Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-10 / 186. szám

1974. augusztus 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Divat a mintás és a hímzéssel díszített ruha Az a fit XVII, sz. Autójavító vállalat Tűikévé Zsiguli, Wartburg, Trabant, Zaporozsec és Skoda személygépkocsik garanciális és garancia időn túli átvizsgálását, a szolnoki üzemegység pedig az összes kijelölt típusok ÁTVIZSGÁLÁSÁT RÖVID HATÁRIDŐVEL VÄLLALJA, Hová menjünk kirándulni? Lillafüred Az idén már jártunk Miskolc-Tapolcán, legutóbbi kirándulásunk alkalmával pedig Miskolcot is megnéz­tük. Lillafüredre Miskolcról közvetlenül mehetünk er­dei kisvasúttal, ha esetleg nem gépjárművel, hanem vonattal akarjuk megközelíteni. A festői szépségű Lil­lafüreden 1927—30 között épült a Palota Szálló, ez az épület most hazánk egyik legkényelmesebben berende­zett SZOT-üdülője. A palota előtt impozáns függőkért van, és innen nem sokat kell gyalogolni a különleges morajával mesz- sziről csalogató, hívogató vízesésig sem. A függőkért kö­zépső részén talán a legszebb kilálás nyílik. A műút mellet megtaláljuk a Molnár-sziklát, mely a néphagyomány szerint a szegény molnárlegény és a jómódú molnármester lányának hő szerelmét zárta magába örökre. A mester nem engedte meg, hogy lá­nya a szegény legényhez menjen feleségül, ezért a fia­talok a szikla tetejéről a mélybe vetették magukat. Kissé távolabb, a templom alatt találjuk azt az 1779-ben épített emeletes házat, amelyben a Bányamíve- lési Társaság kancelláriája volt. Ebben rendezték be a Lenin Kohászati Művek és az egyetemes kohászat tör­ténetét bemutató kiállítást. Itt láthatjuk az észak-euró­pai, a kínai, indiai, egyiptomi, kameruni stb. őskohászat emlékeit. Megtalálható itt a kezdetleges munkával ké­szült eszközökről és a hazai vaskohászat fejlődéséről sok-sok tájékoztató: ötletesen megszerkesztett maket­tek segítségével pedig az acélgyártás folyamataival is megismerkedhetünk. Végig követhetjük itt azt is, ho­gyan kovácsolják és hengerelik a vasat. A Granada-patak medrének eltorlaszolásával ala­kult ki a Hámori-tó. Ennek a tónak a vize azonban nyá­ron is hideg, és csak csónakázásra alkalmas. A csónaká­zást azonban ne mulasszuk el, mert a'tóról felejthetet­lenül különleges a kilátás. A bükki sziklákban nagyon sok helyen képződtek barlangok. A híres István-barlang bejáratát is köny- nyű megtalálni, közvetlenül az útról nyílik. Ebben a barlangban állandóan 11 fok a hőmérséklet. Gyerekek­nek is jó szórakozást, ismeretgyűjtést jelent a barlang megtekintése, szívesen emlékeznek iskolai óráikon az ilyen kirándulások alkalmával látott képződményekre. — B — Kertészkedőkuek As uborka másodtermesstése karalAbéleves hAtszínszelet TEJFÖLÖSEN SARGABARACK­LEPÉNY Hátszínszelct tejfölösen. Nyersanyag. Személyenként 1 db 18—20 dkg-os hátszín­szelet, 10 dkg füstölt szalon­na, 8 dkg zsír, 5 dkg hagy­ma, 5 dkg sárgarépa, 10 szem bors, kávéskanálnyi fű- szerpaprika, 1,5 dkg só, kés­hegynyi liszt, 2 dl tejföl, 1 dl paradicsomlé. Készítés: A hátszínt a vá­sárlásnál kicsontoztatjuk, felszeletel tétjük. A szalonnát 4 lapos szeletre vágjuk. A zöldséget, hagymát karikára vágjuk. A szeleteket kivere­getjük, a kerületeket 2—3 mm-re bevagdaljuk. A zsírt felhevítjük, a szeleteket erős tűzön, gyorsan, mindkét ol­dalukon átpirítjuk, majd az átpirított szeleteket egy tálra szedjük. A szeletek zsírjába tesszük a 4 szalonnaszeletet, megpaprikázzuk, ráhelyez­zük a felvágott zöldséget és hagymát, ráöntjük a paradi- c'imot és egy kevés forró vizet. Rárakjuk a hátszín­szeleteket, megsózzuk és mérsékelt tűzön, fedő alatt pároljuk. A megpuhult sze­leteket és a szalonnát ki­szedjük, a tejföllel simára keverjük a lisztet, a hús le- véhez adjuk, jól átforraljuk. Átszűrjük, a szeleteket át­pároljuk az átszűrt mártás­ban. Tálalásnál a szeletekre helyezzük a szalonnát, egy kevés mártással leöntjük, a többi mártást külön csészé­ben adjuk asztalra. Sárgabaracklepény. Nyers­anyag. 30 dkg grízes liszt, 15 dkg vaj (margarin), 4 to­jássárgája, 6 dkg cukor, kés­hegynyi só, 2 dl tej, 3 dkg élesztő, 1 citrom reszelt hé- ja, 1 kg barack, kockacukor. Készítés: Az élesztőt lan­gyos tejben, kevés cukorral felfuttatjuk. A vajat a cu­korral habosra kikeverjük, egyenként hozzáadjuk a to­jások sárgáját, mindegyikkel külön-külön jól eldolgozzuk. Hozzáadjuk a citrom reszelt héját, a tejben felfuttatott élesztőt, a lisztet, sót és na­gyon jól kidolgozzuk. Pere­mes sütőlapot kizsírozunk, a tésztát kelesztés nélkül ujj­nyi vastagon a sütőlapra kenjük, letakarva, szobahő­mérsékleten 1—1.5 óráig ke- lesztjük. Ezalatt a barackot megmossuk, leszárítjuk, fél­be vágva kimagvaljuk. A megkelt tésztát felvert tojás­sal (a fehérje is jó) óvato­san megkenjük. A fél barac­kokat szép sorban, egymás­tól kb 2 cm távolságban, a héjas részével lefelé a tész­tára helyezzük. A mag he­lyére 1 kockacukrot teszünk. Mérsékelt forró sütőben süt­jük, kb. 30 percig. A meg­sült tésztát négyzetekre vág­juk úgy, hogy minden négy­zet közepén egy fél barack tegyen. Cukrozva tálaljuk. A tavaszi uborkavetések a kedvezőtlen időjárás miatt nem valami bőségesen te­remtek, s ez meglátszik a pi­aci felhozatalon is, kevés az uborka, és az ára is megha­ladja az ilyenkor szokásos fogyasztói árat. Sserencsére az uborka rö­vid tenyészidejű növény, és a vetési ideje se korlátozódik a tavaszi időszakra. Megfelelő talajon, különösen ahol ön­tözni is tehet, augusztus kö­zepéig még érdemes uborkát vetni a házikertekbe is. Azokra a területekre ves­sünk, ahonnan a zöldbabot, karalábét, zöldhagymát és egyéb rövid tenyészidejű nö­vényeket már felszedtük. Minél gondosabban készít­jük elő az uborka talaját, annál jobban bízhatunk a termelés sikerében. Minthogy az uborka nagyon tápanyag­igényes, azzal kezdjük a ta­laj előkészítését, hogy műtrá­gyát szórunk ki. Most a leg­célszerűbb komplex műtrá­gyát kiszórni, tehát olyan ke­veréket, amely tartalmaz nit­rogént, foszfort és kálit. A házikertben 100 négyzetméte­renként 10—15 kg-ot ajánla­tos felszómi. A felásott te­rületet nagyon gondosan munkáljuk el, nehogy a ben­ne lévő nedvesség elpárolog­jon. Sokféle hazai és külföldi nemesítésű uborkafajta vető­magja közül válogathatunk. A fejták legtöbbje alkalmas másodvetésre, csupán a hosz- szú tenyészidejűeket ne ves­sük most. A hazai fajták kö­zül a budai csemege, a kecs­keméti 113, és a kecskeméti bőtermő, a külföldiek közül pedig a Nimbus ígér jó ter­mést. E fajták túlnyomó rész­ben nővirágúak, viszonylag kevés virágport termő hím­virág, amiből azt a következ­tetést kell levonnunk, hogy bőven teremnek és emiatt gyakori öntözést és sok táp­anyagot igényelnek. A másod vetésű uborkát 60—80 cm sortávolságra ves­sük, 100 négyzetméter mag­szükséglete 4—5 deka. A ma­got 4—5 cm mélyen kell a ta­lajba helyezni, a felette lévő talajréteget kissé megtömö- rítve, hogy a csírázó magot a talaj teljesen körülvegye. A sziklevelek nyáron már 8—10 nap múlva a föld fölé emelkednek. A növények gyors fejlődését az öntözés nagymértékben elősegíti. Mi­nél bőségesebben és minél gyakrabban öntözünk, annál nagyobb és biztonságosabb termésre számíthatunk. Berta Béla Bőr- és szépségápolás A bőr összetett szerkezetű, rendkívül sokirányú műkö­dést kifejtő szervünk. Az egészséges bőr megvéd ben­nünket a környezet külső ártalmaitól, pórusain keresz­tül oxigént vesz fel. széndi­oxidot ad te. és fontos a hő- sza^éiyozó szerepe. A bőr­ápolás legfontosabb alapelve a rendszeres tisztálkodás. Forgalmas utcákon, munka­helyeken különböző szennye­ző anyagok kerülnek bő­rünkre, eltömik nyílásait, megnehezítik a bőrlégzést. Ettől a szennyeződéstől kell megszabadítani bőrünket — lehetőleg este — bő meleg­vizes mosdással. A tisztálkodás során bő­rünket nemcsak a szennye­ző anyagoktól szabadítjuk meg, hanem zsíros bevona­tától is. Ezt pótoljuk különc böző bőrtápláló szerekkel, amelyek rokon összetételű- ek a bőr zsíranyagával. A bőr egész felületén verejték­mirigyek találhatók. Ezek testünk bomlási termékei egy részének eltávolítását végzik. A verejték elpáro- logtatása biztosítja a szerve­zet hőegyensúlyát. Nyáron a meleg időjárás fokozza ve­rejtékezést. Ilyenkor ügyel­jünk a megfelelő ruházko­dásra. nedvszívó fehérneműt viseljünk! A fokozott verej­tékezés, a nedves bőr kedvez a gombák elszaporodásának. Gyakori betegség a lábgom­básodás. Sokan nem törőd­nek vele, pedig számtalan más betegség elindítója le­het. kiújulhat, tehát legfon­tosabb teendőnk a megelő­zés. Lábmosás után gondosan szárítsuk ki az ujjközöket, hintsük be hintőporral! Na­ponta váltsunk harisnyát, lehetőleg ne viseljünk mű­anyag talpú cipőt! A bőr, különösen az arc­bőr állapotát jelentősen be­folyásolja a táplálkozás. A nyár kedvez a ..kozmetikai diétának”. Fogyasszunk mi­nél több főzelék-, gyümölcs­ös zöldségfélét! Kerüljük a zsíros, fűszeres étetek fo­gyasztását! Az ember évez­redek óta használ ia azokat a növényi eredetű anyago­kat. amelyeket a mai koz­metika is alkalmaz. fNéró római császár feleségének, Poppeának a krémje példá­ul eperből és tejből készült, az eperkrém ma is keresett kozmetikum.) A bőr szépsé­gét előnyösen befolyásol ia a levegő, víz, napfény hatá­sa is. Hegedűs Gabriella I —Cri la». „iü Lxií'áCi^á.C

Next

/
Oldalképek
Tartalom