Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-28 / 200. szám
1974. augusztus 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Uj művelődési otthon Kétpón és Jásztelken Az elmúlt napokban két új művelődési otthont avattak megyénkben: az egyiket Kétpón, a másikat Jásztelken. A kétpói klubkönyvtár építése még 1971-ben kezdődött, s bizony a kivitelező fegyver- neki költségvetési üzem még mindmáig adós egy-két apróbb munka elvégzésével. A több mint kétmillió forintos beruházás egyébként hamarosan tovább gazdagodik: a klubkönyvtár mellett, most parkot és sportudvart építenek. Jásztelken négy éve, 1970 óta várnak a korábban élet- veszélyessé vált művelődési ház felújítására, átépítésére, s augusztus 20-án végre korszerű, modern intézményt avathattak a községben. A 300 Személyes nagyterem mellett hat klubszoba, büfé, iroda, ruhatár található az újjávarázsolt művelődési otthonban, ahol most alakulnak a klubok, szakkörök, művészeti csoportok. Külön említést érdemel, hogy a kétmilliós beruházás jelentős részét a helyi Tolbuchin Termelő- szövetkezet biztosította, s hogy az eddigi tiszteletdíjas népművelőt függetlenített művelődési ház igazgató váltotta fel a községben. Művészet és ifjúság Idén szeptember 23-tól október 27-ig tartanak a budapesti művészeti hetek. A fesztivál eseményeinek központi gondolata: a művészet és az ifjúság kapcsolata. Egyetemi színjátszó csoportok nemzetközi találkozója zajlik majd le az Egyetemi színpadon és a műszaki egyetem színpadán: egyebek között lengyel, angol, olasz, portugál egyetemi színjátszó csoportok jelentették be részvételüket. A Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalatnál az ógörög ruháktól az ultramodern ruhákig minden divatos aszerint, hogy mit rendel a Magyar Filmgyártó Vállalat, a Televízió, vagy valamelyik színház. A csaknem 200 ezres ruhaállományt rendszeresen bővítik az igényeknek megfelelően. Képünkön: Próbababán igazítják á „csárdásruhát” * Óvodabővítés — összefogással „Bestsellerek ” a házfalakon A Magyar Hirdető pla- kát-archivuma nemzetközi mércével mérve is egyedülálló gyűjtemény: falai között 150 ezer különféle rendeltetésű reklámot őriznek. A zömében kereskedelmi árucikkeket népszerűsítő képes hirdetések mellett ott sorakoznak a polcokon régi idők politikai falragaszai, katonai és közigazgatási felhívásai, sorozásai. választási és egyéb közleményei. Melyek voltak a legkiemelkedőbb sikerű üzleti célokat szolgáló plakátok? — Kérdezzük Antal Ilonától, az archívum egyik vezetőjétől. — Az egyik legklasszikusabb darab a Szent István malátakávét cégérező plakát, amely a 20-as évek elején jelent meg. Nem akadt valamirevaló hirdetőtábla, vasúti váróterem vagy utcasarok, ahol ne tün.t volna elénk a Bottlik grafikusművész készítette figura: a göndörhajú, nagypocakú pucér kisfiú, „Lacika”, amint hatalmas ibrikből jóízűen szürcsöli a reklámozott kávét. A tündéri kölyök belopta magát a közönség szívébe. Neki volt köszönhető, hogy a sok tiszavirág életű reklám között talán ez volt az egyik leghosz- szabb életű. Voltak plakátok, amelyek éppen groteszkségükkel vívták ki sikerüket. Ilyen volt a közismert Unicum reklám, amelynek vízből felbukkanó torzomborz, túlvilági férfifeje több évtizedes karriert futott be. Volt eset. amikor a kisérőszöveg frivol hangneme hívta magára a figyelmet, s nagyobb és továbbélő hatást váltott ki. mint egy-egy szépen megszövegezett udvarias jólgördülő „reklám-dallam”. Talán a legbárdolatlanabb szövegű hirdetés egykori nagyhírű színművészünk. Újházi Ede emlékét őrzi, aki rossz, de éppenséggel nem bántó szándékú szokása szerint mindenkit „marhának” titulált. Ebből született meg a művész arcképével illusztrált: „MARHA” mondá a MESTER — Miért nem iszol Gottschlig rumot?” — hirdetés. Az óvodai helyhiány még mindig gondot okoz Jászapátiban. Az elmúlt évben például — annak ellenére, hogy az óvodai helyek száma növekedett — több mint negyven óvodai felvételi kérelmet kellett elutasítani. A nagyközségi tanács az idén is igyekszik anyagi erejéhez mérten enyhíteni a gondokon. A község gazdasági egységei pedig — mint eddig annyiszor már — most is segítenek. Közös összefogással rövidesen elkezdik az 1. számú óvoda bővítését. A nagyközségi tanács 700 ezer forintot költ erre a célra, a gazdasági szervek pedig 400 ezer forint értékű társadalmi munkával segítenek. A két termelőszövetkezet és a hizlalda több ezer köbméter földegyengetési és szállítási munkát vállalt. Az építőipari ktsz és a vas-műanyag ktsz építőipari munkát, falazást, betonozást, villany és vízvezeték szerelést, festést- mázolást végez el társadalmi munkában. A bővítéssel újabb őtven kisgyereknek lesz második otthona az óvada. Így minimálisra csökken majd Jászapátiban a visszautasított óvodai kérelmek száma. múlt héten elzsibbadt a bal lábam, anélkül, hogy előzőién keresztbe raktam volna. Olyan érzés volt ez, mintha hangyák zsibogtak volna a lábfejemben. és lévén, hogy a hangya szorgalmas állat, még három nap múlva is zsibongtak. Amikor elmeséltem ezt egy kollégámnak, az olyan arccal nézett rám. mint aki fejében máris a nekrológomat fogalmazza: ezért elmentem egy orvoshoz, egy grafológushoz és egy masszőrhöz. Az orvos azt mondta, dohányozzam kevesebbet, a grafológus azt mondta, pénz áll a házhoz, és a masszőr azt mondta: feküdjek hanyatt. Aztán végigöntött egy rocska meleg vízzel. A terem tele volt gőzzel és bolthajtással, meglepően emlékeztetett egy középkori inkvizíciós kamrához. Az én hóhéromat Misinek hívták. Kissé elfogódott voltam, de egy pucér úr, aki előttem lépett le a gumiravatalról, megnyugtatott: „Ügy fogja magát érezni, mintha újjászületett volna...” Misi zömök volt. pocakos és nagyon izmos. Ez rögtön nem tetszett nekem. A többi padokon is csupa pocakos férfiú feküdt, én voltam egyedül sovány. Minden igyekezetemmel azon voltam, hogy Misiben jó benyomást keltsek, de sajnos anyaszült meztelen voltam, s így hanyag tartásom és elegáns gesztusaim sokat vesztettek varázsukból. Misi beszappanozta egész testemet, hogy előkészítsen a boncoláshoz. Aztán odaszólt egyik kollégájának: — Ma ki hozat sört? Legutóbb én hozattam, még adósom is vagy egy kettessel... Beszélgetés indult a sörről, és bizonyos elszámolási differenciákról, miközben az én Misim szórakozottan mor- zsolgatta lábujjaimat. Ez eltartott egy darabig, a sörügy tisztázódott, és Misi tisztelet- lenül belemarkolt a vádlim- ba. Hohó! Ez úgy látszik nem tudja, mi vagyok... Ennek én csak hatvan kiló hús vagyok a tíz mázsa között... Erre mutatott az is. hogy a következő percben felemelte a lábamat, és hajlítgatni kezdte a térdemet, mintha csak azt próbálná, mikor fog eltörni. És amellett egy szóval sem kérdezte, fáj-e, a gyöngéd figyelemnek nyoma sem volt benne. Ravasz cselhez folyamodtam, megkérdeztem, hogy hívják, és utána jó hangosan, jól érhetően megmondtam a nevemet. Ez semmi hatással sem lehetett Masszőrnél Mit eszünk 2000-ben? Főszereplő marad a hús Szintetikus élelmiszerek Az ízek változnak Enni mindenki tud — táplálkozni kevesen. Az aforizmaszerű mondat dr. Tarján Róbert professzortól, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet igazgatójától származik. Az intézet laboratóriumaiban ma már az új élelmiszerek mikroelemeit is fel tudják tárni, vagyis a gramm milliomod részét is kimutatják. Állatokon próbálják ki, A mezőgazdaság fokozott kemizálása újabb feladatokat ad az intézetnek: megvédeni az ember egészségét az élelmiszerbe jutó vegyszerektől. Szoptatós anyáknak különböző diétás étrendeket javasoltak, s megfigyelték milyen ételekből jut a legtöbb tápanyag az anyatejbe. Kutatók egy kis csoportja szűrővizsgálatokat végez annak kimutatására, mi van az országos táplálkozási átlagok mögött. De ez már a szociológia területére vezet. A sokrétű kutatások között azzal is foglalkoznak, mit eszünk 2000-ben. — Meggyőződésem, hogy Földünk 20 milliárd ember részére is egészséges táplálékot tud biztosítani — mondja Tarján professzor. — Ehhez nemzetközi összefogással kell megteremteni a feltételeket, hiszen rengeteg tartalék van még, elsősorban a fejlődő országokban, de ezek feltárásához tapasztalatokra és anyagi eszközökre egyaránt szükségük van. Így az ezrefordulóra elérhető a jelenlegi terméshozam három—négyszerese. — És mi Magyarországon mit eszünk 2000-ben? — Alapjában véve ugyanazt, mint manapság, csak egy kicsit más formában. —• — Ezekkel kevesebb lesz a gond, hamarabb és könnyebben készíthetők el, mint a hagyományos élelmiszerek? — A fogalmazás valóban úgy pontosabb, hogy nem annyira az ételek, inkább a háztartás nem fog hasonlítani a maira. — A zöldségféle A tatabányai József Attila könyvtár jelentősen növelni akarja a rendszeresen olvasó munkások számát. E törekvés jegyében a hagyományos könyvkölcsönzési módszereken kívül több új szolgáltatást vezettek be. A különféle könyvtári rendezvényekre — előadásokra, vitákra, bemutatókra — meghívót küldenek minden érdeklődő munkásnak. vagy munkáskoUekrá, mert két ujját belenyomta lábfejembe, úgyhogy viny- nyogni kezdtem. — Itt fáj? — kérdezte diadalmasan, és látszott az arcán. mennyire örül, hogy fáj nekem. — Én iró vagyok — mondtam gyorsan. — Könyveket Írok meg mindenfélét... — Igazán? — kérdezte, és belemart a combomba, úgyhogy az volt az érzésem, ki- úiúlt a három év előtti reumám. Aztán az oldalamba csimpaszkodott. — Színdarabokat is írok — mondtam könyörögve — és mindenféle mulatságos dolgokat... Biztosan maga is szeret kacagni... — Hogyne, kérem... szólt, és torkon ragadott. — Hallott már valamit a Nobel-díjról? — kérdeztem utolsó erőfeszítéssel... — Hát persze... — felelte. — Tessék hasra feküdni! Hasra feküdtem, és megsértődtem. Egy szót sem szóltam többé. Néhány perhogyan szívódnak fel az újfajta ételek, — fogyasztásuk nem jár-e káros kísérőjelenségekkel. — Megvizsgálják, hogy egy-egy ételnek menynyi idő alatt változik a fizikai összetétele. Ezzel választ kapnak arra, melyek azok, amelyeket feltétlenül frissen kell elkészíteni, s azok, amelyek néhány órával később is megőrzik eredeti tápértéküket. Táplálkozásunkban főszereplő marad a hús. Az első helyen azt hiszem, az ezredfordulóban is a sertés áll majd, de a fajtanemesítések eredményeképpen főleg húst ad, s csak másodsorban zsírt. A nemzetközi kereskedelem bővülése nyomán asztalunkon bizonyára egyformán megszokott hétköznapi fogás lesz a folyami mellett a tengeri hal is. A főzelékek, gyümölcsök egyre nagyobb szerephez jutnak, akrácsak a tej. — Mindezeket azonban mai szemmel nézve még kissé szokatlan, liofilizált állapotban látjuk viszont. A liofili- zálás porítási eljárást jelent, amelynek során az élelmiszerből alacsony hőfokon párologtatják el a vizet, s ezért az megőrzi vitamintartalmát, eredeti aromáját. Tubusban, paszta, vagy por alakban vásárolhatjuk majd a gyümölcskivonatokat, a feketekávét. Ennek már ma sok kezdeti jelét tapasztalhatjuk: hagyományos módon sem tudunk jobb kakaót főzni, mint a boltokban kapható porokból. Kitűnőek a tejporok, a r.escafék és a levessűrítmények is. Sok tejes italt fogyasztunk majd, de nem biztos, hogy kávét, kakaót, inkább turmixokat, erjesztett tejféléket. tisztítását, darabolását, sőt előfőzését is elvégzi majd az ipar. Nem kell krumplit pucolni, zöldborsót fejteni. Nálunk egyelőre kétirányú fejlődést figyelhetünk meg: bizonyos háztartási munkákat társadalmasítunk, ugyanakkor tökéletesítjük a háztartívának, szocialista brigádnak, üzemi KISZ-szervezetnek. A természet- és műszaki tudományok iránt érdeklődő üzemi dolgozók részére havonta kétszer rendeznek előadást filmvetítéssel és bemutatóval. A könyvtár dolgozói vállalták, hogy kívánságra üzemekben, munkás- szállásokon is szerveznek közismereti előadássorozatot. cig még némán dolgozott rajtam. A térdemet így hátulról újból el akarta törni, de hogy nem sikerült neki, hagyta. Aztán nagyot paskolt a fenekemre, mint amikor a hentes kimér egy kiló marhahúst, és rádobja a cubá- kot. — Készen vagyunk... — szólt mosolyogva. — Legyen máskor is szerencsém, művész úr. Kezet nyújtott, és én újból egyénnek éreztem magam. Ruganyos léptekkel, emelt fővel mentem a kabinom felé. A hangyák, amelyek eddig csak a lábfejemben dolgoztak, most már az egész testemben zsibogtak. A fürdő előtt találkoztam egy barátommal, és könnyedén odavetettem neki: — Éppen most masszíroz- tattam meg magam... — Ne mondd! És milyen érzés? — Isteni! Mintha újjászü- lettem volna... a Gádor Béla tási gépeket is. Pedig igen költséges dolog egyszerre fejleszteni például a Patyolat szolgáltatásait és az automata mosógépek gyártását. De hozhatok példát a saját területemről tizenöt évvel ezelőtt a hazai háztartásoknak még csak 8 százalékában volt hűtőszekrény, ma pedig 45 százalékában, egyidejűleg korszerűsödik a hűtőipar is. A háztartások technikai felszereltsége az ezredfordulóra tovább növekszik. Ezért cserébe azonban fel kell áldozni sok konzervatív szokásunkat. — Nem lesz tehát algaszendvics és élesztő tabletta? — Nem, a fantasztikus re-í gények utópiáival ellentétben, a hagyományos élelemforrásainkat nem cseréljük fel radikálisan szintetikus élelmiszerekre. Helyette inkább tejpaszta és gyümölcspor lesz. Kényelmesen, a felhasználási formában kapjuk kézhez az élelmiszereket. S egy felnőtt ember napi élelmiszeradagja sem változik — másfél kiló marad. Csak az ízek módosulása, legalább annyira, mint az elmúlt ne-; gyedszázadban. , Más a búza — Megváltoztak volna a* ízek? De hiszen nagyjából ugyanazt esszük? — Egyáltalán nem. Legalább akkora változás ment végbe az élelmiszeriparban, mint amilyen nagy a házi és gyári kenyér közötti különbség. Nagyapáink rá sem is-i mernének a mai kenyérre. —< Az ő idejükben otthon dagasztották, egy hétrevalót sütöttek. Ma mindenki friss kenyeret eszik. Hanoslókép- pen más az elmúlt évtizedben elterjedt gyári csirke és tészta, mint az otthon készült, más a búza, amiből a kenyeret sütjük, és más ízű a tej, amit iszunk, mert a tehenek korszerűbb takarmányt kapnak. Ha megkér* deznénk egy mai gyereket; mi az a maláta- vagy cikóriáké vé, nem tud válaszolni pedig néhány évtizede min-, dennapi reggelink volt V. Zs. Ezer oldal 25 négyzetcentiméteren Bolgár találmány a fényképészetben A Bolgár Tudományos Akadémia központi fényképészeti laboratóriumában új fotóanyagokat állítottak elő ipari célra. Azt az eredeti eljárást, amellyel a fényérzékeny réteget a hordozóanyagra felrakják. még sehol sem alkalmazzák ipari célokra. A fényérzékeny vegyi vegyüle- tek vákuumban történő párologtatásának sok előnye van. Mindenekelőtt nincs szükség kötőanyagra. mint például speciális zselatinra és a fotóréteg 20—30-szor vékonyabb, mint a szokásos módon készült anyagoknál. A laboratóriumban külön-' böző fényképészeti rendszereket dolgoztak ki az ezüst kiiktatásával, anélkül, hogy a hatékonyság csökkenne. Az NDK-bán már kipróbált ar- zéniumszulfidlemezek pontosan reprodukálnak 0.6 mikron széles vonalakat, ami a világon eddig egyedülálló. Egy ilyen 25 négyzetcentiméteres lemezen egy ezeroldalas könyv teljes szövege rögzíthető. A laboratórium egy másik kollektívája. ugyancsak arzéniumszulfid alapon, az elektronikus számítógépen passzív tárolói számára készített nyomólemezeket. Ezek jól vizsgáztak: a pró-' baszériák gyártása rövidesen megindul. Gyümölcspaszta, kávé tubusban Nem lesz algaszendvics Könyvtári szolgáltatás munkásoknak •i
