Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-04 / 181. szám

\ 1974. augusztus 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 KGST integráció Magyar építésügyi kiállítások A KGST Építésügyi Állan­dó, Bizottságának irányításá­val a tagországok építésügyi tájékoztatási szervei sokrétű munkával segítik a műszaki információcserét, a szocialis­ta integrációnak megfelelő együttműködést. Az informá­cióáramlás meggyorsítása ér­dekében gépi adatfeldolgozá­son alapuló Nemzetközi Mű­szaki — Tudományos Infor­mációs Központot hoztak lét­re, amelynek első feltétele­ként sokoldalú elemzések, vizsgálatok alapján állítottak össze egységes értelmezésű, építésügyi fogalomgyűjte­ményt. E címszavak nélkül ugyanis nem lehetne rendez­ni, tárolni a különböző infor­mációkat. Magyarország 12 000 szavas fogalomgyűjteményt dolgo­zott ki, s ezt a szakmai szó­tárt természetesen egyez­tették a többi tagországban összeállított anyagokkal is. A szoros együttműködés ki­terjedt az építésügyi világ- színvonalat elemző vizsgála­tok módszerére, az informá­ciógyűjtés sokrétű lehetősé­geinek feltárására, feldolgo­zására, gyors továbbítására és sok más témára. Egyebek között Magyarország több mint 30 világszínvonal-kuta­tási anyagot bocsátott a KGST-országok rendelkezé­sére. , Szakmai információk gyűjtése A tagországok építésügyi tájékoztatási szervezetei nemcsak a szakmai informá­ciók figyelésére, gyűjtésére, gyors továbbítására, hanem a műszaki propaganda egyik leghatásosabb módszerére, a nemzetközi kiállítások meg­szervezésére is nagy gondot fordítanak. Kölcsönös meg­állapodások alapján állítják össze a tagországokat érdek­lő kiállítások programját. Magyarország építészetéről az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium irányításával az utóbbi három évben — a kisebbeket nem számítva — 25 jelentős kiállítást rendez­tek külföldön, s ebből 14-et a KGST-országokban. Többek között a magyar építészet egy évtizedes fejlődését mutatták be Szófiában, Prágában, Var­sóban, a tervezők szellemi exportját Moszkvában, a ház­gyári lakásépítés eredménye­it és terveit Bukarestben. A tagországokkal közösen ren­deztek kiállításokat a KGST Építésügyi Állandó Bizottsá­gának egy-egy ülése alkalmá­ból az üvegiparról, az építő­iparban alkalmazható mű­anyagokról, a könnyűszerke­zetekről, stb. A könnyűszerkezetes építésmód A KGST integrációs prog­ramjának megvalósításához különösen széles körű együtt­működésre nyílik lehetőség a könnyűszerkezetes építésmód elterjesztésében, mert a szo­cialista országok még csak a kezdetén tartanak a korszerű eljárás alkalmazásában. A könnyű épületszerkezetek gyártóbázisainak létrehozása­kor ugyanis jóval egyszerűbb figyelembe venni a szakosítás lehetőségeit, mint a szerke­zetgyártó üzemek hálózatá­nak kiépítése után. A Szov­jetunióban 1972-ben hozott határozat az SZKP és a Mi­nisztertanács a könnyűszer­kezetes építésmód széles kö­rű alkalmazására, amelynek alapján 1975 végéig évi 5 mil­lió négyzetméter alapterület könnyűszerkezetes beépítésére kívánnak ipari bázisokat lét­rehozni. Ezzel összefüggésben megtízszerezik 1975-ig az alu­mínium építőipari felhaszná­lását. Ezért került sor arra a magyar—szovjet megállapo­dásra, amely szerint meg­gyorsították az együttműkö­dést a könnyűszerkezetes épí­tésmód alkalmazása és fej­lesztése érdekében. E munka első jeleként, a megállapodást követően rendkívül gyorsan — a tervezést, a gyártást, a szállítást és a szerelést is szá­mítva —, alig négy hónap alatt építették iel a magyar szakemberek Moszkvában az állandó építőipari kiállítás te­rületén azt az 1000 négyzet- méter alapterületű könnyű- szerkezetes pavilont, amely­ben összefoglalóan mutatták be az új építésmód kialakítá­sában, alkalmazásában elért magyarországi eredménye­ket. A bemutató iránt meg­nyilvánult nagy érdeklődést és a sikert fémjelzi, hogy a magyar könnyűszerkezetes pavilon alkotóit a kiállítás aranyérmével tüntették ki. A tagországok kérésére Ma­gyarország az idén a legújabb termékekből újabb nagy könnyűszerkezetes kiállítási anyagot állít össze. Az idén egyébként a ma­gyar építőipar eredményei­ről, terveiről kilenc kiállítá­si anyagot állítanak össze, amit külföldön 13 városban mutatnak be, ebből nyolc kiállítást KGST-országban rendeznek. Magyar javaslat­ra a tagországok építésügyi tájékoztatási szervezeteinek 20. ülése elfogadta azt az indítványt, amely szerint a szocialista integráció kibon­takozását segítő, s ennélfog­va a kölcsönös érdeklődés­re számottartó nemzetközi kiállítások anyagát vala­mennyi fél bemutatja. te­hát vándorkiállítást szer­veznek. E határozatot érvé­nyesíti már a magyar köny- nyűszerlcezetes kiállítás, s a Budapesten idén megnyíló nemzetközi lakásépítési ki­állítás, amely lakáspolitikai elgondolásokban, területren­dezési módszerekben, építé­si technológiákban összegezi valamennyi KGST-ország legjobb tapasztalatát. Kétoldalú megállapodás A kétoldalú megállapodá­sok alapján a magyarországi műemlékvédelem iránti nagy érdeklődés kielégítésé­re ebben az évben Varsóban rendeznek bemutatót e té­makörből. Magyarországon ebben az évben nyolc külföldi kiállí­tásra került sor. Többek kö­zött, a KGST-országok nem­zetközi lakásépítési bemuta­tóján túl, tájékozódhatnak a szakemberek a legújabb szovjet metróépítési módsze­rekről, az épületeket befe­jező szakipari munkák ipa­rosításában elért csehszlo­vák eredményekről. Több KGST-ország közreműködé­sével március végén tartot­ták Budapesten a második nemzetközi építőgépkiállí­tást, amelyen 13 országból csaknem 60 cég és külkeres­kedelmi vállalat 400 kü- löböző gépet vonultatott fel. Ezután kétévenként rend­szeresen megrendezik Buda­pesten a nemzetközi építő­gép-kiállítást, s miután a közbeeső években Csehszlo­vákia Zsolnán tart ugyan­ilyen bemutatót, Budapest és Zsolna lesz a szocialista' országok építőgépgyártói­nak nemzetközi szakkiállí­tási fóruma. Másfél millió ember A fiatal házasok támogatá­sára az NDK-ban a lakás- építési kölcsöntől függetle­nül (a saját lakások bővítése és az új lakások építése is ide értendő) minden fiatal pár ötezer márkás kölcsönt kap­hat lakberendezés céljára. E kölcsön kamatmentes és havi részletekben nyolc év alatt kell visszafizetni. Az NDK-ban 1975-ig 500 ezer új lakást építenek, átépítenek vagy kibővítenék, s ezzel kereken másfél millió állampolgár lakáskörülményeit javítják meg alapvetően. Az NDK lakás- építési koncepciója szerint 1980 és 1990 között teljesen meg­oldódik a lakáskérdés. Figyelembe véve a lakásproblémákkal kapcsolatos kapitalista örökséget és a háborús károkat, óriási feladat ez, melynek első szakaszát 1975-ig sikeresen megoldják A lakásépítés Európában Hol épül a legtöbb lakás? Nézzük először a befejezett lakások számát. Egészen természetes, hogy a Szovjetunió vezet, egyrészt azért, mert itt a lakásépítés igen erőteljes, másrészt azért, mert a Szovjetunió területe és lakosságának száma messze megelőzi a többi országét. , 1966—1971 között a Szovjetunióban szinte minden év­ben kb. 2,3 millió lakás épült, s ezt a számot, azt hisszük, külön is értékelni fölösleges. A Szovjetunióban nagy erő­feszítéseket tesznek a lakáshelyzet megjavítására, s a ház­gyárak szinte ontják az új lakásokat Sorrend a lakástermelésben A sorrendet természetesen továbbra is bizonyos mérté­kig meghatározza az ország nagysága és a lakosok szá­ma. 1971-ben a második he­lyen 555 ezer lakással a Né­met Szövetségi Köztársaság állt, majd 488 500 lakással Franciaország, 371 700 lakás­sal Anglia következett. 1966 óta a lakástermelés az NSZK- ban is, Angliában, Olaszor­szágban is igen hullámzó volt, sőt 1966-hoz képest viszaesett. E nagy kiterjedésű, sűrűn lakott országok mögött elég messze következnek a töb­biek, mégpedig 190 600 la­kással Lengyelország, 150 200 lakással Románia. 137 500 la­kással Hollandia, 125 800 la­kással Görögország és Jugo­szlávia, 109 800 lakással Csehszlovákia és 107 200 la­kással Svédország. A többi országokban a lakástermelés 100 000 alatt volt. Hazánk­ban a IV. ötéves terv első két évében 165 000 lakás épí­tése fejeződött be. Az összehasonlíthatóság ér­dekében azonban a nemzet­közi statisztikák az 1000 la­kosra jutó, újonnan épített lakások számát szokták meg­adni. Ha ezt nézzük, akkor 14-gyel Görögország vezet, ezt követi 13,2-del Svédor­szág, majd 10,8-del Finnor­szág, 10,7-del Svájc, 10,4-del Hollandia és 10,1-del Dánia. A Nixon-kormány az 1963. évi lakásépítési és városfej­lesztési törvény egyes ren­delkezéseit, amelyek a lakás­építés állami támogatására vonatkoztak, hatályon kívül helyezte. Ezek helyébe egy kilenc évvel ezelőtti lakás- építési programot kíván tör­vényesíteni, amelyet — bár felülvizsgáltak és ez évben korszerűsítettek — a közvé­lemény nagy része kritiká­val fogad és rendkívül ké­telkedik annak eredményes­ségében. A kormány a közelmúlt­ban még a Johnson-rendszer idejében hozott javaslatot elevenített fel, amely lehető­vé teszi a meglévő, valamint az újonnan épülő lakások és lakóházak igénybevételét — alacsony jövedelemmel ren­delkező családok részére. — Nixon most ezt akarja — bizonyos módosításokkal — a befagyasztott állami támo­gatásban részesített lakás- építési program helyett meg­valósítani. A szakértők kételyüket fe­jezték ki afelett, hogy a re­videált javaslat eléri-e cél­kitűzését. Szerintük az ere­deti program lénvegesen több pénzügyi ösztönzést biztosí­tott az építtetőknek. A mó­dosítások ugvanis a vállal­kozóra hárítiák az esetleges veszteségek kockázatát. A szakértők véleményével szemben Janes T. Lvnn épí­tésügyi miniszter azt reméli, hngv a lakásépítés döntő stá­diumba iut. Szerinte a ma­gánvállalkozás. az állami la­kásépítő ügynökségek és a helvi hatóságok ez év első felében még R3 ezer új lakás építésé^ kezdik el Az 1974í 75 költségvetési év kezdete — 1974. iúnins 1. — után to­vábbi 2?‘i ezer lakás építését várja. Így a lakásépítési program tervszerűen ala­kulna. A miniszter derűlátó jósla­tának ellentmondanak a költségvetés szűk keretei. A régi, Johnson időszak­ból származó eredeti javas­lat alapján a helyi hatóságok bérbe vehették az építtetők- től vagy a háztulajdonostól az építés alatt álló vagy már meglévő lakásokat 5—10 év­re terjedő szerződéssel, ame­lyet akár 20 esztendőre is meg lehetett hosszabítani. Ezeket a lakásokat azután a helvi hatóság adta bérbe az alacsony jövedelmű csa­ládoknak olyan összegért, amelyet azok meg tudtak fi­zetni. A hatóság gondosko­dott a lakások fenntartásáról és kezeléséről. Ugyanakkor a hatóság rendszeresen fo­lyósította a tulajdonosoknak a piaci helyzet alapján ki­alakult tényleges lakbért és ennek folyamatos biztosítása érdekében kezességet vál­lalt. Az új program azonban ezt a helyzetet gyökeresen megváltoztatja. — A leendő bérlő a jövőben a tulajdo­nossal és nem a hatósággal köt szerződést. Ezért a ház- tulajdonos nem kap lakbért, ha a lakó elköltözik és a la­kás üresen áll. Csekély ki­vételtől eltekintve, a tulaj­donos köteles a karbantar­tás és kezelés költségeit fe­dezni. A minisztérium a jö­vőben csak olyan tulajdono­soknak nvújt kedvezményt, akik bérlakásaik 20 százalé­kát az alacsony jövedelmű lakosság részére ajánlják fel. A kongresszus és a szená­tus tagiai nem hisznek az új program hatékonyságában és azt eleve eredménytelennek ítébk. (Engineering News Record) veszik számításba. Ezek sze­rint az egy befejezett lakás­ra jutó átlagos szobaszám Hollandiában a legnagyobb (5,1). Hollandia után Anglia következik (4,6). majd Dá­nia (4,5), az NSZK (4,4) és Olaszország (4). Három és négy szoba között van az átlag Svédországban, Finn­országban. Csehszlovákiában, Magyarországon, Lengyelor­szágban és Franciaországban is, már legalábbis azok közül a? országok közül, amelyek­ről adatokkal rendelkezünk. Az egy befejezett lakásra jutó lakásterület statisztikája a 8 négyzeméternél kisebb szobákat, valamint a 12 négy­zetméternél kisebb konyhá­kat nem veszj számításba. Ezt figyelembe véve a legna­gyobb lakásterület Dániában, ahol eléri a 114 négyzet- métert. Az egy lakásra jutó terü­let az NSZK-ban 84,6 négy­zetméter, Svédországban 79,1 négyzetméter, Franciaország­ban 76,8 négyzetméter. A 60 négyzetméter fölötti csoport­ba tartozik Bulgária, Cseh-i Szlovákia, Finnország, Jugo­szlávia és hazánk is. A fejlett ipari országokba« ma már általában minden lakás el van látva vízveze­tékkel. Vonatkozik ez aa északi országokra, Angliára, Franciaországra, valamint aa NDK-ra, de majdnem ha­sonló a helyzet Csehszlová­kiában és Ausztriában is. A vízvezetékkel ellátott lakások aránya a statisztikában sze­replő országok közül Jugo­szláviában a legalacsonyabb; 58,9 százalék. Majdnem hasonló a hely­zet a fürdőhelyiséggel ellátott lakásokra vonatkozólag is; egyes országokban ma már csakis fürdőhelyiséggel ellá­tott lakásokat építenek. A szanálás általános jelenség Központi fűtésre teljes mértékben csak a dánok és a svédek rendezkedtek be, de 95 százalékos az arány Hollandiában, 88,6, Csehszlo­vákiában, 85,6 százalék az NDK-ban. Hiányzik ugyan az adat, de minden bizony­nyal 90 százalék fölött van az arány az NSZK-ban is. Az adatok azt mutatják; hogy az európai államok többségében jelentős lakás- építési programokat bonyolí­tanak le, a nagyarányú vá­rosba áramlás miatt azon­ban majdnem minden or­szágra a lakáshiány jellem­ző. Mivel ez a folyamat még távolról sincs szűnőben, s mivel a növekvő igények miatt egyre több korszerűt­len lakást kell szanálni, gyö­keres fordulatra a követke­ző esztendőkben sem lehet számítani. A. L Megvalósítható-e a Nixon-kormány lakásépítési programja? Négy olyan ország van Európában, ahol az 1000 la­kosra jutó új lakások száma 9—10 között van,' ezek pedig Norvégia (9,8), Franciaország (9,5), a Szovjetunió (9,4) és a Német Szövetségi Köztár­saság (9,1). E vezető csoport mögött meglehetősen elma­radnak a többiek, ugyanis a többi országban 1000 lakosra jutó lakások száma minde­nütt 8 alatt marad. Ezt a cso­portot 7,6-del Csehszlovákia vezeti, majd 7,3—7,3-del Ma­gyarország és Románia kö­vetkezik. Magunk mögött * hagyjuk tehát az 100o la­kosra jutó lakások számában Olaszországot (6,7). Angliát (6,7) és Ausztriát (6), de Bel­giumot is, ahol a hat lakást az utóbbi években soha nem lépték túl. Átlagos szobaszám Természetesen lakás és la­kás között a szobaszám, a la­kásterület, s a komfort szem­pontjából igen nagy különb­ségek lehetnek. Az Európai Gazdasági Bizottság fogalmi meghatározása értelmében szobának kell tekinteni a 4 négyzetméternél nagyobb lakószobákat, hálószobákat, konyhákat és egyéb lakóhe­lyiségeket. Franciaországban azonban a 12 négyzetméter­nél kisebb konyhákat Gö­rögországban a 7 négyzet- méternél kisebb konyhákat s Jugoszláviában a fi négy­zetméternél kisebb konyhá­kat, illetve szobákat nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom