Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-04 / 181. szám
\ 1974. augusztus 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 KGST integráció Magyar építésügyi kiállítások A KGST Építésügyi Állandó, Bizottságának irányításával a tagországok építésügyi tájékoztatási szervei sokrétű munkával segítik a műszaki információcserét, a szocialista integrációnak megfelelő együttműködést. Az információáramlás meggyorsítása érdekében gépi adatfeldolgozáson alapuló Nemzetközi Műszaki — Tudományos Információs Központot hoztak létre, amelynek első feltételeként sokoldalú elemzések, vizsgálatok alapján állítottak össze egységes értelmezésű, építésügyi fogalomgyűjteményt. E címszavak nélkül ugyanis nem lehetne rendezni, tárolni a különböző információkat. Magyarország 12 000 szavas fogalomgyűjteményt dolgozott ki, s ezt a szakmai szótárt természetesen egyeztették a többi tagországban összeállított anyagokkal is. A szoros együttműködés kiterjedt az építésügyi világ- színvonalat elemző vizsgálatok módszerére, az információgyűjtés sokrétű lehetőségeinek feltárására, feldolgozására, gyors továbbítására és sok más témára. Egyebek között Magyarország több mint 30 világszínvonal-kutatási anyagot bocsátott a KGST-országok rendelkezésére. , Szakmai információk gyűjtése A tagországok építésügyi tájékoztatási szervezetei nemcsak a szakmai információk figyelésére, gyűjtésére, gyors továbbítására, hanem a műszaki propaganda egyik leghatásosabb módszerére, a nemzetközi kiállítások megszervezésére is nagy gondot fordítanak. Kölcsönös megállapodások alapján állítják össze a tagországokat érdeklő kiállítások programját. Magyarország építészetéről az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium irányításával az utóbbi három évben — a kisebbeket nem számítva — 25 jelentős kiállítást rendeztek külföldön, s ebből 14-et a KGST-országokban. Többek között a magyar építészet egy évtizedes fejlődését mutatták be Szófiában, Prágában, Varsóban, a tervezők szellemi exportját Moszkvában, a házgyári lakásépítés eredményeit és terveit Bukarestben. A tagországokkal közösen rendeztek kiállításokat a KGST Építésügyi Állandó Bizottságának egy-egy ülése alkalmából az üvegiparról, az építőiparban alkalmazható műanyagokról, a könnyűszerkezetekről, stb. A könnyűszerkezetes építésmód A KGST integrációs programjának megvalósításához különösen széles körű együttműködésre nyílik lehetőség a könnyűszerkezetes építésmód elterjesztésében, mert a szocialista országok még csak a kezdetén tartanak a korszerű eljárás alkalmazásában. A könnyű épületszerkezetek gyártóbázisainak létrehozásakor ugyanis jóval egyszerűbb figyelembe venni a szakosítás lehetőségeit, mint a szerkezetgyártó üzemek hálózatának kiépítése után. A Szovjetunióban 1972-ben hozott határozat az SZKP és a Minisztertanács a könnyűszerkezetes építésmód széles körű alkalmazására, amelynek alapján 1975 végéig évi 5 millió négyzetméter alapterület könnyűszerkezetes beépítésére kívánnak ipari bázisokat létrehozni. Ezzel összefüggésben megtízszerezik 1975-ig az alumínium építőipari felhasználását. Ezért került sor arra a magyar—szovjet megállapodásra, amely szerint meggyorsították az együttműködést a könnyűszerkezetes építésmód alkalmazása és fejlesztése érdekében. E munka első jeleként, a megállapodást követően rendkívül gyorsan — a tervezést, a gyártást, a szállítást és a szerelést is számítva —, alig négy hónap alatt építették iel a magyar szakemberek Moszkvában az állandó építőipari kiállítás területén azt az 1000 négyzet- méter alapterületű könnyű- szerkezetes pavilont, amelyben összefoglalóan mutatták be az új építésmód kialakításában, alkalmazásában elért magyarországi eredményeket. A bemutató iránt megnyilvánult nagy érdeklődést és a sikert fémjelzi, hogy a magyar könnyűszerkezetes pavilon alkotóit a kiállítás aranyérmével tüntették ki. A tagországok kérésére Magyarország az idén a legújabb termékekből újabb nagy könnyűszerkezetes kiállítási anyagot állít össze. Az idén egyébként a magyar építőipar eredményeiről, terveiről kilenc kiállítási anyagot állítanak össze, amit külföldön 13 városban mutatnak be, ebből nyolc kiállítást KGST-országban rendeznek. Magyar javaslatra a tagországok építésügyi tájékoztatási szervezeteinek 20. ülése elfogadta azt az indítványt, amely szerint a szocialista integráció kibontakozását segítő, s ennélfogva a kölcsönös érdeklődésre számottartó nemzetközi kiállítások anyagát valamennyi fél bemutatja. tehát vándorkiállítást szerveznek. E határozatot érvényesíti már a magyar köny- nyűszerlcezetes kiállítás, s a Budapesten idén megnyíló nemzetközi lakásépítési kiállítás, amely lakáspolitikai elgondolásokban, területrendezési módszerekben, építési technológiákban összegezi valamennyi KGST-ország legjobb tapasztalatát. Kétoldalú megállapodás A kétoldalú megállapodások alapján a magyarországi műemlékvédelem iránti nagy érdeklődés kielégítésére ebben az évben Varsóban rendeznek bemutatót e témakörből. Magyarországon ebben az évben nyolc külföldi kiállításra került sor. Többek között, a KGST-országok nemzetközi lakásépítési bemutatóján túl, tájékozódhatnak a szakemberek a legújabb szovjet metróépítési módszerekről, az épületeket befejező szakipari munkák iparosításában elért csehszlovák eredményekről. Több KGST-ország közreműködésével március végén tartották Budapesten a második nemzetközi építőgépkiállítást, amelyen 13 országból csaknem 60 cég és külkereskedelmi vállalat 400 kü- löböző gépet vonultatott fel. Ezután kétévenként rendszeresen megrendezik Budapesten a nemzetközi építőgép-kiállítást, s miután a közbeeső években Csehszlovákia Zsolnán tart ugyanilyen bemutatót, Budapest és Zsolna lesz a szocialista' országok építőgépgyártóinak nemzetközi szakkiállítási fóruma. Másfél millió ember A fiatal házasok támogatására az NDK-ban a lakás- építési kölcsöntől függetlenül (a saját lakások bővítése és az új lakások építése is ide értendő) minden fiatal pár ötezer márkás kölcsönt kaphat lakberendezés céljára. E kölcsön kamatmentes és havi részletekben nyolc év alatt kell visszafizetni. Az NDK-ban 1975-ig 500 ezer új lakást építenek, átépítenek vagy kibővítenék, s ezzel kereken másfél millió állampolgár lakáskörülményeit javítják meg alapvetően. Az NDK lakás- építési koncepciója szerint 1980 és 1990 között teljesen megoldódik a lakáskérdés. Figyelembe véve a lakásproblémákkal kapcsolatos kapitalista örökséget és a háborús károkat, óriási feladat ez, melynek első szakaszát 1975-ig sikeresen megoldják A lakásépítés Európában Hol épül a legtöbb lakás? Nézzük először a befejezett lakások számát. Egészen természetes, hogy a Szovjetunió vezet, egyrészt azért, mert itt a lakásépítés igen erőteljes, másrészt azért, mert a Szovjetunió területe és lakosságának száma messze megelőzi a többi országét. , 1966—1971 között a Szovjetunióban szinte minden évben kb. 2,3 millió lakás épült, s ezt a számot, azt hisszük, külön is értékelni fölösleges. A Szovjetunióban nagy erőfeszítéseket tesznek a lakáshelyzet megjavítására, s a házgyárak szinte ontják az új lakásokat Sorrend a lakástermelésben A sorrendet természetesen továbbra is bizonyos mértékig meghatározza az ország nagysága és a lakosok száma. 1971-ben a második helyen 555 ezer lakással a Német Szövetségi Köztársaság állt, majd 488 500 lakással Franciaország, 371 700 lakással Anglia következett. 1966 óta a lakástermelés az NSZK- ban is, Angliában, Olaszországban is igen hullámzó volt, sőt 1966-hoz képest viszaesett. E nagy kiterjedésű, sűrűn lakott országok mögött elég messze következnek a többiek, mégpedig 190 600 lakással Lengyelország, 150 200 lakással Románia. 137 500 lakással Hollandia, 125 800 lakással Görögország és Jugoszlávia, 109 800 lakással Csehszlovákia és 107 200 lakással Svédország. A többi országokban a lakástermelés 100 000 alatt volt. Hazánkban a IV. ötéves terv első két évében 165 000 lakás építése fejeződött be. Az összehasonlíthatóság érdekében azonban a nemzetközi statisztikák az 1000 lakosra jutó, újonnan épített lakások számát szokták megadni. Ha ezt nézzük, akkor 14-gyel Görögország vezet, ezt követi 13,2-del Svédország, majd 10,8-del Finnország, 10,7-del Svájc, 10,4-del Hollandia és 10,1-del Dánia. A Nixon-kormány az 1963. évi lakásépítési és városfejlesztési törvény egyes rendelkezéseit, amelyek a lakásépítés állami támogatására vonatkoztak, hatályon kívül helyezte. Ezek helyébe egy kilenc évvel ezelőtti lakás- építési programot kíván törvényesíteni, amelyet — bár felülvizsgáltak és ez évben korszerűsítettek — a közvélemény nagy része kritikával fogad és rendkívül kételkedik annak eredményességében. A kormány a közelmúltban még a Johnson-rendszer idejében hozott javaslatot elevenített fel, amely lehetővé teszi a meglévő, valamint az újonnan épülő lakások és lakóházak igénybevételét — alacsony jövedelemmel rendelkező családok részére. — Nixon most ezt akarja — bizonyos módosításokkal — a befagyasztott állami támogatásban részesített lakás- építési program helyett megvalósítani. A szakértők kételyüket fejezték ki afelett, hogy a revideált javaslat eléri-e célkitűzését. Szerintük az eredeti program lénvegesen több pénzügyi ösztönzést biztosított az építtetőknek. A módosítások ugvanis a vállalkozóra hárítiák az esetleges veszteségek kockázatát. A szakértők véleményével szemben Janes T. Lvnn építésügyi miniszter azt reméli, hngv a lakásépítés döntő stádiumba iut. Szerinte a magánvállalkozás. az állami lakásépítő ügynökségek és a helvi hatóságok ez év első felében még R3 ezer új lakás építésé^ kezdik el Az 1974í 75 költségvetési év kezdete — 1974. iúnins 1. — után további 2?‘i ezer lakás építését várja. Így a lakásépítési program tervszerűen alakulna. A miniszter derűlátó jóslatának ellentmondanak a költségvetés szűk keretei. A régi, Johnson időszakból származó eredeti javaslat alapján a helyi hatóságok bérbe vehették az építtetők- től vagy a háztulajdonostól az építés alatt álló vagy már meglévő lakásokat 5—10 évre terjedő szerződéssel, amelyet akár 20 esztendőre is meg lehetett hosszabítani. Ezeket a lakásokat azután a helvi hatóság adta bérbe az alacsony jövedelmű családoknak olyan összegért, amelyet azok meg tudtak fizetni. A hatóság gondoskodott a lakások fenntartásáról és kezeléséről. Ugyanakkor a hatóság rendszeresen folyósította a tulajdonosoknak a piaci helyzet alapján kialakult tényleges lakbért és ennek folyamatos biztosítása érdekében kezességet vállalt. Az új program azonban ezt a helyzetet gyökeresen megváltoztatja. — A leendő bérlő a jövőben a tulajdonossal és nem a hatósággal köt szerződést. Ezért a ház- tulajdonos nem kap lakbért, ha a lakó elköltözik és a lakás üresen áll. Csekély kivételtől eltekintve, a tulajdonos köteles a karbantartás és kezelés költségeit fedezni. A minisztérium a jövőben csak olyan tulajdonosoknak nvújt kedvezményt, akik bérlakásaik 20 százalékát az alacsony jövedelmű lakosság részére ajánlják fel. A kongresszus és a szenátus tagiai nem hisznek az új program hatékonyságában és azt eleve eredménytelennek ítébk. (Engineering News Record) veszik számításba. Ezek szerint az egy befejezett lakásra jutó átlagos szobaszám Hollandiában a legnagyobb (5,1). Hollandia után Anglia következik (4,6). majd Dánia (4,5), az NSZK (4,4) és Olaszország (4). Három és négy szoba között van az átlag Svédországban, Finnországban. Csehszlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban és Franciaországban is, már legalábbis azok közül a? országok közül, amelyekről adatokkal rendelkezünk. Az egy befejezett lakásra jutó lakásterület statisztikája a 8 négyzeméternél kisebb szobákat, valamint a 12 négyzetméternél kisebb konyhákat nem veszj számításba. Ezt figyelembe véve a legnagyobb lakásterület Dániában, ahol eléri a 114 négyzet- métert. Az egy lakásra jutó terület az NSZK-ban 84,6 négyzetméter, Svédországban 79,1 négyzetméter, Franciaországban 76,8 négyzetméter. A 60 négyzetméter fölötti csoportba tartozik Bulgária, Cseh-i Szlovákia, Finnország, Jugoszlávia és hazánk is. A fejlett ipari országokba« ma már általában minden lakás el van látva vízvezetékkel. Vonatkozik ez aa északi országokra, Angliára, Franciaországra, valamint aa NDK-ra, de majdnem hasonló a helyzet Csehszlovákiában és Ausztriában is. A vízvezetékkel ellátott lakások aránya a statisztikában szereplő országok közül Jugoszláviában a legalacsonyabb; 58,9 százalék. Majdnem hasonló a helyzet a fürdőhelyiséggel ellátott lakásokra vonatkozólag is; egyes országokban ma már csakis fürdőhelyiséggel ellátott lakásokat építenek. A szanálás általános jelenség Központi fűtésre teljes mértékben csak a dánok és a svédek rendezkedtek be, de 95 százalékos az arány Hollandiában, 88,6, Csehszlovákiában, 85,6 százalék az NDK-ban. Hiányzik ugyan az adat, de minden bizonynyal 90 százalék fölött van az arány az NSZK-ban is. Az adatok azt mutatják; hogy az európai államok többségében jelentős lakás- építési programokat bonyolítanak le, a nagyarányú városba áramlás miatt azonban majdnem minden országra a lakáshiány jellemző. Mivel ez a folyamat még távolról sincs szűnőben, s mivel a növekvő igények miatt egyre több korszerűtlen lakást kell szanálni, gyökeres fordulatra a következő esztendőkben sem lehet számítani. A. L Megvalósítható-e a Nixon-kormány lakásépítési programja? Négy olyan ország van Európában, ahol az 1000 lakosra jutó új lakások száma 9—10 között van,' ezek pedig Norvégia (9,8), Franciaország (9,5), a Szovjetunió (9,4) és a Német Szövetségi Köztársaság (9,1). E vezető csoport mögött meglehetősen elmaradnak a többiek, ugyanis a többi országban 1000 lakosra jutó lakások száma mindenütt 8 alatt marad. Ezt a csoportot 7,6-del Csehszlovákia vezeti, majd 7,3—7,3-del Magyarország és Románia következik. Magunk mögött * hagyjuk tehát az 100o lakosra jutó lakások számában Olaszországot (6,7). Angliát (6,7) és Ausztriát (6), de Belgiumot is, ahol a hat lakást az utóbbi években soha nem lépték túl. Átlagos szobaszám Természetesen lakás és lakás között a szobaszám, a lakásterület, s a komfort szempontjából igen nagy különbségek lehetnek. Az Európai Gazdasági Bizottság fogalmi meghatározása értelmében szobának kell tekinteni a 4 négyzetméternél nagyobb lakószobákat, hálószobákat, konyhákat és egyéb lakóhelyiségeket. Franciaországban azonban a 12 négyzetméternél kisebb konyhákat Görögországban a 7 négyzet- méternél kisebb konyhákat s Jugoszláviában a fi négyzetméternél kisebb konyhákat, illetve szobákat nem
