyez­tek egy új lakkozó gép­sort, amelyet a hozzá, tartozó technológiával együtt a nyugatnémet Böttler cégtől vásárolt a gyár. A 12 millió fo­rint beruházással ké­szült új üzemben éven­te kétmillió pár, a ha­gyományosnál telszelő- eebb, színes, lakk-bevo­natú formatalpat gyár­tanak, elsősorban a di­vatos női cipőkhöz. A könnyűipari rekonstruk­ciók keretében a negye­dik ötéves terv idején több mint 90 millió fo­rintot költenek a legna­gyobb hazai cipőgyárban a talpgyártás bővítésé­re, korszerűsítésére. A már korábban üzembe helyezett gépsorokon évente 32 millió pár gumi és poliuretán cipő­talp készül. A jövő év­ben már a martfűi gyár adja a hazai iparban felhasznált talpak több mint 90 százalékát. SzfireVnek a Jászsági Állami Gazdaságban Próbaszedés után — több mint kéthetes késéssel — elkezdődött a szüret a Jász­sági Állami Gazdaságban. Az idén 417 hektárról szedik [e a szőlőt. Gondosan felké­szültek a szüretre. Üzemké­pes állapotban vannak a szállítógépek, kitisztítva vár­ja a termést a műanyag tar­tály. A szőlőt az elmúlt év­hez hasonlóan most is csil­lékbe szedik. A szüretet a 86 hektáron termesztett ezerjóval kezdték. Több mint háromszázan láttak munkához, közülük kétszá­zan az erősáramú szakkö­zépiskola diákjai. Az idei szüret gyenge termésével sajnos nem hasonlít az el múlt évihez. Nagy károkat okozott a gazdaság szőlőjé- oen az őszi, majd a korata­vaszi fagy, a nyár eleji jég­verés. Ez az oka. hogy a hektáronkénti átlagtermés zsupán 50 mázsa, alig több mint fele a tavalyi 98 má­zsás hozamnak. A szüret várhatóan október végén fejeződik be. Ez függ attól a. hogy miiven ütemben ér­nek be a különböző szőlő­fajták, hogy érik el a szük­séges cukortartalmat. A kö­vetkező hetekben ott lesz­nek a szüretelők között az általános iskolák, a Lehel Vezér Gimnázium, a Szol­noki Egészségügyi Szakisko­la. tanulói is. A tiszta Tiszáért Alig pár hete, hogy elfogadta a Minisztertanács a Környezetvédelmi Tör- vényzetet, már megindultak a munkaiatok, hogy vizeink tisztábbak. környezetűn* egészségesebb, szebb legyen. A Tiszámén ti Vegyimű v/k, a Vízügyi Igazgatóság éj a Szolnoki Cukorgyár együtt­működésének erediryenye lesz az a munka, ame/ el­kezdődik Szolnok déljZépSN' negyedében. A cukorgyár-, ban jelenleg a nap/120 va-^ gonos kapacitásnak \nTegfehi lő fogazott ülepítő rsadß^er dolgozik, amely 150 ezer köbméteres befogadóképessé­gével nem tudja kellően el­végezni a víz tisztítását. Az üzem kapacitása a rekon­strukciós rhunkálatok során megnőtt napi 300—400 va­gonra. A vezetőség sokal- lotta az evenként fizetendő 2 millió forintos szennyvíz­bírságot, s így vált elhatá­rozássá az új szennyvíztisz­tító telep felépítése. El is készítették a terveket, de a kijelölt területen kereszlül- vonuló országos gázvezeték miatt meg kellett változtatni az eredeti elképzeléseket. Közben a Tiszamentj Vegyi­művek részéről is igény je­lentkezett egy olyan térség­re, ahol a jelenleg még nem hasznosítható kalciumfluori- dot tárolni tudják. (Mindezt eddig a vállalat területén oldották meg.) A két üzem tanácskozása után a VÍZIG jóváhagyásá­val született meg az elgon­dolás — a szennyvíztisztító telep és a hulladéktároló a Tisza árterületére fog ke­rülni. A cukorgyár szennyvíz- tisztítója 1.6 millió köbmé­teres lesz. A vizet kileve­gőz tetőssel tisztítják — a létesítendő tó fölé vízforgató berendezéseket szerelnek, ez­zel biztosítják, hogy minél több oxigén férjen a szeny- nyezett vizmolekulákhoz. A vállalat szakemberei el­mondták, hogy a berendezés modern szerkezete és elhe­lyezése távol a lakott terü­letektől megkíméli a lakos­ságot a kellemetlen szagok­tól. Hulladéktárolóját a cu­korgyáriakkal szomszédosán telepíti majd a Tiszamenti Vegyiművek. A most meg­épülő szennyvíztisztítókból földnedves állapotban kerül ki a kalciumfluorid, melyet szétterítés után humuszré­teggel vonnak be. Előzetes számítások szerint a tároló és szennyvíztisztító 80 millió forintba fog kerülni. Az 50 hektáron felépülő létesít­mény 50 évig biztosítja a szennyvíztisztításból szár­mazó és egyéb ipari hulla­dékok elhelyezését. Ahhoz, hogy ezek a beruházások megvalósuljanak — a Tisza fővédelmi gátját egy szaka­szon a mederhez közelebb kell helyezni. A gátéoí^éssel kapcsolatos költségekét a vállalatok fizetik ki, a fel­használt területek arányá­ban. A fanttlmtítirlerrek elkészültek. A Vízügyi Igaz­gatóság és az Országos Víz­ügyi Hivatal jóváhagyta őket. s ez alapja a tényleges beruházási terveknek. Még néhány év — az ügyintézők­től függően több. vagy ke­vesebb — és a szolnoki sza­kaszon megszabadul a Tisza kellemetlen hordalékának, szennyvizének egy részétől. H J. „Kis Makó99 a Zagyva pariján A zagyvarékasi Béke Ter­melőszövetkezetben három éve foglalkoznak hagyma- termesztéssel. A tavasszal 120 hektáron vetettek étke­zési hagymát, jelenleg a be­takarítása folyik. A hagyma kiemelését magyar és hol­land gépekkel végzik, majd ez után 5—10 napig a földön hagyják érlelődni. Erre azért van szükség, mert így a hagyma héja kiszárad, el­nyeri végső színét, és csak így alkalmas csomagolásra. A „renden” szárított termés kisebbik részét géppel, na­gyobbik felét kézzel szedik fel. Innen kerül az osztályo­zógépre, ahonnan ipari és étkezési célra szétválogatott hagymát csomagolnak a lá­dákba. Sajnos a hagymatermesz­tés gépesítése nehézkes — mondta dr. Budai Kálmán, a szövetkezet elnöke — hi­szen az étkezési hagymával a fogyasztók igényét kíván­ják kielégíteni, és a vevőnek természetesen nem keli az összetört áru. Az általuk használt gépek nem adják azt, a minőségi munkát, amit várnak tőlük — más beta­karító gépet nem ismernek — marad a kézi munka. Év­közben is sok dolguk akad a hagymával; nincs vegy­szerük a gyomokra, ötször- hatsZör kapálni kell. Kevés az emberük, de szívesen dolgoznak a hagymafölde­ken, mert megtalálják a szá mításukat. A termelés így is gazda­ságos: a? idén 32P mázsát termett a főid hektáronként, ami a tavalvj 200 mázsás hagymatermésnél sokkal jobb. A Kertészeti Kutatóin­tézet szakemberei végzik a szaktanácsadást, a szövetke­zetben pedig a technológia pontos betartásával törek­szenek a jó eredményekre. A gazdaságban nincs tradí­ciója a hagymatermesztés- nek. de mint kiderült, nem kockázatosabb vele foglal­kozni, mint például a do­hánnyal 1 Munkában a cibakbázi Y'ör ős Csillag Terinelőszövetkez'et CB—I-tJ 'fcuKwrfcpaszedu j J gépe / y-fj rJ T / 1 \f I /, Á fooszfvezha A papír értéke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom