Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-19 / 219. szám

1974. szeptember 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Termésátlag 50 mázsa felett Búzagyár T i§za föl elváró n Számítógép Itptározxa meg a műtrágya adagokat, automatizált öntözököspontot építenek A zagryvarékasi Bébe Tsz-ben az idén 1600 bek táron vetnek őszi gabonát: a vetést az őszi árpával kezdték Egy százalék: A magyar mezőgazdasági termelőszövetkezetek terme­lési értéke 1973-ban megkö­zelítette a 100 milliárd fo­rintot, az egy százalék tehát egymilliárdot jelent. Az országos termelési és jövedelmi átlagok egyenle­tes, számos területen a ter­vezettnél gyorsabb ütemű fejlődésről tanúskodnak. A hozamok, költségek, üzemi jövedelem és a személyes jö­vedelem országos átlagai mö­gött azonban közismerten lé­nyeges eltérések találhatók. A mezőgazdasági szövet­kezetek mintegy 40 százalé­kának eredményei az átlag körül helyezkednek eh kere­ken 46 százalékának ered­ményei az átlag alatt van­nak, s 13—14 százalékuk eredményei jobbak az átlag­nál. Az elmaradó tsz-ek fel­zárkózása az átlagosokhoz, il­letve közepesek csatlakozása a legjobbakhoz lényeges elő­relépést jelenthetne egész termelőszövetkezeti mozgal­munkban. JVein a töld minősége ... A tiszaföldvári Lenin Ter­melőszövetkezet neve foga­lom a megye mezőgazdasági szakemberei számára. Nem véletlenül, hiszen a szövet­kezet és a szép eredmények, A termelőszövetkezet egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező növénye a búza. A szántóterület egyharmadót ma is ez a kultúra foglalja’ le. 1973-ban kezdték meg zárt rendszerben való ter­mesztését, az új technológia előnyeit ezen a nyáron ta­pasztalták először. A termés­átlag a hagyományos techno­lógiához képest 44 mázsáról 51,1 mázsára emelkedett, a termelési költség 9 forinttal csökkent mázsánként. A bú­zatermesztési rendszert a ta­lajelőkészítéstől a betakarí­tásig minden munkafázisra kidolgozták, ősszel 15 part­A rendszer szovjet gépekre épül. Egyik fontos erőgépük a T—100—50—K traktor még nincs forgalomban, de a K—700-as traktorral áthidal­ták a problémát. Az ara­tást nagy teljesítményű CK—6-ós kombájnokkal vé­gezték, hogy milyen ered­ménnyel, annak bizonyítá­sául álljon itt néhány szám: teljesítménye napi 10 vagon körüli volt, és egy mázsa bú­za betakarításához egyetlen munkás 0.9 óra kézi munká­jára volt szükség, a kisebb teljesítményű kombájnok egy munkanapjához képest. Nem elhanyagolható az sem, hogy a John Deere kombájn teljesítményétől csak napi 2—3 vagonnal marad el és1 az ára'egymillió 200 ezer fo­rint helyett csak 450 ezer forint. A szövetkezet vezetői A megyei tanács tervező irodája évek óta társadalmi munkával járul hozzá a vá­ros, a megye fejlesztéséhez, gyarapításához. A 900. év­forduló, a XI. pártkongresz- szus. valamint hazánk fel- szabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére félmillió fo­rint értékű tárgadami mun­kai ajánlottak fel. A tervező iroda kollektívája számos új létesítmény tervét ellen­szolgáltatás nélkül készítette el. Többnyire gyermekintéz­mények, egészségügyi és mű­velődésügyi létesítményeket terveztek. Így készült el töb­bek között vidékén a tószegi napközi otthonos óvodának, Szolnokon a Temető úti or­vosi rendelőnek, a Művész­telep kerítésének, az ifjúsági magas termésátlagok, a gaz­daság dolgozóinak anyagi és erkölcsi megbecsülése hosz- szú idő óta szoros kapcso­latban állnak. nergazdaság kezdi meg a búza vetését a tiszaföldvá­ri ak. elképzelése szerint. A technológia kidolgozásánál a szövetkezet vezetői a társ­gazdaságok adottságait — talaj, erő- és munkagépellá­tottság — figyelembe vették. Nemcsak az általuk javasolt gépekkel lehet dolgozni — mondta el Császár Szilvesz­ter, a búzatermesztési rend­szer vezetője, — hiszen nem várhatják el, hogy a partne­rek egyik napról a másikra kicseréljék gépeiket, de ha fejlesztik technológiájukat, akkor azt a szövetkezet által javasolt gépekkel tegyék. remélik, hogy ezzel a gépe­sítéssel a búzatermesztéséből szinte teljesen sikerül kikü­szöbölni a kézi munkát. A nagyadagú műtrágyázástól — az adagok kiszámítását szá­mítógép végzi — és az előbb említett technológiától 20 százalékos (3—10 mázsa/'hek- tár) termésátlag-növekedést várnak a rendszer összes gazdaságában. A Lenin Termelőszövetke­zet szakembereinek tapasz­talatai szerint a búza csak két évig termelhető önmaga után, de akkor ,is csak két különböző fajta. Ez bizonyos meghatározottságot jelent az üzemek számára a vetésfor­gó, vetésváltás kialakításá­ban. Évekre előre látni kell, hogy melyik táblán, milyen növényt tudnak termeszteni. A tömbösített vetésforgó — parknak a terve és a jubi­leumi emlékmű talajmecha­nikai szakvéleményezése. Eddig 340 ezer forint ér­tékű tervező munkát fejez­tek be, s a jelek szerint év végére teljesítik 500 ezer forintos felajánlásukat. S ez azt jelenti, hogy a válla­lat dolgozói egy évben egyenként átlag ezer forint értékű társadalmi munká­val vesznek részt a város­politikai feladatok végrehaj­tásában. Emellett az idén két alkalommal kommunis­ta műszakot is szerveznek. A 15 ezer forintos bevétel felét pedig a vietnami szám­iara fizetik be, másik felét a városi tanácsnak adomá­nyozzák a játszóterek fej­lesztésére. egy növény egy tömbbe — feltétlenül a legközelebbi jö­vő útja. A másíjc dolog, ami­re manapság gondolni kell, az öntözés. A tiszaíöldváriak eddig 2—300 hektárt öntöztek, ha­gyományos módon. A két tiszaföldvári szövetkezet — 1975-ben 2700 hektáron fog öntözéssel foglalkozni. Az Öntözött kultúrák közül fő növények a lucerna, szója, cukorrépa, kukorica lesz, de helyet kap az öntözésben a búza is. Az ügyrendezési és meliorációs munkák olyan ütemben haladnak, hogy a két öntözőfürt földalatti AC- nyomástelepének próbája jö­vő év márciusában esedékes. Halaszthatatlan feladat Az öntözőmunkásokat a télen tanfolyamon képezték, most már csak az okoz fej­fájást Zolnai Ferenc ágazat- vezetőnek, hogy nincs meg­felelő öntözőberendezés, amellyel majd megkezdhetik a munkát. Az alacsony kul­túrák öntözését meg tudják oldani önjáró berendezések­kel, de a magas kultúrára egyszerűen ngm találtak iga­zán jó öntözőgépet. így egye­lőre, például a kukoricához, a mélybarázdás öntözést vá­lasztották. Szoros kapcsolat­ban állnak a hagyományos öntöző és a FAO modellgaz- daságokkal, közösen próbál­nak gondjukra megoldást ta­lálni. A gazdaság vezetői tudják, egy-két esetben meg fogják fizetni a tandíjat, de az öntözés bevezetését to­vább húzni, halasztani nem lehel, a 10 esztendőből 7 szá­raz statisztikája azt bizo­nyítja, ahol lehetőség van, ott öntözni kell. B. Gy. Öntözőrendszerek őszi szem'éjc a Közép-Tisza vidékén (Tudósítónktól) A Közép-Tisza vidékén megkezdődött az öntözőfő­művek, vízkivételi rendsze­rek, csatornák hagyományos őszi ellenőrző szemléje. A vízügyi igazgatóság, a Tisza- inenli Regionális Vízmű éa V ízgazdálkodásj Válla! at, va­lamint a vízügyi társulások szakemberei egy hét alatt több száz kilométeres utat tesznek meg, tizenhat öntö­zőrendszer állapotát vizsgál­ják felül, és meghatározzák a fejlesztési, karbantartási munkák menetrendjét Az öntözőművek — a ter­melőgazdaságok jóvoltából — az idén erős igénybevétel­nek voltak kitéve, hisz a szerződött terület mintegy 9Ü százalékát öntözték meg, 75,5 ezer hektár növényi kultúra kapott éltető mes­terséges csapadékot. A víz- kivételi művek nem keve­sebb mint 280—290 millió köbméter vizet emeltek át a csatornákba, csaknem annyit, mint a kiskörei víz­lépcső víztározójának a be­fogadóképessége. Az öntözés egyébként még szeptember második felében sem ért vé­get, ezért a főművek víz­szolgáltatás! készenlétét, tel­jes kapacitással a hét vé­géig fenntartják. Ettől kezdve a vízszolgál­tatást a jelenlegi három műszakról fokozatosan egy műszakra csökkentik és megkezdik az őszi levonu­lást a téli javítóbázisokra, sólyatelepekre. E cél elérésének előmozdí­tása végett a területi szö­vetségekben beható elemző munka indult meg. Számba veszik az eltéréseket, elem­zik az eltérések okait és ja­vaslatokat dolgoznak ki az eredmények fokozására, az elmaradók felzárkózására. Elemzéseik többek között azt bizonyítják, hogy a legjobb eredményt elérő szövetkeze­tek egy része gyengébb ter­mőképességű földön gazdál­kodik. A közepes eredmé­nyűéit között találhatók na­gyon jó és nagyon rossz föl­dön gazdálkodók is. A gyen­ge eredményt elérő szövet­kezetek többsége rossz föl­deken, egy részük közepes, vagy éppen jó föl­dön gazdálkodik. A különb­ségekben tehát általában nem a föld minősége (az aranykorona értéke) a meg­határozó. A nagvbánhesvesi Zalka Tsz földiéi például 34,8, a tótkomlós! Alkotmány Termelőszövetkezeté pedig 35.2 aranykoronásak. Az egy hektárra jutó halmozatlan termelési érték Nagybánhe- gyesen mégis több mint két­szerese a tótkomlósinak. A különbség egy része ab­ból adódik, hogy az egy hek­tárra jutó eszközök értéke a Zalka Tsz-ben 26,7, az Al­kotmány Tsz-ben pedig 15,2 ezer forint. A Zalka Tsz az Akér a hasonló adottságú szövetkezetek, akár egy-egy szövetkezet több évi gazdál­kodását elemezzük, kiderül, hogy 3—4 év alatt eseten­ként 100 százalékos is lehet az eredményjavulás mérté­ke. Miután országosan egy­százalékos eredménynövelés értéke egymilliérd forint, nagy társadalmi, egyben szö­vetkezeti és egyéni érdekek fűződnek ahhoz, hogy minél szélesebb területen töreked­jünk az esv. vagy több szá­zalékos javulásra. Első pillanatra úgy látszik, hogy a gazdaságok eszközei- látót tságának növelésével és a vezetés színvonalának eme­egy hektárra jutó összes esz­köz értékét 4 év alatt 18-ról 27 ezer forintra, a termelési értékét pedig 120 százalékkal növelte. A tótkomlós! tsz ugyancsak 4 év alatt eszköz­értékét 13,5 ezerről csak 15.3 ezerre emelte, ugyanezen idő alatt termelési értékét 70 százalékkal növelte. A két szövetkezet termelési értéké­nek növekedésében 4 év alatt 50 százaléknyi eltérés mu­tatkozik. Ennek okai között — az eszköz-ellátottság kü­lönbözősége mellrít — legje­lentősebb tényezőnek látszik a vezetők hozzáértése és szer­vezőkészsége. A Zalka Tsz- ben 11, a tólkomlósiban csak 4 mérnök dolgozik. E kü­lönbség a termelés szerkeze­tének, technológiájának ala­kításában és az eredmények­ben is tükröződik. A bruttó jövedelem például a Zalka Tsz-ben hektáronként 18.4 ezer, a tótkomlós! Alkot­mány Tsz-ben 5,1 ezer forint volt lényegében azonos mi­nőségű földeken. A dolgozók átlagos évi jövedelmében ez Úgv mutatkozik, hogy a Zal­ka Tsz-ben 25,8 ezer, az Al­kotmány Tsz-ben 15,4 ezer forint jutott egy főre. Az el­térések tehát nem egy-két százalékosak, hanem bizo­nyos mutatóknál olykor meg­haladják a száz százalé­kot is. lésével lényegében ellensú­ly ózható a kedvezőtlen ter­mőhelyi adottság, s évenként 10—20—30 százalékos fejlő­dés is elérhető. Sajnos, ez­zel szemben a valósáéban gyakran előfordul, hogy az elért szint megtartása vagy egy-két százalékos előrelé­pés is nagy erőfeszítéseket igényel: mégis valahol itt le­het és itt kell a milliókért és a milliárdokért küzdeni. A területi szövetségek elemzései szerint a haladás alapvető tényezője a terme­lőszövetkezetekben a vezetés színvonalának emelése. En­nek eredményeként elérhető terméktöbblet és költség­csökkenés teremtheti meg az anyagi alapját a műszaki fej­lesztésnek. továbbá a tsz- tagság élet- és munkakörül­ményei nagymértékű javítá­sának. A tervszerű és bizton­ságos gazdálkodáshoz ez ma már elengedhetetlen. A vezetés színvonalának emelésével kapcsolatos teen­dőkre részletes eligazítást ad­nak a párt káderpolitikai ha­tározatai és az ezek alapián kiadott kormányhatározatok, miniszteri rendeletek. Ezek alapján hosszabb távon — haladéktalanul hozzákezdve, — minden szövetkezet tagsá­gának megfelelő közgyűlési határozatokkal el kell érni, hogy a választott testületek be és az üzemi vezetői posz­tokra is politikailag és er­kölcsileg feddhetetlen, szak­mailag képzett, vezetőképes emberek kerüljenek. Az üzemvezetői posztokra olyan szakemberek valók, akik megalapozott javaslato­kat tudnak készíteni a szö­vetkezet termelési szerkeze­tére. a vezetés szervezetére, a munkaerő- és pénzügyi gazdálkodási tervekre. A szakemberek felelős-é He Gondoskodni kell arról, hogy minden szakember fe­leljen a területét érm+ő ja­vaslataiért. azoknak a többi szakemberrel történő össze­hangolásáért, képes legyen javaslatait a vezetőségi ülé­sen, bizottsági üléseken és végső soron a közgyűlésen, demokratikus vitában meg­védeni. Az ilymódon szüle­tett döntések végrehajtásá­hoz elengedhetetlenül szük­séges, hogy a szövetkezet belső szabályzataiban az üzem- és munkaszervezeti egységekben a vezetők és a beosztottak jogait és kötele­zettségeit egyértelműén meg- togalmazzák­Sok szövetkezetben már eddig is jelentés eredményé­ket értek el. és ezek tükrö­ződnek a termelés, a gaz­dálkodás eredményeiben is. A középmezőnyben elhelyez­kedő szövetkezetek az elő­zőekben ismertetett felada­tok megoldásával gyorsuló ütemben közeledhetnek & jókhoz. Ehhez jelentős se­gítséget adnak és kell is. hogy adjanak az utóbbi Időben ki­alakult termelési rendszerek rendszergazdái, a szövetke­zetek társulásai és minde­nekelőtt a területi szövetsé­gek. Moharos József g TOT elnökhelyettes# Fagy, szélvihar, jégverés, árvíz— ötvennyolc millió forint növényi kártérítés a megye gazdaságainak (Tudósítónktól) A mezőgazdaságra rapszó- dikus volt az év eddigi, idő­járása — ezt tükrözi az Ál­lami Biztosító Szolnok me­gyei Igazgatóságának nyár­utói mérlege. A kárbecslők mér februárban megkezdték munkájukat, hisz a repce­vetések jórészét súlyosabb fagykár érte. Szokatlanul ko­rán, április 18-án már jég­eső hullott, amelyet további tizenkét „jeges” nap kö­vetett. A legtöbb jégverés má­jusban júniusban és jú­liusban volt, aminek kö­vetkeztében húszmilliós kár érte a nagyüzemi gyümölcsösöket, szántó­földi kultúrákat, kerté­szeti növényeket. A fegyvernek! Vörös Csil­lag Tsz-ben például 300 hektár gyümölcsös szenve­dett jelentékeny kárt, s csaknem ilyen nagyságú te­rületet tépázott meg a Tö­rökszentmiklósi Állami Gazdaságban is. A jégesővel kísért zivata­rokat többször száraz, vihar váltotta fel. A homokverés és a szélvihar által sújtott gazdaságok is megközelítő­leg húsz milliós kártérítést kaptak az Állami Biztosító­tól. Az elemi csapások so­rozatát a tiszai árvíz tetéz­te. A tartós, több mint két­hónapos áradás 33 tsz és egy állami gazdaság földjén pusztított. A keletkezett árvízi kár öt­ven százalékos térítése el­mén harmincmillió feríntot kaptak kézhez a gazdaságok. A legnagyobb veszteség a tószegi Dózsa Tsz-t érte. A jórészt árterületen gazdál­kodó üzem hét és fél millió forint kártérítési összeget kapott. Noha az időjárás a nyár végére „megszelídült”, a tavalyinál mégis 16.1 szá­zalékkal nagyobb összeget fizettek ki növényi kártérí­tésre. Nagyobb termés olcsóbban Szovjet gyártmányú gépekkel Tervezés társadalmi munkában A vezetés színvonala

Next

/
Oldalképek
Tartalom