Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-06 / 182. szám
4 8ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974, augusztus 8. Augusztusi mementó Bepillantás a nyelvtudomány műhelyébe Az utóbbi két évtizedben nyelvtudományunknak kialakultak a kutatóhelyei, ahol a munka meghatározott tervek szerint folyik. Ezek a kutatóhelyek az MTA Nyelvtudományi Intézete, illetőleg a felsőoktatási intézmények nyelvészeti tanszékei. Az intézet elsősorban kutatási feladatokat lát el. A tanszékek dolgozóinak viszont az oktatás a fő feladatuk, és emellett folytatnak kutatómunkát. A társadalomtudományi kutatómunkának — így a nyelvtudományinak is —kettős feladata van. Egyrészt ki kell elégítenie a szakterület korszerű elméleti, módszertani, szakmai igényeit másrészt eleget kell tennie a társadalmi hasznosság követelményének. Ez a kettős cél a kutatómunka során természetesen nem válik el ilyen mereven egymástól. Mert kétségtelen, hogy pl. a Magyar Értelmező Kéziszótár c. munkát, amely 100 000 példányban jelent meg, készítői gyakorlati céllal állították ösz- sze: hogy közvetlenül emelje társadalmunk széles rétegeinek anyanyelvi műveltségét. De ahhoz, hogy ezt a gyakorlati célt korszerűen meg tudják valósítani, előzőleg alapos és szerteágazó tanulmányokat kellett végezniük a nyelvtudomány több területén. Mert a nyelvtudománynak igen sok ágazata van. S közülük nem egyet nálunk is eredményesen művelnek. Ha röviden is, tekintsük át ezek közül a legfontosabbakat! Az általános nyelvészet Az általános nyelvészet a nyelv általános jellegű, elméleti kérdéseivel foglalkozik. A nem szakember részére minden bizonnyal meglepő. hogy még ideológiai, filozófiai vonatkozásban is milyen bonyolultak az efféle — oly egyszerűnek látszó, de megnyugtató módon máig meg nem oldott — kérdések, mint az, hogy: mi a nyelvi jelentés; a szójelentés és a szóalak viszonya; a mondat meghatározása; a nyelv és a gondolkodás, a nyelv és a társadalom összefüggései; melyek azok a sajátosságok, amelyek minden nyelvre jellemzők stb. Hasonlóan sok problémát vetnek fel az egyes módszertani kérdések elméleti vonatkozásai is (pl. a matematikai módszerek alkalmazása a nyelvtudományban), illetőleg a különféle újabb elméletek, irányzatok — például az utóbbi időkben a generatív nyelvészet, a szemiotika, a nyelvszociológia stb. — megismerése, alkalmazása és meghonosítása. A felmerült nroblémáknak viták során való tisztázása a tudomány egyik fő feladata. A hazai általános nyelvészeti kutatások eredményeiről, problémáiról az Általános nyelvészeti tanulmányok c. sorozatból kaohatnak áttekintést az érdeklődők. Nyelvészeink többsége természetesen a magyar, illetőleg a finnugor nyelvtudomány területén dolgozik. Vizsgálják a mai köz- és irodalmi nyelvet, nyelvjárásainkat, a magyar nyelv történetét. Folynak különböző módszertani eljárások alánján nvelvtani. a szókészlettel foglalkozó, stilisztikai, jelentéstani, kísérleti fonetikai stb. kutatások. A finnugor nyelvészek pedig elsősorban a legközelebbi rokon szovjetunióbeli nyelvekkel, a vo- gullal, osztjákkal, illetőleg a zürjénnel, a cseremisszel, valamint a szamojéd nyelvekkel foglalkoznak. Összefoglaló művek Itt és most még a legjelentősebb könyvek felsorolására sincs mód, legfeljebb néhány nagyobb, egészben vagy részben elkészült összefoglaló művet említhetek meg. Pl.: A magyar nyelv értelmező szótára; A mai magyar nyelv rendszere; A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára: A magyar szókészlet finnugor elemei; A magyar nyelvjárások atlasza; Petőfi-szótár stb. Előkészületben van több más nagyszabású munkálat is: pL: Nyelvművelő Kézikönyv.; A magyar kiejtés kézikönyve; Uráli etimológiai szótár; Magyar szinonimaszótár; Üj Magyar Tájszótár. Elkezdődtek — többek között — egy történeti magyar nyelvtan, valamint a magyar nyelv gyakorisági szótárának a munkálatai. Az érdeklődő olvasó a Magyar Nyelv. a Magyar Nyelvőr, illetőleg a Nyelvtudományi Közlemények c. folyóiratok alapján kaphat némi éttekintést ezen a két nagy területen folyó munkáról. Nagy hagyományai vannak Magyarországon a szláv nyelvek kutatásának, a szlavisztikának. Az orosz mellett főleg a szlovák és a szerb- horvát nyelv történeti kérdéseivel, e nyelvek magyarországi nyelvjárásaival foglalkoznak kutatóink. Folyóiratuk a Studia Slavica. Nemzetközi viszonylatban is igen tekintélyes ága a magyar nyelvtudománynak a keleti nyelvek kutatása, az orientalisztika. Hazai kutatói főleg a török és a mongol nyelveket kutatják. Itt említhetjük meg, hogy az arabnak, a kínainak is vannak elismert szakemberei Magyarországon. Az orientalisztika folyóirata áz Acta Orientálja. Fontos területe a hazai nyelvészetnek a romaniszti- ka és a germanisztika is. A romanisztikában főképpen olasz, román és francia, kisebb mértékben spanyol vonatkozásban, a germanisztikában pedig a német és az angol viszonylatában folynak számottevőbb kutatások. Különösen jelentősek a hazai német nyelvjárási és nyelv- történeti kutatás eredményei. Sokszínű tudomány Gyorsan fejlődő területe a nyelvtudománynak az alkalmazott nyelvészet. Művelői különösképpen arra törekednek, hogy kutatásaik eredményeit a társadalom közvetlenül is felhasználhassa. A nyelvművelés és a helyesírás témaköre mellett nálunk ma különösen előtérbe kerültek a magyar nyélvet valamilyen más nyelvvel (angol, orosz, francia, német, szerb-horvát) egybevető „kontrasztív” nyelvtani kutatások. a különféle statisztikai vizsgálatok, s elsősorban ezen a területen egyre nagyobb szerepet kapnak a nyelvészetben is a számítógépek. S a nyelvtudósok résztvesznek természetesen az anyanyelvi oktatás korszerűsítését előkészítő munkákban is. Bepillantás a magyar nyelvtudohiány műhelyébe — ez ennek a rövid beszámolónak a címe. A címmel magával is jelezni akartuk: nem kívánjuk áttekinteni még vázlatosan sem a nálunk ma folyó nyelvészeti kutatások minden részletét, csupán érzékeltetni szeretnénk, hogy milyen sokszínű tudományág is a nyelvészet. Imre Samu a nyelvtudományok doktora Nyugalomba vonult az uto'só vándor-ablakos Néhány esztendeje, éppen egy augusztusi napon találkozott magyar újságírókkal Budapesten Hirano Yoshitaro japán jogászprofeszsor, a Japán Béketanács elnöke. Évforduló volt: negyedszázados évfordulója annak, hogy 1945. augusztus 6-án kora reggel Hirosima fölött egy amerikai repülőgépről ledobták az atombombát. „A támadás következtében, ha hozzászámítjuk a három nappal későbbi, Nagaszaki fölött ledobott bomba hatását is, 360 000 ember pusztult el és 350 000-en kaptak radioaktív fertőzést. Történelmileg bebizonyosodott, hogy a már vesztes Japánnal szemben értelmetlen volt ennek az iszonyú tömegpusztító fegyvernek az alkalmazása” — mondotta a többi között Yoshitaro professzor és azt is elmondotta, hogy a nemzetközi jog értelmében súlyos bűntettnek tekintendő a hirosirtiai támadás. Most is évforduló van: 29 esztendeje bomlott ki a halálraítélt japán város fölött a gombaalakú felhő. Az idei évfordulót még külön is nyomatékosan ebmlékezetünkbe idézi, hogy ausztráliai meg újzélandi politikusok, közéleti emberek, békeharcosok hangos és haragos szava szól Párizs felé: a frarícia „önálló atomerőmű” még mindig elszánt hívei-hirdetői éppen a hirosimai évfordulóhoz oly közeli napokat találták alkalmasnak arra, hogy új bombakísérletet folytassanak le a Mururoa-korailzátony fölött, veszélyeztetve ezzel messzi földrészek és apró óceániai szigetecskék népének életét, egészségét. Ha valaki a történelem- könyvet lapozgatva a hirosimai támadás okait gondolja végig, tudnia kell; az atombomba ledobását azért határozták el a washingtoni stratégák, hogy ezzel próbálják megakadályozni, hogy a Szovjetunió is ott szerepelhessen a militarista Japánt legyőző amerikaiak oldalán. Más szóval: az atomtámadás nemcsak a második világháború befejezését, hanem egy új történelmi szakasz, a hidegháború kezdetét is jelentette. Napjainkban gyakran és alappal mondjuk: a hidegháború évei már mögöttünk vannak és lassan-lassan elindul a világ a békés egymás mellett élés hosszú korszakának évtizedei felé. A békés egymás mellett élés idején sem feledkezhetünk meg azonban olyan bűntettekről, mint a hirosimai atomtámadás volt. Július elején, amikor Moszkvában a csúcstalálkozó után nyilvánosságra hozták a szovjet—amerikai közös közleményt, abban — a hadászati fegyverek további korlátozásával kapcsolatos eredményes megbeszéléseken túl, — szó volt más leszerelési kérdésekről, hivatkoztak az atomcsend és az atomsorompó szerződésre és a többi között olyan megállapodást kötöttek, amely 1976 március 31-től kezdődően jelentősen korlátozza a földalatti nukleáris kísérleteket. Amikor a csúcstalálkozó alkalmából rendezett egyik vacsorán Leonyid Brezsnyev ezekről a kérdésekről beszélt, megjegyezte, hogy az ilyen megegyezések jelentősen szolgálják a nemzetközi enyhülés ügyét. A szovjet politika mindig is kiállt azért, hogy minél előbb teljesen szüntessék be a nukleáris fegyverkísérleteket és helyezzék^ törvényen kívül a nukleáris fegyvereket. Hirosima gyásznapja az egész világ számára figyelmeztető évforduló. Mementó, amely egy elpusztult város iszonyú képével figyelmezteti az emberiség lelkiismeretét: a tudománynak, a technika haladásának mindig az életet, az embert kell szolgálnia, sohasem a halált, a pusztulást. G. M. „Ablakot csináltassanak! Ablakot csináltassanak!” A Debrecen környéki falvakban a közelmúltban utoljára hangzott fel az évtizedek óta jól ismert, megszokott kiáltás. Csaknem ötven évi „szolgálat” után nyugalomba vonult Repka József, a vándorablakosok utolsó képviselője. Uvegszállító háti alkalmatossága, a „kroska”, a hajdani nagybecsű mesterség klasszikus szerszámaival együtt — az üvegvágóval, collstokkal, gittleverő késsel, harapófogóval, stifnikalapáccsal — múzeumba kerül. Mint néprajzi érdekesség, látható lesz mellettük kedvenc barkócafa botja is, amelyet még pályája kezdetén mint fiatal hajtást szemelt ki a hegyközi erdőkben, bevagdosta, hogy görcsös legyen, kivágás után pedig tűzön pörkölte, hogy tartós is legyen. S a derék szerszám meg is hálálta a fáradságot: minden útján elkísérte, s nehéz teher és zabolátlan falusi kutyák ellen egyformán védelmet nyújtott. A most 75 éves nagyhutai ablakosmester elmondotta, hogy a foglálkozást — más szakmáktól eltérően — mí- velóik általában az apjuktól tanulták el, s önállósodva vándorútra indultak. Egy-egy „turné” két-három hónapig tartott, s lakóhelyükre csak a nagyobb ünnepek és a mező- gazdasági munkák idején tértek vissza. Indulásukat mindig nagy készülődés előzte meg: az asszonyok pogácsát sütöttek és néhány napra való száraz élelmet raktak a tarisznyába. A férfiak, mielőtt útrakeltek, elmentek a kocsmába és hitelbe ittak, hogy szerencsés legyen az út, s tartozásukat csak visszatértük után fizették ki. Nagyon hittek a babonákban: az indulás napján semmit nem adtak kölcsön a háztól, s azt vallották, hogy ha valaki üres vederrel átmegy előttük az úton, fekete macska vagy nyúl szalad át előttük, nem lesz szerencséjük. 4 Még a munkavállalás során is a babonákba kapaszkodtak: reggel az első ablakszemet olcsón megcsinálták, hogy egész nap legyen munkájuk. Maga a szakma nem volt nehéz, inkább a „kellékek” cipeiése okozott problémát: egyszerre 50—60 kiló üveget is vittek a hátukon,13 elég volt egy vigyázatlan mozdulat, hogy az egész kárba- vesszen. A sok teherhordás a lábukat tönkretette: visszér nélkül egyikük sem öregedett meg. Igaz, Repka még az utolsó évben is megkeresett a koszton és az adón kívül havi 2000 forintot. Kemzetközi közgazdasági nyári egyetem Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat közgazdasági választmányának elnökségi tagja nyitotta meg tegnap a TIT budapesti szervezete és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem által közösen szervezett nemzetközi közgazda- sági nyári egyetemet. A Ma- karenkó utcai nyelvintézetben megtartott ünnepségen 14 országból érkezett vendégek vettek részt. Az augusztus 16-ig tartó rendezvénysorozaton határainkon túlról érkezett egyetemi tanárok, egyetemi hallgatók, üzletemberek, tudományos munkatársak 10 előadást hallgatnak hazánk gazdasági életéről, fejlődéséről, a gazdaságirányítás módszereiről, a gazdaságpolitika elveiről. A résztvevők többsége Angliából, Olaszországból, Spanyolországból, Dániából érkezett, de jöttek a baráti szocialista országokból is hallgatók. A rendezők nemcsak a külföldieket fogadják szívesen, hanem a magyar érdeklődőket is, mindazokat, akiket közelebbről érdekelnek a közgazdaság gyakorlati és elméleti kérdései. Vándorlásra hajlamos hegyek Csuszamlás megfigyelő szolgálatot vezettek be a kir- giziai szénmedece bányáiban. A szolgálatot a legkorszerűbb berendezésekkel, hordozható, nagyfrekvenciás műszerekkel szerelték fel, hogy előre jelezhessék a sú- vadásokat. Berendezésekkel topográfiai felméréseket végeznek, tanulmányozzák a szénmezők geológiai sajátosságait és meghatározzák a csuszamlás sebességét. Információtárolás — Az adattárolás egészen újszerű megoldásán fáradoznak a lett akadémia kutatói. Kísérleteik során meglepetéssel tapasztalták, hogy bármilyen alkálihalogenid kristály — tehát a közönséges konyhasó is — köbcentiméterenként 1 milliárd információ tárolására képes. A különös kísérleti eredmény Óriás fúrósziget Az Északi-tengeren és az Atlanti-óceán északi részén egyre intenzívebb kutatás folyik a kőolaj és földgáz után. Nincs könnyű dolguk a kutatóknak, hiszen erősen viharos, hullámzó tengerrészeken kell olyan bázisokat — úgynevezett fúrószigeteket — kiépíteniük, ameA szolgálat már rövid fennállása során is komol> hatékonyságról tett tanúbi zonyságot. Jelzése nyomán sikerült megelőzni egy körülbelül 100 ezer köbméteres csuszamlást. mely a bánya egyik függőleges aknáját fenyegette. Kirgiziában a hegyek felettébb „hajlamosak” a vándorlásra, az eddig felderített több mint 200 suvadási pontot folyamatosan ellenőrzik sókristályban azon a jeleségen alapszik hogy a sókristályban elekt ronsugár hatására energia- tartalommal bíró hibahelyek keletkeznek. Az ekként tárolódott energia fény hatására szabaddá válik. A felfedezésnek a műszaki gyakorlatban való átvitele még további kutatást kíván. zeljövőben ötöt telepítenek a jelzett kutatási területekre. A csőráccsal kitámasztott oszlopokon nyugvó, a vízben félig elmerülő katamarán három úszótestból és egy munkafedélzetből álL Középen kap helyet a fúrótorony és a daru, a „hátsó fedélzeten” a helikopterkilyekről több ezer méter mélyre fúrhatnak le. Az előzetes számítások szerint az újabb fúrásokat jó eséllyel végezhetik, ugyanis valamely terület annál valószínűbben rejt magában olajat, minél nagyobb mennyiségű üledék rétegeződik rá. A képen látható kiképzésű fúrósziget-típusból a kökötő. A szigetet maximálisan 300 méteres tengermélység fölött és 8000 méterig terjedő fúrásokra lehet használni. A speciális szerkezetű fúrótorony teherbírása 500 tonna; az iszapöblítést két nagynyomású, egyenként 1700 lóerős dugattyús szivattyú végzi. BETON- ÉS VASBETONIPARI MÜVEK SZOLNOKI GYÁRA (Szolnok, Panel út) az 1974/75. tanévre vasbetonkészítő tanulókat iskoláz be A beiskolázottakkal szerződést kötünk, munkaruhát, előmeneteltől függően: tanumányi ösztöndíjat, ösztöndíjkiegészítést biztosítunk. A VIII. ált. iskolát most végzettek jelentkezzenek 1974. augusztus 20-ig a 633. sz. SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET IGAZGATÓSÁGÁN SZOLNOK, Petőfi út 1, Á
