Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-20 / 220. szám

1974. szeptember 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki nyomda Vörös Csillag úti, új központi üzemében augusztus eleje óta tart a gépek próbaüzeme. Képünk a gépteremben lévő nyomógépekről készült, melyekkel könyveket, brosúrákat, tájékoztatókat és nyomtatványokat készítenek Afagjar—szovjet gazdasági együttműködés A 25 év alatt többszörösére emelkedett a két ország kereskedelmi forgalma A magyar—szovjet műsza­ki-tudományos együttműkö­dés 25. évfordulója alkalmá­ból Magyarországon össze­gezték a két ország árufor­galmának, kooperációjának eredményeit, s összefoglaló­an közreadták a ma is ér­vényben levő nagyjelentősé­gű kormányegyezményeket, amelyek alapján hosszú tá­von is gyors ütemben to­vább fejlődik a két ország gazdasági együttműködése. A Szovjetunió részese- I dósé hazánk külkereske- J detmi forgalmából nem­csak mennyiségileg, ha- }l nem arányaiban is fo- ! lyamatosan és töretlenül növekedett az elmúlt 25 évben. Ma már szovjet rendelésre készül a magyar exportter­mékeknek több mint 33 szá­zaléka. s a Szovjetunióból érkezik az importáruknak több mint 34 százaléka. A két ország külkereskedelmi forgalma az 1949. évi más- félmilliárd devizaforintról 27 milliárd devizaforintra emel­kedett. vagyis túlhaladta az évi 2 milliárd rubelt. A Szovjetunió biztos pi­acot jelent Magyaror­szág egész sor terméke számára, ugyanakkor a nyersanyagban szegény Magyarország a Szov­jetunióban jut hozzá nél­külözhetetlen anyagok­hoz. A hazánkban fellvasznált vasércnek 92,0, a nyersfosz­fátnak 78,4, az újságnyomó papírnak 93.2 százaléka a Szovjetunióból származik, s ugyanonnan érkezik a kő­olajnak és a fenyőíűrész árunak a kétharmada. A több évre szóló megállapo­dások bosszú időre előre bir.- tonságossá teszik Magyaror­szág számára a nyersanyag és energiahordozó utánpót­lást.. A hosszúlejáratú kormány­közi megállapodások a ma­gyar népgazdaság legfonto­sabb területeinek gyorsüte­mű fejlesztéséhez, korszerű fűtéséhez jelentenek szilárd alapot. Az alábbiakban a legje­lentősebb kormánv-egyezme- . nyékét ismertetjük: Az 1962-ben életbe léoett ét 1980-ig érvényes egyez­mény alapián a Szovjetunió — olcsó villamosenergiával — magvar timföldet dolgoz fel alumíniummá '* az így nyert fémet teljes egészében visszaszállítja Magyaror­szágra. 1974-ben 220 000, 1975­ben 240 000. 1980-ban már 330 000 tonna magyar timföldet dolgoznak fel a Szovjetunióban, s mivel ess tonna timföldből fél tonna alumínium nyer­hető, az idén 110 000, jö­vőre 120 000, 1980-bau pedig 165 000 tonna alu­míniumot szállít vissza a Szovjetunió. Atomerőmű mn«rearnrs7é«»1 építéséről is kormányegyez­mény jött létre, ameiy uez. a Szovjetunió segítségé­vel cs szovjet berendezé­sek alkalmazásával 1984- ig 2000 megawatt telje­sítményű atomerőmű épül Pakson, Az első blokk 1980-ban, a további három pedig 1981, 1933, illetve 1984-ben kezdi ' meg működését. A*z olefinegyezmény alap­ján Magyarország 1975-től évente 130 000 tonna etilént és 80 000 tonna propilént szállít. a Szovjetuniónak, ahonnan cserébe polietilént, polisztirolt és egyéb olefin származékot kapunk. Egyelőre 1981-ig szól az a megállapodás, amelynek ér­telmében Magyarország R—10-es típusú kis számítógépe­ket, lyukszalagolvasó, lyukasztó, adatelőkészí­tő, adatátviteli berende­zéseket szállít a Szovjet­uniónak, cserébe nagyobb teljesítmé­nyű E—20-as, R—30-as és R—50-es számítógépekért. Nagyjelentőségű egyezmé­nyek intézkednek kőolaj- és földgázszállító rendszerek, továbbá villamos távvezeték építéséről is. Jelenleg a Ba­rátság 1. és a Barátság 2. olajvezeték, s három nagyfe­szültségű villamos távveze­ték köti össze Magyarorszá­got a Szovjetunióval, s na­pirendre került az Orenburg! nagy tel jesí tményű földgáz­vezeték és eg.v 750 kilovoltos villamos távvezeték építése. Az orenburgi vezeték meg­építése után évente 3,8 milliárd köb­méter földgáz érkezik Magyarországra a Szov­jetunióból, míg a Szovjetunióból szár­mazó villamosenergia impor­tunk 1980-ra eléri a 7,5 mil­liárd kilowattórát. Nagyrészt 1970-ben jöttek létre és 1990-lg érvényesek azok a magyar—szovjet megállapodások. amelvek alapján a Szovjetunió terü­letén közösen fejlesztünk nyersanyag-kitermelő kapa­citásokat. A Szovjetunió részvételünk arányában nö­veli szállításait ezekből a termékekből. A fejlesztések befejezése után kartonpapír- ból évi 30 000. azbesztből 20 000. foszfor műtrágyából 72 000 tonnával többet szál­lít évente, mint eddig. 1964-ben jött létre, az az egyezmény, melynek alapján évente mintegy 200 000 tunna friss gyümölcsöt és ugyanannyi gyümölcs­ös zöldségkonzervet ex­portál Magyarország a Szovjetunióba. Közismert a magyar— szovjet Zsiguli program, amely 1968-ban született, s igen jól bevált. Magyarország 18 külön­féle alkatrészt és gép­egységet szállít, cserébe kész személyautókat ka­punk. Az együttműködés keretében az alkatrészeket évente 30Ú— 400 ezres sorozatban, tehát gazdaságosan gyárthatjuk. Az egyezmény aláírása óta a járműipar egyéb területeire is kiterjed az együttműkö­dés. Autóbuszokért, motorke­rékpárokért, hátsó futómű­vekért teherautókat s egyéb járműveket kapunk a Szov­jetunióból. Tavaly például már 38 083 személyautó. 3253 tehergépkocsi és 12 Die­sel-mozdony. továbbá 4138 traktor és 1359 ga­bonakombájn érkezett a SÍsovjetunióbóL A fentieken kívül az együttműködés kiterjed a papíripari valaszték-cserére ugyanúgy, mint erősáramú termékek, vegyipari cikkek, műszerek, építőgépek gyártá­sára, segész sor szakosításra, amelyek lényegesen megvál­toztatják, korszerűsítik a ma­gyar ipar struktúráját. ŐSZI BNV Kényelmes cipő a gyerekeknek, az időseknek A bőr és a cipőipar, va­lamint a kereskedelem teg­napi találkozóján dr. Bakos Zsigmond könnyűipari mi­niszterhelyettesnek és a Belkereskedelmi Miniszté­rium több vezető munka­társának részvételével be­szélték meg a közös prob­lémákat, A szakmai napon beje­lentették, hogy 1975 első felére a kereskedelem a minőségi cipőgyárral már megkötötte és további há­rom nagyvállalattal a na­pokban köti meg a keret- szerződéseket. Sikerrel ha­lad a szombathelyi cipő­gyár sziesta programjának rbegvalósitésa, elsősorban a kényelmes, a sajátos egész­ségügyi követelményeknek megfelelő gyermekcipők gyártásában. Ezeket a láb­beliket már két hete öt kijelölt budapesti boltban árusítják, piackutató jel­leggel. Előrehaladtak a textil- kismamacipők és a torna­cipők szállítására vonatko­zó éves megállapodásokkal. Megállapodtak abban is. hogy bővíteni kell az Idő­sebb korosztály részére al­kalmas, olcsóbb cipők vá­lasztékát is. De a többinél kényelmesebb, puhább, többféle sajátos követel­ményt kielégítő lábbelik sorozatgyártása nagyobb felkészülést, egyebek mel­lett például különleges kap­tafaparkot tesz szükségessé. Az ipar és kereskedelem ezt a témát továbbra is napirenden tartja, hogy magasabb színvonalon elé­gíthesse ki a vásárlók e nagylétszámú rétegének igényeit is. A BNV-h a Meteor vas- és fémipari szövetkezet teg­napi sajtótájékoztatóján el­mondották, hogy, noha fő feladatuk a fürdő- és elő­szoba felszerelések gyártá­sa, számos újdonságuk túl­lép ezen a termékkörön. A vásáron bemutatják példá­ul a budapesti II-es tv- műsor Vételét szolgáló szo­ba-, valamint, 11, 15 és 25 elemes tetőantennáikat, a pécsi II. műsorhoz szolgáló lakás-, valamint 10- és 20 elemes tetőantennákat, sót, már Miskolcra is szállítot­tak a próbaadás vételére több mint 5 ezer antennát. Másik újdonságuk a kombinált húsverő, amely valóságos kéziszerszám, csontot, sőt még aprófát is lehet végni vele. U’ést taitott a városi tanács A MEZŐ Hí KI TÁNCSICSBAN (iép szedi a cukorrépái A mezőhéki Táncsics Tear- melószövetkezetben tavában tart a cukorrépa betakarítá­sa. A gazdaság KITE ter­mesztési rendszeren belül 530 hektáron termeli » fon­tos ipari növényt Augusztus 23-án kezdték meg a répa felszedését a fagyok beállta előtt csak így tudnak a be­takarítással végezni. Most vásároltak egv Herreau típu­sú cukorrépa-betakarító gé­pet: teliesítménve napi 40— 50 vagon attól függően, hogv szállítógéooekkel hogyan tud­ják ellátni. A szövetkezet vezetői elégedetiek az ön- járógép teljesítményével és a munka minőségével, de egye­lőre ók is csak egvet tudtak venni mert nagvon drága. A mesterszállási kerület­ben Barró Leping gép szedi a répát. Innen jelenleg na- Dűnta 20—25 vagon cukor­répát hordanak be a szövet­kezetben létesített tárolóba, ahol a cukorgyár veszi át a reoat. A szövetkezetben a cukorrépa betakarítása mond­hatni teljesen gépesítve van. is ha az időjárás közbe nem szól. akkor ezzel a két gép­pel az őszi esők előtt végei­nek a betakarítással. Még- sincs minden rendben a gaz­daság Cukorrépája körül. A termésátlag, bár a tavalyinál 20 mázsával iobb. ígv is csak 360 mázsa körüli hek­táronként. A termelési 86- mémök elmondta: ez a ta­vaszi evenae kelésnek és a hatásos vegyszer hiánynak tudható be. A cukorrépa után a föld egv részébe búza kerül. A talaielőkészítő. műtráavaszó- rógépek közvetlenül a beta karitógépek mellett iárnak. készül a magágy a búzának. (Folytatás az 1. oldalról.) anyagi támogatásban része­sítsék, Tervszerűbbé kell tenni a nők továbbképzését. A szolgáltatások, a kereske­delmi hálózat fejlesztése mel­lett, a dolgozó nőkre figye­lemmel körültekintőbben kell megállapítani az üzletek nyitva tartási idejét. A ta­nács kötelezte a végrehajtó bizottságot, hogy a határo­zatban foglaltak végrehajtá­sát szakigazgatási szervei út­ján segítse elő és ellenőrizze. 1976 végén a téma újból a tanácsülés elé kerüL A napirend vitája után jogszabályalkotás! jogával élt a városi tanács. Négy új rendeletet hozott. Az egyik, — minden szolnokit egyformán érintő — a lakóházak házi­rendjéről szól. Miért érdemes erre külön -figyelmet szentel­ni, hiszen régen is hoztak ilyen rendeletét, amelynek sza­bályai bekeretezve még mindig ott függnek a lépcsőházak­ban, kapualjakban. A régi hat évvel ezelőtt lépett életbe. Azóta korszerűbb technológiákkal, magasabb komfortfoko­zatokkal épültek és épülnek az új lakások. Lakóik életszín­vonalával együtt igényeik is nőttek. Egyre több embernek vannak értékes használati tárgyai. Hat évvel ezelőtt még nem volt általános és sok vitát, nézeteltérést kiváltó prob­léma, hol tárolják, hogyan őrigzék ezeket. Ezért nem kel­lett rendeletben szabályozni. A több mint fél évtized alatt kiderült, hogy a régi jogszabálynak vannak egyéb fogya­tékosságai is. Nem volt szabályozva például a lakóházak számozása, a lodzsiák, erkélyek beüvegezése, berácsozása, az állattartás ... így vált időszerűvé az új rendelet megalkotása, ami nem is akárhogyan történt. Széles körű közvóleménykutatás előzte meg. Bárki véleményt mondhatott a lakógyűlése­ken, a lakóblzottságok ülésein. Sokan levélben, vagy sze­mélyesen keresték meg javaslataikkal a tanács műszaki bi­zottságát. Sok száz ötlet, javaslat alapján készült el a ter­vezet, amely tegnap a tanácsülés elé került. Az előkészítés során sokat vitatott témakörben több alternatívát dolgoz­tak ki. A nyitott kérdésekben a testületben kellett a leg­megfelelőbb megoldást kiválasztani. Nem volt könnyű dönteni. Érvek, ellenérvek csaptak össze a lakóházak csend­jét, a lakók nyugalmát, s más kérdéseket szabályozó pa­ragrafusok körül. Élénk vita után a tervezetet tanácsren­delet rangjára emelte a testület. K. K. Sso'nolc ipar négy ed ó vei ismerkedtek Beszélgetés a taliiuui komszoiuoliblákkal Az autóbusz motorja fel­berregett, a sofőr bekapcsolta a mikrofont. — Szeretettel köszöntjük fiatal észt vendégeinket, jó reggelt mindenkinek! Folytat­juk programunkat. Ma Szol­nok iparnegyedével ismerke­dünk meg. Megtekintjük a Cukorgyárat. — Szautner Já­nosnak, a KISZ városi bi­zottság képviselőjének sza­vaival kezdődött a Szolnokon tartózkodó, tallínni Komszo- mol-csoport tegnapi napja. Ezután a csoport, tolmácsa vette át a szót, s az iparte­lepre érve sorban bemutatta az útba eső vállalatokat, üze­meket. Milven kicsi a világ! . Oroszul is ezzel a nyelvi fordulattal fejezik ki, ha vá­ratlanul közös ismerősre buk­kannak. Natalja Rovba is ezt a kifejezést használta, ami­kor az egy éve, lapunk ven­dégeként Szolnokon járt, észt újságíró után érdeklődtem. Egy lapnál dolgoznak, az Es­ti Tallinn-nál. Natalja Rov- bának különösen nagy ese­mény ez a látogatás, a kül­földön először járók szemé­vel tekint körül. Sok a látnivaló — mondta — de a legnagyobb hatást a fogadtatás, a vendégszerető szolnoki emberek tették rám. A Cukorgyárban is nagy szeretettel fogadták az észt ifjú kommunistákat. Gajdos Pál KISZ-titkár köszöntötte a csoport tagjait, majd «Sel­mán András igazgató tájé­koztatta a vendégeket a 60 éves üzem életéről. Ezután közösen tekintették meg a gyárat. Nagy-nagy Izgalommal, hi­szen a csoportból senki sem járt még cukorgyárban. (A hideg éghajlat miatt Tallinn környékén nem termelnek cukorrépát.) Anatolij Harkov és Anatolij Csernyesov, a tallinni gépgyár ifjú munká­sai érdeklődései szemlélték a gepeket. — Tegnap a Volán új te­lephelyén jártunk, — utalt Anatolij Harkov az előző na­pi üzemlátogatásra — akkor is az új gépsoroknak örültem a legjobban. A gépgyár komszomolis- táínak életéről, munkájáról is az új gépsornak örültem riyesov beszélt róla. hisz egy Komszumol-brigád vezetője. — A nyáron az üzem fia­taljai két napot a mezőgaz­daságban dolgoztak. A fiata­lok szombatja, így nevezik ezt nálunk. Van művészeti együttesünk is, rendszeresen tart: előadást. A zenekar áp­rilisban megnyerte az észt zenekarok versenyét. A Flamingo együttesről — mert így nevezik a zenekart — ismét Szolnokra „tértünk át”. A két. Anatolijnak min­denekelőtt a városban folyó intenzív építkezés tetszett. Nem véletlenül. — Talllnnban is hatalmas építkezésbe fogtak —mond­ták. Üj szálló, étterem épül nálunk is. Luteijű a pincében A gyárlátogatás a Cukor­gyár KISZ-istáinak pince­klubjában ért véget. ítt adó­dott lehetőség beszélgetésre Zseleznyak Szvetlána Alek- szejevnával, a Komszomol Tallinn városi Bizottsága tit­kárával. Zseleznyak Szvetlá­na a harmincnyolc tagú cso­port nevében többek között elmondta: — örülünk, hogy megismerkedhettünk á test­vérváros fiataljaival, a test­vérszervezet munkájával. A látogatás számunkra nagyon hasznos. Az itt szerzett ta­pasztalatokat — különösen a_ ifjúsági törvényről hallot­takat — otthon is fel tudjuk használni. Ami a jövőt illeti: az Expressz Utazási Iroda szerverte az utazást. Az iro­da emblémájában egy fecske is látható. A tallinni kom­szomelisták közül ml Jöttünk elsőnek turistaként, de re­mélem nem ml leszünk az egyetlen „fecskék”. A két if­júsági szervezet tagjai ez­után évente — kölcsönösen meglátogatják egymáBt. ezzel 1.. erősítve a testvérvárosok kapcsolatát. A tallinni fiatalok a gyár­látogatás-után a város neve­zetességeivel ismerkedtek. — Ma Martfűre látogatnak, — ahol a Tisza Cipőgyárat, dél­után pedig a rákóczifalvi— sza.ioli Rákóczi Termelőszö­vetkezetet tekintik meg. A vendégek hatnapos, esemé­nyekben gazdag szolnoki tar­tózkodásuk után, szombat reggel utaznak el a megye- székhelyről, Szőke Gjörjj i

Next

/
Oldalképek
Tartalom